Orbán bejelentette: kvótaügyi népszavazást indítanak

• Délután egy órára váratlanul sajtótájékoztatót hirdetett a Parlamentbe Orbán Viktor.
• A dolog jelentőségét az adja, hogy a miniszterelnök régen hívta a sajtó munkatársait olyan – nem diplomáciai, más állami vezetővel tartott – eseményre, amelyen elvileg bárkinek kérdezni is lehet a kormányfőt.
• Szerda délelőtt kormányülést tartottak; itt döntöttek arról, hogy a kormány benyújtja kvótaügyi népszavazási kezdeményezését.
• Aláírásgyűjtésre nem lesz szükség, a kormánynak joga van népszavazást kezdeményezni. Magára a szavazásra legkorábban ősszel kerülhet sor, cikkünkben elmagyarázzuk ennek forgatókönyvét.
• Orbánt első alkalommal lehetett kérdezni a Nemzeti Választási Irodánál történtekről. Kizárólag kormányközeli médiumok – a köztévé, a TV2 és az Origo – kérdezhettek.
• A kormányfő méltatlannak, nem fairnek nevezte az ügyet, és kérte a népszavazásra vonatkozó törvény megváltoztatását.
• A tízperces bejelentést cikkünk végén videón újranézheti.

Szerdán 13 órára sajtótájékoztatót hirdetett a Parlamentbe Orbán Viktor miniszterelnök, a téma megjelölése nélkül. Előzetes értesüléseinknek megfelelően a migránsügyről volt szó, a kormány ugyanis benyújtotta a kérdéseit a kvótaügyi népszavazásról.

A február 24-én a kormány által a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) benyújtott kérdés a következő:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Orbán: Népszavazásról döntöttünk

Döntést hozott a kormány a kötelező betelepítési kvóták ügyében indítandó népszavazásról, jelentette be szerda délután a miniszterelnök. Erre az Alaptörvény lehetőséget ad, ezt fel is olvasta:

A kormány szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést a magyar parlamenttől elvenni nem lehet, arról a magyar parlamenten kívül senki más nem dönthet. „Nem árulok zsákbamacskát – mondja Orbán –, hiszen a parlament elutasítja azt.” Ezzel szerinte kiáll az ország függetlensége mellett.

„Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is megváltoztató döntéseket” – mondja Orbán. Márpedig a kvóta átrajzolná Európa kulturális és vallási arculatát. Erre pedig sem Brüsszelnek, sem semmilyen európai testületnek nincs felhatalmazása.

„Meggyőződésem, hogy a kormány egy közhangulatnak engedett” – folytatja. Szerinte „visszaélés a hatalommal” a kvóta bevezetése, ezért kérdezik meg az embereket, fejezi be indoklását a kormányfő.

Orbán annyit reagált az NVI-s balhéra, hogy meg kell változtatni a törvényt

A miniszterelnököt kizárólag három médium kérdezhette: a köztévé, az Andy Vajna által megvásárolt TV2, illetve az immár Matolcsy György rokonának érdekeltségébe tartozó Origo.

A köztévé riportere arról kérdezett, milyen következménye lesz az európai politikára egy „nem” döntésnek. Orbán szerint ez másodlagos kérdés. A fundamentális kérdés az, dönthetnek-e a magyarok arról, kikkel éljünk, kikkel ne éljünk együtt. „Hogyan lehetnének a magyar állampolgárok hűségesek a saját államukhoz, a legfontosabb döntésekben más dönt helyettük?” – teszi fel a kérdést. Orbán végül válaszol a kérdésre: szerinte Európában a „szabad nemzetek szövetségét” erősíti a döntés, akárcsak a brit EU-ügyi népszavazás.

A TV2 riportere ezután a tegnapi eseményekről, a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történtekről kérdez, illetve arról, hogy kezdeményezi-e a népszavazási törvény megváltoztatását a kormány.

„Semmiképpen nem kevernénk össze a szezont a fazonnal” – válaszol Orbán. Szerinte most, vagyis a kvótaügyi népszavazás bejelentésével „a legfontosabb kérdésről van szó”, ami „nem említhető egy lapon semmilyen életmódról szóló kérdéssel” (vagyis a vasárnapi zárvatartásról szólóval), ezért nem vonható össze a két téma.

„Nem először alakul ki ilyen helyzet a választási irodánál népszavazás kezdeményezésekor” – folytatja Orbán. „Ezek méltatlan helyzetek" – teszi hozzá, a konkrét eseményekről azonban nem beszél a miniszterelnök. Szerinte ha a parlament a „tisztelet kultúrájának megteremtését” tekinti feladatának, nem szabad, hogy jóhiszemű, állampolgári jogaikkal élni akaró polgárokkal méltatlan helyzet történjen. Márpedig tegnap ez történt.

„Kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy a vonatkozó jogszabályok nem jók” – folytatja Orbán, és azt kéri, hogy az NVI vagy az NVB „elemezze ezt a helyzetet, nézzen szembe fenntarthatatlanságával, és tegyen javaslatot arra, hogy megváltoztassák” a jelenlegi szabályozást, ami szerinte a méltányos, fair körülményeket nem biztosítja.

Ezekről a körülményekről nagyjából mindent meg lehet tudni tegnapi videónkból:

Orbán ezért kijelentette, hogy a választási bizottságot és rajtuk keresztül a többi pártot kéri a jogszabályok megváltoztatására.

Az utolsó kérdés az Origóé. Azt kérdezik, ha nem lesz sikeres a népszavazás, nem lesznek elegen, lemond-e a kormány. „Olyan kérdést tett fel, amit nem vitattunk meg” – mosolyog Orbán, és vége a sajtótájékoztatónak.

Leghamarabb ősszel lehet majd szavazni

A népszavazási kérdés forgatókönyve a következő lesz:

• 30 napon belül az NVB tárgyalja a kormány beadványát.
• Ha befogadják, ezt a döntést utána meg lehet támadni a Kúrián, a Kúria 90 napon belül dönt.
• A nagy különbség, hogy mivel ezt a kérdést a kormány nyújtotta be, nem lesz aláírásgyűjtés, a Kúria (helyben hagyó) döntésével az NVB döntése azonnal jogerőssé válik, és megy a parlament elé.
• A parlament szavaz, és ha a kérdés átmegy, a köztársasági elnök kitűzi a népszavazás időpontját, így azt leghamarabb ősszel tarthatják meg (ha minden jogi lehetőséget kimerítenek, és nem nyár közepén írják ki).

A sajtótájékoztató vágatlanul

A nagyjából tízperces bejelentést videón is megnézheti: