Az orosz hadsereg előrenyomul a Donyecki Köztársaságban lévő Csasziv Jar térségében – közölte Denisz Puszilin, a régió vezetője az Oroszország 24 televíziós csatorna adásában.
Krasznoj település felszabadítása és egységeink előrenyomulása Csasziv Jar térségében természetesen egyre közelebb hozza a lehetőséget, hogy mikor kezdhetjük meg a munkát Artemovszkban. […] Egységeink ilyen jellegű előrenyomulása, az ellenség kiszorítása Artemovszkból, lehetővé teszi, hogy belátható időn belül a munka megkezdéséről beszélhessünk
– mondta.
A köztársasági vezető megjegyezte, hogy a szüntelen ukrán ágyúzás miatt mindvégig nem lehetett megkezdeni Artemivszk helyreállítását, beleértve az aknamentesítést és a romeltakarítást.
Csasziv Jar, a háború előtt mintegy 12 000 lakosú kisváros hét kilométerre nyugatra található Artemovszktól. Külterületén, keletre, a szombaton felszabadított Krasznojevszk oldalán, északkeletre, Bogdanivka oldalán pedig orosz csapatok harcolnak.
A város egy dombon fekszik: a Krasznojevszk és Csaszov Jar központja közötti magasságkülönbség 110 méter. Ez a földrajzi adottság a települést az ukrán fegyveres erők fontos erődítményévé teszi, ahonnan kilométerekre belátható a környező terep.
Ez az adottság az orosz hadsereg számára is fontos. Felszabadítása nagy valószínűséggel arra kényszeríti az ukránokat, hogy visszavonuljon a szomszédos, alföldi településekről: Mikolajivka, Csernivoje, Novodmitrovka és – ami a legfontosabb – Konsztantyinovka – egy 67 000 fős, háború előtti lakosságú nagyváros 11 kilométerre délnyugatra Csasziv Jartól. A jövőben Konsztantyinovka ugródeszkává válhat egy Kramatorszk elleni támadáshoz, ahol a donbászi ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása található – írta meg a RIA Novosztyi.
Tisztelt olvasóink!
Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk holnap is, már kora reggel indul élő hírfolyamunk.
Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkarának főnöke kijelentette, hogy az orosz rakéta Lengyelország légterébe behatoló incidense „nagyrészt szándékos cselekedet volt” – írja az Ukrajinszka Pravda Kukulának az RMF FM lengyel rádiónak adott nyilatkozatára hivatkozva.
Kukula egy március 25-i tájékoztatón kifejtette, hogy a lengyel légteret egy programozható röppályájú orosz Kh–101-es rakéta sértette meg.
Az orosz rakéták viszonylag alacsony pontosságúak, így bármelyik körülmény lehetséges: a rakétát szándékosan programozták, vagy csak eltérhetett a beprogramozott pályától
– mondta Kukula.
A lengyel fegyveres erők főparancsnoka úgy véli, „a két ország határán mozgó célpontok mindig nagyon bonyolult helyzetet teremtenek megsemmisítésük szempontjából, hiszen ha megsemmisítettük volna a rakétát, az a másik fél nemkívánatos cselekedeteihez vezethetett volna”.
Ugyanez megtörténhet, ha Ukrajna egy rakétával próbálná megsemmisíteni. Ez a rakéta lezuhanhat lengyel területre, és bizonyos következményekkel járhat. A jelenlegi megközelítésünk tehát az, hogy úgy gondoljuk, ez nagyrészt szándékos cselekedet volt [Oroszország részéről]
– mondta Kukula.
Hozzátette, hogy Lengyelország tájékoztatta a NATO képviselőit az esetről, és „néhány óra múlva azt a tájékoztatást kaptam, hogy a reakciónk példaértékű volt, ahogy azt szövetségeseink is várták”.
Az Odessza elleni orosz ballisztikus rakétatámadás négy embert megsebesített – közölte a The Kyiv Independent.
A légiriadót jelző szirénák helyi idő szerint 17 óra 20 perc körül szólaltak meg hétfőn Odesszában. Percekkel később robbanások hallatszottak.
A Déli Védelmi Erők tájékoztatása szerint két épület megsemmisült, a környező épületekben pedig betörtek az ablakok.
Oleh Kiper, Odessza kormányzója elmondta, hogy három nő megsebesült, de sérüléseik „nem súlyosak”.
A kormányzó arról is beszámolt, hogy a város elektromos hálózatát ért korábbi támadások miatt Odesszában jelenleg 300 ezer embernek nincs áramszolgáltatása.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 25-ei esti beszédében kijelentette, hogy a március 22-ei, Moszkva külvárosában található koncertteremben történt terrortámadást „radikális iszlamisták követték el”, de továbbra is Ukrajnát okolja – írja a The Kyiv Independent.
Az Egyesült Államok különböző csatornákon keresztül próbál mindenkit meggyőzni arról, hogy állítólag semmi nyoma Kijevnek a Crocusnál (koncerthelyszín) történt véres terrortámadásban, hogy ez az Iszlám Állam
– mondta Vlagyimir Putyin. „Számos kérdésre kell választ kapni, hogy a radikális iszlamisták valóban úgy döntöttek-e, hogy lecsapnak Oroszországra” – mondta az orosz elnök, utalva arra, hogy szerinte a támadást egy másik „ügyfél” nevében hajtották végre.
