Tudblog

Hivatalos leírásokban eddig még egyszer sem említett tengeri rákfajt fedeztek fel Tajvan déli partjainál. Az új faj két nőstény egyedét tavaly nyáron találták, miközben egy olajömlés környezetre gyakorolt káros hatásait vizsgálták.

Az eddigi eredmények alapján az új faj a Hawaii partjainál, Francia Polinéziában és Mauritius közelében fellelhető Neoliomera pubescens (eperrák) egyik rokona lehet, a pontosabb meghatározáshoz azonban egy hím egyedre is szükség lenne - mondta Ho Ping-ho a National Taiwan Ocean University adjunktusa.

Az érett eperre hasonlító, pöttyös rákok testének átmérője mindössze két és fél centiméter, és az eddig leírt fajok megkülönböztetéseként a rendszertani besorolásban az új előtagot kapta. A rákok egyébként nem sokkal felfedezésük után elpusztultak, valószínűleg aért, mert a közelben megfeneklett teherhajóból szennyezőanyag került a vizekbe.

Újabb tanulmány eredménye igazolja, hogy a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni, úgynevezett MMR-oltás nem hozható összefüggésbe az autizmus emelkedett kockázatával.

Egy brit orvos, Andrew Wakefield bő egy évtizede vetette fel 12 gyerek vizsgálata alapján, hogy kapcsolat van az autizmus és az MMR-védőoltás között. Később ezt az állítását visszavonta, ám nézetei hatására sok szülő az Egyesült Államokban és Európában máig visszautasítja, hogy gyermeke megkapja az MMR-oltást.

A legutóbbi tanulmányban 96, autizmussal diagnosztizált lengyel gyermek vett részt, akiknek életkora 2 és 15 év között volt. A kutatók mindegyiküket két egészséges, azonos korú és nemű gyerekkel hasonlították össze, akiket ugyanaz a gyermekorvos látott el. A gyerekek egy része megkapta a vakcinát, míg mások nem.

Összességében a kutatók nem találtak kapcsolatot az MMR-oltás és az autizmus között a gyerekeknél. A szülők meg lehetnek győződve az MMR-vakcina biztonságosságáról - mondta Dorota Mrozek-Budzyn kutatásvezető, a krakkói Jagelló Egyetem munkatársa.

Új könyvben jelennek meg héten a Vatikán híres levéltárának egyedülálló dokumentumai, közöttük a IV. Ince pápához 1246-ban Dzsingiz kán unokája, Güjük kán által írt levél.

A mongol fejedelem a levélben azt javasolja a pápának, hogy személyesen utazzon Mongóliába valamennyi európai uralkodó kíséretében, hogy hódoljanak neki és ismerjék el uruknak a kánt. Ellenkező esetben - fenyegetőzött a kán - ellenségének kiáltja ki a római pápát annak összes következményével együtt. Güjüknek nem sikerült a fenyegetését beváltani, mert a testvére, Batu kán elleni hadjáratban váratlanul elhunyt. A krónikák szerint megmérgezték.

A belga könyvkiadó által kiadásra előkészített, A vatikáni titkos levéltár című új könyv 105 történelmi dokumentumot foglal magában, közöttük 19 most jelenik meg először. A vatikáni levéltár az egyik legnagyobb és legérdekesebb archívum hírében áll. Őriznek benne a legértékesebb közé számító, még a korai kereszténység korából származó iratokat, valamint a Szentszék és a világ országainak katolikus főpapjai között századokon át folyó levelezést.

A Vatikán nem szokta a titkait feltárni, ezért az egyedülálló dokumentumokat facsimile formájában tartalmazó új könyv hatalmas történelmi és kulturális értékkel bír. A most közreadott iratok között szerepelnek a templomos lovagok XIV. századi perének dokumentumai, valamint Michelangelo Buonarotti panaszlevele, amelyben kéri, hogy a Vatikán fizesse ki neki a Szent Péter-bazilika kupolájának freskóiért járó, három hónapja késlekedő pénzösszeget.

A földrengést követő években nem csak a megrongálódott, összedőlt házakat, hidakat kell újjáépíteni, hanem akár még három esztendőn át több halálos szívrohamra is számítani lehet.

A niigatai földrengés utáni drámai tapasztalatokat japán kutatók a Heart című szakfolyóirat legújabb számában közölték. A szakemberek már évtizedekkel ezelőtt, főleg az Egyesült Államokban észlelt földmozgásokat követően leírták, hogy azok között, akik túlélték házuk összeomlását, esetleg családtagjait is elvesztették a katasztrófában, igen sok lelki zavar, idegrendszeri károsodás jelent meg. A súlyos pszichés változások bekövetkezése a váratlan életveszély és a pusztulás nyomán érthető volt.

