Az orosz csapatok ismét éjszaka indítottak támadást Ukrajnában, az ország nagy részén légiriadót rendeltek el a Fekete-tenger felől indított Kalibr cirkálórakéták miatt.
Fél 2-kor riasztást adtak ki a fővárosra, Kijevre, Zsitomirra, Csernyihivre, Vinnyicára, Cserkaszira, Kirovohradra, Szumira és Poltavára.
Az Ukrán Fegyveres Erők közlése szerint a rakétafenyegetés mellett Harkivban az orosz csapásmérő drónok is veszélyt jelentettek.
Az Unian beszámolója szerint a légiriadónak helyi idő szerint 3 óra 19 perckor lett vége, de a Krím és a Luhanszki régió „piros” maradt ezután is.
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is.
A Business Insider Polska írt hosszú cikket arról, hogy Oroszország kitiltotta a lengyel kamionokat, és ennek komoly gazdasági következményei lehetnek.
A portál szerint az orosz szabályozás alól két kivétel van: egyrészt a gyógyszereket, egészségügyi eszközöket szállító kamionok léphetnek be Oroszországba, másrészt pedig olyan járművek, amelyek az orosz területekről elszigetelt Kalinyingrádi enklávéba visznek árukat.
Mint írják, a lépés várható volt, de újabb csapást jelent a logisztikai szektorban, amelyet már így is negatívan érintett a háború. Ezzel együtt Lengyelország továbbra is Európa vezető hatalma maradhat a logisztikai szektorban: ez a terület az ország munkavállalóinak körülbelül 6,5 százalékát foglalkoztatja, és a GDP-jének 7 százalékát teszi ki.
Romániában alakít ki a NATO regionális F–16-os kiképzőközpontot, ahol az amerikai gyártmányú harci repülőgépek használatára készítik fel a szövetséges és partnerországok pilótáit, Ukrajnát is beleértve – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal alapján az MTI.
Erről a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) döntött csütörtöki ülésén. A nemzetbiztonsági testület napirendjén a vilniusi NATO-csúccsal kapcsolatos román célok áttekintése szerepelt.
Románia fontosnak tartja, hogy a védelmi szövetség egységes és szolidáris maradjon mind az orosz fenyegetést ellensúlyozó védelmi és elrettentő képességek fokozása, mind pedig Ukrajna euroatlanti integrációjának folytatása terén. Vilniusban ennek érdekében „az eddigi NATO–Ukrajna-bizottság a mélyebb és strukturáltabb párbeszédet lehetővé tevő NATO–Ukrajna-tanáccsá” alakul – olvasható a CSAT közleményében.
Klaus Iohannis román államfő a tanácskozáson a fekete-tengeri térség biztonságának erősítése mellett fog érvelni, amelyet a védelmi szövetség román kezdeményezésre a tavalyi madridi NATO-csúcson stratégiai jelentőségűnek nyilvánított – részletezte a kommüniké.
A CSAT fontosnak tartja, hogy Vilniusban további döntések szülessenek a NATO keleti szárnya védelmének és a szövetség elrettentőképességének növelése érdekében. A testület szerint ehhez Románia is hozzájárul a többnemzetiségű NATO-erők befogadásával és azzal, hogy védelmi kiadásait 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emelte.
A román nemzetbiztonsági testület csütörtöki ülésén az ország határain kívüli szolgálatra rendelhető katonák és rendőrök jövő évi létszámkeretét is elfogadta.
Aljakszandr Lukasenko belorusz vezető visszautasította, hogy Európa utolsó diktátorának nevezzék. Meglátása szerint az elnevezés téves, de ha mégis diktátor lenne, minden bizonnyal nem ő lenne az utolsó – jelentette ki a minszki Függetlenségi Palotában tartott csütörtöki rendezvényen.
A 68 éves Lukasenko 1994 óta irányítja az országot. A csütörtöki rendezvényen feltett kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Európa utolsó diktátorának tartják, és aggódik-e amiatt, hogy távozása után mi vár Belaruszra, azt válaszolta, hogy bocsánatkéréssel tartoznak neki, amiért diktátornak nevezték. Elmondása szerint ő nem diktátor, de ha mégis az lenne, nem ő lenne az utolsó Európában.
