Jácint
16 °C
31 °C

Kormánygépet venni nem kell félnetek jó lesz

1000x66703
2018.08.08. 07:21 Módosítva: 2018-08-08 15:57:33

Nagyot lépett előre Magyarország, bár a kormány ezt a teljesítményt erősen tagadja, de kedden Magyarország is felkerült a Wikipedia azon tekintélyes listájára, amely a saját kormánygéppel rendelkező országokat sorolja fel (olvasónk felhívta a figyelmet arra, hogy szerda reggel 7:59-kor ezt valaki törölte). A pénteken Magyarországra szállított Dassault Falcon 7X típusú szállítógép a magyar kormány hivatalos értelmezésében nem a kormány gépe, hanem a honvédségé.

A honvédségnek ez a harmadik, csapatszállítóként megnevezett gépe, amit az elmúlt fél évben szerzett be. Februárban két Airbus A319-es érkezett a kecskeméti katonai repülőtérre. A gépeket a csődbe ment Air Berlin flottájából vették, de hogy milyen célból, az egyelőre rejtély. A gépek beltere a jól ismert fapados bőrüléses kényelmet nyújtja, és semmilyen átalakítást nem végeztek el rajta, ami komoly gátja lehet majd annak, hogy a katonaság egészséges emberek szállításán kívül a repülőket bármi másra használhassa. Nemhogy nagy méretű berendezéseket, eszközöket, de például hordágyat sem lehet benne elhelyezni. Igaz, a magyaros lelemény és buhera még akár meglepetéssel is szolgálhat e téren a világnak.

Az Airbusokat információink szerint már be is vetették, utánpótlást és katonákat szállítottak velük. (A célállomások között lehetett Irak, Afganisztán vagy Ciprus.)

A flotta a múlt pénteken kiegészült az említett Dassault Falcon 7X-szel. A hivatalos terminológia szerint annak eredményeképp, hogy a "Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében" a csapatszállítónak nevezett nehéz kategóriát könnyű, többcélú szállító- és futárgép követi, írja a Légierő.blog.hu.

Amíg a honvédség a kormánnyal összhangban továbbra is azt kommunikálja, hogy szó sincs arról, hogy a kormánynak vették volna gépet, szinte minden szakmai oldal business jetként említi ezt a típust. Aki figyelt, annak az is feltűnt, hogy az Airbusszal ellentétben a honvédség a Falcon belsejébe már nem engedett bepillantást. Vajon mit láthatna egy kívülálló egy ilyen gép belsejében? Kényelmet és miniszteriális luxust, lásd fentebb.

A legvalószínűbb forgatókönyv tehát az, hogy a honvédség a gépet nem futárkodásra meg felderítésre, hanem kormányzati feladatokkal összefüggő szállításra vásárolta, és csak reflexből tagadták le az egészet, ahogy az az elmúlt években gyakorlattá vált.

A magyar kormánygép ügye nem most került először napirendre, hiszen több mint egy évtizede időről időre előjön a téma, és amikor felmerül, rögtön jön a söjtöri lakomát követő heves szemforgatással vegyes tagadás, legyenek azok szocialista vagy fideszes kormányok. Ez még akkor is így van, hogyha egy kormánygép beszerzése ma már szinte mindennaposnak számít nemcsak a legnagyobb, hanem a szomszédos országokban is.

A kormány állandóan költségkímélésre hivatkozik, amikor egy kormánygép ötlete felmerül, és ha időközben sok minden változott is, az továbbra is igaz, hogy egy ilyen gépet nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, de egy, a mostanihoz hasonló gépet katonai célokra használni meg kifejezetten luxus.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke egy hónapja azt állította, hogy a kormány a honvédségtől kölcsönkérte az egyik, februárban hozzánk kerülő Airbust, amivel Orbán Viktor Izraelbe látogatott hivatalos tárgyalásokat folytatni. Havasi is a költségekkel magyarázta, hogy „inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk". Az általunk megkérdezett szakértők szerint sokkal ésszerűbb lenne a visegrádi kormányokkal közös flottát üzemeltetni.

LÉLEGEZTETŐGÉP

Először az 1998-2002 közötti Fidesz-kormány alatt lett a közbeszéd tárgya a miniszterelnök repüléseinek ügye, amikor 30 millió forintot költöttek arra, hogy Orbán Viktor és stábja a bostoni Tufts Egyetem meghívásának eleget téve odautazzon, majd átvegye a díszdoktori címet. Az akkori állapotokra jellemző, hogy az MSZP oltári patáliát csapott, még Ferihegyen is sajtótájékoztatót tartottak, ahol elhangzott, hogy az utazásra költött 30 millió forintból „nyolc inkubátort, öt homokágyat vagy egy ultrahang-készüléket is lehetett volna venni”. Borókai Gábor kormányszóvivő pedig elmagyarázta,  hogy három ajánlat közül választották ki a legolcsóbbat, és hogy az akkori kormány semmivel sem utazott többet repülőn, mint a korábbi kormányok. Borókai azt is kiemelte, hogy a környező országokkal ellentétben a magyar kormánynak nincs saját gépe.

Legközelebb egy évvel később merült fel a kormánygép-téma, amikor a Népszabadság a fentiekhez képest jóval visszafogottabb kommentárral arról írt, hogy az OTP Bank és elnöke magángépet vásárolna, amelynek kapacitásait a kormány számára is felajánlotta. Az akkori megfogalmazás szerint a kormány tagjai "nem is igen használtak különgépet", útjaikon menetrend szerinti járatokkal repülnek, de hangsúlyozták, hogy ezekhez meg nehéz hozzáigazítani a programokat. 