Putyin szerint a Crocus City Hallban végrehajtott terrortámadás előnyös lehet azoknak, akik Kijev kezével harcolnak az Orosz Föderáció ellen – ezt már a TASZSZ orosz állami hírügynökség írja.
Az orosz elnök megjegyezte, hogy a nácik „soha nem vetették meg, hogy a legpiszkosabb és legembertelenebb eszközöket használják céljaik elérése érdekében”.
A Crocus városházán történt terrortámadás láncszem lehet azok kísérleteinek sorozatában, akik 2014 óta harcolnak az Orosz Föderáció ellen a kijevi rezsim keze által – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a terrortámadás körüli helyzetről tartott tanácskozáson hétfőn.
Egy dolog teljesen világos: a március 22-én Oroszország fővárosában elkövetett szörnyű bűncselekmény egy megfélemlítés. És azonnal felmerül a kérdés – kinek van ebből haszna? Ez az atrocitás talán csak egy láncszem azon kísérleteknek sorozatában, amelyek 2014 óta háborúznak hazánkkal a neonáci kijevi rezsim kezei által…
– mondta az orosz államfő. Vlagyimir Putyin hozzátette, hogy szerinte a moszkvai koncerttermi támadás beleillik az ukrajnai megfélemlítés nagyobb trendjébe.
Az erőszakos mozgósítás és a toborzó irodák munkatársai által elkövetett törvénysértések ellen tüntető demonstráló nők hétfőn délelőtt lezárták a nemzetközi jelentőségű Kijev–Csap főutat Munkács közelében – tájékoztatott az MTI.
Mint írták, a kiemelt jelentőségű főútvonal blokkolásáról elsőként Vitalij Glagola ungvári újságíró számolt be Telegram-csatornáján rendőrségi értesüléseire hivatkozva. Ő azt írta, hogy Munkács közelében két helyszínen – Beregrákoson, illetve a közigazgatásilag Beregszentmiklóshoz tartozó Kárpáti szanatórium szomszédságában –
néhány tucat nő a zebrán folyamatosan átkelve megbénította a gépkocsiforgalmat, így tiltakozva a mozgósítás és a toborzóirodák tevékenysége ellen.
A rendőrök igazoltatták a tüntetés részvevőit, és feloszlatták a békés demonstrációt. Az Unian hírügynökség jelentése szerint a forgalmi rend kijevi idő szerint 13 óra körül mindkét helyszínen helyreállt.
Az incidensekkel kapcsolatban az Ukrán Nemzeti Rendőrség kárpátaljai főosztálya eljárást indított a büntetőtörvénykönyv 279. cikke – közúti közlekedés akadályozása – alapján. A rendőrség közlése szerint a jogellenes demonstráció főszervezőjét azonosították, de egyelőre senkit sem vettek őrizetbe. Az ügyben tart a nyomozás.
Felvételek készültek egy Kh–55-ös rakétáról, amely egy kijevi parkban csapódott be.
Cruise missile Kh-55 (lainched by Tu-95) designed as a "decoy" by the Air Force of the Russian Federation over Kyiv on 24Mar2024. pic.twitter.com/kNiX45SHCi
— MenchOsint (@MenchOsint) March 25, 2024
A képek mellett videók is napvilágot láttak a rakéta roncsáról. A felvételek még vasárnap készültek.
Azóta újabb támadásokra került sor az ukrán fővárosban: hétfőn többek közt hiperszonikus rakétát is bevetettek az oroszok.
A NATO-nak közölnie kell Oroszországgal, hogy a szövetség légterébe behatoló rakétákat megsemmisíti – jelentette ki a litván külügyminiszter az MTI szerint.
Gabrielius Landsbergis erről egy orosz rakétára utalva beszélt, amely vasárnap reggel az Ukrajna elleni légitámadás során mintegy 39 másodpercre megsértette a lengyel határt.
Egyszeri alkalom lehet hiba. De ha hagyjuk, hogy megismétlődjön, azt bátorításnak fogják tekinteni
– hangoztatta a politikus az amerikai Fox News hírtelevíziónak washingtoni látogatása során.
Ezért változtatnunk kell […] a hozzáállásunkon, és nagyon világos üzenetet kell küldenünk, hogy amennyiben ez még egyszer megtörténik, a rakétákat vagy a drónokat le fogjuk lőni
– fogalmazott Landsbergis. Hozzátette, hogy Lengyelországban és Romániában már több hasonló incidens történt a invázió 2022-es kezdete óta.
Bekérették hétfőn a varsói külügyminisztériumba Szergej Andrejevet, Oroszország nagykövetét az orosz cirkálórakéta előző napi légtérsértése miatt, a misszióvezető azonban nem érkezett meg a találkozóra – közölte egy sajtótájékoztatón Pawel Wronski, a lengyel külügyi tárca szóvivője az MTI szerint.
