Orbán nagyon túltolja

Csökkenő Fidesz-tábor

Három választást zsinórban megnyert egymás után a Fidesz. A legutolsó az önkormányzati választás volt októberben. Október végén a Tárki közvélemény-kutató cég arról számolt be, hogy számottevően nőtt a Fidesz támogatottsága. Alig egy hónappal később a Tárki kutatása már azt mutatta, hogy földcsuszamlásszerű a kormánypárt népszerűségvesztése. Novemberben már valamennyi közvélemény-kutató a Fidesz népszerűségvesztéséről adott hírt, de a legárulkodóbb mind közül a kormányközeli Századvég legfrissebb, decemberi felmérése.

A Századvég szerint a Fidesz veszített ugyan szavazókat, de még mindig a legerősebb párt, és ugyanígy teljesített egyébként a 2010-es önkormányzati választások után is. Csakhogy a Századvég nem a szokásos bázisokra (összes választó, biztos szavazó pártválasztó) vonatkozó adatokat közölte, hanem létrehozott egy, a többi kutatással összehasonlíthatatlan kategóriát, az aktív választókat. Még ezzel sem lenne semmi baj, de nem közölték, hogy a teljes népességben mit mértek. És éppen ez utóbbi adatnak az elhallgatása utal arra, hogy közel sem olyan rózsás a helyzet a Fidesz szempontjából, mint amilyen a 2010-es önkormányzati választás után volt.   

Botrány botrány hátán

Az, hogy a Fidesz szavazókat veszített, valószínűleg az elmúlt időszak botrányainak köszönhető. A kitiltási botrány sokat árthatott a Fidesznek, de nem önmagában az amerikai lépés, hanem az, hogy ezáltal a korrupció beszédtéma lett, és felszínre hozott olyan régi, szőnyeg alá söpört ügyeket, mint például a trafikmutyi és a Horváth András által kirobbantott áfacsalások. Az adóhatóság nem tartozik a legkedveltebb állami intézmények közé, a korrupcióval megvádolt Vida Ildikó sem igazán számíthat együttérzésre, főleg nem akkor, ha a politikai színtéren eközben szabadon mozoghatnak furcsán meggazdagodott, de a NAV által békén hagyott figurák. Hiába vár a kormány bizonyítékokat az amerikaiaktól, ha olyan egyszerű kérdésekre nincsen elfogadható válasz, hogy miből is él Habony Árpád, Orbán Viktor főtanácsadója, és miből telik luxuskiadásokra egyes fideszes politikusoknak. Még csak két hónap telt el az önkormányzati választások óta, de ez az időszak már így is nagyságrendekkel több botrányt hozott felszínre, mint amennyi ügy a választási kampányokban egyáltalán előkerült. Az is aggasztó lehet a Fidesz számára, hogy ezek közül jó néhány ügy belülről, az Orbán Viktor és a Simicska Lajos között dúló háború és a párt alsóbb szintjein egymással viaskodó fideszesek konfliktusai miatt indult el. 

Belső elégedetlenkedők

A Nyugat-ellenességre hangolt fideszes keménymagot ugyan ideig-óráig meg lehet győzni arról, hogy a kormányzat egy világ-összeesküvés áldozata, de ez a magyarázat tényleg csak az elvakult hívőknél lehet életképes. Sőt, egyre több a jele annak, hogy már ott sem teljesen. Jó példa erre Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztőjének kifakadása. Bencsik ugyan marginális figura ezekben a körökben, de ne feledjük, hogy az egész Nyugat-ellenes, a hibákat másra hárító retorika célközönsége is egyre inkább már csak erre a marginális térre korlátozódik. Árulkodó lehet az is, hogy ugyan Bayer Zsolt belengette, az önkormányzati választás óta mégsem szerveztek Békemenetet, pedig ha valamikor, hát most soha nem látott támadás alatt áll az ország.

A Fidesz és a KDNP frakción belül is érezhető a zavar: a kötelező drogszűrés ötletén például Rubovszky György kifakadt, de Révész Máriusz is azt mondta az Indexnek, hogy nem támogatja. Sőt, maga Rogán Antal ismerte el, hogy a javaslat nem mindenkinek nyerte el a tetszését a frakción belül. Pedig most nagyon nagy szüksége lenne a Fidesznek, hogy ebben a kérdésben összezárjon. Az ötletnek ugyanis az égvilágon semmi köze nincsen a drogprevencióhoz, ezt a Fideszen belül pontosan tudják. Egyetlen célja, hogy aki eleve ellenzi, arra rá lehessen sütni, hogy a drogozást támogatja. Maga Rogán Antal mondta, hogy aki nem támogatja, az a drogot támogatja. Így viszont az a hülye helyzet áll elő, hogy Rubovszky György és Révész Máriusz is a drogot támogatja.