Elmondása szerint már elgondolkodott azon, hogy élete hátralevő részét nem a hatalomban tölti, azonban túlságosan aggódik országa jövője miatt.
Nem hiszem, hogy nélkülözhetetlen lennék, de mi történik, ha egy új vezető mindent tönkretesz?
– tette fel a kérdést, amely elmondása szerint már sokak fejében megfogalmazódott.
„A hatalom nem azért adatik, hogy elmerüljünk a sárban. Nem én döntök arról, hogy hatalmon vagyok-e. A nép bízott meg ezzel a tisztséggel” – jelentette ki. Az ellenzék szerint azonban a legutóbbi, 2020-as választást csalással nyerte meg. Lukasenko emlékeztetett: 29 éves irányítása alatt a fogvatartottak száma 50 ezerről 22 ezerre csökkent a belorusz börtönökben. „Valószínűleg nem vagyok erőskezű diktátor” – magyarázta.
Miután egészségi állapotáról hónapokig cikkezett a sajtó, mivel autóval tett meg egy rövid távot a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségeken, majd az orosz elnök által szervezett ebéden sem jelent meg, Lukasenko a csütörtöki rendezvény több mint három és fél óráig tartó újságírói kérdések után futballsérülésre hivatkozva bicegve távozott, és az újságírókat is óvatosságra intette.
Lukasenko ellenfelei szerint az elnök elcsalta a választásokat, országa szuverenitását pedig Vlagyimir Putyin orosz elnöknek rendelte alá. A belorusz vezető és támogatói elutasítják a választási csalás vádját, meglátásuk szerint Lukasenko azért élvezi a választók túlnyomó többségének a bizalmát, amiért kivezette Belaruszt a Szovjetunió 1991-es összeomlását követő zűrzavaros időszakból.
45 orosz katonát 45 ukrán katonára és 4 civilre cseréltek ki csütörtökön – jelentette be a két hadviselő fél.
Orosz részről az orosz védelmi minisztérium jelentette be, hogy hazatértek a hadifoglyaik. Azt is közölték, hogy hazatérésük után katonai gépekkel szállították őket olyan intézményekbe, ahol kezelést, rehabilitációt, pszichológiai segítséget kapnak.
Mindeközben Andrij Jermak ukrán elnöki tanácsadó azt közölte, hogy 45 katonájuk, 2 ukrán civil, továbbá két, az oroszok által deportált ukrán gyermek is visszatérhetett Ukrajnába. A tisztviselő több felvételt is megosztott a hazatérésről.
A kelet-ukrajnai Dnyipro városának egyik iskolájában pénzbüntetést kapott egy tanár, mert az órán oroszul szólt a gyerekekhez – írja a KárpátHír a zaxid.net portál alapján.
A matematikát tanító nőt az egyik tanuló anyja jelentette fel. Az üggyel Tarasz Kreminy állami nyelvőr foglalkozott, és kiderítette, hogy a gyanú beigazolódott.
A tanárnő online tanítás közben szólalt meg oroszul, amivel törvénysértést követett el. Ezért közigazgatási eljárást indítottak ellene, amelynek a végén 3400 hrivnya pénzbírságra ítélték. Az iskola igazgatóját és a vétkes tanárt ezen túl szigorú megrovásban részesítették.
Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület orosz kormányzója csütörtökön közölte, hogy a Nova Kahovka-i víztározó – ahol egy hónapja történt egy nagy gátrobbantás – már nem létezik.
„Azt mondhatom, hogy nem egyszerűen sekély lett a víz, hanem a kahovkai víztározó megszűnt létezni” – fogalmazott. Hozzátette azt is: a víztározó mindkét fél számára fontos volt, számos települést onnan láttak el vízzel.
A kiszáradt víztározóról már június végén is érkeztek helyszíni fotók.
Ukrajna két orosz gyártmányú nukleáris reaktort tervez vásárolni Bulgáriától – értesült a The Wall Street Journal (WSJ).
Az amerikai lap szerint mindez azt jelenti, hogy a hagyományosan oroszbarát Bulgária most Moszkva ellen fordul. A tervezett megállapodást értelmében az ukrán Enerhoatom vállalat a bolgár NEK-től venné meg a reaktorokat.