Kazutoshi Nakamura és munkacsoportja most a földrengés kiváltotta óriási disz-stressznek szívet károsító hatására hívta fel a figyelmet. Niigata prefektúra Japán hegyes-völgyes területe, amelynek falvaiban hat éve sok házat döntött össze a földrengés. A katasztrófa a tömegkommunikációt, az úthálózatot is hosszú időre tönkretette. A kis hegyi falvakban élők közül 9000 ember egy éven keresztül ideiglenes lakásba kényszerült, sőt a helyi hatóságok késlekedése miatt ötezren két évig ilyen körülmények között tengődtek.

A japán kutatók összegyűjtötték a földrengés sújtotta terület halálozási adatait az esemény utáni három évben, és a szívroham okozta halálesetek számát összevetették a földrengés előtti öt esztendő feljegyzéseivel. A statisztika azt bizonyította, hogy a megelőző öt évhez képest, amikor a helyi falvak népe zavartalanul élt, a földrengést követő három évben a szívinfarktus okozta halálozás 14 százalékkal növekedett. Szívroham miatt főleg a nők haltak meg többen a földrengés utáni időszakban.

A japán tanulmányhoz írott szerkesztőségi cikkben a neves angol szívgyógyász, Andrew Steptoe hangsúlyozta, hogy az eredeti dolgozatban nem szerepelnek adatok az ottani lakosság kockázati tényezőire vonatkozólag, például arra, hogy a korábbi években, illetve a földmozgás után hányan dohányoztak. A professzor szerint a különleges tanulmány aláhúzza, hogy a természeti katasztrófák nem csak baleseteket vagy lelki károsodásokat okoznak, hanem szívünkre is hatnak, és az orvosoknak, egészségügyi szervezőknek a szívrohamok gyakoriságának növekedésére is figyelni kell minden ilyen esetben.

Nem sikerült elérni azokat a nagyszabású népegészségügyi célokat, amelyeket 2010-re tűzött ki maga elé az amerikai kormányzat egy évtizede.

Több az elhízott amerikai, több sót esznek, emelkedett a magas vérnyomással élők száma és több gyereknek van kezeletlen lyukas foga, mint egy évtizede. Más területeken azonban értek el eredményt: javult az oltási arány, kevesebb lett a munkahelyi sérülés, valamint csökkent a szélütés, rák és szívbetegségek miatti halálozási arány.

Az amerikai kormány elemzi a 2010-es eredményeket, majd új, vélhetően kevésbé nagyratörő egészségügyi célokat tűz ki, melyeket 2020-ra kíván elérni. Az Egészséges Emberek elnevezésű programot az 1970-es évek végén indították; célja egyebek közt, hogy a hosszabb, egészségesebb élet elérése érdekében folyamatosan tájékoztassák az amerikaiakat a megelőzhető betegségekről. Az Egyesült Államok egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériuma tízévente újraértékeli a célokat, és jelentést tesz közzé az előző évtizedben elért haladásról.

Több mint 30 év elteltével azonban a kitűzött, mérhető célokat még nem eléggé ismeri a nyilvánosság, és azok szerény számban teljesültek. Az 1990-es mérhető célkitűzések 41 százalékát, míg a 2000-es céloknak 24 százalékát sikerült csak elérni.

Ami a 2010-es célkitűzéseket illeti, az adatgyűjtés még folyamatban van, a végleges jelentés 2011-re készül el. Ám az amerikai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ (CDC) előzetes becslése szerint úgy tűnik, a célkitűzések teljesülési aránya legfeljebb 20 százalék körül várható.

Vélhetően a kitűzött célok voltak eltúlzottak. A program például mintegy 25 százalékról 15 százalékra kívánta csökkenteni az elhízott amerikaiak arányát. A legutóbbi szövetségi adatok alapján azonban mostanra már a felnőttek 34 százaléka elhízott az országban. Hasonlóan irreálisnak bizonyult az a cél, hogy 28 ról 16 százalékra csökkentsék a magas vérnyomás előfordulási arányát, mert valójában 29 százalékra emelkedett az arány.

Szakemberek szerint a kezdeményezés sikeresebb lenne, ha egy ilyen terv tartalmazná azt is, miként érhetik el a kitűzött célokat és mindez mennyibe kerülne. A 2020-ra vonatkozó célkitűzések már az egészségügyi illetékesek előtt vannak, egy szakértői tanácsadó testület realisztikusabb, megvalósítható célokat javasolt.

Megerősítette a korai lefekvési időre, alvásra vonatkozó régi szülői tanácsot egy amerikai felmérés, amely kimutatta, hogy jóval nagyobb a depresszió és az öngyilkossági gondolatok aránya azoknál a fiataloknál, akik rendszeresen későn mennek aludni - adta hírül a Sleep című szakfolyóirat januári számában.