Varsó azt követően kérette be Andrejevet, hogy vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv régiót ért rakéta- és dróntámadás közben az egyik cirkálórakéta megsértette a lengyel légteret. Miután a bekéretett nagykövet nem érkezett meg a varsói külügyminisztérium székházába, az incidensre magyarázatot követelő diplomáciai jegyzéket más úton továbbítják a moszkvai külügyi tárcának – mondta el Wronski.
Rámutatott: a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény világosan megszabja a nagykövetek kötelességeit a befogadó országban.
Azon gondolkodunk, a nagykövet úr teljesíti-e a moszkvai külügyminisztérium utasításait, és képes-e megfelelő módon képviselni az Oroszországi Föderáció érdekeit Varsóban
– fogalmazott a szóvivő.
Hat főre emelkedett a március 12-ei, a Dnyipropetrovszk megyében található Krivij Rih elleni oroszországi rakétatámadás áldozatainak száma, mivel egy 59 éves férfi a kórházban belehalt sérüléseibe – közölte Olekszandr Vilkul, a város katonai közigazgatásának vezetője március 25-én a Telegramon.
További hét – a lakóépületet ért támadásban megsérült – személy fekszik a kórházban, közülük hárman súlyos állapotban.
Krivij Rihben legalább három rakétatalálatot rögzítettek, amelyek közül az egyik egy kilencemeletes épületet, a másik pedig egy ötemeletes ház tetejét célozta.
Az orvosok egész nap az életéért küzdöttek, megműtötték, mindent megtettek, de számos sérülése összeegyeztethetetlen volt az élettel
– írta Vilkul hétfőn.
A helyi hatóságok korábban arról számoltak be, hogy három nő és két férfi halt meg a város elleni orosz támadás következtében. Összesen ötvenen megsérültek, köztük több mint tíz gyerek – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója.
Krivij Rih lakossága körülbelül 660 000 fő, a második legnépesebb város Dnyipropetrovszk megyében. Emellett Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek a szülővárosa is egyben.
Az Európai Unió 27 tagállamának nagykövetei ismét nem hagyták jóvá az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodás megújítását és kiterjesztését – írja az Ukrajinszka Pravda az RMF24 lengyel portál brüsszeli forrásaira hivatkozva.
Az uniós nagyköveteknek a hírek szerint március 25-én, hétfőn kellett volna jóváhagyniuk az Ukrajnával kötendő megállapodást.
A belga elnökség állítólag szerdára halasztotta a frissített megállapodás jóváhagyását, azzal magyarázva, hogy sok ország még nem döntötte el, hogyan fog szavazni.
Az elnökség úgy határozott, hogy több időt ad nekik álláspontjuk véglegesítésére. A belga elnökség nem szeretné, ha a jelenlegi szövegen további változtatásokat eszközölnének, mivel ehhez további tárgyalásokra lenne szükség az Európai Parlamenttel, ami késleltetheti a folyamatot.
A közelgő európai parlamenti választások miatt az Európai Parlament bizottságainak ülései már nem lesznek megtartva, az utolsó két plenáris ülés pedig áprilisban lesz. Az aktualizált megállapodást legkésőbb június 5-ig kell jóváhagyni, amikor a jelenlegi lejár.
A francia diplomaták szerint a halasztás azt jelenti, hogy „a tárgyalások még folynak”, és lehetséges a szöveg módosítása.
Franciaország – Lengyelországhoz hasonlóan – hosszabb „referenciaidőszakot” szeretne, amelyhez az Ukrajnából származó bizonyos típusú mezőgazdasági termékek – az ország más termékeket is szeretne felvenni erre a listára – behozatalára vonatkozó korlátozásokat kötnék.
Lengyelország mellett Magyarország is a saját piacára gyakorolt negatív hatás miatt ellenzi a döntést. Mint ismert, az ukrán gabona importját tavaly Ukrajnához közeli országok, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia, Románia és Bulgária is ellenezte, mivel szerintük az hátrányt okoz a saját gazdáiknak.
Lengyelország és Franciaország álláspontját állítólag több ország is támogatja, nemcsak Ukrajna közvetlen szomszédai, hanem Olaszország, Ausztria, Horvátország és Szlovénia is. Németország és Hollandia ellenzi, azzal érvelve, hogy így a nemzetközi segélyektől amúgy is függő Ukrajnának kevesebb lehetősége maradna arra, hogy saját erőből töltse fel a költségvetését.
Március 25-én, hétfőn Oroszország két újabb ZM22 Cirkon hiperszonikus rakétával mért csapást Kijevre – írta a Defense Express ukrán katonai hírportál.
A Cirkon majdnem ezer kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, elsősorban arra fejlesztették ki, hogy áttörje a NATO lég- és rakétavédelmi rendszereit.
A kiadvány szerint ez a rakéta második nyilvánosan ismert bevetése a február 7-i sikertelen kijevi támadási kísérlet után. Akkor valószínűleg a sérült rakéta a Desnyanszki kerület egyik úttestjére esett.