A WSJ forrásai szerint a tranzakció összértéke legalább 600 millió euró (kb. 231 milliárd forint) lenne, és az ügyletbe az Egyesült Államok is beszállhat.
A lap szerint ugyanis bolgár és amerikai tisztviselők is tárgyalnak arról, hogy az Egyesült Államok – az Ukrajnának nyújtott támogatás részeként – anyagilag hozzájárulna a reaktorok megvásárlásához. Egy másik lehetőség az lenne, hogy Bulgária kisebbségi tulajdont szerezni a hmelnickiji atomerőműben, ahol ezt a két reaktor felállítanák.
Ha aláírják a megállapodást, akkor a háború kezdete óta ez lehet az első alkalom, hogy Ukrajna orosz gyártmányú nukleáris eszközöket vásárol.
Kuti László konzul a magyar kormány megbízásából anyagi gyorssegélyt adott át a háború egyik legutóbbi kárpátaljai magyar áldozata hozzátartozóinak – írja a Kárpáti Igaz Szó.
Mint ismert, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásban részesíti a háború magyar nemzetiségű áldozatait. A Magyarország Ungvári Főkonzulátusán zajló eseményen Kuti László őszinte részvétét tolmácsolta Szatmári Volodimir özvegyének és az őt elkísérő kiskorú lányuknak.
Minden egyes ilyen alkalom sajnálatosan megdöbbentő és szomorú – fejtette ki, majd elismerő szavakkal méltatta a háborúban elesett, magyar származású ungvári katona bátorságát és hősiességét. Az ungvári magyar külképviselet adatai szerint
Az 1981-ben született szatmári Volodimir a 24., magyar gyökerekkel rendelkező kárpátaljai katonaáldozata a harcoknak.
A Kárpáti Igaz Szó szerint Szatmári Volodimir fia a sorkatonai szolgálatát töltötte a háború kitörésének idején. Az édesapa nem engedte meg saját magának, hogy miközben fia a hadseregben szolgál, ő kívülálló maradjon, ezért önként jelentkezett katonának.
Szolgált a Donyecki területen és a Herszoni területen, nemegyszer a háború legforróbb pontjain. A halálos sebesülés május 11-én érte a Szumi területen, az ukrán–orosz határtól nem messze. Június 27-én temették el.
Csütörtök délelőtt tüzérségi támadás érte a Harkivi terület egyik vasútállomását. Az ügyben eljárást indult – közölte az ukrán főügyészség, amely fotókat is megosztott erről.
Mint írták, a csapás délelőtt 11 órakor történt az Odnorobivka nevű településen. A vasútállomást teljesen megsemmisült, és a csapás után tűz ütött ki a helyszínen.
Aljakszandr Lukasenko belorusz elnök szerint őszre változik a helyzet az ukrajnai fronton, és „lehetséges” a tárgyalások megkezdése.
„Lehetséges. Talán nem szeptemberben, kicsit később. Nem akarok semmilyen információt kiadni, de az európaiak már beszélnek róla. Franciaország, Németország. Az európaiak veszítik a legtöbbet ebben a háborúban. És a haszonélvező tulajdonképpen egy ország” – fogalmazott a belorusz vezető, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Lukasenko szerint Kína is „döntő szerepet” játszhat az esetleges béketárgyalásokon.
Mint írták, az adatokat a szervezet kérésére küldte meg az ukrán külügyminisztérium. A külföldön tartózkodó ukrán menekültek számáról nincs pontos információ, a civil szervezet viszont összehasonlította az összes rendelkezésre álló adatot.
Hozzátették, hogy a számítási módszerrel azt is megállapították, hogy Ukrajna lakossága 2021. december 31-hez képest több mint 7 millió fővel csökkent.
Az ukrán elnök egy videót tett közzé azzal a csapással kapcsolatban, amely hajnalban történt Lviv városában.
Lviv. Consequences of the night attack by Russian terrorists. Unfortunately, there are wounded and dead. My condolences to the relatives!
