Nem lesz rövidebb a nyári szünet

Ha az a cél, hogy egy munka alapú világban éljünk – ahogy azt a nemrég tündérmesét vízionalizáló, jobb agyféltekéjét folyamatosan unortodox gazdasági lépéseken törő ismert nemzetgazdasági miniszter már többször is kifejtette –, akkor jó, ha a diákok is tisztázzák az őket érintő munkaügyi kérdéseket a jövőhéten kezdődő nyári szünet előtt.

Ezt megkönnyítendő az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős államtitkársága és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összefogott, és minden iskolába eljuttatták a témával foglalkozó, az adóhatóság honlapján is elolvasható káténak induló kisokost, hogy a diákokat még véletlenül se verjék át leendő munkaadóik.

A diákok részéről egyébként nagy igény van a munkára – amit 15 éves kortól szülői beleegyezéssel, 16 éves kortól pedig anélkül is vállalhatnak –, vagy inkább annak gyümölcsére, a pénzre. Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője a becsapósan Véget ér az iskola, kezdődik a szünidő címre keresztelt sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy 2011 augusztusa óta – ekkortól kötelező ugyanis a szövetkezeteknek adatot szolgáltatnia a hivatalnak – 200 ezer tanulót tartanak számon munkavállalóként. Ez a szám szerinte csak töredéke a ténylegesen dolgozó diákoknak, ezért ezt az adatot csak viszonyításképp érdemes felhozni, hiszen a 200 ezer diákmunkás nagyrészét feltételezhezően az év közben is dolgozó egyetemisták és középiskolások tették ki. Bár a szabályok ugyanazok, ha diákmunkáról van szó.

Összehasonlításként az idén érettségizők mintegy 88 ezren, a velük nagy átfedést mutató felsőoktatásba felvételizők 110 ezren vannak.

Húzós tanév volt az államtitkárságnak az idei

Nagy részük egyébként örömmel is dolgozik, nem úgy, mint a 16. századi Angliában – ezt már Gloviczki Zoltán, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár mondta. Ő azonban inkább az államtitkárság mögött álló sűrű tanévet tartotta fontosnak kiemelni. Első jelentősebb tevékenységük a tavaly elfogadott viharos körülmények közt elfogadott köznevelési és felsőoktatási törvények kidolgozása volt, majd februárban – a keretszámok megnyirbálásával szinte egyidőben – nyilvánosságra került a Nemzeti alaptanterv szakmai tervezete is.

Azonban pár napja Hoffman Rózsa egy rádióinterjúban a köznevelési törvény módosításának szükségességéről beszélt. Ezzel kapcsolatban Glikoviczki azt mondta, hogy csak az iskolák államosítása, az ebből fakadó költségvetési tervezés, valamint a járási rendszer kialakítása miatt kell módosítani a törvényt, nem pedig oktatási kérdések miatt. Arról is biztosította a jelenlevőket, hogy a parlament még a tavaszi ülésszakban elfogadja ezeket a szükséges módosításokat. Rohamtempójukkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy más körülmények között ezt a munkát elvégezni akár ciklusokon átívelő feladat is lehet.

A munka itt nem ér véget. A pedagógusok és az MTA által nyíltan kritizált új NAT alapján 2013 szeptemberéig ki kell dolgozniuk a kerettanterveket, és az ezek alapján írt új könyveket is ki kell nyomtatniuk, hogy az akkori elsősök, ötödikesek és kilencedikesek kezébe már a kereszténydemokrata szellemiségnek megfelelő könyvek kerülhessenek. Az új oktatási rendszer hatékonyságát legkorábban 2-3 év múlva tudják csak leszűrni az oktatáspolitikus szerint.

A gyerekek megnyugodhatnak, nem lesz rövidebb szünidő

A rövidebb nyári szünet évente felmerülő kérdésével kapcsolatban – amit a Fidesz korábbi oktatási minisztere, Pokorni Zoltán is felvetett tavaly – a helyettes államtikár úgy fogalmazott, hogy Magyarország kulturális hagyományainak és éghajlati viszonyainak ez a hosszúságú szünidő a megfelelő, nem is tervezik, hogy változtatnak rajta. Szerinte aki próbált már június közepén órát tartani egy egész osztálynak, az tudja, miről beszél. Nem csoda, hogy már a suméroknál is hasonló időtartamú volt az iskolai szünet – tette hozzá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!