Más ez az október 23., mint a többi

1989.: „Időközben ideérkezett közelünkbe rendőröktől körülvéve Szűrös Mátyás, az új köztársasági elnök is. Néhányan áttörik a rendőrgyűrűt, valaki egy zászlót ad át neki, mások a kezét szorongatják. Szűrös Mátyás köztársasági elnöki minőségében elsőnek a Szabad Európa Rádió mikrofonja előtt nyilatkozott.

– Elnök úr, egy szót szabad?

– Igen, tessék.

– Milyen az érzése az elnök úrnak, hogy kikiáltotta a Magyar Köztársaságot? Ezt a zászlót (...) vittük el, a Szűz Máriától megszentelve, átadom önnek.

– Köszönöm szépen, megőrizzük a Parlamentben. ...Szóval,

meghat az emberek nagy tömege és lelkesedése. Úgy látszik, várták ezt a napot.

A tömeg és a rendőrgyűrű elsodorta az új köztársasági elnököt a Szabad Európa Rádió mikrofonja elől. És ezzel be is fejezem a tudósításomat a Parlament elől, a Kossuth térről” – közölte 25 éve az MTI a Szabad Európa Rádió tudósítását továbbítva.

Megdöbbentek és felháborodtak a Szolidaritás vezetői azon, hogy a rendőrség betiltotta az Operaház elé meghirdetett esti demonstrációjukat. Székely Sándor, a Szolidaritás vezetője a Deák téren az előbb az mondta, hogy a BRFK-tól azt az indoklást kapták, hogy azért nem demonstrálhatnak, mert „lehetetlen a tüntetés célja”.

Fotó: Dull Szabolcs

Mivel nincs már idő újabb helyszínre bejelenteni a rendezvényt, ezért lefújták az egészet, nem is mennek oda a szolidaritásosok, mert tartanak attól, hogy akkor provokátorok csatlakoznának hozzájuk.

Szabó Szabolcs, a Szolidaritás parlamenti képviselője azt mondta, hogy a hatalom azt a Mécs Imrét nem engedte most szóhoz jutni, aki részt vett a forradalomban, így ki meri jelenteni, hogy Magyarország „már nem csak a nevében, hanem a gyakorlatában sem köztársaság”.

Már több mint 2600-an írták alá a petíciót azért, hogy a fejlesztő Ubisoft állítson emléket az 1956-os forradalomnak.

1988.: Margaret Thatcher brit kormányfő a múlt csütörtökön telefonon szólította fel a Moszkvába készülő Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, hogy „szilárdan ellenezze” ha Gorbacsov elnökkel való megbeszélésein szóba kerülne a Moszkvában tartandó emberjogi világértekezlet gondolata.

Mértékadó londoni megfigyelők szerint a moszkvai emberjogi konferencia gondolatának ellenzése csupán ideológiai háttere annak az ellentámadásnak, amelyet Thatcher asszony vezetésével a brit diplomácia indított a „Gorbacsov-effektus bűvkörébe került Nyugat-Európa” kijózanítására.

A The Sunday Times tudni véli, hogy a miniszterelnök asszony elérkezettnek látja az időt Nagy-Britannia európai szövetségeseinek figyelmeztetésére, ,,mielőtt még túlságosan elragadja őket a lelkesedés Mihail Gorbacsov gazdasági korszerűsítésre és társadalmi reformra irányuló erőfeszítései iránt,

London kételyeit hangoztatja a szovjet reformfolyamat visszafordíthatatlanságát illetően és a leghatározottabban

ellenzi, hogy az EK tagállamai valamiféle ,,új Marshall-terv,” keretében járuljanak hozzá a Szovjetunió és más szocialista országok gazdaságkorszerűsítési erőfeszítéseihez.

Jóllehet a brit kormány maga is hozzájárult, hogy a vezető londoni bankok konzorciuma egymilliárd font fejlesztési hitelt ajánljon fel a Szovjetuniónak, London – Washingtonnal összhangban – nyomatékosan hangsúlyozva: csakis ,,szigorúan üzleti alapon,” lehet szó hitelről.

... hogy ha időről időre katonai túlerővel el is csendesíthették, terrorral elnémíthatták az országukat, végleg nem tiporhatták el. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta a Széna téri emlékműnél. (MTI)

Fotó: Mohai Balázs

Mától november 4-ig minden nap 9 és 18 óra között követelik az emlékmű eltávolítását.

A magyar asszonyokat és leányokat megbecstelenítő, a több mint százezer honfitársunkat málenkij robotra elhurcoló Vörös Hadseregnek nem állhat emlékműve Budapesten, ezért az emlékmű eltávolításáért demonstrálunk

– írta Budaházy György a Facebookon.

1988.: „Általában erősen felhős, párás idő lesz, csak helyenként szakadozik fel a felhőzet. Eső nem valószínű. A délkeleti szél kissé megélénkül. A hőmérséklet csúcsértéke 8 és 13 fok között valószínű” – írta az MTI 26 éve.

A BKK az ötvenes évekbe röpíti az utasokat, részletek itt>>>

1996.: Az Európai Parlamentben is megemlékeztek 1956-ról egy fogadáson, amelyen Orbán Viktor, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kijelentette:

„Magyarország mindig is a nyugati civilizáció része volt, s csupán a szégyenteljes jaltai megállapodás szakította ki onnan.

A forradalom igazi célja éppen az volt, hogy a demokrácia, a nemzeti függetlenség és jogállamiság helyreállításával lehetővé tegyék az újbóli visszaintegrálódást.”

