Orbán felkérte Tarlóst a folytatásra
További Belföld cikkek
- Hamarosan Budapest klímája Firenzééhez lesz hasonló – kutatók a jogszabályok zöldítését sürgetik
- Érdemes résen lenni az autósoknak, a munkanap miatt szombaton fizetni kell a parkolásért
- Videón a közterületi palacktartók tesztelése
- Piros lámpánál vészfékezett a sofőr, aztán hátratolatva kis híján gyalogosokat gázolt
- Magyar Péter mégis tagja volt a Fidelitasnak
A legfrissebb hírek szerint a kormány kijelölt két magas rangú politikust, Gulyás Gergely kancelláriaminisztert és Fürjes Balázs fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkárt, hogy folytasson egyeztetéseket a fővárossal. Hogy állnak ezek az egyeztetések és miről szólnak?
Kizárólag a kiemelt fejlesztésekről. Ha innen nézzük, a kormány által nemrég elfogadott statútum szerint elvileg erősödnek a főpolgármesteri kompetenciák. Számomra azonban most nem ez az első számú probléma. Nem kérte senki, hogy tartsam titokban, pár hete Orbán Viktor felkért, hogy induljak újra a 2019-es főpolgármesteri választáson, és én inkább most ezzel vagyok elfoglalva.
Ez hogy nézett ki konkrétan? Csak beszélgettek és hirtelen felvetődött?
Bekéretett a miniszterelnök úr, és felkért rá. A miniszterelnöknek az ország legfontosabb kérdéseiben folytatott politikájával egyetértek, és ha lesz köztünk megállapodás, ha nem, azt továbbra is támogatom. Azt azonban nagyon meg kell fontolnom, hogy 70 évesen vállalok-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett egy hat és fél évre szóló elkötelezettséget.
A feltételek állítólag megvannak.
Ezekről folyik majd még a beszélgetés.
Ha teljesülnek a feltételei akkor elvállalja a pozíciót?
Ezt egyelőre nem mondtam egy szóval sem. Ami biztos, hogy ha a szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor nincs értelme ilyen hosszú időt bevállalni.
Mennyi időn belül dől el a kérdés?
Feltehetően hamarosan.
Hamarosan időközi választások lesznek Budapesten. Ki fogják rajzolni, mik az erőviszonyok, ez segíti majd a döntésben?
Nem nagyon. Az időközi választásokat nem tartom olyan fontos vagy veszélyes szempontnak. A választási eredmények alapján az ellenzék részéről sokszor elhangzik, hogy kétharmaduk van Budapesten. Ez erős túlzás. Mások a körzethatárok, mint a parlamenti választáson, és a polgármester-választás is sokkal inkább személyre szóló. Életszerűtlennek tartom a gyakorlatban a teljes ellenzéki összefogást is. Ezeknek a kis pártoknak nincs semmi önálló politikai identitása? Hat-nyolc pártból álló koalíció nem működik sehol a világon. Az ellenzék egyetlen közös nevezője az, hogy szerezzük meg a hatalmat. Más mondanivalójuk nincs, egyébként pedig már marakodnak is. A „Párbeszéd” az LMP-vel, az MSZP önmagával és a liberálisokkal, a liberálisok a „Párbeszéddel”. Hogy akarnának országot vagy fővárost vezetni?
Az ellenzék választási stratégiája az ellenzék dolga, inkább arra lennék kíváncsi, mi a Fidesz stratégiája a választásokra? Egy év van hátra az önkormányzati választásig, és az látszik, hogy a kormány békülékenyebb húrokat penget a fővárosa szemben. Mire számít? Több pénzre, több beruházásra?
Én inkább azt mondtam, hogy az ellenzék hőzöng, de nincs stratégiája, csak vágyódása a hatalom után. Elméletileg életszerű, hogy több pénz lesz. A Fidesznek politikai érdeke, hogy több pénzt adjon most a fővárosnak. Meg kell vizsgálni a felméréseket, a trendeket, azokból könnyen kiolvasható, mi a célszerű, és mi az, ami nem. Összefoglalva: számomra a logika és az életszerűség azt diktálja, hogy a kormány az eddigieknél is több pénzt kell hogy szánjon a fővárosra, amennyiben az a politikai koncepció, hogy a Fidesz Budapesten erősödjön.
De mire kérnek több pénzt? A 3-as metró felújítására? A Római-partra? Vagy a Lánchídra?
A 3-as metró felújítása és az árvízvédelem már folyamatban van, az nem kérdés.
