Tudblog

Az emberi tevékenység, mint az autózás és a légkondicionáló berendezések működtetése felelősek az olyan légköri változások hatvan százalékáért, amelyek hozzájárulnak a vízkészletek fogyásához Amerika száraz nyugati vidékein - állapította meg egy tanulmány. Ezek a változások minden valószínűség szerint gyorsulni fognak - írta a Science tudományos szaklapban közzétett publikáció, amely előrevetíti a vízellátás válságát az Egyesült Államok nyugati részén. A Kaliforniai Egyetem Oceanográfiai Scripps Intézetének kutatói tanulmányozták az Egyesült Államok nyugati részén 1950 és 1999 között végbement klímaváltozásokat és megállapították, hogy a téli csapadék egyre nagyobb mértékben eső, mint hó, a hó gyorsabban elolvad, a nyári hónapokban apadnak a folyók és az általános felmelegedés elkeserítő szárazsághoz vezet nyáron.

A kutatók statisztikai adatok segítségével hasonlították össze az időszakonként természetes körülmények között bekövetkező klímaváltozásokat és azokat a klímaváltozásokat, amelyeket melegházak, járművek, erőművek és egyéb létesítmények széndioxid és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátása idéz elő. Úgy találták, hogy 1950 és 1999 között a legtöbb változást a folyók vízszintjében, a hőmérsékletben és a hó olvadásban emberi tevékenység idézte elő. Az általuk megfigyelt folyamatok jelentősen eltértek a száraz és nedves időszakok időnkénti váltakozásai által előidézett trendektől. A kutatást vezető Tim Barnett rámutatott: a kép meglehetősen sötét, itt az idő tehát, hogy egy asztalhoz üljenek le és egyetértéssel hozzanak döntéseket például a víztárolás fokozásáról és a fejlődés lassításáról a délnyugati sivatagban. Szerinte a helyzet egyre bonyolultabb és nagyon jó lenne megálljt kiáltani, különben aligha lehet elképzelni a vízkészletek növelését.

(MTI)

Életünk során megélt boldogságunkat erősen befolyásolják velünk született adottságaink. Egypetéjű és kétpetéjű ikrek vizsgálata alapján az Edinburgh-i Egyetem kutatói úgy vélik, boldogságot okozó személyiségjegyeink felét génjeink felügyelhetik. Boldogságunk másik fele életmódunkhoz, karrierünkhöz és kapcsolatainkhoz köthető, állítja a skót és ausztrál kutatók 900 ikerpárt érintő közös tanulmánya, amely a Psychological Science című amerikai szaklapban jelent meg. A kutatók olyan embereket kerestek, akik kevéssé aggodalmasak, barátságosak és lelkiismeretesek. Mindhárom személyiségjegyet a boldogsághoz kötötte egy korábbi kutatás. Az egypetéjű, tehát azonos génkészletet hordozó és a genetikai szempontból csak testvéreknek számító kétpetéjű ikrek vizsgálata szerint ezen jellemzők 50 százalékban örökletesek. "Az élettel és a szabadsággal együtt a boldogság keresése áll az emberi vágyak középpontjában. Habár a boldogságot számos külső tényező befolyásolja, a személyiség genetikai alapjaival magyarázható az, hogy ráakadtunk az elégedett élet örökletes komponensére." - mondta Alexander Weiss kutatásvezető.

(MTI)

Útnak indították az első európai gyártmányú automata teherűrhajót vasárnap hajnalban a Francia Guyana-i Kourou űrközpontból. Az ATV Jules Verne közép-európai idő szerint 5 óra 3 perckor hagyta el a Földet. Az űrhajó nagy mennyiségű vizet, élelmet, oxigént, tudományos berendezést és üzemanyagot szállít a nemzetközi űrállomásra (ISS). Az európai teherűrhajó lényegében ugyanolyan szerepet lát majd el, mint az orosz Progressz teherűrhajók, de azoknál háromszor több - kilenc tonna - terhet tud eljuttatni az űrállomásra. Emellett a Jules Verne is képes lesz arra, hogy magasabb pályára emelje az ISS-t. Az eszköz várhatóan április elején dokkol az űrállomáson. Lent az ESA fotója látható a startról.

(MTI)

Nyolcvanmillió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok éltek, a tengerszint 170 méterrel alacsonyabb volt. Ausztrál kutatók szerint az elkövetkező nyolcvan millió évben a tengerfenék tovább mélyül, és a tengerszint 120 méterrel lesz alacsonyabb. Ez az előrejelzés - amely, mint írják, évi 0,015 centiméteres csökkenést jelent évszázadonként - nem mond ellent az ENSZ klímaváltozási kormányközi bizottsága (IPCC) által becsült értéknek, amely szerint 2100-ra a tengerek szintje 18-59 centiméterrel fog megemelkedni.