A Columbia Egyetem orvosi központjának kutatói 15 659 középiskolás diák alvási szokásait vizsgálták. A tanulmányból kiderült, hogy azoknál, akik rendszeresen éjfél után bújtak ágyba, 24 százalékkal nagyobb kockázattal jelentkezett depresszió azokhoz képest, akik tíz óra előtt nyugovóra tértek. Az előbbi csoportban ráadásul 20 százalékkal gyakoribbak voltak az öngyilkos gondolatok is. Azoknál a fiataloknál, akik öt óránál is rövidebb alvásidőről számoltak be, 78 százalékkal nagyobb eséllyel bukkant fel depresszió, és 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkeztek öngyilkos gondolataik azokhoz képest, akik legalább nyolc órát aludtak éjszakánként.

James Gangwish, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a nem megfelelő minőségű és hosszúságú alvás a depresszió kialakulásának kockázati tényezője, míg a megfelelő alvás megelőző és gyógyító hatású lehet a hangulatzavarnál.

A tanulmányban hetediktől 12. évfolyamig vettek részt amerikai diákok 1994 és 1996 között, amikor az adatok összegyűjtötték a kutatók. Az elmúlt 12 hónapban az összes résztvevő hét százalékánál (1050 fő) tapasztaltak depressziót, és 13 százalékuk (2038) számolt be öngyilkos gondolatokról az utókövetéses vizsgálaton. Az adatok elemzésekor mindkét zavar összefüggést mutatott a késői lefekvéssel, a rövidebb alvásidővel és a szubjektív kialvatlansági érzettel, gyakoribb volt a lányoknál, a nagyobb diákoknál, valamint azoknál, akik úgy érezték, szüleik kevésbé figyelnek rájuk.

Mintegy 125 partra vetett gömbölyűfejű delfin pusztult el Új-Zéland partjainál a hétvégén. Az állatok egyik csoportja az Északi-szigeten úszott ki a partra. Állatvédők és önkéntesek százai siettek a vízi emlősök segítségére: egész nap cserélték a nedves ruhákat az állatok testén, hogy ne száradjanak ki, majd a dagállyal megpróbálták visszajuttatni őket a tengerbe. Végül 43-at sikerült megmenteni a 63 delfinből. Hétfői jelentések szerint a megmentett állatok már jócskán kint úsznak a nyílt tengeren, biztonságos távolságban a parttól.

A Déli-szigeten partra sodródott 105 társuk kevésbé volt szerencsés. Őket egy turistákat szállító repülőgép pilótája vette észre, sajnos túl későn. A helyszínre érkező állatvédők az delfinek többségét már holtan találták, a még agonizálókat el kellett altatni. Új-Zéland partjainál minden nyáron sok delfin és bálna sodródik ki a partra. A jelenségre eddig nem sikerült tudományos magyarázatot találni.

Ötvenharmadik születésnapját ünnepelte a világ legidősebb, fogságban élő gorillája. Az amerikai Ohio államban lévő Columbus állatkertjében élő Colót gondozói egy tortával lepték meg. A majomcsalád többi tagja is kapott finomságokat a jeles napon.

Colo 1956. december 22-én született az állatkertben. Bár ízületi gyulladásban szenved, szíve a korábbi vizsgálatok szerint erős. A nemzetközi fajinformációs rendszer szerint Colo az első síkvidéki gorilla, amely állatkertben született.

A Föld népessége az újévben megközelíti a 7 milliárdot: január elsejére virradóra előreláthatólag 6 834 509 600 ember él majd a bolygón - közölte a Világnépesség Német Alapítvány (DSW).

2009-ben a világ népessége 83 millió fővel nőtt, ez nagyjából megfelel Németország egész lakosságának. Minden másodpercben átlagosan 2,6 csecsemő születik a Földön. Afrika népessége növekszik a leggyorsabban. 2009-ben a kontinens lakossága már túllépte az egymilliárdot.

Afrika legtöbb országa az alapítvány adatai szerint nem képes megfelelően gondoskodni a lakosságáról. A gyors népességnövekedés súlyosan megterheli a természeti erőforrásokat, az oktatási és egészségügyi rendszert, és kiélezi a szegénységet. Az alapítvány felhívta a német szövetségi kormányt, hogy több pénzzel segítse a fejlődő országokban a családtervezést.

A szóban forgó országok lakóinak így nyílna reális esélyük arra, hogy elkerüljék az éhínséget és a szegénységet. A befektetés gazdasági szempontból is megéri: az ENSZ Népességalapja szerint minden egyes euró, amelyet családtervezésre fordítanak, 31 eurót spórol meg a vízszolgáltatás, egészségügyi rendszer és az oktatásügy terén.

Csatlakozott a nemzetközi űrállomáshoz a Szojuz TMA-17 orosz űrhajó, amely a 22. tartós űrexpedíció három tagját szállította - közölte a moszkvai irányítóközpont.