Nem biztos. A 3-as metróra még nem kapott a főváros egy fillért se a kormánytól.
Érvényes támogatási szerződés van.
Az van, de pénz még nincs.
Az északi szakasz készül, a három szakaszból kettőnek a finanszírozása szélsőséges esetben is rendben van. Sőt, még az akadálymentesítést is megoldottuk. Az árvízvédelemre is megvan a szükséges fedezet.
A 3-as metró kivitelezői már kopogtatnak a számlákkal.
A metró infrastruktúra-felújítására még nem fizettünk ki számlát. Nem tudok róla. A munka készültségi foka nem indokolná. Nem beszélve arról, hogy három héten belül megérkezik az unió válasza arról, hogy mennyivel támogatják az egész metrófelújítást. Akkor sokkal okosabbak leszünk.
Elképzelhető, hogy a lefixált 137 milliárdos keretnél többet is adnak?
Elképzelhető.
Vagy kevesebbet.
Többet lehet, kevesebbet több mint valószínű, hogy nem. Ha megérkezik a válasz, akkor megtudjuk, mennyi lesz a pénz.
És mi a helyzet a Lánchíddal? A hidat és az Alagutat először egyszerre tervezték lezárni, felújítani, aztán pénzhiány miatt kettébontották a beruházást, ami így jóval tovább tart majd.
Forrásproblémák miatt elkerülhetetlennek látszott szétválasztani a munkálatokat. Forgalomszervezési szempontok alapján ésszerűbb egy projekt keretében megvalósítani a híd és az alagút rekonstrukcióját. Mivel a Lánchíd főtartói a szakemberek szerint még megfelelő állapotban vannak, és életszerű, hogy a kormány több pénzt ad Budapestnek, azt javaslom a közgyűlésnek, hogy ne kezdjük el idén a munkát, hanem jövő ősszel valamikor. Elképzelhetőnek tartom, hogy lesz annyi kormányzati forrás, hogy egy ütemben végezzük el a kivitelezést. Akkor az egész nem fog tovább tartani három évnél. Ha a Fidesz mint párt eredményeket akar elérni Budapesten, akkor érvényesíteni tudjuk ezt az elvet. Az ellenzéki riogatás a 7-8 éves átfutási időkkel persze mindig ostobaság volt.
Milyen időközökben találkozik majd Fürjes Balázzsal és Gulyás Gergellyel?
Gulyás Gergellyel és Fürjes Balázzsal is nagyon jó a munkakapcsolat és az emberi kapcsolat is. Ők barátaim. Ezek alapján feltételezem, hogy jó lesz az együttműködés is. Folyamatos kapcsolattartás várható velük. Persze csak amennyiben úgy döntök, hogy vállalom a folytatást.
Miért szeretné a Fidesz, hogy ön legyen a párt főpolgármester-jelöltje?
Ezt valószínűleg ön is tudja, vagy legalábbis azt feltételezi, amit én. Erről nem engem kell megkérdezni.
Az lehet a háttérben, hogy a felmérések szerint a legnépszerűbb kormánypárti fővárosi politikusnak számít?
Ez olyan nekem, mint a sportolóknak. Nem szeret az ember a saját esélyeiről beszélni, az esélyeit latolgatni. Nem szereti megindokolni, hogy mások miért tartják esélyesnek.
Vannak nyilvánvalóan rosszul működő dolgok, mint például a Közbeszerzési Kft., ahol feltorlódott rengeteg közbeszerzés, emiatt elakadtak a beruházások a fővárosi cégeknél. Ez mennyiben fog változni és mennyiben érinti majd a kormányzattal való kapcsolatot, ha mégis rászánná magát egy harmadik ciklusra?
Nézze, itt nyernek értelmezést a már említett feltételek. Annyit talán elmondhatok: amennyiben feltételezve, de még nem megengedve, hogy folytatnám, akkor a Közbeszerzési Kft-t és – kapaszkodjon meg – a BKK-t meg is szüntetném.
Miért?
Mert ebben a formában nincs értelmük.
És mi lesz helyettük?
