Lett, majd lesz, nem lesz

További Belföld cikkek

A három éves születésnapját ünneplő Orbán-kormány a választások előtt elhangzó nagyvonalú ígéretek kétharmadát még nem teljesítette. Nincs Puskás-stadion, nincs pécsi elkerülő út, de van több rendőr, volt elszámoltatás, részben csökkentek az adók, és van majdnem mindennapos testnevelés is. Volt, amiben a kormány még túl is teljesítette saját ígéretét, például az elévülési idő meghosszabbításával. És ki hitte volna, hogy most 8 százalékkal becsületesebb ország lettünk, igaz, ez még a trafikpályázatok előtt volt.

Lesz újra vonat

Aki ígérte: Fónagy János országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. november 27.

Ahol ígérte: Budapest, Képviselői Irodaház

Lényeg: a kormány 2009 őszén több vasúti vonal bezárásáról döntött, ezek egy részét újra megnyitná a Fidesz

Idézet: "A Fidesz kormányra kerülése esetén mindenütt, ahol erre műszaki lehetőség van, helyre fogja állítani a közösségi közlekedést "

Teljesítés: - 50 %

Miután a kormány az első évében a 41 bezárt vasútvonal közül 13-on újraindította a forgalmat, 2012 áprilisában ezzel gyökeresen ellenkező lépésre szánta el magát: 49 vasútvonal összesen 410 járatát szüntette meg 30 buszjárattal együtt. Ezzel minden hetedik járat leállt. Az NFM közölte: a párhuzamos közlekedés megszüntetésével a buszokról utasforgalmat generálnak a vonatokra, az utasok számára a továbbiakban is megfelelő kínálatot biztosító vasúti és közúti szolgáltatások állnak rendelkezésre a hivatásforgalomban a munkába és iskolába járáshoz. A balassagyarmati vasutasok nem így látták: mintegy 300-an tüntettek a járatcsökkentések ellen, s megfogalmazták, hogy “ettől a kormánytól nem ezt várták”.

Leltárkészítés lesz, illetve lesz elszámoltatás, illetve lesz kivizsgálás

Akik ígérték: Kövér László, Orbán Viktor és Budai Gyula

Amikor ígérték: 2010. február 24., 2010. február 9., 2009. december 2.

Ahol ígérték: Edelényben, egy lakossági fórumon, illetve a TV2-őn, illetve Budapesten, a Képviselői Irodaházban

Idézet: "Véget kell vetni annak a korszaknak, amikor azt gondolhatták egyesek - sőt, időnként az ország is -, hogy nincsenek következményei a tetteknek [...] Mindenkit el kell számoltatni" - Kövér László. (Orbán Viktor) több ügyet is konkrétan megnevezett, így a BKC, a sukorói kaszinó-beruházás, a MÁV informatika, valamint a 2006-os "adathamisítás" ügyét is, de megjegyezte, hogy nem a kormányzó pártnak és nem is a leendő miniszterelnöknek a dolga, hogy ügyeket diktáljon a nyomozóhatóságok számára. "Minden ilyen, korrupciógyanús ügyet ki fogunk vizsgálni" - mondta Budai Gyula.

Tejesülés: 50 %

Az elszámoltatás ügye egyike volt azoknak a kormányzati törekvéseknek, amelyekbe láthatóan rengeteg energiát fektettek, külön hivatalt hoztak létre erre a célra, volt mögötte politikai akarat, a siker viszont mégis kétes értékű. Budai Gyula elszámoltatási biztos mandátuma tavaly augusztus 31-én járt le, a végső értékeléskor Lázár Jánossal karöltve igyekeztek minél sikeresebbnek feltüntetni a 2010 novemberétől idáig tartó időszakot. Budai Gyula hivatala a kérdéses időszakban 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.

A sikert viszont némileg beárnyékolja, hogy a mindvégig a projekt zászlóshajójaként kezelt Sukoró-ügyben tavaly júliusban felmentették Gyurcsány Ferencet, a Juhász Ferenc felelősségét is felvető kaposvári tábornokok perében mindenkit felmentettek, Hunvald György hetedik kerületi polgármestert pedig ugyan elítélték, de a pere még a szocialista kormány alatt kezdődött. A BKV-s visszaéléseket felgöngyölítő Hagyó-per továbbra is folyik, az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6000 euró perköltség (kb. 3 750 000 és 1 800 000 forint) megfizetésére kötelezte a magyar államot, amiért kilenc hónapig embertelen körülmények között tartották előzetes letartóztatásban.

Kirúgják az alkalmatlan tanárokat

Aki ígérte: Sió László

Amikor ígérte: 2010. február 4.

Ahol ígérte: Népszava

"Minősítési rendszert vezetünk be az oktatásban, az alkalmatlannak bizonyult tanárokat elbocsájtjuk. A terv összhangban van a Sólyom László által életre hívott Bölcsek Tanácsa reformjavaslataival, amelyek között az alkalmatlannak ítélt tanárok fokozatos elbocsátása is szerepel."