Nyolcvanmillió év múlva tehát Oroszország össze lesz kötve Alaszkával ott, ahol a mai Bering-szoros található - hajdanán is így volt ez, így vándorolhattak át az indiánok Ázsiából. Anglia közös földrészt fog alkotni Európával, valamint Ausztrália egy kontinenssé válik Pápua Új-Guineával. Az Antarktisz és Grönland annyi jeget tartalmaz, hogyha mind felolvad, a tengerszint 50 méterrel emelkedne meg. (mti)

Felvételi pluszpontokat is kapnak azok a kutató diákok, akik a pénteken és szombaton Gödöllőn zajló Középiskolai Tudományos Diákkörök VIII. Országos Konferenciáján a legjobb eredményeket érik el. Magyarországon, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban mintegy ötezer középiskolás vesz részt tudományos kutatásokban.

A hét regionális zsűri Budapesten, Gyulán, Salgótarjánban, Sopronban, Kolozsváron, Szabadkán és az idén először Dunaszerdahelyen hatszáz fölötti előadásból választotta ki azt a több mint százat, amelyek szerzői az országos döntőben is bemutathatják munkájukat - mondta az MTI-nek Fazekas László, a rendezvény vezető koordinátora. A tizennégy szekcióban változatos témákról tartanak beszámolót a diákok a rakéta-üzemanyagoktól a porábrákig, a melegvízhálózatban élő baktériumoktól a gumicsizmás diplomatákig, debreceni bábákról és az egyetemi diploma neméről, vagy éppen robottechnikáról és a vajdasági tanyaszínházakról.

A versenyben a kutatásokról elhangzó előadásokat középiskolai és egyetemi oktatók, neves szakemberek értékelik. A nagydíjasok ötven, az első helyezést elérő diákok harminc többlet felvételi pontot kapnak. A legjobbak részt vesznek majd egy válogatón is, ahol egy diákot választanak ki, aki részt vehet a 2008-as Nobel-díj átadási ünnepségén.

A díjazott ifjú kutatók meghívást kapnak a már hagyománnyá vált nyári káptalanfürdői kutatótáborba és publikációs lehetőséghez jutnak. A szervezők azonban a díjaknál fontosabbnak tartják, hogy a résztvevők a magyar tudományos élet kiválóságaival együtt dolgozva életre szóló élményt szereznek a tudomány világában, megtanulják a kitartó, kreatív munkát. (mti)

Kisebb az étkezési zavarok kialakulásának valószínűsége azoknál a fiatal nőknél, akik születésük előtt tesztoszteronnak voltak kitéve - állítják michigani kutatók. A kutatási eredmény azt a feltételezést erősíti, hogy az anorexia és a bulímia kialakulásában nemcsak a környezeti hatásoknak, de biológiai tényezőknek is szerepe van. A Michigani Állami Egyetem kutatóinak most folyó vizsgálatában 538 ikerpár vesz részt. Megállapították, hogy azoknak a nőknek, akik hímnemű ikertestvérükkel voltak együtt az anyaméhben, kisebb a kockázatuk az étkezési rendellenességek kialakulására, mint az egypetéjű, nőnemű ikreknek. Korábbi kutatások bizonyították már, hogy az anyaméhen fiú ikertestvérükkel osztozó leánymagzatok több tesztoszteronnak vannak kitéve.

Tutankhamon szakácskönyve látott napvilágot Nagy-Britanniában, amelynek szerzője az ókori egyiptomiak gasztronómiai örömeivel szeretné megismertetni a ma emberét. A kiadvány első része a Megfőzni a múltat (Cooking the Past) című sorozatnak, amely történelmi adatok alapján rekonstruálja a régmúlt korok konyhaművészetét. Tutankhamon szakácskönyvének szerzője a Dorchesteri múzeum kurátora, Jackie Ridley, aki a kiadványban az ókori Egyiptom és a konyhaművészet iránti szenvedélyét élte ki, hogy újrateremtse azokat az ételeket, amelyeket háromezer évvel ezelőtt fogyasztott a Nílus-menti ország népe - olvasható a BBC News hírei között.

Tutankhamon korából nem maradtak fenn receptek, de a falképeknek köszönhetően tudható, hogy mit ettek az ókorban az egyiptomiak, és milyen alapanyagokból készítették étkeiket. Az állandó menü kenyérből, zöldségekből, szárnyasból, valamint sörből állt. A tehetősebbek megengedhették maguknak a sertés-, és birkahúst, sör helyett pedig bort iszogattak. Tutankhamon étrendjét az ifjú uralkodó által elejtett vad húsa is színesítette. Ridley szerint az ókori Egyiptomban igen leterjedt volt a gránátalma, ami különleges ízt adott az ételnek.

(MTI)

A gyomor tágulási képességének gyógyszeres gátlása lehet a fogyasztás új módszere brit kutatók szerint. A University College London (UCL) munkatársai két olyan proteint (P2Y1, P2Y2) azonosítottak, amelyek közrejátszanak a gyomor kitágulásában, ha az ember nagyobb mennyiségű ételt fogyaszt. Elméletben ezt a két proteint kellene gyógyszerrel blokkolni, és akkor a túlsúlyos ember nemcsak nem tudna, de nem is kívánna nagy mennyiséget enni. A gyomor nyugalmi állapotban nagyjából 75 milliliter űrtartalmú, ám ha izomfalai kitágulnak, két vagy több literessé is képes növekedni. 

