Ambrus
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Schmitt Pál, a kormány külsős tagja

2011.05.31. 13:27
A kormány első évében két hónapig Sólyom László volt a köztársasági elnök, augusztus óta Schmitt Pál vette át a helyét. Utóbbi az elmúlt húsz év holtversenyben legbékésebb államfője: egyetlen törvény sem ment át a parlamenten, amit ő aggályosnak talált volna (holott később többet elmeszelt az Alkotmánybíróság). Schmitthez hasonló galamblelkűséggel Göncz Árpád államfősködött, miközben a mostani elnök közvetlen elődje vívta a legtöbb csatát a törvényhozással.

Harminckilenc elfogadott törvényt küldött vissza aláírás és kihirdetés helyett a parlamentnek, míg további harminchéttel azt Alkotmánybírósághoz fordult az 1990 augusztusa óta hivatalban lévő négy köztársasági elnök (Göncz Árpád kétszer, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál). Ugyanezt a két számot már 2010 augusztusában le lehetett írni, az akkor kinevezett Schmitt ugyanis eddig minden törvényt rendben talált. Méltón a megválasztása idején tett kijelentéshez, miszerint a változásoknak nem gátja, hanem motorja kíván lenni.

A rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, Göncz Árpád bánt hasonlóan kesztyűs kézzel a parlamenttel. Bár az SZDSZ-es politikusként feltűnt Göncznek a kilencvenes évek első felében több komoly politikai természetű konfliktusa volt az MDF-es kormánytöbbséggel és Antall József kormányfővel – egyebek mellett a közmédiumok miatt –, a törvényalkotás munkáját ritkán akasztotta meg azzal, hogy elfogadott jogszabályokat küldött volna újbóli tárgyalásra a parlamentnek, vagy alkotmányossági felülvizsgálatra az Alkotmánybíróságnak.

C  FO19991023019

Az Antall- és Boross-kormány idején – a két kormányt együtt kezeljük, hiszen nem politikai okai voltak a váltásnak – egyetlen törvényt sem küldött vissza a képviselőknek, míg az Alkotmánybírósághoz hét jogszabállyal fordult (ezek közül egyet, a privatizációs törvényt fogadták el a kormányzás első évében). Ez utóbbit, valamint további négyet – köztük a Zétényi–Takács-féle Btk-módosítást – részben vagy egészben alkotmányellenesnek talált az Ab, a termőföldről és a frekvenciagazdálkodásról szólókat viszont jóváhagyta.

Göncz a Horn-kormány idején még inkább megbízott a jogalkotók bölcsességében. Második elnöki ciklusában, 1995 és 2000 között mindössze három törvénybe kötött bele: 1996 végén egy privatizációs szabályozást és az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló jogszabályt dobta vissza a parlamentnek. A harmadik 1998 végére, már az első Orbán-kormány regnálása idejére tehető. Ez „A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról” megalkotott törvény volt, amit az Alkotmánybíróságnak küldött meg, és az meg is állapította a jogszabály alkotmányellenességét.

Orbán Viktornak sokkal többször gyűlt meg a baja az első kormányciklusának második felénél, 2000 nyarán államfővé választott Mádl Ferenccel. Őt az Antall-kormány minisztereként is bizonyított jobboldali elkötelezettsége sem akadályozta abban, hogy egy törvényt a parlamentnek, hármat az Alkotmánybíróságnak küldjön aláírás helyett. A jogérzéke nem is hagyta cserben: az Ab mindhármat, köztük egy Ptk-módosítást, részben alkotmányellenesnek találta (míg a parlamentnek visszaküldött törvényt átírták a képviselők).

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor

Igazán kemény csatákat az elmúlt tíz évben kellett vívniuk a kormányoknak az államfőkkel. Noha Medgyessy Péter kormányzásának első évében csak egy törvény volt, a szociális törvényeket módosító jogszabály, amit Mádl nem írt alá – úgy ítélte meg, hogy az hátrányosan érintette volna azokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben vennék igénybe –, a maradék másfél évben két törvényt dobott vissza, míg hetet az Alkotmánybíróságra továbbított. Ez utóbbiak mindegyike – köztük egy befektetővédelmi szabályozás, egy Btk-módosítás és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény – alkotmányellenesnek bizonyult.

Kormány Visszadobott törvény Ebből az első évben Ab-hoz küldött Ebből az első évben
Antall- és Boross-kormány 0 0 7 1
Horn-kormány 2 0 0 0
Első Orbán-kormány 1 1 4 1
Medgyessy-kormány 3 1 7 0
Első Gyurcsány-kormány 4 3 3 3
Második Gyurcsány-kormány 15 4 11 5
Bajnai-kormány 11 11 4 4
Második Orbán-kormány* 3 3 1 1

* Mindegyiket Sólyom László.