A dokkolás automata üzemmódban történt keddre virradóra, és minden simán ment. A Szojuz TMA-17 hétfő hajnalban indult útnak a Bajkonur űrrepülőtérről. Az űrhajó Oleg Kotov orosz, Nogucsi Szoicsi japán és Timothy Creamer amerikai űrhajóst szállította az ISS-re.

Az űrhajósok 162 napig, vagyis májusig lesznek az űrállomáson, és ezalatt az orosz tudományos program keretében 40 kísérletet végeznek el, egy űrsétát tesznek, három Progressz teherűrhajót és két amerikai űrkompot fogadnak. Utóbbiak közül az egyik szállítja az állomásra a MIM-1 új orosz tudományos modult.

Átlagosan száztíz gyerekből egy autista az Egyesült Államokban a hét végén közzétett legfrissebb kormányzati tanulmány adatai szerint. A 11 állam jelentéseinek teljes elemzéséből előállt eredmény csak kis mértékben tér el a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) októberi előzetes becslésétől.

Korábbi tanulmányok alapján a CDC úgy becsülte, hogy 150 gyerekből egynél fordulhat elő az autizmus, a 2006-os vizsgálat teljes körű elemzése azonban ennél gyakoribbnak mutatja.

Szakemberek szerint az új, nagyobb arány a jobb diagnózisoknak tudható be, valamint annak, hogy az esetek regisztrálása pontosabb. A kórkép csak a gyerekek viselkedése alapján diagnosztizálható, biológiai teszt nem áll rendelkezésre megállapításához. A korai fejlesztés jelentősen javíthatja az autisztikus gyerekek fejlődését, kilátásait, ám jelenleg is 4 és fél év az átlagos életkor, amikor diagnosztizálják a rendellenességet. A kutatók megállapítása szerint azonban a szülők igen sokszor már a gyerek 2 éves kora előtt észlelik a fejlődési zavart.

A friss eredmények mintegy 2800, autisztikus tüneteket mutató nyolcéves gyerek iskolai és egészségügyi adatainak értékeléséből származnak Alabama, Arizona, Colorado, Florida, Georgia, Maryland, Missouri, Észak-Carolina, Pennsylvania, Dél-Carolina, valamint Wisconsin államból.

A NASA űrszondájának adatai szerint a Hold északi pólusának örök sötétségbe burkolózó krátereiben találhatók a Naprendszer leghidegebb pontjai.

A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda Diviner nevű műszere szerint a Hold északi pólusi térségében található kráterek hőmérséklete akár a mínusz 249 Celsius fokot is elérheti.

"A Naprendszeren belül a Holdon találhatók a legszélsőségesebb hőmérsékleti viszonyok" - mondta David Page, a Kaliforniai Egyetemen munkatársa, a júliusban üzembe helyezett Diviner vezető kutatója. A műszer megfigyelései szerint a déli félteke legsötétebb krátereinek legalacsonyabb nyári hőmérséklete elérheti a mínusz 238 Celsius fokot, és a téli napforduló felé közeledve az északi pólus krátereinek belső hőmérséklete akár mínusz 249 Celsius fokig süllyedhet.

"Úgy tudunk valamit lehűteni, hogy kiiktatunk minden lehetséges hőforrást. Ezeket a pólusközeli krátereket pedig nem éri közvetlen napfény, a leghidegebbeket még közvetett sem" - tette hozzá a szakember.

Hosszú évszázadok óta pihent a tengerfenéken Kleopátra egykori palotája, amely egykoron Alexandriában állt, és egy földrengéssorozat miatt a tengerbe csúszott az időszámításunk szerinti IV. században. Ennek a palotának a része a most kiemelt oszlop.

A pilon Ízisz istennő templomának bejáratánál állt, és egy nagyszabású víz alatti múzeum központi darabja lesz. A tervek szerint a különleges múzeum az elsüllyedt várost mutatja be.

Búvárok és búvárrégészek egy hatalmas daru segítségével emelték ki a kilenctonnás és közel 2,3 méter magas oszlopot, amit lerakódás és hínár borít. A kiemelésnél Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára is jelen volt.

Ízisz víz alatt pihenő temploma legalább 2050 éves, de elképzelhető, hogy még régebbi. A templom része volt annak a palotakomplexumnak, amelyből az időszámításunk előtti I. században Kleopátra, korábban pedig a Ptolemaiosz-dinasztiához tartozó felmenői irányították Egyiptomot.

Kutatók a kilencvenes évek óta vizsgálják a víz alatti épületeket, Ízisz templomát görög régészek azonosították 1998-ban.

A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai nyolc éven át követtek nyomon 24 600 felnőtt nőt, akik napi 1000 milligramm C-vitamint szedtek. Kiderült, hogy azokhoz képest, akik nem szedtek étrendkiegészítőt, mintegy 25 százalékkal nagyobb arányban estek át szürkehályogműtéten.

Azoknál a nőknél, akik tíz évnél tovább szedték a nagy dózisú C-vitamint, vagy 65 éves kor felett alkalmazták, esetleg egyébként hormonkiegészítő terápiában részesültek, még nagyobbnak bizonyult a szürkehályog kifejlődésének esélye.