Habár a február 7-i csapás után csak nagyon töredezett törmelék maradt a Cirkonból, annak azonosítása és a rakéta használatának hivatalos megerősítése öt napot vett igénybe, most sokkal informatívabb roncsdarabok váltak elérhetővé a Cirkonról
– közölte a portál. A rakétáról egy fotót is megosztott a Defense Express.
Appears that Ukrainian forces likely downed a pair of Russian 3M22 Zircon hypersonic cruise missiles this morning over Kyiv.
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) March 25, 2024
Seen here, the wreckage of a downed Zircon near Kyiv. pic.twitter.com/49TEJDN0N0
A Defense Express által is említett, február 7-én Ukrajnában landolt Cirkon roncsairól korábban egy videó is készült, ezt itt lehet megtekinteni.
Nemrég egy ukrán beszámoló alapján írtunk arról, hogy a Jamal nevű orosz deszanthajó kritikus károkat szenvedhetett egy szombati ukrán rakétatámadás miatt. Azóta az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk közölte, hogy az Ivan Hursz nevű katonai hajóban is károk keletkezhettek a támadás után.
A The Kyiv Independent szerint a szóvivő azt mondta:
Fennáll a gyanú, hogy valószínűleg ez [az Ivan Hursz – a szerk.] is megsérült. Ha több forrásból is információkat tudunk szerezni erről, akkor ellenőrizni fogjuk ezeket az információkat, és onnantól kezdve ezt tényként kezelhetjük.
A hajó jelenleg nem aktív harci egységként szolgál, hanem az orosz Fekete-tengeri Flotta számára lát el kisegítő feladatokat – tette hozzá Dmitro Pletencsuk.
Az Ivan Hursz tavaly májusban is elszenvedett egy ukrán csapást, arról az esetről egy videót is közzétettek.
Az Iszlám Állam (amely vállalta a felelősséget a moszkvai terrortámadásért) Franciaországban is támadásra készült volna, „több kísérletet” hajtottak végre a közelmúltban ezzel összefüggésben – közölte hétfőn Emmanuel Macron francia államfő a The Kyiv Independent szerint.
Közlése szerint a francia hírszerzés is igazolta, hogy valóban az Iszlám Állam tervezte meg és hajtotta végre az akciót. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy azok az orosz kísérletek, amelyekkel Ukrajnát is felelőssé akarják tenni az akció miatt, „cinikusak és kontraproduktívak” a francia állampolgárok számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kijevet ért reggeli orosz ballisztikusrakéta-támadás közepette felszólította partnereit Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
Orosz terroristák ballisztikus rakétákkal csapást mértek a fővárosra. Sajnos az épületekben károk keletkeztek a város területén. Jelenleg öt sebesültről tudunk. A romok eltakarítása folyamatban van
– írta táviratában az elnök. „Nem győzzük ismételgetni, hogy Ukrajnának több légvédelmi rendszerre van szüksége. Ez biztonságot jelent városaink számára és emberéleteket tekintve is” – tette hozzá.
Az Interfax cikke szerint Zelenszkij köszönetet mondott az állami katasztrófavédelmi szolgálat, a rendőrség és a közműszolgáltatók mentőinek is, akik a Kijev elleni ma reggeli orosz támadás következményeivel foglalkoznak.
Az Oroszországi Föderáció képes lesz a Szergej Sojgu védelmi miniszter által március 20-án már bejelentett két új hadsereget létszámilag felállítani, de a kiképzéssel és a felszereléssel gondok lesznek – írta a brit katonai hírszerzés.
Tekintettel Oroszország sikeres toborzási erőfeszítéseire, valószínű, hogy az egységek megfelelő létszámúak lesznek. Tekintettel azonban az oroszországi korlátozott kiképzésre, az elavult felszerelések széles körű használatára és az infrastrukturális problémákra, valószínű, hogy ezek az egységek hasonló kihívásokkal fognak szembesülni
– áll az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának az X-en hétfőn közzétett jelentésében.
A két hadsereg a beszámolók szerint 14 hadosztályból és 16 dandárból áll majd. „Ezen egységek pontos típusát, helyét és összetételét nem határozták meg, bár a legvalószínűbb a gépesített, páncélos, tüzérségi és logisztikai egységek kombinációja. Lehetséges, hogy ezek az új alakulatok összefüggésben vannak az új egységekről szóló korábbi bejelentésekkel és a hadosztályok dandárjai számának tervezett növelésével” – jegyezte meg a hírszerzés.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 March 2024.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 25, 2024
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/LUNXKX1nPb #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/pswgPpECtv
Ellenséges rakétatámadás során hulló rakétatörmelékek miatt megrongálódott egy lakóház Kijev Pecserszk kerületében – jelentette a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság távirati csatornája.
Előzetes információk szerint a Kijevet ért rakétatámadás következtében a Pecserszk kerületben törmelék hullott le. Egy lakóépület megrongálódott. A műveleti szolgálatok a helyszínre tartanak. Az adatok tisztázása folyamatban van
– közölte Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetője.
Az Interfax szemléje alapján később hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint a rakétatámadás következtében Pecserszk kerületben egy többemeletes épület is megrongálódott.
