A brüsszeli reptéren történt terrortámadás egyik első fotója volt az év legerősebb képe. A robbantás egyik túlélője, a reptéren épp átutazó grúziai rádiós riporter fotózta mobiltelefonjával, pillanatokkal a merénylet után. Ketevan Kardava fotói azonnal körbejárták a világot a közösségi médiában, másnap pedig legnagyobb nyugati lapok is ezekkel a képekkel hozták címlapon a merényletet. Nem csak azért rendkívüli kép, mert az első fotó volt a helyszínről, hanem azért is, ahogy az apró részletei, a telefon, a telefonáló nő mozdulata, a másik nő szétszakadt ruhája és kettejük tekintete egy pillanatra összeállva nagyon beszédesen mutatják, hogyan fordul ki magából a kényelmes világunk egy terrortámadás után. Itt olvashatják a fotós beszámolóját a helyszínről.

Március 22-én előbb a brüsszeli Zaventem reptéren, majd nem sokkal később a Maelbeek megállónál a metróban követtek el öngyilkos merényleteket. A terrortámadásokban 32-en meghaltak, 260-an megsebesültek. A reptéren két, a metróban egy terrorista halt meg. Nem sokkal a robbantások előtt a reptérről elmenekült egy kalapos merénylő, de Mohamed Abrinit később sikerült elfogniuk a hatóságoknak. A brüsszeli terroristák és a 2015. novemberi párizsi támadások elkövetőinek bonyolult kapcsolati hálóját itt rajzoltuk le átláthatóbb formában.

(Fotó: Ketevan Kardava / Getty Images Hungary)

Gyerekeket cipelő szíriai férfiak egy aleppói utcán. A kép szeptemberben készült a város egyik felkelők által ellenőrzött negyedében, egy légicsapás után, amit vagy a szíriai kormány, vagy az őket támogató orosz hadsereg indított. A kisbabákat cipelő szíriai férfiakról készült kép az öt éve tartó konfliktus egyik legszívszorítóbb darabja, szeptember óta több száz cikkben jelent meg illusztrációként, nem nehéz belátni, hogy miért.

Aleppó a szíriai polgárháború előtt 2,5 milliós város volt, Szíria legnépesebb települése, a szunnita-arab Damaszkusszal szemben egy soknemzetiségű, sokvallású metropolisz. 2012 -ben nyomultak be az Aleppó körüli településekről az ellenzéki harcosok a város keleti felébe, amire az Aszad-rezsim a rendszeressé váló megkülönböztetés nélküli bombázással és tüzérségi tűzzel reagált. Az évekig tartó harcokba bekapcsolódtak a Hezbollah harcosai, az aleppói kurd negyedet szilárdan megszállva tartó kurd milícia, az YPG, valamint az al-Kaida szíriai fiókszervezetének, az an-Núszra Frontnak a dzsihadistái is. 2013-tól északkelet felől megjelentek a felívelőben lévő Iszlám Állam dzsihadistái is, akik sorra vették be Aleppó keleti elővárosait. A mérhetetlen pusztítással járó aleppói helyzetet egy képzeletbeli Budapestre átvetítve itt értheti meg jobban.

Az erők egyensúlya 2015 végén, az Aszadot támogató orosz intervencióval tört meg. A névleg a terroristákat, de valójában az Aszad-ellenes erőket célzó légioffenzívának köszönhetően 2016 február elejére sikerült elvágni a város keleti, ellenzéki negyedeit az egyik legfontosabb ellenzéki szponzornak számító Törökország felé tartó korridortól. A februári fegyverszünet 53 napját követően egyre szorult a hurok Aleppó ellenzéki része körül, és igazából nem volt kérdés, hogy a város előbb-utóbb Aszad kezére jut majd. Ez végül december elején történt meg, itt foglaltuk össze részletesen, hogy mi következik 2017-ben. (Fotó: Ameer Alhalbi / AFP)

Az egész éves amerikai kampányőrületből ehhez a fotóhoz térek vissza leggyakrabban. Volt egy Nagyképünk, amiben összegyűjtöttük Trump és a legnagyobb rajongóinak intenzív találkozásait, de ez a fotó még abban a válogatásban is kilóg a sorból. Trumpot csak hátulról-profilból és a jellegzetes haja nélkül látjuk, a kép mégis csak róla szól igazán. Hisztéria, vallásos imádat, társadalomrajz – minden egyben ezen a tömegjeleneten. Én a mai napig nem tudtam megfejteni, kihez tartozik az a belógó kar a rózsaszín baseball-sapka mellett.