A tágulást a gyomorfalban lévő idegek irányítják úgy, hogy a két kérdéses proteint stimuláló molekulákat bocsátanak ki, amelyek szintén az izomsejtekben foglalnak helyet a gyomorfalban. Jelenleg drága és kockázatos sebészi módszerekkel érik el, hogy a túlsúlyos páciensek ne bírjanak sokat enni, bár a szakemberek azt mondják, hogy a lehető legjobb módszer az életmódváltoztatás. A kutatásról a Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics szakfolyóiratban jelent meg beszámoló. (forrás: MTI)

Egy önmagát a hideg és hosszú tél idejére hibernáló halfajra bukkantak tudósok a déli sarkvidéken. A Notothenia coriiceps nevű sügérféle a tél közeledtével alvóhelyet keres, hasonlóan az olyan téli álmot alvó szárazföldi állatokhoz, mint a sün. A kutatók azt már korábban is tudták, hogy a hideg égöv alatt élő halak vérében fagyálló anyag kering, a notothenia hideg elleni védekezése azonban mindeddig ismeretlen volt. "Úgy tűnik, hogy a rövid sarkvidéki nyár idején energiát gyűjtenek, majd a téli szezonban hibernálódnak, ilyenkor úgy szabályozzák szervezetüket, hogy az a lehető legkevesebb erőforrást használja fel" - mondta Keiron Fraser, a Brit Antarktisz kutatócsoport tagja. Fraser és kollégái a PLoS One című online szakfolyóiratban számoltak be felfedezésükről. (forrás: MTI)

Dan Ariely, az észak-karolinai Duke Egyetem viselkedéskutatója kollégáival 82 önkéntes részvételével végzett kutatásokat a placebohatásról. Mindannyian könnyebb elektrosokkot kaptak, aztán fájdalomcsillapítót ajánlottak nekik. A kísérleti személyek fele olyan tájékoztatást kapott, hogy egy újonnan felfedezett, 2,50 dollárba (435 forint) kerülő tablettával csillapíthatja fájdalmát. A többieknek tízcentes (17 forint) pirulát kínáltak. Tudtán kívül természetesen mindkét csoport placebót, azaz hatástalan tablettát vett be.

Azok, akik azt hitték, hogy drága gyógyszert nyeltek, 85 százalékban állították, hogy másodjára kisebb fájdalmat éreztek, míg az olcsó tablettával gyógyszerezetteknek csupán 61 százaléka tapasztalta így. Az eredmény egybevág azokkal a korábbi megfigyelésekkel, amelyek szerint az emberek többre tartják a drágább dolgokat. Ám Ariely úgy véli, hogy ez a placebóhatással kombinálva mégis figyelemre méltó. "Hogyan adhatunk az embereknek olcsóbb vagy generikus gyógyszereket, ha úgyis azt gondolják, hogy nem használnak?" - tette fel a kérdést a tudós. A placebót gyógyszerek hatásának ellenőrzésére használják a kutatók. A latinból átvett szó eredeti jelentése "tetszeni fogok" vagy "kedvében fogok járni". (forrás: MTI)

A művelet 30-35 ezer euróba - 8-9 millió forintba - kerül és Alcalde, a bika tökéletes genetikai másolatát eredményezi. A klónozó - egy texasi cég - ugyanakkor azt nem garantálja, hogy Alcalde-2 ugyanolyan harci képességekkel lesz megáldva, mint "prototípusa". A klónozáshoz a bika fülcimpájából vesznek sejtmintát, hogy elküldjék Texasba, ahonnan majd visszapostázzák az embriót. (forrás: MTI)

A világon egyedülálló az a hatkarú polip, amit az angliai Blackpool Sea Life Centre vízi állatkertben találtak. A polipnak nyolc karja van, és arról híres, hogy a levágott végtagjait képes újjánöveszteni (ezenkívül arról, hogy három szíve van, kék színű a vére, és egy szempillantás alatt változtatja a bőre színét). A hexapusnak becézett hatkarú polip egy angol állatkertben született és akkor vették észre, hogy kevesebb a karja, mint kéne, amikor kilenc társával átszállították új otthonába. Miután a tudósok megvizsgálták, és megállapították, hogy születési rendellenességről van szó, és nem új fajról, a Henry nevet adták neki – VIII. Henrik után, akinek hat felesége volt.

Ez a rendellenesség egészen egyedülálló, a tudósok még soha nem láttak hasonló polipot – legfeljebb az 1955-ös It Came from Beneath the Sea című B-kategóriás horrorfilmben, ahol az IMDB infói szerint egyszerűen elfogyott a költségvetés, mielőtt a trükkmesterek az utolsó két csápot elkészítették volna.

