A Fidesz háborút indított a média ellen?

Ahogy azt az ATV már hétvégén megjósolta, és ahogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma reggel a köztelevízióban be is jelentette,benyújtották a reklámtörvényt tervezetét. A törvény az adó mértékét leszámítva szinte szóról szóra ugyanaz, mint amivel a Fidesz pont egy évvel ezelőtt már bepróbálkozott, csak akkor meghátráltak, tartva attól, hogy a média a választási kampányban vágna vissza.

Az adó mértéke az alsóbb sávokban nem változott, idén is ugyanannyit akar a kormány behajtani a kisebb médiacégeken, mint ahogy a választások előtt tervezték. Ellenben rosszabbul járnak a 15 milliárd forint feletti árbevételű cégek, mert két újabb sáv is bekerült a törvénytervezetbe, a legmagasabb sávban már a bevétel 40 százaléka az adó, amit nehéz nem szívatásnak venni.

A törvénytervezetet idén benyújtó L Simon László szerint egyébként  „az igazságosabb közteherviselés” jegyében akarja kivetni az új terhet a „jelentős nyereséget termelő” médiaszektorra. Mondjuk 40 százalékos különadót nehéz egy évek óta szűkülő piacon igazságosnak sminkelni, de a média sokaknak úgyis csak a csillogás, meg a bulvármocsok, így nehéz elképzelni, hogy tömegek vonulnak majd az utcára a Való Világ adóterhei ellen tiltakozásul. És az sem valószínű, hogy bárki is éhségsztrájkba kezd, ha a leépítés jeleként eltűnik a napi félmeztelen csaj a Blikk címlapjáról.

A tervezet szerint az adóalap félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kell a cégeknek reklámadót fizetniük.

• 5 milliárd forintig 1 százalékot,
• az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalékot,
• 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forint alatt 20 százalékot,
• 15 és 20 milliárd között 30 százalékot,
• 20 milliárd forintot meghaladó rész után 40 százalékot kell adózniuk a médiavállalatoknak.

Ahogy tavaly, idén is a kereskedelmi televíziókra van szabva a törvény: vagy inkább csak az RTL Klubra. A 2013-ben még 16 milliárd forint feletti árbevételt elérő Tv2 ugyanis idén vélhetően már 15 milliárdnál is kevesebbet kalapozott össze, így a két legnagyobb sáv tulajdonképpen egyetlen egy magyar tévét sújt csak. Igen, az RTL-t, amely 2012-ben még 29 milliárd forintnyi bevételt termelt, de tavaly is közel járt a 26 milliárdhoz.

A nagy médiacégek közül még a Sanoma bevétele haladja meg a 15 milliárdot, de a lapok és magazinok mellett tévécsatornákat is birtokló kiadót éppen áprilisban adták el, és a vevő feldarabolná, és részenként adná el a céget. Amúgyis egy lapkiadó bevételeinek csak egy kis része származik reklámokból, a többit az olvasók fizetik meg az újság árában. Vagyis jövőre már tényleg csak az RTL marad a legdurvább két sávban.

Az RTL klub is igazságtalannak érzi az adót. Közleményükben szokatlanul éles hangnemben azt írják, hogy megdöbbenéssel fogadták a médiaadóról szóló törvényjavaslatot, amely komolyan veszélyezteti a társaság gazdaságos működését. "Álláspontunk szerint ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét. A törvényjavaslat szerint a médiaadót ugyanis a parlament elé ismét olyan formában terjesztik, hogy annak túlnyomó része – körülbelül 50 százaléka – az RTL Magyarországot terhelje" – áll a közleményben, amely hangsúlyozza, hogy a "médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 milliárd forintos költségvetésének 11-12 százaléka, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ".

Pedig már mindent megnyertek

Simon Zsolt

Fotó: Szigetváry Zsolt

Tavaly ugyan nem vezették be a reklámadót, mégis két nagy titkos csatát megnyert az ötlet belengetésével a Fidesz. A Tv2 eladását idén december 21-én jelentették be, végül az addigi vezérigazgató Simon Zsolt és a gazdasági igazgató Yvonne Dederick vette meg a céget többek között az eladó ProSiebenSat1-csoport által biztosított kölcsönből. Az MSZP és az Együtt PM is támadta később a felvásárlást, szerintük Fidesz-közeli érdekcsoportok állhatnak esetleg az ügylet mögött. Annyi biztos, hogy tavaly még nagyon érdeklődött a Tv2 iránt a Magyarországon a Viasat3-at működtető Modern Times Group is, de a reklámadó belengetése után újraszámolták üzleti tervüket, és az addiginál kedvezőtlenebb ajánlatot adtak a ProSiebenSat1-csoportnak, így el is vesztették végül a licitet.

Ugyanígy a reklámadó közvetett következménye a Sanoma eladása is: a Story4 csatorna mellett a Nők Lapját, a Cosmopolitant, vagy éppen a Hír24-et és a Startlapot is tulajdonló, piacvezető magyar kiadótól azért vált meg információink szerint a finn anyacég, mert a magyar gazdasági helyzet és a reklámadó réme miatt nagyobb profittal kecsegtető, biztosabb piacok után néztek. És Skandináviában éppen megvált tévéket üzemeltető érdekeltségétől, a magyar Tv2-t is éveken át tulajdonló MTM-SBS-től a ProSiebenSat1. Vagyis összefoglalva: mindkét eladás mögött a reklámadó miatt egyre rosszabb magyar kilátások, és egy német óriáscég racionalizálása állt.