A legtöbben nem sok esélyt adtak volna neki, amikor 2015 nyarán bejelentette az elnökjelölti indulását, de a milliárdos Donald Trump előbb a republikánusok jelöltségét söpörte be a pártvezetés által támogatott jelöltek orra elől, majd pedig annak ellenére nyerte meg november 8-án az amerikai elnökválasztást a demokrata Hillary Clinton ellen, hogy számos republikánus vezető politikus nem volt hajlandó mögé állni.

Trump a kampány során egymás után keveredett botrányos ügyekbe vitatható húzásai és megszólalásai miatt, ezek azonban Clintonnak a külügyminiszterként magán emailszerverén folytatott levelezése körüli botrány mellett a Clinton Alapítvány körüli ügyek is sokat ártottak. Az utolsó pillanatban is előkerülő emailbotrányon kívül azonban leginkább az számított, hogy Trump tudta megszólítani a kiábrándult, vidéki fehér amerikai szavazókat. Az elnökválasztási kampányt, és az azóta eltelt időszakot, Trump kabinetjének kiválasztását Fehér Ház blogunkban követtük. (Fotó: Mark Wallheiser / Getty Images Hungary)

Nigel Farage elhagyja a szavazóhelyet, miután leadta szavaztát a brexitről szóló népszavazáson. Farage hihetetlenül karakteres figura, a fotósok szinte mindig csak az arcára és a mimikájára koncentráltak a sajtóeseményein, ez a teljes alakos kép viszont telitalálat. Az esernyő ezzel az elkapott mozdulattal teljesen olyan, mintha egy jó nagy lépésre készülne a hülye lépések minisztériuma következő jelenetében. Azt pedig már tudjuk, mi lett a népszavazás végeredménye.

David Cameron brit kormányfő már előre megígérte, hogy ha 2015-ben nyer a választásokon, népszavazást ír ki az EU-tagságról, viszont megfelelő feltételek kiharcolása esetén kampányolni fog a bent maradás mellett. Azonban Cameron pártját megosztotta a kérdés, és a kilépést szorgalmazta Boris Johnson londoni polgármester, valamint a UKIP-et vezető Nigel Farage is. A június 23- án tartott népszavazáson a britek 52 százaléka úgy döntött, Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból. Ennek a fő oka az volt, hogy a lecsúszó társadalmi rétegek a nem szavazattal mutatták ki elégedetlenségüket az elittel szemben. A brexit mellett kampányoló vezető politikusok elkezdtek menekülni a süllyedő hajóról, lemondott például pártvezetői posztjáról Farage is.

A távozó Cameron utódja a korábbi belügyminiszter, Theresa May lett. A Margaret Thatcher után a második női brit miniszterelnök megerősítette, hogy kilépnek, és az EU-s vezetők is ezt sürgetik, de a folyamat még évekbe telhet. A brexit-népszavazás miatt viszont a skótok egy újabb függetlenségi népszavazást is belen gettek. (Fotó: Ben Stansall / AFP)

Ha Hosszú Katinka mellett mondani kéne még egy nevet, aki rögtön beugrik Rióból, biztosan Usain Bolt az. Ez a fotó pedig az a kép, amit minden sportoló szeretne magáról a sikerei mellé. Bolt nevetve kacsint hátra a megfeszítve futó társaira a 100 méteres síkfutás elődöntőjében. A hibátlanul elkapott pillanat másik érdekessége, hogy a pályát fotózó több tucat fotós közül kettőnek sikerült elkapnia, ők viszont nem is a futópályán voltak, csak épp hogy átfordultak egy képre.