Előzetes adatok szerint a Szolomjanszkij és Dnyiprovszkij kerületekben is hullottak törmelékek. Az operatív szolgálatok úton vannak a helyszínre. A károkról és az áldozatokról szóló adatokat még frissítik
– írta Popko.
Vitalij Klitschko kijevi polgármester a maga részéről azt közölte Telegram-csatornáján, hogy a mentőszolgálatokat Kijev Pecserszk, Szolomenszkij és Dnyiprovszkij kerületébe hívták. „Az egységek már úton vannak” – tette hozzá.
Néhány perccel később a polgármester már tudott frissebb információkkal szolgálni:
A Pecserszk kerületben egy háromemeletes, nem lakóépület megrongálódott a rakétadarabok lehullása következtében. Hét ember sérült meg, két nőt a helyszínen elláttak. Többen, köztük egy 16 éves lány, kórházba kerültek
– közölte Klicsko.
Kijev Holosivszkij kerületében egy erdősávban is egy rakéta roncsait találták meg – jelentette később a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság sajtószolgálata.
„Előzetesen nem érkezett információ se áldozatokról, se károkról” – közölték hétfőn a Telegram-csatornájukon közzétett közleményében. Az adatok tisztázása folyamatban van.
Egy ellenséges rakéta lerombolta a Mihajlo Bojcsuk Kijevi Állami Díszítő- és Iparművészeti és Formatervezési Akadémia épületének egy részét – jelentette a Kulturális és Információs Politikai Minisztérium.
Kijev reggeli bombázása során az Orosz Föderáció által kilőtt rakéta szilánkjainak lehullása következtében megrongálódott a Mihajlo Bojcsuk Kijevi Állami Díszítő- és Iparművészeti és Formatervezési Akadémia épületének központi része
– közölte a minisztérium sajtószolgálata.
„Különösen a tornaterem, a kongresszusi terem és a kiállítási központ dőlt romba teljesen. Az intézmény tanszékeinek helyiségei és előadótermei is jelentősen megrongálódtak” – tették hozzá.
Az Interfax szemléje szerint megjegyzik, hogy az előzetes információk szerint halálos áldozatok nem voltak, az akadémia laboratóriumának vezetője megsérült és kórházba került.
„A károk mértékét a lehető leghamarabb felmérik, és intézkedéseket hoznak a megsemmisült létesítményekben a sürgősségi munkálatok elvégzésére” – zárta közleményét a minisztérium.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy „nem helyénvaló” kommentálni a Moszkva melletti Crocus City Hallban történt tömeggyilkosságot érintő nyomozást – írja The Guardian.
A Kreml megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést is, hogy hogyan bántak a négy őrizetbe vett gyanúsítottal, akikről olyan képek kerültek nyilvánosságra, amelyeken látszik, hogy megverték és kínozták az elkövetőket.
A négy gyanúsítottat, akiket Szaidakrami Murodali Rachabalizoda, Dalerdzson Barotovics Mirzojev, Sámsidin Fariduni és Muhammadsobir Fajzov néven azonosítottak, tegnap este vád alá helyezték, és bűnösnek vallották magukat.
Hivatalosan Tádzsikisztán állampolgáraiként azonosították őket, ahol az Iszlám Állam aktívan toborzott. Annak ellenére azonban, hogy az Iszlám Állam felelősségét erős bizonyítékok támasztják alá, az orosz állami média bizonyítatlanul azt állítja, hogy Ukrajna is szerepet játszhatott a merényletben.
A Kijev elleni reggeli orosz rakétatámadást követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter több légvédelmi felszerelést, köztük Patriot rendszereket és rakétákat követelt.
„Kijevben a gyerekek 10.30-kor fedezékbe menekülnek, amikor halálos orosz ballisztikus rakétákat lőttek le a főváros felett a légvédelmi rendszerek.
Nincs olyan atrocitás, amit az orosz rohadékok ne követnének el, beleértve azt is, hogy ballisztikus rakétával próbálnak csapást mérni egy milliós város központjára.
Ez emlékeztet arra, hogy Ukrajnának sürgősen több légvédelmi berendezésre van szüksége, beleértve a Patriot rendszereket és rakétákat, amelyek képesek visszaverni bármilyen orosz támadást” – írta az X közösségi oldalon.
Children in Kyiv run for cover at 10:30 a.m. as deadly Russian ballistic missiles are shot down over the capital by air defense.
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 25, 2024
There are no atrocities Russian bastards would not commit, including an attempt of a ballistic strike at the heart of a multimillion city.
This is a… pic.twitter.com/uc19jrwFIg
Két balti elnök is felszólította a szövetségeseket, hogy tegyenek többet az Oroszországgal való esetleges háborúra való felkészülés érdekében.
Azt javasolják, hogy a sorkatonaságtól és a különleges védelmi adótól kezdve a katonai kiadások erőteljes növeléséig mindent fontolóra kell venni.