Az akkori kísérlet nem járt sikerrel, és ez bizonyos mértékig Európa hibája is volt. 1956 eseményei azonban mindmáig hatással vannak Magyarországra, hiszen az 1989 után végbement demokratikus átalakulás valahol az akkori történéseken is alapult. Ha mégis némileg befejezetlennek tűnik az egykori forradalom, annak az az oka, hogy Magyarország az immár szabadságban és demokráciában eltöltött évek után sem tudott még az európai népek családjához csatlakozni – mutatott rá beszédében Orbán Viktor, aki egyúttal

reményét fejezte ki: hamarosan a történelem e fejezete is végleg lezárható lesz azzal, hogy az Európai Unió tagjai közé fogadja Magyarországot és a közép-európai országokat.

Eddig úgy volt, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) több szervezet is tarthatott 56-os megemlékezést. Információink szerint idén egy minisztériumi rendelet szerint csak a Honvédelmi Minisztérium szervezhet ilyen rendezvényt.

Forrásunk azt írta, hogy

a BME vezetősége egészen hétfőig csak annyit tudott, hogy lesz ünnepség. Hétfőn megkapták a részletes programtervet, hogy nekik szerdán pontosan mikor hol kell megjelenniük, mit kell tenniük. Természetesen az ünnepi beszéd szövegét is csatolták, és megírták azt is, hogy ettől eltérni nem szabad.

1988. Betiltotta a Budapesti Rendőr-főkapitányság az október 23-ra tervezett utcai gyülekezést és felvonulást. A BRFK így tájékoztatta az MTI-t.

”A Magyar Demokrata Fórum és a különböző szervező csoportok felelős képviselői a rendelkezést tudomásul vették, felhívásuk közzétételével támogatták. Ezzel ellentétben

néhány túlfűtött személy megkísérelte az eredeti tervek megvalósítását.

Vezetésükkel kisebb csoportok a főváros néhány helyszínén összegyűltek, azonban megfontoltabb társaiknak – és néhol a rendőrségi felszólításnak – engedelmeskedve, tevékenységüket abbahagyták.

Igazolás megtagadása, igazolványának rendezetlensége, sértő kijelentések hangoztatása miatt 5 személy előállítása vált szükségessé.” 

Az MSZP elnöke Kaposváron ünnepelt.

Ha négymillió ember magányos, ha négymillió ember nem érzi, hogy ő szabad, ha négymillió ember és gyermeke arra vágyik, hogy valakik merjék kimondani a nevükben, hogy bár ők ma szegények, és az ő sorsuk a csend, de vannak akik a nevükben szólnak. (MSZP)

2005.: „1956 üzenete az, hogy változni és változtatni jó” – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Műegyetem előtt az 1956-os forradalom 49. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

„Adjuk bizonyságát, hogy megértettük 1956 mára egyetlen, felszabadító örömteli és erőt adó gondolattá sűrűsödött üzenetét: a változás jó, változtatni jó, és mi magyarok tudunk változtatni. Készüljetek hát" - idézte az MTI a pártelnököt a Fidelitas, az Áprilisi Ifjak és a Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség által szervezett megemlékezésen.

Szerinte „hiába a hatalom magabiztossága, a kioktató pökhendisége, az ígéretek garmadája, és az őket szolgáló sajtó és a teljes állami gépezet, mert akkor a magyarok összekapaszkodnak, halált megvető bátorság költözik a szívükbe, és belevágnak a változtatásba.”

A változással még várni kellett, hiszen 2006-ban – a rendszerváltás után először fordult elő, hogy az aktuális kormánypárt megnyerte a választásokat. Az elsőség az akkor MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferencé.

A bajkonuri űrrepülőtéren a hét végén indítóállásába állították az első többször felhasználható szovjet űrrepülőgépet és megkezdték felbocsátásának utolsó előkészületeit – írta az MTI 25 éve, egy szovjet filmtudósításra hivatkozva.

„A néhány perces képriport tanusága szerint a Buran névre keresztelt szovjet űrrepülőgép kívűlről semmiben sem különbözik amerikai társaitól. A Discoveryhez, illetve a szerencsétlenül járt Challengerhez hasonlóan a Buran is tulajdonképpen egy óriási méretű, különleges, mozaikszerű külső burkolattal ellátott repülőgép. Az amerikai űrsiklókhoz hasonlóan a Burant is a ,,hasára,, rögzített hordozórakéta juttatja majd a világűrbe. Az Enyergija nevű, különlegesen nagy tolóerejű hordozórakétát egyébként éppen a szovjet űrrepülőgép-program végrehajtásához fejlesztették ki a szovjet tudósok."

Szegény Burán végül három héttel később repült az űrbe, életében egyetlen egyszer. A programot 1990-ben leállították,1993-ban végleg leállították. A gép éppúgy szétesett, mint a Szovjetunió, csak 11 évvel később: Bajkonuron őrizgették, ám 2002-ben a hangár teteje ráomlott, a sérülések miatt inkább szétszedték.50 tonnás mása a Gorkij parkban állt idén nyárig, majd átszállították a szovjet nevét nemrég visszanyerő Népgazdasági Eredmények Kiállítása (VDNH) nevű komplexumba.

Áder János megérkezett, és végigsétál a díszegység előtt.

Más lesz ez az október 23., mint a többi. Nem rendeznek Békemenetet, nem beszél Orbán Viktor, nem lépnek fel sem együtt, sem külön-külön a baloldali pártok. Zavarbaejtően kevés lesz az esemény, hogy csak a legfontosabbakat említsük: zászlófelvonás, LMP-s és jobbikos megemlékezés, civil demonstráció. Maradjanak velünk.