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 6, 2023
There will definitely be a response to the enemy. A strong one. pic.twitter.com/9yl1MT6Eu4
„Biztos, hogy határozott válasz fogunk adni erre az ellenségnek” – írta Volodimir Zelenszkij a videóhoz.
A legfrissebb jelentések szerint a csapásnak már öt halálos áldozata és legalább 40 sérültje van, valamint több tucat autóban és épületben kisebb-nagyobb károk keletkeztek.
Egy nő holttestét húzták ki egy lvivi lakóház romjai alól – közölte a település kormányzója a Telegramon.
Eszerint összesen 5 ember halt meg az orosz támadás következtében.
A sérültek száma 40 főre emelkedett.
Az ukrán 93. gépesített dandár drónja készített nemrég videót Bahmut városáról.
Actual footage on how Bakhmut looks like nowadays. Completely ruined. Captured by a drone from the 93rd mechanized brigade. pic.twitter.com/GBluATRXvk
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 6, 2023
A települést több hónapon át ostromolta az orosz hadsereg, mire teljesen elfoglalták.
Nemrég az ukránoknak állítólag kisebb területeket sikerült visszavenniük a településen, de ezt az információt független forrásból nem sikerült megerősíteni, és meglehetősen bizonytalan a helyzet a város környékén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Törökországba utazik a napokban – írja az rbc.ua a Sabah című lap török kiadása alapján.
A híradás szerint Zelenszkij Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozni fog Isztambulban, és minderre még a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt kerül sor. Erdogan a háború kezdete óta több alkalommal is igyekezett közvetíteni Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök közt.
Kirilo Budanov az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője azt mondta: egyre valószínűbbnek tűnik, hogy mégsem lesz atomkatasztrófa a zaporizzsjai erőműnél.
Teszünk bizonyos lépéseket ezen a területen. Ezek egy része nyilvános, másik része nem, de azt hiszem, kimondhatom, hogy egy ember által okozott katasztrófa veszélye fokozatosan csökken
– fogalmazott.
#Budanov said that the threat of a terrorist attack at the #Zaporizhzhia NPP is decreasing:
— NEXTA (@nexta_tv) July 6, 2023
"We take certain actions in this sphere - both public and non-public, and I think that now the danger of an artificial man-made disaster is gradually decreasing," said the head of the… pic.twitter.com/EfKfWrkeD7
Mindeközben Petro Kotin, az Enerhoatom energetikai vállalat elnöke azt közölte csütörtökön, hogy sikerült visszacsatlakoztatniuk az erőművet az energiahálózatra (az összeköttetés még a hét elején szakadt meg, azóta tartalékforrásokból látták el az erőművet).
Az ukrán fél az utóbbi napokban többször is beszélt arról, hogy Oroszország robbantásra készülhet az erőműnél. Legutóbb azt is állították, hogy az oroszok robbanószereket helyeztek el két reaktornál, de ezt az információt nem sikerült hivatalosan megerősíteni. Mindeközben az orosz fél az ukránokat vádolta meg azzal, hogy nukleáris provokációra készülnek Zaporizzsjában.
Az orosz Generall SVR Telegram-csatorna azt állítja, Vlagyimir Putyint szerda este arról tájékoztatták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kész részt venni egy oroszországi látogatáson.
A csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – információi szerint a magyar kormányfő személyesen találkozna Vlagyimir Putyinnal, és a két vezető stábja már az időpontok egyeztetésén dolgozik.
Ennek okán kerestük meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy erősítse meg vagy cáfolja a megjelent hírt. A minisztérium azonban egyértelműen jelezte:
semmilyen egyeztetés nem zajlik az orosz féllel egy esetleges látogatásról.
Csütörtökön jelent meg a közösség médiában több olyan szelfi, amelyet állítólag Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője készített magáról.
The Russian security forces continue to allow leaks to the media after the searches of Yevgeny Prigozhin.
— NEXTA (@nexta_tv) July 5, 2023
This time a part of his selfies archive was published.
Which Prigozhin are you today? pic.twitter.com/YNyV9elL9p
Úgy tudni, hogy ezeket a fotókat is a Wagner-csoport szentpétervári központjánál tartott házkutatáson találták meg, ahol más dolgok mellett tízmilliárd rubelt is találtak készpénzként (ezt nemrég visszaadták Prigozsinnak). A házkutatáson előkerültek azok a parókák, álszakállak is, amelyek Prigozsin használt a fotók elkészítéséhez.