Az Unian szemléje szerint Edgars Rinkevics lett államfő a Financial Timesnak azt mondta, hogy az európai országoknak vissza kell térniük a „hidegháborús kiadási szintre”, és meg kell vitatniuk a kötelező katonai szolgálat visszatérését a védelmi erők létszámának növelése érdekében.
Ez két okból fontos: először is, a több ember kiképzésére való törekvés valóban fontos, amikor belépünk a geopolitikai zavarokba; másodszor, hogy sok országunkban hatalmas demográfiai probléma van
– mondta Rinkevics a katonai szolgálathoz való visszatérést kommentálva Lettországban.
A katonai vezetők a teljesen professzionális haderőt részesítik előnyben, és a kötelező szolgálat népszerűtlennek bizonyulhat, de a fegyveres erők Európa-szerte toborzási nehézségekkel küzdenek. A sorkötelezettség tehát segítené egy ütőképesebb tartalékos erő létrehozását Oroszország elrettentése érdekében.
Senki sem akar háborúzni. De a probléma az, hogy senki sem akarja, hogy megszállják. És senki sem akarja, hogy az Ukrajnával történtek itt is megtörténjenek
– hangsúlyozta Rinkevics.
Észt kollégája, Alar Karis azt javasolta, hogy fontolják meg egy különadó bevezetését a katonai beszerzések finanszírozására. Véleménye szerint Európának arra kellene törekednie, hogy elérje az amerikai védelmi kiadások minimumát, ami a jelenlegi szint több mint kétszeresét jelenti.
Patrick Saunders brit tábornok, vezérkari főnök egy „civil hadsereg” létrehozását szorgalmazta, bár az ország hatóságai nem örültek az ötletnek.
A balti vezetők határozottan támogatják az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, de az EU által elfogadott kereskedelmi korlátozások betartása miatt is intenzív ellenőrzésnek vannak kitéve. Rinkevics meg van győződve arról, hogy további árutilalmakra és új szankciókra van szükség.
Azt mondanám, hogy egy központosítottabb uniós felügyeleti mechanizmus nagyon üdvözlendő lenne
– tette hozzá. Az elnök szerint a blokknak meg kellene fontolnia, hogy úgynevezett másodlagos szankciókat vezessen be olyan harmadik országokkal vagy azok vállalataival szemben, amelyek nem hajlandók betartani az Oroszországba irányuló uniós exporttilalmakat.
Egy nagyobb háború lehetőségéről több nyugati ország katonái és politikusai is nyilatkoztak. Észtország, Franciaország és Lengyelország a közelmúltban Európa védelmi felkészültségének sürgős növelésére szólított fel.
Lengyelország felvetette, hogy Oroszország már 2026–2027-ben megtámadhatja az észak-atlanti szövetséget, és a tagállamoknak sürgősen növelniük kellene védelmi kiadásaikat.
A Kijevet ért újabb orosz rakétatámadást követően Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete sürgős segítséget kért az ukránoknak.
Hétfő reggel Oroszország ismét hiperszonikus rakétákkal támadta Ukrajnát. Hangos robbanások voltak Kijevben. Az elmúlt öt napban Oroszország több száz rakétát és drónt indított egy szuverén ország ellen. Ukrajnának most van szüksége a segítségünkre. Egy percet sem veszíthetünk
– írta a nagykövet a közösségi médiában.
Again this morning Russia is attacking Ukraine with hypersonic missiles. Loud explosions in Kyiv.
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) March 25, 2024
Over the last 5 days, Russia has launched hundreds of missiles and drones against a sovereign country.
Ukraine needs our assistance now. There is not a moment to lose.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője elmondta, hogy az Európai Unió 31 milliárd euró értékben szállított katonai felszerelést Ukrajnának, mióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát – írja a The Guardian.
Egy bejegyzésben azt írta, hogy idén nyárig 60 ezer ukrán katonát képeznek ki, és az év végéig több mint egymillió tüzérségi lövedéket adományoz Kijevnek.
Borrell elmondta, a támogatás létfontosságú támogatást nyújtott a fronton harcoló ukránok számára, ugyanakkor elismerte, hogy többet kell tenni a kapacitás és a termelés növelése érdekében.
Ukrajna azt állítja, hogy nincs elég lőszere az Oroszországgal szembeni védekezéshez, és egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a fronton. Az Egyesült Államok Kongresszusa pedig nem hajlandó zöld utat adni egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomagnak.
Az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága (GSD) nyilvánosságra hozta a Jamal nevű nagy partraszálló hajó vereségének részleteit az ideiglenesen megszállt Szevasztopolban.
2024. március 23-án az ideiglenesen megszállt Krímben az agresszor állam Oroszország Fekete-tengeri Flottája hajóinak sikeres megtámadása zajlott le
– áll a GSD honlapján közzétett üzenetben.
Konkrétan az orosz Fekete-tengeri Flotta 13. szevasztopoli hajógyárát támadták meg, ahol többek között az ellenséges Jamal nagy partraszálló hajója volt kikötve. „Az ukrán katonai hírszerzés szerint a Jamal sérülésének jellege kritikus: a felső fedélzet sérülése miatt a hajó jobbra dőlt” – áll a jelentésben.