Usain Bolt megcsinálta a 3x3 aranyérmet, a 2008-as pekingi, és a 2012-es londoni olimpia után Rio de Janeiróban is triplázni tudott, 100 és 200 méteren, valamint a 4x100-as jamaicai váltó tagjaként is győzni tudott. A világ leggyorsabb embere azonban már az olimpia előtt bejelentette, hogy 2017-ben visszavonul, az augusztusi londoni világbajnokság lesz az utolsó versenye.

Az előzetesen komoly nehézségekkel küzdő, a Dilma Rousseff akkori brazil elnök felfüggesztésével is egybeeső riói olimpián egyébként három amerikai, az úszó Michael Phelps és Katie Ledecky, valamint a tornász Simone Biles volt a legeredményesebb 5 és 4-4 aranyérmével. Rögtön utánuk viszont Hosszú katinka következett három arany és egy ezüstérmével. Az összességében már ötszörös, rióban háromszoros aranyérmes Kozák Danuta is a tíz legeredményesebb sportoló között volt. (Fotó: Cameron Spencer / Getty Images Hungary)

Ez az a fotó, amit nem kéne megmagyarázni, sőt, el sem kellett volna jutni odáig, hogy elkészülhessen.

Az aleppói harcok szimbolikus jelképe lett az a négyéves kisfiú, akit porosan, véres arccal fotóztak le, miután kimentették egy lebombázott épület romjai alól. Több millióan menekültek el a városból, de még a nyáron is legalább 300 ezer ember élt az alig 6-7000 milicista által védett ellenzéki negyedekben. A városban hónapok óta humanitárius katasztrófahelyzet uralkodik, november végére az ostomlottak kevesebb, mint 10 százalékához jutott el az élelmiszer-, gyógyszer- és ivóvízsegély. Az alacsony intenzitású, de fel-fellángoló állóháború a békeidőben csodálatos várost romhalmazzá változtatta; történelmi városfalait szétlőtték, legendás piacát tűz emésztette el. A pusztításban mindenki részt vett, a kormánycsapatok és az orosz légierő elsősorban a rendszeres bombázásokkal, az iszlamisták pedig történelmi emlékek megsemmisítésével.

A pokol ennél csak jobb hely lehet. Arisz Messzinisz képei minden eddiginél sokkolóbb képet festenek a Földközi-tengeri menekülőút borzalmairól. Egy civil szervezet mentőhajójával járta napokig a tengert, és olyan helyzeteket fotózott, amin három év kemény rutinnal a háta mögött maga is megdöbbent. Egymást taposták a menekültek a túlzsúfolt hajókban, amiknek a padlóit az út során elhunytak holttestei borították. Ezrek érkeztek ilyen körülmények között Európába, a kezdetektől sejtve, hogy az út amire vállalkoznak mennyire veszélyes.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint december 23-ig 358 403 migráns és menekült érkezett Európába, többségében Görögországba és Olaszországba a tengeren át. Miközben az olasz parti őrség ötezer embert ment ki naponta, az IOM szerint 4913-an vesztek oda, de más adatok szerint is több mint 4 ezer áldozata lehetett a Földközi-tengeri útnak 2016-ban.

Az Europol december elején j elentette be, hogy megvizsgálja az év legsúlyosabb, 500 menekült életét követelő tragédiáját. Április 9-én Egyiptom partjainál süllyedt el egy túlzsúfolt, menekülteket szállító hajó, mert embercsempészek egy teherbárkáról újabb embereket próbáltak felrakni a fedélzetére. Az utasok közül csak 37-en élték túl a hajó beborulását. Az utazás borzalmait egy görög fotós sorozata is megörökítette. A menekültválságról készült helyszíni riportjainkat itt gyűjtöttük össze követtük. (Fotó: Aris Messinis / AFP)

A Fülöp-szigeteken mindennapos dolog lett gyilkosságokat fotózni. A megkötözött, lefóliázott áldozatokról napról napra érkeznek képek az országból, ahol ez lett az új normális. Érdemes végignézni a New York Times tudósítójának anyagát, aki egymaga 57 helyszínt járt körbe szűk egy hónap alatt. Példátlan az az erőszaksorozat, ami a Fülöp-szigeteken indult meg idén, ezek a képek pedig kitörölhetetlen emlékei maradnak.

