Ha nem lép a Fidesz, nagyon megégethette volna magát

Szerdán váratlan tartalmú közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium: Varga Mihály miniszter egyeztetni hívta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Magyar Államkincstár (MÁK) vezetőit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végigbüntetett ellenzéki pártok ügyében.

Emellett Varga miniszter azt javasolta az adóhivatalnak, hogy a választásokig ne hajtsa be a pártokon az ÁSZ által kiszabott büntetéseket, és mint egy gesztusként azt is felajánlotta, hogy az ellenzéki pártok a választások után részletekben is befizethetik a kincstárnak a milliós bírságokat.

a NAV felé. Azzal pedig, hogy a választások utánra tolták a büntetések behajtását, a kormány beismerte, hogy a Fidesznek kellemetlen lenne, ha a választások előtt, valamikor február-március magasságában zárolnák az ellenzék számláit, vagyontárgyait, hiába következne ez a hatályos törvények alapján az ÁSZ megállapításaiból.

A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetőjének legújabb Heti Válaszban megjelent nyilatkozata is arra utal, hogy a Fidesznek kezdett kellemetlenné válni a helyzet. Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, „szerencsétlen, hogy az ÁSZ nem vizsgálta a Fideszt”, ugyanis “indokolt lenne, hogy minden listaállító szervezet múltbeli gazdálkodását áttekintsék a számvevők”.

Jól működő jogállam vagy tisztességtelen bandaháború?

Hogy megértsük, miért alakultak kellemetlenül a kormánypártnak az események, érdemes röviden áttekinteni, hogyan jutottunk el idáig.

1. A Jobbik 2017 áprilisában nagyszabású plakátkampányt indított (Ők lopnak – Ti dolgoztok) Simicska Lajos hirdetési felületein.
2. Nem sokkal később a NAV nyomozói „költségvetési csalás gyanúja miatt” kiszálltak Simicska plakátcégeihez, és a Jobbikkal kötött szerződéseket keresték. Már ekkor felmerült, hogy a miniszterelnököt és szűk körét tolvajozó plakátkampány ügyében indult NAV-eljárás nem biztos, hogy független a Fidesztől, ugyanis a kormánypárti sajtóban azelőtt írtak a nyomozásról, hogy az ténylegesen megkezdődött volna.
3. Az ÁSZ egy meg nem nevezett hatóságtól kapott dokumentumok alapján arra jutott, hogy a Vonáék 2017 első félévében tiltott támogatást fogadtak el, és 660 milliós gigabüntetést szabott ki a Jobbiknak. A párt szerint emiatt kérdésessé vált, hogy el tudnak-e indulni a választáson.
4. Az ÁSZ tavaly év végén a többi ellenzéki pártnál is vizsgálódott, és több milliós büntetéseket állapított meg. (A számvevők nyáron a Fidesz 2014/2015-ös gazdálkodását is megnézték, a kormánypártnál mindent rendben találtak.)
5. Az ÁSZ határozatai alapján a tiltott támogatás miatt kiosztott büntetéseket a pártoknak még idén januárban be kellene fizetniük a költségvetésnek, azaz a MÁK-nak.
6. Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy nem fizetnek, így a NAV-nak kell behajtani rajtuk a büntetést, méghozzá a választások előtt. A NAV ezt úgy tudja megtenni, hogy zárolja a pártok számláit, lefoglalja vagyontárgyaikat.
7. A kormány tehát gyorsan reagált a helyzetre, Varga Mihály arra kérte a NAV-ot, hogy a választásokig ne nyúljon az ellenzéki pártokhoz.

A történteknek többféle értelmezése lehet.

A jóhiszemű feltételezés szerint minden pontosan úgy zajlott, ahogy egy normális jogállamban szokás. A NAV kormányzati nyomástól függetlenül fogott gyanút, és kezdett vizsgálódni a Jobbik és a Simicska-cégek közötti szerződések miatt. A gyanú beigazolódott, ugyanis a Jobbik jelentős kedvezményeket kapott Simicskától, ami 2014. január 1. óta tilos a pártoknak. Az ÁSZ csak tette a dolgát, a NAV-tól kapott információk alapján kiosztott egy komoly büntetést Vonáéknak.

Ebben a narratívában a többi ellenzék párt ÁSZ-büntetése teljesen független a Jobbik ügyétől, a hatóság csak számon kérte a törvényt a pártokon.

A másik feltételezés szerint viszont személyes sérelmeken alapuló bandaháború zajlik.

Az egyik oldalon ott áll Orbán Viktor és a teljes államhatalom, a másikon pedig Simicska Lajos és a Jobbik. Ebben az értelmezési keretben Orbán ráküldte a NAV-ot korábbi jó barátjára, a párt és párt körül elit gazdasági hátterét megalapozó egykori fideszes csúcsoligarchára, mert nagyon zavarták a jobbikos plakátok. Az ÁSZ pedig kiosztott egy megsemmisítő erejű büntetést a Jobbiknak, ami figyelmeztetés Vonának és Simicskának is: ha Orbánt és köreit támadják, azt keményen meg fogják torolni.