Ezzel kapcsolatban a megszállók folyamatosan szivattyúzzák ki a vizet az érintett hajóból, amely részt vett a Krím annektálásában, és 2017-től 2023-ig javítás alatt állt. További részleteket pontosítanak az agresszor veszteségeiről, amelyek az ukrán biztonsági és védelmi erők által a terrorista Oroszország katonai létesítményei ellen végrehajtott rakétatámadás következtében keletkeztek.
Március 24-én az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Osztálya azt az információt terjesztette, hogy az Ukrán Védelmi Erők az orosz Fekete-tengeri Flotta krími csomópontja mellett sikeresen eltalálták a megszállt Szevasztopolban a megszállók Jamal és Azov nagy partraszálló hajóit, egy kommunikációs központot és az orosz Fekete-tengeri Flotta több infrastrukturális létesítményét.
A támadás során Storm Shadow rakétákat használtak.
Az Unian gyűjtése szerint a Jamal a 775-ös projekt nagy leszállóhajója. A hajót 1988-ban állították szolgálatba. E projekt hajói az orosz partraszálló flotta gerincét alkotják, és arra szolgálnak, hogy a tengeri partra szálló csapatokat partra tegyék a felszereletlen partokon, valamint csapatokat és rakományt szállítsanak a tengeren.
Médiajelentések szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta Jamal partraszálló hajója 2014-ben részt vett az ukrán Krím elfoglalására irányuló műveletben.
Tűz ütött ki a novocserkasszki erőmű egyik transzformátorállomásán az éjszaka folyamán – közölte Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója a Telegramon.
„Az éjjel tűz ütött ki a Novocserkasszk GRESZ transzformátorállomásán, amit az állomás dolgozóinak erői azonnal felszámoltak. Sérültek nincsenek” – írta Golubev a RIA Novosztyi szerint.
Nem ez az első eset, hogy lángok fenyegetik az orosz erőművet.
Meghalt egy 21 éves kárpátaljai férfi, Vaszil Tomascsuk az ukrajnai háborúban – írja a kiszo.net.
A fiatal katona halálhírét a Szolyvai Községi Tanács közölte a Facebook-oldalán. A hivatalos információk szerint a védő Donyeck régióban vesztette életét harci feladatok teljesítése közben. A férfit 2021 tavaszán hívták be sorkatonai szolgálatra, aki miután letelt a szolgálati ideje, jelentkezett a szerződéses katonai szolgálatra. A 24. gépesített dandár kötelékében harcolt Oroszország ellen.
Vaszil Tomascsuktól március 25-én, hétfőn vesznek végső búcsút Szolyván.
A két éve tartó háborúnak már számtalan kárpátaljai áldozata van. A háborúban eddig elhunytak közül több mint harmincöt magyar származású áldozatról számoltak be idáig.
Az orosz hadsereg előrenyomul a Donyecki Köztársaságban lévő Csasziv Jar térségében – közölte Denisz Puszilin, a régió vezetője az Oroszország 24 televíziós csatorna adásában.
Krasznoj település felszabadítása és egységeink előrenyomulása Csasziv Jar térségében természetesen egyre közelebb hozza a lehetőséget, hogy mikor kezdhetjük meg a munkát Artemovszkban. […] Egységeink ilyen jellegű előrenyomulása, az ellenség kiszorítása Artemovszkból, lehetővé teszi, hogy belátható időn belül a munka megkezdéséről beszélhessünk
– mondta.
A köztársasági vezető megjegyezte, hogy a szüntelen ukrán ágyúzás miatt mindvégig nem lehetett megkezdeni Artemivszk helyreállítását, beleértve az aknamentesítést és a romeltakarítást.
Csasziv Jar, a háború előtt mintegy 12 000 lakosú kisváros hét kilométerre nyugatra található Artemovszktól. Külterületén, keletre, a szombaton felszabadított Krasznojevszk oldalán, északkeletre, Bogdanivka oldalán pedig orosz csapatok harcolnak.
A város egy dombon fekszik: a Krasznojevszk és Csaszov Jar központja közötti magasságkülönbség 110 méter. Ez a földrajzi adottság a települést az ukrán fegyveres erők fontos erődítményévé teszi, ahonnan kilométerekre belátható a környező terep.
Ez az adottság az orosz hadsereg számára is fontos. Felszabadítása nagy valószínűséggel arra kényszeríti az ukránokat, hogy visszavonuljon a szomszédos, alföldi településekről: Mikolajivka, Csernivoje, Novodmitrovka és – ami a legfontosabb – Konsztantyinovka – egy 67 000 fős, háború előtti lakosságú nagyváros 11 kilométerre délnyugatra Csasziv Jartól. A jövőben Konsztantyinovka ugródeszkává válhat egy Kramatorszk elleni támadáshoz, ahol a donbászi ukrán fegyveres erők egyik főhadiszállása található – írta meg a RIA Novosztyi.
A légvédelmi rakéták hiányában az ukránok nehezen hatástalanítják a több hullámban érkező orosz légi támadásokat, az orosz hadsereg pedig nagy szárazföldi offenzívára is készülhet, és az sem kizárható Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint, hogy Vlagyimir Putyin a nyugati segítség apadását látva döntő lépésre szánhatja el magát – mondta el a szakértő az InfoRádióban.