Azok a kamaszok, akik rendszeresen reggeliznek, kevésbé híznak meg, többet mozognak, egészségesebb az étrendjük, mint a reggelit kihagyó társaiké - közölték amerikai kutatók hétfőn. A vizsgálat 2216 tinire terjedt ki Minnesota államban, akiknek öt éven át követték életmódját, étkezési szokásait, súlyuk alakulását. Kevéssel 15 éves koruk előtt kezdődött a tanulmány, amelynek eredményét a Pediatrics című amerikai szaklap közölte. Minél rendszeresebben reggeliztek a kamaszok, annál kisebb volt testtömegindexük. Azok, akik minden nap kihagyták a reggelit átlagosan 2,3 kilogrammal nyomtak többet, mint naponta reggeliző társaik.

Mark Pereira kutatásvezető, a Minnesotai Egyetem munkatársa feltételezi, hogy azok, akik megtöltik reggel a hasukat, könnyebben tartják ellenőrzésük alatt napközbeni éhségüket. A kutatók szerint a mindig reggelizők általános életmódja is egészségesebbnek bizonyult, mint a nem reggelizőké. Becslések szerint az amerikai gyerekek 25 százaléka hagyja ki rendszeresen a reggelit.

(MTI)

A Dél-Amerikában őshonos nagy harlekinbéka bőrváladékából hatékony gyógyszer készíthető a 2-es típusú cukorbaj ellen - állítják brit és arab kutatók. A nagy harlekinbékát (Pseudis paradoxa) paradox békának is hívják, mivel ebihalként 27 centiméteres, ám amikor békává alakul, hossza már csak 4 centiméter. Ennek a fajnak a bőrváladéka, illetőleg e váladék szintetikus változata lehet az alapja egy új gyógyszernek - olvasható a BBC News honlapján. A brit és arab kutatók laboratóriumban kimutatták, hogy a váladék szintetikus változata serkenti az inzulintermelést a hasnyálmirigyben. Ráadásul a szintetikus verzió hatékonyabb, mint a nagy harlekinbéka eredeti váladéka.

A cukorbetegségnek két fő fajtája ismeretes. Az 1-es típusú gyermek- vagy serdülőkorban lép fel, s ilyenkor a szervezetben kevés az inzulin, vagy egyáltalán nincsen. A 2-es típusú felnőtt-, vagy időskorban alakul ki, fő jellemzője, hogy a hasnyálmirigy ugyan termel inzulint, de a szervezet nem tudja felhasználni. A cukorbetegségek mintegy 90 százaléka ebbe a típusba tartozik.

(MTI)

A westernfilmek elmaradhatatlan kelléke a por, a Coloradói Egyetem kutatói szerint azonban a vadnyugat az ember hódításával lett csak igazán poros. Jason Neff és kollégái két coloradói tó üledékeit vizsgálva arra jutottak, hogy a por koncentrációja 150 évvel ezelőtt megötszöröződött, és azóta is nagyjából ezen a szinten van. A tudósok szerint leginkább a mezőgazdasági munkák és a vasútépítés miatt nőtt meg a por szintje, és ez a későbbiekben komoly hatással volt az ökoszisztémára. Összességében szárazabb lett az amúgy is kietlen vidék, a talaj termőképessége csökkent, a télen pedig a hó olvadását gyorsította a por.

A Magyar Tudományos Akadémia 67 ország tudományos akadémiájához, köztük az egyik elsőként megszólaló Royal Societyhez hasonlóan elhatárolódik azoktól a "tudományon kívüli elképzelésektől", amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják – áll az MTA Elnökségének most kiadott közleményében. A dokumentum szerint, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez, a nézetkülönbség elsősorban a vallásos hit és a tudomány természetének félreértéséből, bizonyos tudományos alapfogalmak, például, az evolúció eltérő meghatározásából adódik.

"Az evolúció tanulmányozása biológiai megfigyeléseken, méréseken és következtetéseken alapuló tudomány, amelynek egyes állításai bizonyíthatóak és cáfolhatóak, míg a kreacionizmus (így a teljesen hipotetikus "intelligens tervezés" is) dogmán és feltételezéseken alapuló elmélet, amelyek nem összevethető, nem szembeállítható fogalmak. Meggyőződésünk, hogy a vallásos hit (így a kreacionizmus is) sem nem igazolhatja, sem nem cáfolhatja az evolúció tudományos elméletét, mint ahogy a tudományok sem foglalkozhatnak hitbéli kérdésekkel" - mutat rá állásfoglalásában az MTA Elnöksége. Mint a közlemény kiemeli, a vita Magyar Tudományos Akadémián is szóba került, ennek részletes anyaga pedig a Magyar Tudomány című folyóiratban jelent meg.