A kontrollcsoportba tartozó mintegy tízezer nő 9 százaléka, a vitamint szedők 11 százaléka esett át szürkehályogműtéten.

Török kutatóknak sikerült egy 4000 éves lencsemagot rávenniük arra, hogy kihajtson. A magot a Törökország nyugati részén elhelyezkedő Kütahya városa mellett zajló ásatások során találták meg. A leletek közt volt egy magvakkal teli edény. Bár a legtöbb mag elszenesedett, három szem mégis sértetlenül túlélte az évezredeket. Kütahya környéke régészeti kincsesbánya, legalább a hettiták ideje óta lakott terület, és azóta számtalan hódítót és betelepülőt élt meg.

A kutatók két éven át próbálkoztak a magvak kihajtatásával, míg három hónappal ezelőtt végre siker koronázta igyekvésüket. Mivel a növényke még zsenge és sérülékeny, csak bizonyos idő elteltével engedik majd át más kutatóknak vizsgálatok céljából. Remélik azonban, hogy egyszer majd virágzik és termést hoz. Az ókori lencsét genetikailag összevetnék mai rokonaival, amelyektől már első ránézésre is különbözik.

Traumás sérüléseken alkalmazhatják a sürgősségi ellátásban a szintetikus vérlemezkéket tartalmazó injekciót, amely meggyorsítja a véralvadást, és elejét veszi a belső vérzéseknek. Kifejlesztői szerint a polimerből készült mesterséges vérlemezkéket már engedélyezte az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, az FDA.

A vérveszteség okozza a traumás sérüléseknél a legtöbb halálozást, mert amíg egy kisebb vágásnál megfelelő a véralvadás, addig a komolyabb sérüléseknél gond adódhat a folyamatban. A vérzés lassítása ezért életfontosságú ilyenkor.

A Science Translational Medicine című szaklapban leírt eljárás különlegessége, hogy belső vérzések elállítására is alkalmas, illetve egyszerűsége miatt baleseti helyszínen is használható.

Erin Lavik, a Case Western University munkatársa kutatócsoportjával olyan nanorészecskéket fejlesztett ki, amelyek nagyon jól kötődnek a sérüléskor aktiválódott természetes vérlemezkékhez. A vénába fecskendezhető szer csökkenti a vérzési időt.

A szintetikus vérlemezkéket patkányoknál 20 másodperccel a sérülés után alkalmazva 23 százalékkal csökkent a vérzési idő. A kutatók szerint a mesterséges vérlemezkék 25 százalékkal gyorsabban hatottak, mint a rekombináns VII-es véralvadási faktor, melyet a sürgősségi osztályok most használnak a vérzések elállítására.

Az egysejtű élőlényeket az Atlanti-óceán déli részén, különböző helyszínekről hozták felszínre. A felfedezés több nemzetközi expedíciónak köszönhető. Az állatkák túlnyomó többsége ostoros egysejtű, amely főként vízből áll, és a maga két-tíz mikrométeres nagyságával az emberi szem számára észrevehetetlen. A kutatásban részt vevő Kölni Egyetem zoológiai intézetének két munkatársa, Hartmut Arndt és Frank Scheckenbach az amerikai tudományos akadémia folyóiratában közölte az eredményeket.

Első ízben kerültek elő ilyen élőlények a mélytengeri iszapból. Az állatok a csekély táplálékkínálat ellenére meglepően változatosak. Sok olyan állatot hoztak felszínre, amelyet még sose látott ember, és amely nem szerepel egyetlen nemzetközi génadatbankban sem. Az eredmények azt sugallják, hogy a tenger mélyén éppoly fajbőséggel fordulnak elő az egysejtűek, mint a sekélyebb vizekben.

Az apró állatok igen hasznos szerepet töltenek be élőhelyükön, ugyanis segítenek szabályozni a mélység oxigénháztartását azzal, hogy baktériumokat esznek. Amennyiben az oxigénfogyasztó baktériumok elszaporodnak, az ostorosok is felélednek nyugalmi állapotukból, és elfogyasztják a baktériumtömegeket - így elkerülhető az oxigénhiány.
Az expedíciók során vonóhálókkal és talajmintavevőkkel első ízben hoztak fel mintát 5500 méter mélységből. A kutatók most egyes élőlényeket tenyészteni kezdtek, hogy többet tudjanak meg táplálkozási stratégiájukról, illetve hogy kiderítsék, miként bírják ki a mélységben uralkodó 250 báros nyomást.

Kisebb eséllyel fejlődik ki Alzheimer-kór és demencia azoknál az embereknél, akiknek szervezetében több a zsírsejtek által termelt, leptin nevű hormon - közölték kedden amerikai kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) című szaklapban. Az étvágycsökkentő leptin kapcsolatát az elbutulással Wolfgang Lieb, a Bostoni Egyetem kutatója és csoportja egy 1948-ban kezdődött nagyszabású felmérés adatai segítségével elemezte.