A hírből az is kiderült, hogy a kormányt akkor is a honvédelmi tárca segítette ki többször azzal, hogy olykor "saját erőforrásból béreltek különgépet", az iraki kontingensnek utánpótlást szállító An-26-os a minisztert és kíséretét vitte hivatalos utakra. És bár ötlet volt, hogy "az egyik nagykövet magángépét" megvásárolják kormányzati célokra, de elvetették, mert a repülőn nem volt mellékhelyiség. 

A magyar kormánygéppel kapcsolatos szemforgatás odáig jutott aztán, hogy egy régebbi kazahsztáni meghívásnak eleget téve, a kormány egy cseh társaság repülőgépét bérelte ki az úthoz, így a legenda szerint kazah főváros repülőterére érkező magyar kormánydelegáció egy hatalmas I love Prague (Szeretem Prágát) feliratú gépből szállt ki.

Mai fejjel szinte különös, hogy a kormánygép ötlete az új politikai ciklusban, 2011-ben is tabunak számított, és a kormány a szokásos OTP-s vonal mellett azzal számolt, hogy az akkor még létező Malév gépeket fogja kibérelni. Tudjuk, hogy utána mi történt a Malévval, amelynek gépei közül volt olyan, ami ott rohadt szét a ferihegyi betonon, amíg alkatrésznek el nem adták. Így a kormány egy ideig még a honvédség említett öreg An-26-osát volt kénytelen használni, amíg a gép tavaly aztán egyszerűen megadta magát, amikor Áder Jánost államfőt kellett volna Csíksomlyóra vinnie. A gép műszakik okok miatt a földön maradt, és azóta se mert ráülni senki.

Mi a helyzet a világban?

A világ legismertebb kormánygépe alighanem az Air Force One, amit ha máshonnan nem, a megszámlálhatatlanul sok hollywoodi filmek egyikéből ön is biztosan ismer. Az amerikai kormánygép története a második világháborúban kezdődött, Franklin D. Roosvelt elnök alatt. Apró érdekesség, hogy az amerikai elnökök közül éppen a távoli rokona, Theodore Roosvelt ült először repülőn, igaz, nem elnökként. Air Force One-nak az ötvenes években kezdték nevezni a gépet, hogy megkülönböztessék egy másik, azonos útvonalon repülő utasszállítótól.

Az elnöknek két Boeing 747-ese van, és azt hívják AFO-nak, amelyiken az elnök éppen utazik. A gép speciálisan van felszerelve, nemcsak gyorsabb a többi 747-esnél, hanem számos biztonsági funkcióval is rendelkezik, és további érdekesség, hogy jóval kevesebb luxussal van ellátva, mint Donald Trump magángépe. Trump az első olyan amerikai elnök, akinek saját repülőgépe is van, egy Boeing 757-es, de elnökként nem használja. Trump elnökségének kezdetén a magas költségekre hivatkozva nagy csinnadrattával fújta le az új elnöki gépek vásárlására irányuló programot, a közel négymilliárd dolláros beruházás az idén újraindult, és bár a 747-8-as még csak tervezőasztalon látható, a  Trump által újraálmodott dizájn erősen orosz karaktert kapott.

Ha már Oroszország, akkor meg kell emlékeznünk az oroszok brutális méretű kormánygépéről is. Mondhatnánk, hogy amit a felturbózott Iljusin nem tud, az nincs is, de valójában nem az elnök Il–96-300PU-ja kommunikációs és védelmi rendszere ami őrületes, hanem az, hogy mindebből van neki 10, összesen pedig 64 darab légi szállításra alkalmas repülővel, helikopterrel rendelkezik az orosz kormány.

A kínai kormány ezen a téren visszafogott, az elnök nem rendelkezik saját géppel, hanem jól felszerelt, de bérelt Boeing 747-es áll külföldi útjain a rendelkezésére. Saját gépe van Theresa Maynek, Angela Merkelnek (Airbusok, utóbbi még egy Bombardiert is használhat a távolságoktól függően), és a német kancellár előszeretettel utazik a kormány helikopterén is. A legdrágább kormánygépflottája a katari emírnek van, Tamim ibn Hamad ibn Halífa Ál Táni 14 darab repülőből álló flottát mondhat a magáénak, ami Airbusokból és 747-es Boeingekből áll.

Havasi Bertalan Orbán Viktor sajtófőnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormányhoz hasonlóan jár el Szlovákia és Lengyelország kormánya is.

A lengyel kormány valóban a LOT, lengyel légitársaságtól bérel gépeket, belföldi utazáshoz viszont helikoptert használnak. Ez a felállás akkor vált elkerülhetetlenné, amikor 2010 áprilisában az elnökkel, Lech Kaczyńskival, valamint más politikai és katonai vezetőkkel a fedélzetén lezuhant a lengyel légierő TU154-ese a Szmolenszki repülőtérnél.

A szlovák kormánynak a magyar Airbushoz hasonló 319-esekből és két Fokker100-asból, valamint 3 helikopterből áll a flottája.

A cikk megírásához a Wikipedia, a South China Morning Post, a Légierő Blog, a Honvédelmi minisztérium, a Quora, a Washington Post és a CNBC írásait használtam fel.

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

(Borítókép: honvedseg.hu)