"A darwini evolúciós elmélet - ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott - nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását" - hangsúlyozza végezetül a dokumentum. "A nemzetközi tudományos közösségben van egy általános mozgás ezen a téren, a világban sok akadémia fogadott el ilyen állásfoglalást. Volt egy nemzetközi várakozás, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is csatlakozzon" - mondta Pléh Csaba, az MTA főtitkár-helyettese az MTI-nek a dokumentum kapcsán. Ismertetése szerint Magyarországon is jelen van "ez a sajátos" kreacionista mozgalom. "A mi értelmezésünk szerint ez vallásszerű mozgalom, saját értelmezésük szerint pedig tudományos alternatívát kínálnak" - hangsúlyozta Pléh Csaba, hozzátéve, hogy a mozgalom erősödőben van az országban, nemcsak némely iskolában, de időnként neves egyetemeken is megjelenik.

(MTI)

Az ókori postaszolgáltatásról szolgáltattak új adatokat Jeruzsálem óvárosától Keletre fekvő völgyben végzett ásatások, ahol az i. e. 7. évszázadból származó cseréptöredékek kerültek a felszínre. Az i. e. 9. században a leveleket és javakat a feladó nevének feltüntetése nélkül továbbították. Egy évszázaddal később, az i.e. 8. században a hivatalnokok és kereskedők már feltüntették nevüket pecsétjeiken - olvasható az Archaeologica című angol nyelvű honlap hírei között. Az ásatások során az izraeli régészek összesen öt olyan agyagpecsétre bukkantak, amelyeket kifejezetten az ókori postaszolgáltatásban alkalmaztak: mindegyikükön héber nevek és az i.e. 8. századi dátumok vannak feltüntetve.

Az egyik épségben fennmaradt pecsét tanúsága szerint tulajdonosa bizonyos Refaihu ben Szalem volt, aki ebben a korban Dávid király városában élt. Rohny Reich, a Haifai Egyetem professzora szerint a pecsét közhivatalnoké volt. Ismertetése szerint a mostani leletek különböznek azoktól a pecsétektől, amelyeket nagy számban találtak a térségben két évvel ezelőtt. "A korábbi leletből származó pecsétek mindegyiken csupán valamilyen rajz látható: egy csónak, vagy valamilyen állat - hal, gyík, esetleg madár. Ezek korábban - a 9. század végén - a 8 század elején készültek. A mostani leletek azonban arra engednek következtetni, hogy a 8. században megváltozott a postai gyakorlat, s a hivatalnokok az általuk használt pecséteken feltüntették saját nevüket is" emelte ki Rohny Reich professzor.

(MTI)

Megkezdődött Líbiában két, eddig ismeretlen római kori kikötő feltárása. Olasz régészek bukkantak a leletre a kürénéi partok dűnéi között, Bengázitól keletre. Az egyik, Hamama falu közelében levő kikötő különösen felkeltette érdeklődésüket, mivel számos kőből készült eleme maradt meg mind a homokban, mind a tengerben. Valószínűleg azoknak az antik kikötőknek egyike volt, amelyeket a közeli Küréné római provincia használt egykor Földközi-tengeri kapcsolataihoz és főként Rómához. A tudósok feltételezik azt is, hogy a hely talán azonos Phükosszal, amelyet Sztrabón ókori görög földrajztudós is megemlített ebben a zónában - írta az Il Messaggero című olasz napilap.

(MTI)

A Holdon dolgozó űrhajósoknak is lesz mobiltelefonjuk; a NASA és a British National Space Center biztosítja hozzá a jelet. 2012-ig fellövik azt a műholdat, amely garantálja a kommunikációt a 2020-ra tervezett Hold-bázis jövőbeni lakói számára.

A robotok és az űrhajósok a bázistól eltávolodva is dolgoznak majd a Hold felszínén, így szükségük lesz kommunikációs rendszerre. Amire gondolunk, teljesen hasonló ahhoz a telefonrendszerhez, ami a Földön működik” – nyilatkozta David Parker, a BNSC igazgatója. A Moonlite-program egy vagy két műhold használatát tervezi, de ez tovább növelhető 4-5-re, ha nagyobb terület lefedésére lesz szükség. A rendszer másodpercenként 3 kilobájtos teljesítményű lesz az adatok letöltésére és 2 kilobájtos feltöltésre, ami elégséges MMS-ek küldésére.

(MTI)

Elkészült Johann Sebastian Bach német zeneszerző (1685-1750) rekonstruált arcképe. A digitális arcrekonstrukciót Caroline Wilkinson antropológus szerkesztette az eisenachi Bach Múzeum megbízásából. A zeneszerző koponyacsontjáról 1894-ben készült bronzöntvény alapján dolgozott és törvényszéki orvostani módszereket alkalmazott.

A Bach arcáról készült rekonstrukció is meglepő eredményt hozott. "A legtöbb ember számára Bach csak egy öregember parókával. Ez a sablonos kép azért alakult ki, mert nincsen róla megbízható, valósághű portré" - mondta Jörg Hansen, a múzeum igazgatója.

A számítógépes modell alapján az idős Bach jókedélyű, köpcös, kerekded arcú ember lehetett. "Tudjuk, hogy mozgékony volt, szeretett táncolni meg énekelni, és mindig verte a ritmust a lábával, amikor orgonált. Nagyon dinamikus személyiség volt és ez látszik is a rekonstrukción" - mondta Hansen.