A kutatók a leptin vérbeli koncentrációját mérték 785 olyan embernél, akiknél a vizsgálat kezdetekor nem jelentkeztek az Alzheimer-kór vagy bármely eredetű demencia jelei. Közülük mintegy kétszáznak az agytérfogatát is megbecsülték agyi szkenneléssel. Átlagosan nyolc (ám egyeseknél 15) év elteltével összegezték a változásokat: 111 embernél alakult ki demencia, közülük 89-nél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. A szakemberek megállapították, hogy a legalacsonyabb leptinszintű embereknél 25 százalék volt a betegség kialakulásának valószínűsége, míg azoknál, akiknél a legmagasabb leptinkoncentrációt mérték, csak 6 százalék volt ennek kockázata. Érdekes módon a túlsúly mértékével nem lehetett összefüggésbe hozni a leptinszintet, noha az elhízottak szervezetében több leptin termelődik.

A agyi felvételeket összehasonlítva az is kiderült, hogy a nagyobb leptinszinthez nagyobb agytérfogat tartozott az agy fő memóriaközpontja, a hippokampusz területén. Lieb úgy véli, a leptin hormonnak többféle szerepe lehet a szervezetben, mint csupán az étvágy szabályozása. A leptin szerepének 1995-ös felfedezése után nagy remények születtek arra, hogy természetes fogyasztószerként alkalmazható. A lelkesedés azonban alábbhagyott, amikor kiderült, hogy a kívülről bevitt leptinnel embereknél csak átmeneti súlycsökkenést lehet elérni. Nagyobb koncentrációja ugyanis az elhízott embereknél leptinérzéketlenséghez vezet.

A három legnagyobb kínai távközlési szolgáltató, a China Mobil, a China Unicom és a China Telecom összesen több mint 102 milliárd jüant (14,9 milliárd dollárt) fektetett be a 3G-hálózat kiépítésébe az idén, de még mindig nem érték el a tervezett 143,5 milliárd jüanos beruházási értéket. A 9,77 millió regisztrált 3G használóból a legtöbben - 3,94 millióan - a China Mobile előfizetője.

Azoknál az embereknél, akik naponta három-négy kávét vagy teát fogyasztottak, 25 százalékkal kisebb volt a kettes típusú, felnőttkorinak is nevezett cukorbetegség megjelenésének valószínűsége, mint azoknál, akik egyáltalán nem vagy csak keveset teáztak, kávéztak.

Az Archives of Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmány nem ad magyarázatot az okokra, de megerősíti számos korábbi vizsgálat eredményét. Rachel Huxley, a Sydneyi Egyetem munkatársa összesen 450 ezer emberre kiterjedt, 18 korábbi vizsgálat eredményeit elemezte.

A metaelemzésbe vont tanulmányok nem tértek ki arra, hogy a vizsgálatban részt vevő emberek milyen egyéb italokat és ételeket fogyasztottak, így az okokat nem tudta megállapítani Huxley csoportja. Feltételezik, hogy az italok antioxidáns összetevői járulnak hozzá az előnyös hatáshoz, mert védik a sejteket a károsodástól.

Az amerikai Princeton Egyetem kutatói kidolgoztak egy módszert, amellyel elkészíthető a rákos sejtekben előforduló hibák szisztematikus listája - adta hírül az amerikai egyetem.

"Pillanatnyilag többféle rákot ugyanazzal a terápiával kezelnek. A jövőben sokkal pontosabbak lehetünk azáltal, hogy célzottan a mutációk által kiváltott kóros folyamatokat kezeljük" - mondta Saeed Tavazoie molekuláris biológus, a kutatás vezetője.

A csoport egy olyan programot fejlesztett ki, amely egyenként végigvizsgálja a tumorsejtekben lévő 20 ezer gén viselkedését. Amikor egy gén aktív, bekapcsolt állapotban van, az általa kódolt fehérje termelődik, így jelzésként szolgál. A terápiás beavatkozás attól függően változhat, hogy mi minden sérült meg a sejtben, milyen természetű a rákos elváltozás.

A módszeres listázás úgy zajlik, hogy a program a tumorsejt teljes DNS-ét elemzi, majd megállapítja, hogy mely szakaszok működnek a normálistól eltérően. A számítógépes elemzés rendszerbiológiai elvekre épül, figyelembe veszi, hogy az élő szervezetek alkotóelemei egymással elválaszthatatlan kölcsönhatásban működnek.

A cukor és az anyával való kontaktus csökkenti az újszülöttek fájdalmát oltás közben - közölték brazil kutatók a Pediatrics című szaklap legfrissebb számában.