Rodrigo Duterte Davao polgármestereként lett ismert, és a drogellenes harc eredményeivel kampányolva sikerült populista politikával, nagy fölénnyel megnyernie az elnökválasztást. Mióta a gyilkosságokkal is büszkélkedő Duterte hatalomra került, a drogellenes háborújában fél év alatt több mint 5900-an haltak meg - többségében azonban nem a drogbárókat, hanem egyszerű drogfogyasztókat, vagy kisebb dílereket öltek meg. Azonban csak 2086 embert öltek meg civil szervezetek által többször is gyanúsnak nevezett rendőrségi akciókban, viszont 3841 emberrel önbíráskodás keretében végeztek. Ezt a véres drogellenes harcot bírálta Barack Obama amerikai elnök kormányzata, akit Duterte csak simán elküldött a pokolba. Szerinte Donald Trump viszont áldását adta a keménykezű, a jogrendet sok esetben kiiktató megoldásokra. Hatalomra kerülése óta elég nagy fordulatot vett a korábbi amerikai gyarmatból lett amerikai szövetséges külpolitikája. A magát Hitlerhez is hasonlító Duterte ugyanis Kína és Oroszország karjaiba tart, Obama mellett pedig az EU-nak is megüzente, hogy bassza meg magát.

(Fotó: Ezra Acayan / Reuters / Reuters)

Egészen más fényben világítja meg a júliusi törökországi puccsot ez a fotó. Erdogan-párti civilek verik a teljesen összezavarodott és védekezni kényszerülő katonákat, akik közül sokan úgy vonultak utcára, hogy fogalmuk sem volt, milyen akcióban vesznek részt.

2016. július 15-én éjjel puccskísérlet volt Törökországban, katonák foglaltak el stratégiai pontokat Ankarában és Isztambulban. Recep Tayyip Erdogan elnök ellenállásra szólította fel a híveit, akik az utcára vonultak, és gyakorlatilag elfojtották a puccsot. Több százan meghaltak, közel 1500-an megsebesültek a harcokban. A puccskísérlet elbukása után durva tisztogatás indult: több ezer katonát, köztük tábornokokat vettek őrizetbe. 2745 bírót leváltottak, a közszférából több tízezer embert bocsátottak el. A török kormány az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethüllah Gülen hitszónokot vádolja a puccs megszervezésével. Erdoganék kérték Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól, de a puccskísérlet több területen is tovább élezte az egyébként is feszült amerikai-török viszonyt. Gülen mindent tagadott, és Barack Obamáék bizonyítékokat vártak érintettségére, azonban Donald Trump leendő elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója már jelezte, hogy kiadná a hitszónokot a törököknek.

(Fotó: Gokhan Tan / Getty Images Hungary)

Amerikában az elnökválasztás mellett az év egyik legforróbb témája a rendőri túlkapások voltak. A rendőrök által viselt kamerákból megismert jelenetek tanulsága, hogy az amerikai járőrök kezében túl könnyen elsül a fegyver az első gyanús vagy félreérthető mozdulatra. A sorozatos esetek után indult utcai tüntetések egyik emblematikus pillanata volt ez a kép, ahol három rendőr lefog és elvezet egy nőt, aki mozdulatlanul demonstrált előttük. 

Louisiana állam fővárosában, Baton Rouge-ban azután kezdődtek nyáron tüntetések, hogy nyilvánosságra került egy mobillal készített videó, amin látszott, hogy két fehér rendőr lefogott, és lelőtt egy Alton Sterling nevű fekete férfit. Az észak-karolinai Charlotte-ban pedig azután is zavargás kezdődött, hogy egy fekete rendőr lőtt le egy fekete férfit, szükségállapotot is ki kellett hirdetni. Sokkal több embert ölnek meg a rendőrök Amerikában, mint bárhol máshol a világon, és a faji feszültség éppen Amerika első fekete elnöke alatt erősödött fel újra, Barack Obama elnökségének utolsó évét. A helyzet azonban bonyolultabb, mint elsőre tűnik, erről itt írtunk bővebben.

