A miniszterelnök azzal magyarázza Európa válságát, hogy a világgazdaságot eddig uraló nyugati országok mellé új versenytársak emelkedtek fel, elsősorban Ázsiában, ezért a nyugati világnak "kevesebb jut".
Ez egy elég klasszikus, de azért alapvetően téves nézet a világgazdaság működésével kapcsolatban.
Valóban hosszú ideig népszerű volt ez a felfogás, erre épült a merkantilizmus mint gazdasági rendszer is a 17. században, és például Donald Trump személyében Amerikában is újra virágzik az a nézet, hogy azért nem elég jó nekik, mert a kínaiak csalók és olcsón dolgoznak.
Ebben egyfelől van igazság, a világpiaci verseny erősödése tényleg sok szektort leépített nyugaton, és az alacsonyan képzettek helyzetét nagyban rontja, hogy tényleg a kínai és indiai munkásokkal kell versenyezniük.
Azonban a gazdaság ennél bonyolultabb, a kelet felemelkedésével, a termelés kiszervezésével, a nyugati ipar kiüresedésével
- világszerte olcsóbbá és könnyebben hozzáférhetőbbé váltak a fogyasztói cikkek
- a leépülő ipar helyét átvette a szolgáltatási szektor, ahol sokkal kényelmesebb és jobban fizető munkahelyek teremtődtek
- a nyugati cégek elég jól profitáltak a világkereskedelem felfutásából
- és a nyugati világban, de általában véve az egész világban mindenhol sokkal jobban élnek, mint akár 15-20 évvel ezelőtt
Persze az is tény, hogy ezek a hasznok nagyon nem egyenlően oszlanak el a társadalomban, nagyon sok vesztese van a globalizációnak, és ők mostanában tényleg egyre elkeseredettebbek, ez látszik a brexittől kezdve Donald Trump amerikai előretöréséig. De ezt társadalmi-oktatási politikákkal kellene megoldani, nem külföldre mutogatással.
Az pedig egész egyszerűen nem igaz, hogy a világgazdaság egy fix méretű torta, ahol harc megy a szeletekért. A torta folyamatosan növekszik, részben pont a globalizáció erői miatt. Nem harcolni kell, hanem arra törekedni, hogy nőjön a szeletünk, meg amúgy mindenki másé is, hisz az nekünk is jó.