Ebben az olvasatban a Jobbiknak kiosztott 660 milliós büntetéssel viszont az ÁSZ túllőtt a célon, a többi ellenzéki pártnál is feltártak szabálytalanságokat, hogy ne csináljanak mártírt Vonáékból. Így nem lehet azt mondani, hogy politikai leszámolás zajlik, csupán arról van szó, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

Kis kockázat sem fér bele, hát még egy nagy

Nem teljesen mindegy, melyik értelmezés áll közelebb a valósághoz, de még jó darabig nem fog kiderülni, hogy mi történt pontosan. Az viszont kijelenthető, hogy

Azzal, hogy ÁSZ a kormánypártok kivételével mindenkit megbüntetett, jelentős muníciót kapott az ellenzék, hogy koncepciós eljárásokról, diktatúráról beszéljen. Ugyan 2010 óta nem egyszer mondták már a Fideszre, hogy diktatórikusan gyakorolja a hatalmat, ez nem igazán kezdte ki a kormánypárt népszerűségét.

Nehéz megmondani, mekkora veszélyt láttak a mostani helyzetbena Fideszben, de a már idézett Mráz Ágoston-interjúból az is kiderül, hogy a választások előtt a legkisebb kockázat sem megengedett:

“A Fidesz gondja nem a pénz, hanem az idő. Az a cél, hogy teljen az idő, lehetőleg minél gyorsabban, mert

minden nap kockázatos, amikor győztesnek mérik őket, de választás híján nem győznek.

Legszívesebben már túllennének az egészen.”

A Fideszt valószínűleg az késztette meghátrálásra, hogy a DK, az LMP majd a Jobbik bejelentették: nem fizetik be a büntetést. Ebből pedig nagyon kellemetlenül jöhetett volna ki a Fidesz, hiszen gondoljunk bele, hogy nézett volna ki a hazai és a nemzetközi sajtóban, ha a választások előtt egy-két hónappal az adóhatóság zárolja az ellenzék (és nem is egy párt) számláit, lefoglalja vagyontárgyait.

Kiszámíthatatlan gellert kaphattak volna az események, ami valószínűleg feltüzelte volna a már meglévő ellenzéki tábort, de a bizonytalanokat is mozgósíthatta volna. De ami a legrosszabb lehetett volna a Fidesznek: saját szimpatizánsai közül is lemorzsolhatta, de legalábbis elbizonytalaníthatta volna az ezt rossz szemmel néző, kiábrándult, de még táboron belüli szavazókat.

Az ÁSZ-büntetések következményei Orbánék szempontjából a lehető legrosszabb forgatókönyvet vetítették előre: összezár a vitáktól megosztott ellenzék, és aktivizálódnak a kormányváltást akaró bizonytalan szavazók. A Fidesznek pedig éppen ennek ellenkezője áll az érdekében: megosztott ellenzék és alacsony részvételi arány a választásokon.

Nem tárgyalnak, mert azzal legitimálnák az eljárást

A kormány közbelépésével látszólag elhárult ez a veszély. Kommunikációs szempontból még jól is jön ki a történetből a Fidesz, hiszen látszólag megvédi a törvénysértő ellenzéki pártokat, és olyan szerepben tűnik fel, mint aki egyenlő feltételek mellett akar győzni a választásokon. A Varga-közlemény mégis felvet a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket.

Amikor a fideszes nemzetgazdasági miniszter arra kéri az adóhatóság fideszes vezetőjét, hogy halassza el az ellenzéki pártoknak kiszabott elvileg objektív büntetés behajtását – és közben aláhúzza, hogy a törvényeket mindenkinek ugyanúgy be kell tartania –, akkor könnyen

A történetnek még biztosan lesz folytatása, a kérdés, hogy mennyire tudja napirenden tartani az ellenzék. A 444 gyűjtése alapján a pártok gyakorlatilag elutasították Varga Mihály javaslatát. Az LMP még megvárja az ÁSZ végleges határozatát, de nem fogadják el a büntetést. Az Együtt jogszerűtlennek tartja az eljárást, a kormány ajánlatát pedig csapdának, mert ha leállnának alkudozni, azzal legitimálnák az eljárást.

A DK szintén azt közölte, hogy nem egyezkednek: „Nem tárgyalunk a demokratikus intézményeket megszálló, azokkal bunkósbotként bánó hatalom egyetlen pártkatonájával sem, így nem tárgyalunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Államkincstárral, vagy az ÁSZ-szal”.

A Jobbik is jogszerűtlennek és átverésnek tartja a helyzetet: „A részletfizetés és a halasztás lehetősége egy jogtalan büntetés esetében csupán átverés. Olyan ez mintha a betörő a lakásból távozva felajánlaná az ott lakónak, hogy a tévéért inkább két hét múlva jön vissza és ettől a tulajnak repesnie kellene az örömtől”.