Megjegyzés: Sió László oktatási szakértő a magánvéleményét közölte a Népszavában. Az általa elmondottak nem tekintendők a Fidesz hivatalos álláspontjának, mondta Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője.

Teljesítés: 33 %

Az oktatási szakértő magánvéleménye sokáig csak javaslatként keringett a kormánypárti erőtérben, míg nem Hoffmann Rózsa idén áprilisban megígérte, hogy a következő tanévtől kezdve három különböző szerepkörben nyolcszáz közoktatási szakértő fogja értékelni a pedagógusok munkáját. A külön képzésre kötelezett szakemberek magasabb bérkategóriába helyezhetik az arra érdemes tanárokat, de ha alkalmatlanok, akkor ki is rúghatják őket egy háromtagú bizottság döntése alapján. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban azt javasolta, hogy a tanárképzésre felvételizőket 10-15 fős diákcsoportok előtt teszteljék, hogy egyáltalán szót tudnak-e érteni a gyerekekkel.Ez az elem nem épült be a tervezett rendszerbe.

Lesz lakásépítési támogatás

Aki ígérte: Mádi László országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 31.

Ahol ígérte: nyilatkozott az MTI-nek

Lényeg: A Fidesz 10 évre szóló lakáspolitikai tervet készít, ennek első lépése lesz a megígért adókedvezmény

"A 2011-re vonatkozó új szabályok kialakításakor már remény van arra, hogy adókedvezményt kapjanak az új lakások, akár a forgalmi, akár pedig a személyi jövedelemadóban".

Teljesítés: 10%

Tízéves program még lehet, adókedvezmény egyelőre nincs, a 2011-es adószabályok sem az áfában, sem az szja-ban nem nyújtanak kedvezményt az új lakások építőinek vagy vevőinek. Az új lakás vásárlását illetékkedvezmény segíti, de az eddig is megvolt, emellett a bizonyos lakáscélú hitelek törlesztői kaphattak öt évre – korábban korlátlan ideig – szja-kedvezményt, de ez a rendszer mostanra lényegében kifutott. 2011 végén újraszabályozták a szocpol-támogatási rendszert, ennek bevezetése azonban a végtörlesztés miatt hónapokat csúszott, valamint kamattámogatás is létezik, de ez önmagában még kevés a lakásépítés ösztönzésére. 2013-ra a hazai lakásépítési piac összeomlás-közeli állapotba került. Míg az épített lakások száma 2008-ban 36075, 2012-ben már csak 10560 volt. A KSH adatai szerint 2013. első negyedévében 1123 lakás épült és ha ez a trend folytatódik, akkor idén 6826 lakás fog épülni.

Lesznek új örökösödési szabályok

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2010. március 8.

Ahol ígérte: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fórumán

Idézet: (a kormány) szabályokat alkotnak az örökösödési rend, a szabad vagyonáthárítás jogának fenntartására érdekében, mert az "államnak nincs keresnivalója az egyenes ági öröklésnél, a családi ügyekben nemcsak vállalkozás, hanem senki esetében".

Teljesülés: 90 %

Több ponton is átírja az öröklési szabályokat az új Polgári törvénykönyv. A törvényes öröklés sorrendjének megváltoztatása a gyerekek rovására az özvegyet, az özvegy rovására pedig az elhunyt szüleit hozza a mostaninál kedvezőbb helyzetbe. A hatályos Ptk. szerint ha az elhunytnak volt gyereke, egyedül ő örököl, az özvegyre csupán a vagyon haszonélvezete száll.

Lesz egymillió munkahely az agráriumban

Aki ígérte: Font Sándor, országgyűlési képviselő

Amikor ígérte: 2009. december 2.

Ahol ígérte: Domonyvölgyben, a Közös agrárpolitika jövője című konferencián

Idézet: "Egy új agrárpolitika ugyanakkor tíz éven belül egymillió új munkahely megteremtését teheti lehetővé"

Teljesítés: 0.5%

Font Sándor nyelvbotlásáról lehetett szó 2009 decemberében. Orbán Viktor összesen egymillió új munkahely megteremtéséről beszélt később és nem valószínű, hogy csak az agráriumra gondolt. A kormányváltás óta körülbelül 40 ezerrel több munkahely lett, ebből megközelítőleg 2000 a mezőgazdaságban, ha azzal számolunk, hogy durván 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A foglalkoztatottak száma tavaly 3.8 millió fő volt, ebből 180 ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tavaly arról beszélt egy üzem avatásán, hogy pályázati lehetőségekkel is támogatják, hogy legalább 200-250 ezer főre emelkedjen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Persze Font tíz évre ígérte az egymillió munkahelyet, de ebből időarányosan teljesülnie kellett volna minimum háromszázezernek eddig.