Erről még korai beszélni. Sok mindentől függ. Ismétlem: akkor foglalkoztat a probléma, ha folytatom a munkát 2019-ben. Kérdés az is, hogy ténylegesen, a gyakorlatban mik lesznek a most létrehozott fejlesztési államtitkárság kompetenciái, és mi a fővárosé. Vetül-e például bármennyi is ebből a fejlesztésen kívül a működtetésre és üzemeltetésre? Érinti-e közvetlenül a főváros közszolgáltató cégeit? Ha igen, az értelmetlenné tenné számomra a továbbiakat. Mi az, amit az állam fizet, mi az, amit a főváros átengedett pénzeszközként használ fel? Ha a kompetenciák tisztázódtak, és látszik a város szempontjából megfelelő értelem, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a struktúrát hogyan alakítsuk ki. Vannak elképzeléseim, de ezek akkor válnak életképessé, ha olyan feltételek alakulnak ki, amik ezt lehetővé teszik.
Csak tovább gondolva a lehetőségeket, a BKK szerepköre logikusan abba az irányba változhat, hogy besegíthet az agglomerációs közlekedés szervezésébe is.
Gyakran elhangzik az, hogy a kormány fojtogatja Budapestet. Ez részben ellenzéki lózung. Elvették az oktatást, az egészségügyet – mondják –, vagy a HÉV-eket. Az első kettő nem fővárosspecifikus, törvény alapján ez történt országosan valamennyi önkormányzattal. A HÉV-eket pedig mi adtuk vissza, mert a 2015-ös agglomerációs költségeket a megállapodás ellenére sem fizették ki teljes mértékben. A főváros költségvetése is a feladatok átcsoportosítása miatt csökkent. A feladathoz szükséges eszközöket pedig vitték a feladatokkal, ami természetes. Ezek nem voltak mobilizálható források, hiszen mi nem akartunk kórházépületeket eladni. Azt mások tették. A HÉV slágertéma, de alamuszi módon interpretálva.
Meg azért slágertéma, mert ott vannak a legöregebb járművek a fővárosi tömegközlekedésben, sürgősen felújításra szorulnának.
A BKV járműállományának nagy részét mi már kicseréltük. 2010-ben Európa legöregebb járműállományát hagyták ránk. Jól ismerem a HÉV-ek problémáját is, a szerelvényekét is és az infrastruktúráét is. A közös elővárosi tömegközlekedés is régi elképzelés. A koncepciót először 2000 környékén Katona Kálmán mint miniszter vetette fel. Azóta ez a gondolat mindig felbukkan, de akarat és jogszabály-változások is kellenének a megvalósításhoz. Ez egy olyan komplex program, ami ésszerű, és ideje lenne komolyan foglalkozni vele. Nyilván a BKK jövőjét is befolyásolhatja az, hogy milyen döntés születik majd ebben a kérdésben, de ehhez is egyértelművé kell tenni a kompetenciákat a kormány és a főváros között.
Az elmúlt időszakban több olyan kormányzati döntés született, ami eredetileg a főváros kompetenciája lett volna. Ilyen például a kilencemeletes teniszstadion építése a Margitszigeten.
Jövő héten jön egyeztetni a Tenisz Szövetség elnöke a Városházára. Azt tanácsoltam neki, hogy ne próbálkozzon megint suttyomban elfogadtatni valamilyen törvényt a parlamentben, amit aztán se a főpolgármester, se a miniszterelnök, se a köztársasági elnök nem támogat, mert ennek semmi értelme nincsen. A Margitsziget a főváros tulajdonában van, a hatósági jogosítványokat is mi gyakoroljuk.
Mégis kivágtak egy csomó fát engedély nélkül.
Elég nagy baj, hogy ez a fakivágás megtörtént. Meglesznek a jogi következményei. A kormányhivatal hivatalból eljárást indított az ügyben.
Milyen következménye lehet?
Nagyon komoly pénzbírságról lehet szó.
Erre mondják ugye, hogy attól még a fa nem nő vissza.
Veszélyes területre tévedtünk. Akik magukat környezetvédőnek vagy zöld pártnak mondják, azok néha szürreális történeteket gyártanak. Ha valahol akár balesetvédelmi okokból ki kell vágni fát, akkor rögtön mennek odaláncolni magukat, rohan velük a liberális sajtó, és nyomban megszűnik a demokrácia.
Na de itt nem egészen erről van szó.
Van egy ilyen csapásirány is ebben a témában. Sorozatos politikai performanszok születnek belőle. Ami most történt a Margitszigeten, az tényleg más történet, itt a környezetvédőknek igazuk van.
Ha már fakivágás, akkor beugrik a Római-part. Mostanában nem hallani a mobilgátról.
A tudós grémium 10 napon belül hozza a szakmai állásfoglalását.
Mármint arról, hogy melyik nyomvonalra építsék a mobilgátat, partira vagy beljebb a Nánási útira?