Az eddigi legnagyobb, 640 újszülöttre kiterjedt kutatásból kiderült, hogy egyszerű, olcsó módszerekkel csökkenthető a kicsik fájdalma injekciózás közben. A babákat véletlenszerűen négy csoportba osztották: az egyik csoportnál fájdalomcsillapítót alkalmaztak, a másiknál szőlőcukrot tettek a nyelvükre, a harmadiknál édesanyjuk ölelte meg őket közben, a negyediknél pedig egyszerre alkalmazták a cukros-ölelős módszert.

A fájdalom mértékét arckifejezésük, sírásuk időtartama és szívritmusuk jelezte. A rutinoltást beadó orvosok nem tudták, hogy melyik kicsi kapott tiszta vizet, illetve cukoroldatot, ám az anyai ölelést nem lehetett titokban tartani előttük, így csak részleges vakpróbáról lehet beszélni a vizsgálattal kapcsolatban.

Az eredmények szerint az újszülöttek fájdalomértéke akkor volt a legalacsonyabb, amikor a cukor és ölelés kombinációját alkalmazták náluk, minden más fájdalomcsillapító változatnál magasabb pontszámot kaptak a Sao Paoló-i állami egyetem kutatói.

Egyharmaddal kisebb valószínűséggel diagnosztizáltak mellrákot egy követéses vizsgálat hét éve alatt azoknál a nőknél, akik kezdettől fogva csontritkulás elleni tablettát szedtek - jelentették amerikai kutatók.

Az eredmény önmagában nem bizonyítja, hogy ezek a szerek megelőzhetik a rákot, erre részletesebb vizsgálatok adhatnak választ a következő egy-két évben. A kutatók javaslata szerint addig a nők csak oszteoporózis ellen szedjék ezeket a hatóanyagokat.

A csontsűrűséget erősítő biszfoszfonát tartalmú szerek hatását már egészséges nőknél is vizsgálják. "Úgy tűnik, náluk is van védőhatása" - mondta el Peter Ravdin, a San Antonió-i Texas Egyetem egészségtudományi központjának munkatársa. Az Amerikai Rákkutató Társaság konferenciáján ismertetett megállapításokat a Women's Health Initiative elnevezésű, 151 ezer nőre kiterjedt felmérés adataiból vonták le.

Az Egyesült Államokban a kutatói ösztöndíjra pályázó fiatal nők ritkábban nyernek tudományos munkájukhoz pénzügyi támogatást, és a későbbi elismeréseket is kisebb arányban kapják meg, mint a férfiak. A kutatással is foglalkozó orvosnők hátrányos helyzetével foglalkozó tanulmányt az Annals of Internal Medicine közölte.

Reshma Jagsi és munkatársai azt vizsgálták, hogy az USA Állami Egészségügyi Intézetei által meghirdetett pályázatokra kiosztott ösztöndíjak hogyan oszlottak meg a tudományos kutatómunkára vágyó fiatal férfiak és nők között.

Az ausztrál Queensland Institute of Medical Research kutatóintézet tudósai bejelentették, hogy megtalálták az emberi genomban azt a gént, ami a haj egyenességéért vagy göndörségéért felel. A trichohyalin nevű génben talált variációkat kötötték össze a haj göndörségével (erről egyébként eddig is ismert volt, hogy a szőr növekedésével kapcsolatos feladata van).

A kutatók szerint a felfedezésük igazi jelentpségét a kozmetikai ipar fogja értékelni, hiszen lehetővé válnak a haj kiegyenesítésének vagy éppen begöndörítésének olyan módszerei, amelyek nem roncsolják a hajat. A bűnügyi laborokban is felhasználható a göndörgén megtalálása, hiszen ez egy újabb jellemző, ami segíthet egy DNS-minta gazdájának azonosításában.

Az intenzív olvasásjavító programot elvégző gyerekek agyában javult a jelátadás, ami jobb kommunikációt is jelent - közölték tanulmányukban amerikai kutatók.

A Neuron című szaklapban megjelent dolgozatban a Carnegie Mellon Egyetem kutatói 72 gyerekkel lefolytatott vizsgálatukat ismertették. A nyolc és tíz év közötti gyerekek olvasási készségét hat hónapon át intenzíven fejlesztették. A program megkezdése előtt, majd utána is orvosi képalkotó eljárással készítettek felvételt az agyukról. A kutatást vezető Marcel Just szerint a százórás tréning végére a gyerekek agyának fehérállománya hatékonyabban működött, javult a jelátadása.

Just elmondta, hogy mindezek alapján feltételezhető, hogy az olvasási zavarokon túl például az autizmus kezelésében is hasznos az agy fehérállományának újrahuzalozása. Szakértők szerint más mentális zavaroknál is hatékonyan alkalmazhatják a hasonló fejlesztési programokat.