Kaiser Ferenc szerint a különféle irányított rakéták, manőverező robotrepülőgépek vezérlési rendszerében még mindig rengeteg nyugati alkatrész van, és ezeket valamilyen kerülő úton, például Kazahsztánon, Üzbegisztánon vagy akár Grúzián keresztül, fedőcégeken keresztül szerzik be, ezért jóval kisebb mennyiségben, magasabb áron, és lassan készülnek el.
Pár darabot sosem érdemes elindítani belőlük, mert azokat le tudja küzdeni az ukrán légvédelem. Ezért van egy felhalmozási időszak, akár hetekig nincs nagyobb orosz légicsapás, komoly, érzékeny, jól védett célokra. Aztán egyszerre elindítanak relatíve rengeteget, ötven vagy száz fölötti mennyiséget, amit az ukrán légvédelem korábban egész hatásosan tudott semlegesíteni, de most már érződik az akut ellátásbeli hiány, ezért az orosz eszközökből több ér célba
– mondta el a katonai szakértő, hozzátéve, hogy főként az amerikai belpolitikai csaták miatt komoly készlethiány alakult ki az ukrán hadseregben.
Kaiser Ferenc szerint várható volt, hogy az elsöprő elnökválasztási győzelem után Vlagyimir Putyin komoly csapássorozatot indít meg Ukrajna ellen. Szerinte nemcsak a levegőben támadnak az oroszok, hanem a különféle műholdfelvételek és felderítő információk alapján arra lehet következtetni, hogy egy nagyobb orosz szárazföldi offenzíva is készül.
Ukrajnában pedig, mint mondta, nemcsak a légvédelmi rakéták hiányoznak, hanem a lőszer is. A muníció hiánya pedig befolyásolja a szárazföldi műveleteket és az ukrán katonák morálját is. Miközben az oroszok a saját gyártásuk mellett Észak-Koreától is egyre több lőszert kapnak, de Irán is nagy beszállító.
A mentők eloltottak két tüzet, amelyet ellenséges lövések okoztak Mikolajiv régióban – jelentette az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata.
Jelentették, hogy a Mikolajivi járásban az egyik létesítmény területén tűz ütött ki, ami átterjedt a külterületre is. A tüzet azonnal eloltották, sérültek és áldozatok nem voltak.
Szintén Mikolajiv magánszektorában részben megsemmisült egy kétszintes lakóépület. A robbanáshullám a közelben lévő magánházakat is megrongálta. A házban és két autóban tűz ütött ki, amelyet gyorsan eloltottak.
Az előzetes információk szerint 11 ember megsérült, közülük két személyt kórházba szállítottak, a többieknek a helyszínen elsősegélyt nyújtottak – írta meg az Interfax.
Az orosz csapatok némi előrelépést értek el az ukrajnai frontvonalon, mivel több tüzérségi eszközzel rendelkeznek és egyre több drónt kezdtek használni a frontvonalon – írja az RBC Ukraine az észt védelmi erők vezérkari főnöke, Eero Rebo ezredes beszámolója alapján.
Megjegyezte azt is, hogy a megszállók előrenyomulása jelentéktelen, mert Ukrajna jól védekezik.
Több tüzérségi eszköz és gránát van az oroszok oldalán, hogy az ukránokat támadják. Azt is látjuk, hogy a dróntevékenység már nem Ukrajna monopóliuma, vagyis az ellenség ezt a játékot is elsajátította. Azt is látjuk, hogy Ukrajna hogyan kíméli az embereket, hogyan adja fel az ukrán hadsereg reménytelen állásait, és hogyan folyik a vér a védelemért
– mondta az ezredes.
Hozzátette azt is, hogy az orosz hadiipar jelentősen növelte a termelést a háború kirobbanása óta. Rebo szerint azonban az egész gazdaságot nem lehet háborús gazdasággá alakítani. Az ezredes megjegyezte, hogy Oroszország nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy növelje a dróngyártást, ugyanakkor fejleszti az ukrán drónok elleni képességeit is.
A Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint az orosz csapatok egyszerre több irányban próbálnak előrenyomulni Donyeck térségében.
A hálózat terhelésének csökkentése érdekében március 25-én hétfőn az elektromos közlekedés nem fog működni Odesszában, és az ipar áramfogyasztása is korlátozott lesz.
Éjszaka a megszállók megrongálták az NPC Ukrenergo egyik nagyfeszültségű erőművét. Ennek következtében Odessza Peresipskij kerületének lakói áram nélkül maradtak
– közölte a DTEK hétfő reggel a Telegram-csatornáján.
Az energiaholding szerint az energetikai mérnököknek már sikerült helyreállítaniuk a kritikus infrastrukturális létesítmények áramellátását – írta meg az Interfax.
„A helyzet azonban továbbra is nehéz. Odesszában és az odesszai régióban rendkívüli áramkimaradások vannak érvényben” – közölte a DTEK.