(Fotó: Jonathan Bachman / Reuters)

Helyszínelők dolgoznak a kisteherautón, amivel 84 embert ölt meg a franciaországi merénylő a nizzai parti sétányon.

A július 14-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijáték miatt volt több tízezer ember a nizzai tengerparton, amikor egy terrorista teherautójával a tömegbe hajtott a parti sétányon. Rá is lőtt a menekülő emberekre, mielőtt a rendőrök megállították és lelőtték. A 84 áldozat mellett 300-an megsebesültek az Iszlám Állam által vállalt merényletben. François Hollande francia elnök pont aznap jelentette be a szükségállapot tervezett feloldását, amit így azonban újra meghosszabbítottak. Karácsony előtt néhány nappal Berlinben követett el terrortámadást egy merénylő, aki megölt egy lengyel sofőrt, és a kamionjával egy karácsonyi vásárba hajtott. 60-80 méteren át gázolt át a bódékon és embereken, amikor hirtelen balra kanyarodott el. Így is 12-en meghaltak, 53-an megsebesültek. A támadót néhány nappal később Milánó közelében járőröző rendőrök lőtték le.

(Fotó: Patrick Aventurier / Getty Images Hungary)

Szomorú kép egy földrengés sújtotta hegyi faluból Olaszországban. Pont a legjellegzetesebb épület, egy órás harangtorony vészelte át viszonylag épségben a rengéseket. Szinte oda lehet köré képzelni az idilli olasz falu képét, aminek a helyén most méteres romok között dolgoznak a mentőcsapatok.

Augusztus végén 6,2-es erősségű földrengés rázta meg Olaszország középső részét, összesen 292-en vesztették életüket Amatricében és a környező kisebb településeken. A fokozottan földrengésveszélyes területen 115 épület összeomlott. A pusztítást összesen 900 utórengés követte. Olaszországban nemzeti gyásznapot hirdettek, világszerte pedig több száz étterem csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy az amatriciani szósszal készült tészták árából pénzt utaltak a földrengés áldozatainak. (Fotó: Stefano Montesi / Getty Images Hungary)

Amikor ilyen képet látok egy háborús konfliktusból, mindig azon gondolkodom, hogy vajon kinek készül a fotó? Ezeket a képeket nézegetik otthon az asztalnál vacsora közben? Izgatottan feltöltik Facebookra és várják rá a lájkokat? A férfi a képen magát fotózza egy égő mező előtt Moszul környékén, ahol a Közel-Kelet legnagyobb katonai akciója zajlik jelenleg is. Ő pedig komolyan a mobiljába néz, és igyekszik a legjobb arcát vágni az egészhez, mintha a párizsi nyaraláson próbálná a képbe komponálni az Eiffel-tornyot. Nagyon érdekes, ahogy ma kultúrától függetlenül magunkon keresztül, szelfik formájában próbáljuk eltenni emlékbe az ilyen helyzeteket.

Októberben indult meg az offenzíva az Iszlám Állam iraki erőssége, a 2014-ben elfoglalt Moszul visszaszerzésére. A várost 100 ezer fős koalíciós csapatok próbálják visszafoglalni, a támadást kurdok és amerikai légicsapások is támogatják. Haider al-Abádi iraki miniszterelnök december végén azt mondta, még három hónapra lesz szükség az IS megsemmisítéséhez Irakban. Kollégánk Moszul közeléből tudósított több cikkben is. Az ostromlott városból megszökött lakóktól azt is megtudtuk, milyen volt két évig élni az Iszlám Állam uralma alatt. A menekültek felidézték a mindennapos kegyetlenkedéseket is, amelyek miatt szokatlan életritmust kellett kialakítaniuk.

(Fotó: Yasin Akgul / AFP)