Pictures of Prigozhin's house (taken during a police raid last month) #Russia
— Michael A. Horowitz (@michaelh992) July 5, 2023
Wigs, gold bars and sledgehammers. pic.twitter.com/29oQG39spI
Nincs kizárva, hogy az orosz hatóságok direkt szivárogtatták ki ezeket a fotókat, hogy ezzel megpróbálják nevetségessé tenni a Wagner-vezért.
Stier Gábor újságíró, a moszkvater.com alapító-főszerkesztője az orosz NSN FM nevű rádiónak nyilatkozott arról, hogy szerinte mi várható a NATO júliusi csúcstalálkozóján.
Azt mondta, hogy szerinte a találkozón az országok egy új védelmi stratégiáról beszélhetnek majd, és Oroszországot nevezhetik meg a NATO első számú ellenségeként.
A legfontosabb dolog Vilniusban a NATO új védelmi stratégiája lesz, ez egy komoly kérdés. Ez egy új hidegháború, a NATO komoly előkészületeket tesz, és konkrét tervük van Oroszország bekerítésére. Eszerint a stratégia szerint Oroszország lesz az első számú ellenség
– mondta, hozzátéve, hogy szerinte Európa továbbra is az Egyesült Államoktól fog függeni, mivel az amerikaiak nélkül nem tudják garantálni a kontinens biztonságát.
Kitért arra is, hogy Ukrajna NATO-tagsága szerinte nem lesz a találkozó fontos témái közt (Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője nemrég szintén azt mondta, hogy információi szerint az ukránok nem számíthatnak érdemi előrelépésre). Ezen kívül arról is beszélt, hogy szerinte a nyáron biztos nem lesz szó béketárgyalásokról, mivel zajlik az ukrán ellentámadás, és az Egyesült Államok is támogatja Kijevet. Szerinte legkorábban az ősszel lehet szó arról, hogy leülnek tárgyalni a felek.
Stier Gábor korábban a Kibeszéló című műsorunknak is vendége volt.
Ukrajna azt tervezi, hogy az Oroszországgal vívott háború után felhagy a sorkatonasággal és áttér a hivatásos hadseregre, hogy Kijev minél inkább alkalmazkodjon a NATO-szabványokhoz – jelentette ki csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
A védelmi és biztonsági vezetőkkel tartott találkozót követően, amelyen az „ukrán pajzs” néven ismert reformokat vitatták meg, Smihal elmondta, hogy az ukrán kormány továbbra is a hazai fegyvergyártás növelésének támogatására fog összpontosítani.
A háború kezdete óta a Nyugat 771 új harckocsit szállított Ukrajnának, és további 286 egység szállítását ígéri. Ukrajna harckocsiflottája a háború kitörése óta nőtt, míg az oroszoké a felére csökkent – írja a Bloomberg.
Ukrajna így a harckocsik számát tekintve utolérte Oroszországot. A különbség a tüzérség és a többszörös kilövésű rakétarendszerek tekintetében is csökkent.
Szakértők megjegyezték, hogy a nehézfegyverek egyensúlyának megváltozása fontos az ukránoknak, de távolról sem döntő az ellentámadás szempontjából, mivel az oroszok jól megerősített védelmével szemben fölényre van szükségük.
Ez megmagyarázza, hogy az ukrán erők miért az orosz tüzérség és utánpótlási vonalak megsemmisítésére összpontosítanak.
Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete meglátogathatja a The Wall Street Journal bebörtönzött újságíróját, Evan Gerskovicsot, ha cserébe az orosz tisztviselők kapcsolatba léphetnek egy Ohióban fogvatartott orosz férfival – írja a Sky News.
Marija Zaharova elmondta, hogy tisztviselőik meg akarják látogatni az Ohióban kiberbűnözés vádjával fogvatartott orosz állampolgárságú Vlagyimir Dunajevet.
Tavria irányában az ukrán hadsereg közel ötven egységnyi ellenséges felszerelést és öt lőszerraktárat semmisített meg – írja az Unian.