Szaporodó tüntetések

Az, hogy a Fidesz fél az utcai tüntetőktől, leginkább abból látszik, hogy a kormánypárti sajtó milyen vehemenciával szedte elő az utcai tüntetések szervezőinek jelentéktelen ügyeit, jól láthatóan kormányzati segítséggel. Ezek a tüntetések még esetlenek, kevésbé koordináltak, egyelőre nyoma sincs annak, hogy az így összesereglett elégedetlenekből pártot lehessen építeni. Talán pont emiatt érzi ezt veszélyesnek a Fidesz, hiszen így hiába is támadja az ellenzéket, azon keresztül nem képes befolyásolni az utcai eseményeket. Egyetlen lehetőség marad, ez pedig az utcai tüntetések szervezőinek karaktegyilkolászása. Ez viszont könnyen a visszájára sülhet, főleg ha olyan ügyetlenül csinálják, mint legutóbb a Hír TV, amikor a tüntetés egyik felszólalójára szállt rá egy olyan csalási ügy miatt, amihez az illetőnek az égvilágon semmi köze nem volt.   

Irracionális kommunikáció

A Fidesz korábban is simán beleállt kemény, sokszor megalázó konfliktusokba, de ezeknek mindig megvolt a célja, látszott az, hogy mit lehet ezen nyerni. Bevállalták a magánnyugdíj-megtakarítások kollektivizálását, de cserébe az ölükbe hullott 3000 milliárd forint. Bevállalták a trafikmutyit, a földmutyit, de cserébe létrehoztak egy gazdasági klienshálózatot. Bevállalták az energiaszolgáltatókkal való összeütközést, de cserébe a rezsicsökkentéssel szétnyerték magukat a választáson. Volt persze olyan konfliktus – például a stadionépítések –, melyben rosszul kalkuláltak, a százmilliárdok nem fialtak focisikereket, de legalább látszott, milyen irányba szóródik a pénz. Mondjuk, a rendszer kedvencének tekinthető Videoton futballcsapatának tulajdonosa, Garancsi István épp mostanában vásárolta meg a stadionépítéssel is foglalkozó Market Építő Zrt.-t.

Nem látni azt, hogy ebből gazdaságilag hol lehet profitálni  (a CBA sem tűnik nyertesnek) – hacsak nincs egy drogtesztben utazó haver, akit meg akarnak dobni egy 50 milliárdos megrendeléssel. Ha pedig ezeket az ötleteket az agytrösztök elterelésként dobják be, akkor vagy csak hozzáadódnak a korábbról görgetett sérelmekhez, vagy pedig a kívánatosnál sokkal rosszabbul sülnek el – nem látjuk, politikailag hol érhette meg a kormánynak egy több tízezres netadós tüntetés. Óriási változás a korábbiakhoz képest, hogy az új ötletekkel szemben a jobboldalon belül is óriási az ellenállás. A választóik által támadott képviselők könyörögtek Orbánnak a netadó visszavonásáért, fideszes képviselők puhították fel a vasárnapi boltbezárást, és ami nagyon rég nem történt: a drogteszt kérdésében a Fidesz-frakció ötletével nyíltan szembemegy a KDNP, sőt, maga a kormányzat is.

Saját maguk ellenségei lettek

Politológiai közhely, hogy a Fidesz ellensége – a kétharmados többséggel és erős ellenzék híján – önmaga. Mindezt nemcsak a Simicska–Orbán-háború, de az olyan, kapkodva bedobott, valójában teljesen átgondolatlan ötletek is alátámasztják, mint amilyen az internetadó volt vagy legutóbb a kötelező drogszűrés. De ebbe a sorba illeszkedik a vasárnapi zárva tartás is. A kormány semmilyen számítást nem végez, az érintett szereplőkkel nem egyeztet. Ez persze önmagában még nem lenne baj a Fidesz számára. Annál nagyobb baj, hogy a párton és a kormányzaton belül sincs egyetértés ezekben a témákban. A vasárnapi zárva tartást az egyik nap még bőszen ellenző Varga Mihály később támogatja, de legalábbis nem ágál ellene, miközben bevallottan semmilyen számítást nem végzett a kormány arra vonatkozóan, hogy ennek milyen hatásai lesznek a piacon. Mindez pedig kísértetiesen emlékeztet az MSZP–SZDSZ-koalíció végnapjaira, amikor Gyurcsány Ferenc mindennap egy új, totál átgondolatlan javaslattal ébredt, és próbált keresztülnyomni azt a kormányon. 2007-ben ilyen volt az egészségbiztosítási modell, amin sokáig civakodott egymással az MSZP és az SZDSZ, mindezt pedig katasztrofálisan kommunikálták. A Fidesz ráadásul úgy találja szembe magát ezzel a problémával, hogy közben nincs is koalíciós partnere (a KDNP-t nem lehet az egykori SZDSZ-hez hasonlítani).  

Orbán nagyon túltolja

A random bedobott ötletek nyomán ráadásul megdőlni látszik az a törvény, miszerint a Fidesz az a párt, mely tökéletesen érti a magyar választók lelkét. A Fidesz öt legutóbbi választási sikerét nem kis részben annak is köszönhette, hogy erős korlátot emelt saját nemzeti ideológiája elé: ezt csakis addig nyújtotta, amíg nem zavarta az átlag magyart a nagyon kevéssé nemzeti mindennapjaiban. Csak az olyan elvont entitások ellen érdemes háborút hirdetni, mint Brüsszel, a bankok vagy az extraprofit. Az illiberális állam ott kezd el nagyon zavaróvá válni, amikor megakadályozza, hogy valaki vasárnap guruljon el egy karton ásványvízért, vagy amikor a magánélet olyan bugyraiban akar vájkálni, melyet jobb békén hagyni.