Caroline Wilkinson szerint teljesen valósághű modellt nem lehet alkotni, Bach arcvonásait is csak 70 százalékos biztonsággal lehetett rekonstruálni. A zeneszerzőről készült ábrázolások kétes hitele miatt a szeme színe is bizonytalan, mert néha kék-, máskor meg barnaszeműnek festették. Wilkonson végül a barnát választotta.

A rekonstrukcióból kiindulva készítik el a művész mellszobrát. Ez lesz az egyik fő attrakció a Bach az orvostudomány tükrében című kiállításon, amely Johann Sebastian Bach születésének 423. évfordulóján, 2008. március 21-én nyílik meg a szülővárosában, Eisenachban berendezett múzeumban. (mti)

Teljesen meg kell szüntetni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, hogy stabilizálni lehessen a Föld klímáját, és megakadályozhassuk a felmelegedést, állítja két amerikai klímakutató. A jelenlegi kibocsátási szint fenntartása szerintük nem elegendő. Damon Matthews a kanadai Concordia egyetemtől és Ken Caldeira a Stanfordtól globális klímamodell tanulmányozásával jutottak erre a megállapításra. Azt vizsgálták, miként kellene csökkenteni az üvegházhatásto okozó gázok kibocsátását, hogy a következő évszázadokban stabilizálódjon a globális hőmérséklet. A korábbi kutatások csak azt vizsgálták, mi történne a jelenlegi kibocsátási szint stabilizálásával, írja a New Scientist.

Még ha azonnal le is állítanánk a kibocsátást, akkor is hosszú ideig folytatódna a fölmelegedés. Ennek az egyik oka az óeánok lassú reakciója: rengeteg energia kell a felfűtésükhöz, és lassan hűlnek ki. A tudósok felvetették, hogy ki kellene dolgozni valamilyen módszert a széndioxid mesterséges kivonására, ami nem megoldhatatlan. Szerintük a legnagyobb kihivás a plotikusok meggyőzése lesz.

Imhotep, az első, úgynevezett lépcsős piramis építészének sírjára bukkanhattak a Szakkarai Geofizikai Felmérés elnevezésű projekt keretében a régészek, akik két hatalmas temetkezési helyet fedeztek fel. Imhotep (Kr.e. 2750 körül) a Hórusz Szeme Misztériumiskola főpapja, Dzsószer (Kr.e. 2686-2613) fáraó egyik legbizalmasabb tanácsosa és főépítésze volt. Ő tervezte az első olyan oszlopokat, amelyekre lótuszvirágokat faragtak, s nevéhez fűződik Dzsószer halotti emlékműve és temploma Szakkarában, amely az egyiptomi építészet első monumentális kőalkotása - olvasható a Glasgow Museums című hírportálon. Asztrológusként és asztronómusként elkészítette az első rendszeres feljegyzéseket az éggömbről és az első térképeket a csillagképekről. Imhotep volt az emberiség történelmének első, isteni rangra érdemesült orvosa. Elsőként gyűjtötte össze a betegségek felismerésével és gyógyításával kapcsolatos tudást. A pálca, amelyre kígyó tekeredik és ma az orvoslás szimbóluma, Imhotep jelvénye volt.

Az ókori Egyiptomban Imhotepet istenként kezelték, Ptah isten vagy Thot és Zekhmet fiának tartották, a görögök pedig a maguk gyógyító istenével, Aszklépiosszal azonosították. A mostani felfedezésre vezető Szakkara-projektet még 1990-ban indították, s azóta tervnek köszönhetően sok fontos lelettel gazdagodott az egyiptológia, ám Imhotep sírja, ha valóban arról van szó, mind közül a legfontosabb lehet. A két grandiózus temetkezési hely közül a nagyobbik 90 méter hosszú és 50 méter széles, falainak vastagsága pedig eléri az öt métert. Mellette egy kisebb található - ennek 70 méter a hossza, szélessége pedig szintén eléri az 50 métert. Bonyolult belső struktúrája viszont arra enged következtetni, hogy akár egy szentély is lehetett.

"A sírok mellett minden eltörpül a környéken. Egy Imhotep formátumú személyiség azonban mozgósítani tudta a szükséges munkaerőt és biztosíthatta a megfelelő művészeket, hogy ekkora sírhelyet építtethessen magának" - mutatott rá Ian Mathieson, a Szakkara-projekt vezetője. Mint hozzátette, a leletet Tutanhamon sírjának 1922-es felfedezése óta a legjelentősebb archeológiai eredménynek tartják a régészek. Ian Mathieson szerint a következő lépésként a sírokat fel kellene tárni, hogy megtalálják Imhotep múmiáját, ám a térségben a következő öt évre ásatási tilalmat léptettek életbe. "Ki tudja, hátha ez a felfedezés álláspontjuk megváltoztatására késztethetik az egyiptomi illetékeseket" - reménykedik Ian Mathieson.