Kezdettől arról folyik a vita, hogy a folyóval párhuzamos védműelem a parton vagy a Nánási úton épüljön-e. A projekt egésze négy elemből álló árvízvédelmi komplexum, aminek három eleme biztosan megvalósul. Az Aranyhegyi-patak védelme, ami nagy mértékben levédi a Pók utcai lakótelepet. A pünkösdfürdői magasítás, ott sincs vita, az is el fog készülni. Már tervezik a Barát-patak műtárgyát is, tehát a négy elemből három meg fog valósulni. A maradék egy szakaszon, a Római-parttal párhuzamos szakaszon három alternatíva lehetséges. Ennek egyik variánsa az, hogy ha továbbra sincs konszenzus, akkor helyesebb, ha ez a hosszú, parttal párhuzamos rész meg sem épül. Hiszen a Csatornázási Művek menedzsmentje írásban arról nyilatkozott, hogy a patakok levédésével és a Nánási úti földmű ideiglenes megerősítésével (agyagmagos megtámasztás) továbbra is képes védekezni.
Tehát elképzelhető, hogy marad Római-part népszerű szakasza olyan, amilyen most?
Így van, a folyóval párhuzamos, negyedik védműelem ez esetben nem épülne most meg. A népszerűség realitásairól ne beszéljünk. Megvalósítunk egy jelentős „zöld programot” is most a területen. Ennek fedezete rendelkezésre áll.
Ez mikor dől el véglegesen?
Június első felében lesz egy rendkívüli közgyűlés ezzel az egy napirenddel, ahol a szakmai grémium többségi álláspontjának figyelembe vételével a közgyűlés meghozza a döntést.
Nehogy véletlenül választási kampánytémává váljon a Római-part ügye, gondolom.
Hát nem gondolom, hogy ebből még kampánytéma lehetne. A grémium határozata alapján olyan döntés fog születni, ami a jövőben ezeknek a vitáknak bármilyen címen való előhúzását okafogyottá teszi. Amúgy az egész szürreális történet. A budapestiek többsége tisztában van vele, hogy rég nem a szakmáról szólt a végtelenített „civil” tiltakozás.
A Dunánál maradva, jöjjünk kicsit beljebb a városközpont felé. A főváros több koncepciót készített arra, hogy lehet a folyót közelebb hozni az emberekhez...
A Dunát csak egy árvíz tudja közelebb hozni az emberekhez, ott folyik, ahol folyik.
Az emberek által használt partot azért közelebb lehet vinni a folyóhoz. Most ugyanis nemcsak az alsó rakpart, hanem több sor szállodahajó vagy egyéb állóhajó választja el őket a víztől. Holott korábban arról volt szó, hogy a szállodahajók kijjebb költöznek.
Teljesen igaza van. Ez nekem is a rögeszmém régóta. Két éve ott van a Miniszterelnökségen a déli Duna-part fejlesztésének koncepciója. Ezt jeleztem miniszterelnök úrnak is, aki kissé meglepődött. Gulyás Gergely és Fürjes Balázs most nyilván előveszi. Az egyik probléma, hogy a Duna-part ugyan a fővárosé, de a Duna nem. Az az államé. Tehát a kikötők, a szálloda- és egyéb hajók rendezése nem csak a főváros dolga. Tény, hogy tönkreteszik a Duna-partot és a városképet is.
Ha már városkép, meddig jutott az a törvénytervezet, amiben a parlament meghatározza, hogy Budapesten nem épülhet magasabb épület a Bazilikánál? Ez se kormányzati, hanem klasszikus fővárosi, főépítészi hatáskör.
Harmadszor térünk vissza a kompetenciákhoz, melyeket egyértelműen rendezni kell. Nem változhatnak ad hoc módon, hogy valakinek valahol van egy ötlete, aki nem tudom, milyen indirekt befolyással rendelkezik, és hirtelen átrendeződik minden, szóval így nem lehet dolgozni.
Kormányváltás volt. Ezeknek a kompetenciáknak a rendezése nem rövid idő. Hallottam olyan véleményt is, hogy az elkövetkező másfél év a hatásköri bozótharcról fog szólni.
Ezzel nem értek egyet.
Hamarabb eldőlnek a dolgok?
Nem állíthatom, hogy hamar el fognak dőlni, mert ezt nem tudom olyan mértékben befolyásolni. Ám hogy ezt néhány hónap alatt megnyugtatóan rendezni lehet, abban egészen biztos vagyok. Csak akarat és szándék kérdése. Aki ezt másfél évig intézi, az valamiért ilyen sokáig nem akarja.