Az első, alig több mint másfél évig – 2004 őszétől 2006 júniusáig – regnáló Gyurcsány-kormány első évében két törvényt küldött vissza a parlamentnek, négyet az Ab-nak a hivatalban lévő államfő. Noha ebben az időszakban váltotta Mádl Ferencet Sólyom László, a később legaktívabb alkotmányvédőnek bizonyult volt AB-elnök ekkor még nem fordult az testülethez. Az előzetes normakontrollra küldött törvények mindegyike alkotmánysértő volt, így a felsőoktatási törvény, az ügynöktörvény, a vagyonvédelmi törvény és a kisebbségi választásról szóló törvény sem felelt meg az alkotmányossági elvárásoknak. A visszaküldött törvények egyike a jegybanktörvény volt, míg a másik a közbeszerzési törvény, amit uniós szabályokat is sértőnek tartott.

A 2006-os választások megnyerése után hivatalba lépett második Gyurcsány-kormány országlása idején volt a legaktívabb az államfő, ami már az első évben is látható volt. Sólyom ebben az időszakban négy törvényt küldött vissza megfontolásra a képviselőknek, míg ötöt az Alkotmánybíróságra (ezek között volt a felsőoktatási, az OÉT-ről szóló és egy Btk-módosító törvény is). Mind az öt részben alkotmánysértő volt, és a parlament is módosította a visszaküldött, egyebek mellett a mentelmi jogról és az állami vagyonról szóló szabályokat, valamint azt a törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy a légitársaságok kiadják az utasok adatait az Egyesült Államoknak. Alkotmányos aggályai voltak az adócsomaggal is, de azt végül, tekintettel a költségvetés helyzetére, átengedte. A következő években, 2009 áprilisáig, a Bajnai-kabinet színre lépéséig további tizenegy törvényt küldött vissza a parlamentnek, míg hetet az AB-re továbbított az államfő, utóbbiak közül egyről még nincs döntés, a többi részben alkotmányellenesnek bizonyult.

D  TT20100604101

Hasonlóan keménykezű volt Sólyom a lényegében egy évig regnáló Bajnai-kormánnyal is: tizenegy törvényt küldött vissza a parlamentnek, négyről előzetes normakontrollt kért. Utóbbiak mindegyikéről – a szövetkezeti törvény módosításáról, a magánnyugdíj rendszerének átalakításáról, a közoktatási és a PSZÁF-törvényről is – kimondta az Ab, hogy részben alkotmányellenes. A visszaküldött törvények között volt a csoportos keresetindításról és a közbeszerzési hivatalról szóló jogszabály, de elsőre nem írta alá a népszámlálási törvényt, az új Ptk-t és annak hatályba lépéséről szóló törvényt, visszadobta a gyed és gyes lerövidítéséről rendelkező szabályt és a nagy áruházláncok beszállítóit védeni hivatott törvényt is. Ez utóbbit mégis elfogadta a parlament, ám a tavalyi választások után visszaállt a korábbi rendszer. A Bajnai-kormány idején is volt olyan törvény, amit aláírt, de fenntartásait megfogalmazta: ez a holokauszttagadást büntethetővé tevő jogszabály volt.

01

Az egy éve hivatalba lépett Orbán-kormánynak csak két nehéz hónapja volt, hiszen augusztusban Schmitt Pál váltotta Sólyom Lászlót, aki a két hónap alatt négy törvényt kifogásolt: a versenytörvényt az AB-hoz küldte – az megállapította, hogy alkotmánysértő a GVH-vezetők felmentési szabályainak átírása –, a kormánytisztviselőkről, az alkotmánymódosításról és az AB-törvény módosításáról szólót vissza a parlamentnek. Aztán augusztusban jött Schmitt Pál, az államfő, aki szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó.

A Bokros-csomag nosztalgiája

Az elmúlt húsz év kormányainak az államfő mellett az alkotmánybírák jelentettek komoly ellensúlyt: 1990 óta az AB hat törvényt semmisített megteljesen, és több mint háromszáz jogszabályról mondta ki, hogy részben alkotmánysértő.

A legtöbb konfliktusa az alkotmánnyal a Horn-kormánynak volt, elsősorban a Bokros-csomag miatt: az 1994–1998 közötti törvények közül 103-at találtak az alkotmánybírák részben az alaptörvénybe ütközőnek. A kormányzás első évében csak négy ilyen határozatot hozott az AB – ennek azonban csak az volt az oka, hogy a csomag intézkedéseinek jelentős részéről ősszel döntöttek.

A második legrosszabb alkotmányossági mutatót az első szabadon választott országgyűlés produkálta: hetven olyan törvényt fogadtak el, amely részben alkotmánysértő volt, az Antall-kormány első évében azonban csak kétszer bukott a törvényalkotás az AB előtt.

Ezekhez képest meglehetősen rossz startnak tűnik, hogy a második Orbán-kormány egy év alatt hatszor akadt fenn az AB rostáján. Különösen annak fényében, hogy Orbán első kormányzása idején csak 26 törvény egyes részeit találták alkotmánysértőnek, amivel az 1998–2002 közötti parlament volt a legalkotmányosabb. A rossz rajt ellenére azonban az lehet a mostani is, miután a kétharmados kormánytöbbség az AB jogköreit korlátozta, és új alkotmányt is kreált.