(MTI)

Tavaly megírtuk már, hogy amerikai kutatatók kimutatták, az orális szex jelentős kockázati tényező a torokrák kialakulásában. A baltimore-i Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatói a humán papillomavírus (HPV) vizsgálata közben arra az eredményre jutottak, hogy a betegség két és félszer nagyobb eséllyel jelentkezik azokban, akik életükben több mint öt férfinak szereztek örömet a szájukkal. A kutatók tovább vizsgálták az összefüggést, és arra jutottak, hogy a HPV-hez köthető rákesetek az utóbbi 30 évben soha nem fordultak elő olyan nagy számban, mint most. A tudósok a HPV elleni vakcinát javasolták megoldásként.

Elkészült a híres "Hitler-szán" másolata Csehországban. A legendás katonai járművet, amely tulajdonképpen egyfajta sítalpakon járó és légcsavarral ellátott páncélozott személyautó, a náci birodalom vezetője elsősorban a végtelen orosz szteppeken szerette volna bevetni a Vörös Hadsereg elleni felderítő, illetve rajtaütéses akciókban. Erre azonban a sztálingrádi csata után beállt fordulat miatt már nem kerülhetett sor. A gép prototípusát az 1940-es évek elején a csehországi Tatra Koprivnice autógyárban készítették el. A jármű sorozatgyártása a Wehrmacht részére már tervben volt, de a háborús fejlemények miatt végül is nem valósult meg. Az egyedülálló szerkezet prototípusa azonban megmaradt, ma a Tatra gyár múzeumában látható. Lelkes cseh szakértők ennek alapján három éves munkával elkészítették a Hitler-szán másolatát, amelyet a napokban a hegyekben is kipróbáltak.

"Bár a másolattól senki sem várja el, hogy rendelkezzen az eredeti gép minden tulajdonságával, ki kellett próbálnunk a havas terepen is, hogyan működik. Miután a próbákat sikeresen befejeztük, a jármű az amerikai Nashville-ben lévő Lane Motor múzeumba kerül" - közölte újságírókkal Vítezslav Hinner, a járművet elkészítő csoport vezetője. Az egyedi gép árát azonban nem volt hajlandó elárulni. A Tatra gyár múzeumában az észak-morvaországi Koprivnicében a XIX. század végén alapított híres autógyár termékeinek legszebb eredeti darabjai - köztük számos katonai autó - láthatóak. A múzeumot évente több tízezren keresik fel.

(MTI)

A szemlencse vizsgálatára épülő új kormeghatározási módszert dolgoztak ki dán kutatók, amely segítheti az igazságügyi orvosszakértők munkáját a holttestek azonosításában. Az új módszer lényege, hogy radiokarbonos kormeghatározó eljárással vizsgálják meg a szemlencsében lévő speciális proteineket, amelyek a születéskor alakulnak ki, és egész életen át változatlanok maradnak. A dán kutatók 13 ember korát határozták meg helyesen másfél év alatt, és eredményeikről a PLoS One internetes tudományos folyóiratban számoltak be. A módszer előnye, hogy gyakran könnyebb a halott szemhéját felhúzni, mint kiemelni a foga egy darabját; a fogzománc vizsgálata az az eljárás, amelyet az utóbbi években alkalmaznak a halottak korának meghatározására. Hátrány viszont, hogy a szemlencse néhány napon belül eltűnik, ahogy a holttest bomlik, ezzel szemben a fogak éveken át megmaradnak.

A kutatók szerint módszer a jövőben arra is alkalmas lesz, hogy proteinek és más molekulák vizsgálatával meghatározhassák, hogy rákos szövetek vagy sejtek kialakulóban vannak-e az emberi szervezetben. A radiokarbonos kormeghatározás során a természetben előforduló C-14 izotópot használják fel a széntartalmú anyagok korának meghatározására. Willard Frank Libby és munkatársai dolgozták ki 1949-ben a Chicagói Egyetemen, s a régészetben abszolút kormeghatározásnak tekintik. Libby kémiai Nobel-díjat kapott a módszerért.

(MTI)

A már életük első napjaiban, heteiben dúsított tejjel táplált koraszülöttekből okosabb gyerekek lesznek - mutatták ki brit kutatók. A Pediatric Research szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették, hogy a proteinnel, zsírral, kálciummal, vassal és egyebekkel dúsított tejjel már az első napoktól kezdve táplált koraszülöttek később, 7-8 éves korban jobban teljesítik az intelligenciateszteket, de még tizenéves korukban is nagyobb az intelligenciahányadosuk - olvasható a BBC News honlapján. Míg 7-8 éves korban a különbség főleg a fiúknál volt jelentős, 16 éves korban a lányoknál volt szembetűnőbb a különbség az annak idején dúsított tejjel és a nem dúsított tejjel tápláltak között. A kutatók a két csoport agyát is megvizsgálták, és kiderült, hogy agyi különbség is megállapítható: a caudate nucelusnak nevezett agyrész, amely az emlékezettel és a tanulással áll összefüggésben, nagyobb volt azoknál a gyerekeknél, akik annak idején dúsított tejet kaptak nyomban korai születésük után. Más agyrészek esetében a kutatók nem találtak számottevő különbségeket.