Lesz magyar energia

Aki ígérte: Orbán Viktor

Amikor ígérte: 2009. november 16. 9.35 perc

Ahol ígérte: Duna Palota színházterme, Budapest

Idézet: "Az új kormány célja nem lehet kevesebb, mint az, hogy 20 év alatt megteremtse Magyarország energiafüggetlenségét"

Részletek: csökkenteni a gázfelhasználását, új vezetékek építése a diverzifikáció jegyében, az EU-t határozottabb közös energiapolitikára bíztatni, a régiós országokkal jobban együttműködni, fel kell lépni az ellenséges kivásárlási kísérletekkel szemben, érdemes lenne új atomerőművet építeni, támogatni az energiahatékonyságot és az alternatív forrásokat.

Teljesülés: 56%

2011-ben nagy jóindulattal már arra is 50 százalékos teljesülési arányt adtunk, hogy a diverzifikációval kapcsolatos szándékait kinyilvánította a kormány, valamint, hogy 500 milliárd dollárért az állam megszerezte a Mol ötödét. (Pedig ettől az Oroszországból érkező földgáz nem lett magyarabb.) Így a javításhoz már konkrét eredmények kellenének. Ehhez képest továbbra is csúszik a paksi bővítésre vonatkozó, kb. 10 milliárd dolláros tender kiírása, papíron maradt az Azerbajdzsánból földgázt biztosító – gazdaságilag korántsem egyértelműen kifizetődő – AGRI-projekt, nem is beszélve a Nabuccóról. Mellesleg ezek is csak az orosz függést enyhítő – önmagában egyébként üdvözlendő – diverzifikációt jelentenék, „magyar energiát” ezek sem biztosítanának, ahogyan a tervezett, Szlovákia felől futó gázvezeték sem. Mivel azonban a magyar import 10-15 százalékával azonos kapacitást ígérő észak-déli gázvezeték már épül és 2014 végéig befejeződhet, erre további öt százalékpontot adtunk az előző értékeléshez képest. (Eközben a kormány az ellenzékben még árulásnak nevezett Déli Áramlat orosz projektjének támogatójává vált. De egyelőre ennek megvalósítása is várat magára.)

„Magyar energiát” a hazai földgázforrás adhat, amely az évi kétmilliárd köbméteres kitermeléssel a gázfelhasználás ötödét biztosítja, ám ennek aránya aligha növekszik, hacsak nem indul be egyszer majd a vitatott technológiát igénylő palagáztermelés. A másik hazai forrás lehetne a megújuló energia (víz, szél, nap, biomassza, tüzifa) ám ennek aránya ugyanúgy 6-8 százalék között áll, mint 2010-ben. (Ráadásul ennek több mint fele tüzifából ered, ahogyan az kiderült az NFM képviseletében fellépett Hizó Ferenc tavalyi szemináriumából.) A 2030-ig szóló energiastratégia húsz százalékra növelné a megújulók arányát, a terv elkészülésére további egy százalékpontot adtunk. Széles Gábor Tesla-tekercsekkel operáló, végtelen energiaforrását biztosító kék madarára nulla pontot adtunk, mert ennél még annak is nagyobb esélye van, hogy a Közgép lenyeli a Gazpromot, ezzel magyarítva meg a Föld kőolaj- földgázkészletének jelentős részét.

A becsületes emberek országa leszünk

Aki ígérte: Navracsics Tibor

Amikor ígérte: 2010. február 3.

Ahol ígérte: Sümegen egy lakossági fórumon

Idézet: "Magyarország újra a becsületes emberek országa lesz. (...)Mi be fogjuk bizonyítani, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol megéri becsületesen élni, dolgozni, megéri családot alapítani, és bízni a jövőben."

Teljesülés: 8%

Bár a Fidesz szerint a nemzetközi intézmények sokszor torz jelentéseket írogatnak Magyarországról – a baloldali lemezt leginkább a Bajnai-gárda hatására teszik fel – a Transparency International vélhetően ügyesen kitért a baloldal polipkarjai elől: míg 2010-ben a 178-as listán az 50. legkorruptabb államnak találta Magyarországot, addig 2012-re a 46. helyre jött fel. Régiós helyezésén ugyan nem javított – Ausztria, Szlovénia és Lengyelország előzte meg akkor is, most is – viszont mind az előtte, mind a mögötte lévő szomszédos országok értékelése romlott, kivéve a 41. helyüket stabilan őrző lengyelekét: Ausztria például 15-ről a 25. helyre sorolódott, Szlovénia ugyanennyivel hátracsúszva a 37. lett. Csehország és Szlovákia az 54. és a 62. helyre csúsztak
Hogy miként látja a szervezet az állami földbérletek és a trafikmutyi korrupciófaktorát, az majd a jövő évi jelentésből derül ki.

Ami lett

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Kovács Liliána
Örökké tart

3634 Ft

Johanna Laurin
A nizzai szerelmesek

4837 Ft