November végén jelentették be a több hónapos csúszás, javítások, és kisebb balesetek után végre beindított óriás részecskegyorsító, az LHC szakemberei, hogy megdöntötték a világrekordot, és 1,18 teraelektronvolt energiájú részecskenyalábokat hoztak létre. Ilyen magas energiaszintre ezelőtt még sosem sikerült atomi részecskéket felgyorsítani.

A kísérletek következő fázisa most jött el, amikor a két ilyen részecskenyalábot összeütköztették egymással, összesen 2,36 teraelektronvoltra növelve az energiát, és a részecskefizika történetének legnagyobb energiaszintű mesterséges ütközését létrehozva. Mindkét rekordot az amerikai Fermi Nemzeti Gyorsító Laboratóriumtól vette el a CERN nagy hadronütköztetője, ahol 2001-ben hoztak létre ütközéseket két, egyenként 0,98 TeV energiájú nyalábbal.

A világ legnagyobb részecskegyorsítójának még messze nem használják ki a teljes potenciálját ezek a kísérletek, a tervek szerint az ütközések energiáját egészen 7 teraelektronvoltig fogják majd fokozatosan emelni. A mostani rekord köré nem is kerítettek különösebb hírverést, a CERN hivatalos Twitter-csatornáján egy szűkszavú üzenet tudatta csak a világgal a csúcs megdöntését.

Az eredmény mégis fontos mérföldkő, hiszen azt jelenti, hogy sikerült stabilizálni a részecskenyalábokat, és el lehet kezdeni az energiaszintek emelését, amivel olyan fizikai kísérletek válnak elérhetővé, amelyeket eddig még sosem tudott senki elvégezni a gyakorlatban.

A 40 centiméter hosszú újszülött az első olyan komodói varánusz, amely Indonézián kívüli területen jött a világra. Az állatkert szerint a hüllő jó egészségnek örvend, a nemét azonban még nem sikerült megállapítani.

Az Indonéziában honos, komodói sárkányként emlegetett gyíkfaj mesterséges körülmények között történő szaporítása a megfelelő párok kiválasztása és a tojások keltetéséhez szükséges tapasztalatok hiánya miatt rendkívül körülményes, ráadásul az állatkertekben tartott példányok közül a hímek vannak többségben - magyarázta az állatkert munkatársa.

A komodói varánuszból mindössze 3000 egyed él szabadon a Komodo Nemzeti Parkot alkotó három kelet-indonéziai szigeten, Komodo, Padar és Rinca szigetén. A világ legnagyobb gyíkja akár három méter hosszúra is megnőhet, súlya pedig elérheti a 140 kilogrammot.

A gall jövevények közbenjárása nélkül valószínűleg még jó ideig vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak volna tovább a Brit-szigetek őslakói.

A kanadai Simon Fraser Egyetemen dolgozó Mark Collard és munkatársai az úgynevezett radiokarbonos kormeghatározás segítségével vizsgáltak meg a szigetország különböző részeiből származó ősi csontokat, fákat és gabonamagvakat. Az így kapott adatok segítségével képesek voltak megállapítani, hogy miként változott a népsűrűség az országban az idők folyamán. Az eredmények szerint nagyjából hatezer évvel ezelőtt, alig négyszáz év alatt, mintegy megnégyszereződött a népesség száma. Ez pedig éppen egybeesik a mezőgazdaság megjelenésének idejével.

Collard szerint egy ilyen népességrobbanás szinte kizárja a lehetőségét annak, hogy a mezőgazdaságot teljesen maguktól kezdték el alkalmazni az őshonos vadászó-gyűjtögető népek. A kézműves maradványok és a különböző sír típusok pedig arról árulkodnak, hogy az első bevándorlók az északnyugat-franciaországi Bretagne területéről érkeztek Dél-Angliába. Ezt aztán egy második hullám is követte, ők Északkelet-Franciaországtól egészen Skóciáig telepedtek le.

A tervek szerint a háromszintes, több mint kétszáz négyzetméter alapterületű épületből egy Európában is egyedülálló bemutató- és kutatóhelyet alakítanának ki, amelynek koncepcióját már elkészítették a nemzeti park igazgatóságán - közölte Márkus Ferenc.

Az obszervatórium földszintjén egy kiállító- és előadóterem kapna helyet, valamint két kutatószobát alakítanának ki, az első emeleten irodák és vendégszobák lennének, míg a második emeleten továbbra is meteorológiai megfigyeléseket végeznek és egy oktatóterem is megépülne - fűzte hozzá az igazgató.

A tervezett beruházás során a meteorológiai állomás környékét is megújítanák, illetve létrehoznának egy úgynevezett ökokempinget. 
Mindehhez 100 millió forintot meghaladó támogatásra lenne szükség, amelynek elnyerésére jók az esélyeik, hiszen az épület és a környezet adottságai kiválóak, a természetvédelmet az unió kiemelten kezeli, és az Őrségi Nemzeti Park az egyetlen, amely saját meteorológiai állomással büszkélkedhet.