(MTI)

Múmiára, valamint egy csontvázra bukkantak termeszirtás közben a munkások a brazíliai Sao Paolo egyik legrégebbi kolostorában - a leletek korát legkevesebb kétszáz évre becsülik.

A Mosteiro da Luz (a Fény kolostora) kolostort Antonio Galvao, az első brazil szent alapította 1774-ben, mintegy fél évszázaddal azelőtt, hogy az ország megszabadult a portugál gyarmati uralomtól. Mint Armenio Rodrigues Nogueira, a kolostor főapátja elmondta, a rovarirtók felfigyeltek arra, hogy a termeszek termelte porban különös csomócskák vannak. Így áttörték a falat, hogy megnézzék, mi is rejtőzik mögötte, s legnagyobb meglepetésükre emberi - feltételezések szerint apácák - földi maradványaira bukkantak.

A felfedezés néhány hete történt, ám mindaddig nem hozták nyilvánosságra, amíg a Nemzeti Művészeti és Történelmi Örökség Intézete meg nem vizsgálta a leleteket.

(MTI)

Svéd tudósoknak sikerült először filmre venniük egy elektron mozgását, ami eddig a nagyon kis méret, és az óriási sebesség miatt lehetetlennek tűnt. A felvételt egy új technika tette lehetővé, ami extrém rövid ideig tartó lézernyalábokkal világítja meg a megfigyelt elemi részecskét – számol be a kísérletről a LiveScience.

Egy elektronnak 150 attoszekundumra van szüksége arra, hogy tegyen egy kört az atommag körül; az atto- előtag tíz a mínusz tizennyolcadikon szorzót jelent, vagyis egymilliószor egymilliószor egymillió attoszekundum tesz ki egy másodpercet. A Lund University svéd kutatói azt filmezték le, ahogy egy elektron belecsapódik egy atomba, ez pedig – az emberi szem számára érzékelhető sebességre lassítva – így néz ki:

A mozgásszegény életmódban tartott egerek epekövei jóval nagyobbak, mint tréningező sorstársaiké - állapították meg amerikai kutatók. Epekövességre hajlamos egereket vizsgált Kenneth R. Wilund és csoportja; tanulmányukat a Journal of Applied Physiology szaklap márciusi számában közlik. A kutatásban a keveset mozgó egerek epekövei átlagosan két és félszer voltak nagyobbak, mint a mozgékonyaké. Az epekő képződésének folyamata nagyon hasonló az embereknél és az egereknél, ezért igen fontosak a kísérlet megállapításai. A máj koleszterin- és epesav-anyagcseréjében is sok a hasonló fehérje.

Az Illinois-i Egyetemen lefolytatott kísérletben ötven, epekövességre hajlamos egér közül felét tizenkéthetes tréningre fogták. Ennek során hetente öt napon 45 percet kellett futniuk. Az egerek másik fele ugyanolyan táplálás mellett pihengetett tizenkét hétig. A tanulmány végén a lustálkodó egerekből begyűjtött epekövek 143 milligrammot nyomtak, szemben a kocogó egerekből származó 57 milligrammal. "A legtöbb esetben az emberekben nagyon hosszú idő alatt képződik az epekő, valószínűleg évekig. Ezért hasonló vizsgálatot embereknél nehézkes lenne kivitelezni" - mondta Wilund. Számos krónikus betegségről bebizonyosodott már eddig, hogy a rendszeres testmozgás jó hatással van. Ilyenek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, egyes ráktípusok és úgy tűnik, most már felvehetjük a listára az epekövességet is. (forrás: MTI)

A legsúlyosabb eseteket kivéve szinte hatástalanok a depressziós tünetek kezelésére felírt, világszerte tízmilliók által szedett gyógyszerek, köztük a vezető globális gyártók által előállított legismertebb világmárkák - erre a következtetésre jutottak kedden ismertetett, azonnal rendkívüli feltűnést keltő tanulmányukban brit, amerikai és kanadai kutatók.

Az északkelet-angliai Hull egyeteme által vezetett felmérés minden hozzáférhető adatot feldolgozott, köztük - most első ízben - olyan klinikai teszteket is, amelyeket a gyártók végeztek el, de eredményüket nem publikálták. A PLoS (Public Library of Science) Medicine című brit szakfolyóiratban közzétett összegzés szerint az enyhe vagy közepesen súlyos depresszióban szenvedők állapota javult ugyan a vizsgált szerek beszedése után, de ugyanígy javult azoké is, akiknek placebót, vagyis hatóanyag nélküli álgyógyszert adtak. Irving Kirsch professzor, a kutatás vezetője szerint a placebót és a valós antidepresszánsokat szedők állapotjavulása közötti különbség "nem nagyon nagy". Kirsch szerint ebből nem kevesebb következik, mint az, hogy a depressziósok állapota gyógyszeres kezelés nélkül is javítható.