Ez a harc nem lesz a végső

Dirk Gerkens

Fotó: Beliczay László

Egyedül az RTL Klubot nem sikerült megszorongatnia a politikának tavaly. A csatorna azóta nem ápol túlzottan jó viszonyt a jelenlegi kormányzattal, amióta kútba esett az üzlet, hogy az egykori Fidesz-miniszter Fellegi tulajdonában lévő Infocenter megvegye a csatorna többségi tulajdonrészét. A Class FM-et vagy éppen a Heti Választ is tulajdonló Infocenter azóta egyébként már Nyerges Zsolt és egy titokzatos dán befektető kezében van, és a jobboldali médiabirodalom egyik legnagyobb ékköve.

Azt az általunk megkérdezett iparági bennfentesek sem értik, hogy miért szabta ennyire otrombán az RTL-re a reklámadót a kormányzat: a csatorna bulvárhíradója nem igazán izgathat senkit a Fideszben, de még az RTL2-n sugárzott, belpolitikával alaposabban foglalkozó esti hírösszefoglaló sem. Úgy tudjuk, hogy az RTL piaci túlsúlya zavar egyes köröket, az RTL ugyanis akkor is tartotta pozícióit, amikor a konkurens Tv2 jelentős összegektől esett el, és hiába jut kevés állami támogatáshoz az RTL, a multinacionális cégek uralta reklámpiacon mégis jól szerepel.

Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója május közepén már arról beszélt a Kreatívnak adott interjújában, hogy nem kizárt, hogy politikai nyomás nehezedik egyes médiaügynökségekre, hogy ne az RTL Klubnál költsék el a pénzüket. Hanem inkább a most már kormánybarát Tv2-nél. Az évek óta a magyar média legbefolyásosabb személyiségének választott Gerkens szerint ilyen nyomásnak a korrupció látszatától is félő multinacionális cégek amúgy sem engednek, de ha tényleg lesz háború, akkor lesz haditervük is, például közvetlenül, az ügynökségeket megkerülve fogják megkeresni az ügyfeleket.

RTL-közeli forrásaink szerint most, hogy kitört a háború, már készül a haditerv: a cég biztos nem vonul ki a magyar piacról, de többen nem tartották kizártnak, hogy ezentúl például kritikusabb hangot is megenged majd magának a kormánnyal szemben. És akár nem csak a hírműsorokban.

És mi lesz a Facebookkal?

A most benyújtott törvénytervezet szerint adót kellene fizetnie minden Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatóknak, és azoknak akik nem Magyarországon telepedtek le, de napi műsoridejének legalább a felében magyar nyelven sugároznak, de adózni kell az interneten a magyar nyelvű reklámok közzétételéért, de zsebbe kell nyúlni az új szabályozás szerint még a hirdetőoszlopokon házak homlokzatán, hirdetőtáblákon és a járműveken elhelyezett hirdetések után is. Azaz a tavalyi tervezettől eltérően idén már megadóztatnák a Simicska-birodalomhoz tartozó Mahírt is, de a BKK is az adófizetők közt lenne.

Iparági pleytkák szerint a kormányközeli médiacégeket állami hirdetésekkel kárpótolnák az adóterhek miatt, azonban ennek némiképp ellentmond, hogy az állam eddig is sokat hirdetett, nem várható, hogy az elkövetkező években jelentősen nőjjön a kormányzati kommunikációra fordított összeg.

Ennél is sokkal zavarosabb, hogy mit akarnak a törvénytervezet megalkotói a külföldi internetes cégektől, a Facebooktól, vagy éppen a Google-től. A tervezet szerint ugyanis minden magyar nyelvű reklám után fizetni kell, így egyértelműen adóköteles a Google AdSense szolgáltatása és a Facebook hirdetései is. Sőt, a kívánós magyar háziasszonyokat kínáló banner is, amennyiben egy több mint félmilliárd forintos bevételű cég értékesíti.

Jelentős összegről van szó, az IAB becslése szerint 39,1 milliárd forintos netes reklámköltés közel fele ugyanis külföldi cégeknél, főleg a Google-nél és a Facebooknál köt ki. A reklámadó tervezetéről egyébként megkérdeztük a Google-t is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

Időnként eszükbe jut

A reklámadó korábban háromszor is felmerült. Először 2000-ben, akkor az írott és az elektronikus sajtó reklámbevételeinek 6 százalékát vette volna el különadóként az állam. De akkor a kormány végül nem támogatta saját képviselőinek ötletét, és a Fidesz végül le is szavazta a javaslatot. 2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács egyik ülésén a szakszervezetek 3 százalékos reklámadó bevezetését ajánlották a bankok agresszív hitelreklámozása miatt.

Ez a javaslat a megrendelő cégektől és a hirdető online sajtótermékektől szedte volna be a plusz milliárdokat, de végül ebből sem lett semmi. Ahogy a 2010-ben felmerült elképzelésből sem. A választások előtt a Kreatív reklámipari szaklap felkereste a nagy pártokat, hogy mit terveznek a médiaiparral. Akkor egyedül a Jobbik mondta, hogy a reklámadó jó ötlet, bár az LMP és az akkor még tényezőnek számító MDF sem vetette el. Igaz, a Fidesz egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre, így arra sem, akarnak-e reklámadót.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly májusban jelentette be, hogy háromlépcsős költségvetési egyenlegjavító csomagot terveznek. Az intézkedések három fő része: költségvetési zárolás, a beruházások leállítása, az adóemelés.

A legnagyobb adófizetők listáját a Céginfó adatbázisa alapján gyűjtöttük össze a 2012-es bevételi adatok alapján (2013-as adat még csak néhány cégnél elérhető).

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!