Alekszandr Tarnavszkij dandártábornok, a hadművelet parancsnoka elmondta, hogy az ukrán csapatok előrenyomulása és a területek felszabadítása ebbe az irányba folytatódik.
Az elmúlt 24 órában az ellenség veszteségei halottak és sebesültek tekintetében több mint 3 századot tett ki. 47 ellenséges katonai felszerelés semmisült meg
– mondta Tarnavszkij.
Többek közt orosz harckocsikat, ágyúkat, drónokat, légvédelmi rakétarendszereket és lőszerraktárakat is megsemmisítettek az ukránok.
Kokainbirtoklás és -értékesítési szándék miatt Moszkvában letartóztatták Oleg Gurzsij ukrán üzletembert. A rendőrség a TASZSZ-nak elmondta, az FSZB az oroszországi székhelyű terrorista csoportok finanszírozása miatt is ellenőrzi a férfit.
A kihallgatást követően a nyomozó hatóság augusztus közepéig kérte a moszkvai bíróságtól a vádlott letartóztatását.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök csütörtök délelőtt sajtótájékoztatót tart, ahol számos kérdésre válaszol.
Eddig a száműzetésben élő Jevgenyij Prigozsin hollétéről, országa nukleáris stratégiájáról és az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás lehetőségeiről beszélt.
A Sky News összefoglalta a belorusz elnök legfontosabb kijelentéseit:
Az oroszok Lviv elleni rakétacsapása következtében az előzetes adatok szerint négyen meghaltak és 37-en megsérültek – írja az Unian az ukrán belügyminisztérium közlése alapján.
Hozzátették, hogy hét embert mentettek ki és 64-et evakuáltak. Emellett a Lviv OVA vezetője, Maxim Kozitsky elmondta, hogy az orosz támadás legfiatalabb áldozata egy 21 éves lány volt.
A legfiatalabb lány, akit ma este egy rakéta ölt meg a lvivi lakásban, mindössze 21 éves volt. A legidősebb, aki meghalt, 95 éves. A nő túlélte a második világháborút, de sajnos nem élte túl a rasszizmust
– mondta Kozitsky.
A pusztítás mértékét is összegezte:
sérült meg a támadásban. Hozzátette, a mentők folytatják a romok elbontását, mert még mindig lehetnek alattuk túlélők.
Volodimir Zelenszkij közösségi oldalán osztotta meg a hírt, megérkezett Szófiába, ahol megbeszélést folytat Nyikolaj Denkov miniszterelnökkel és Rumen Radev elnökkel.
Az ukrán elnök szerint a védelmi támogatásról, Ukrajna euroatlanti integrációjáról, a NATO-csúcstalálkozóról, a biztonsági garanciákról és a békeformula végrehajtásáról fognak tárgyalni.
Sofia. Bulgaria 🇧🇬. I will hold substantial talks with Prime Minister Nikolai Denkov, meet with President Rumen Radev, government officials, parliamentarians, politicians, and journalists. Defense support, 🇺🇦 Euro-Atlantic integration, the @NATO Summit, security guarantees, and…
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 6, 2023
Belarusznak konkrét nukleáris célpontjai vannak egy nyugati támadás esetére.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök elmondta, hogy országának nem áll szándékában az atomfegyverek bevetése, de egy támadásra azonnali válaszcsapással reagálnának – írja a Sky News.
A célpontok már megvannak
– mondta a belorusz elnök.
„Prigozsin teljes mértékben szabad, és Putyin nem fogja megölni” – jelentette ki Aljekszandar Lukasenka belorusz elnök, aki mindezt nem sokkal azután nyilatkozta, hogy megerősítette a Wagner-vezér távozását. Prigozsin jelenleg Szentpéterváron tartózkodik.
Az orosz állami televízió tegnap este sugárzott műsora szerint Prigozsin ellen még mindig büntetőeljárás folyik. Lukasenka biztos abban, hogy Prigozsinnak nem esik bántódása – írja a Sky News.
Ha azt hiszik, hogy Putyin bosszút áll, és megölik Prigozsint, akkor tévednek
– tette hozzá a belorusz elnök.