Tízezres tüntetéssel készülnek Orbán ellen

Januárban folytatódnak a tavaly év végén a Munka Törvénykönyve módosítása miatt kezdődött kormányellenes tüntetések. Több eseményt meghirdettek már, ezek közül kiemelkedik az "Országos tüntetés a rabszolgatörvények ellen" című demonstráció. A tiltakozók január 5-én délután két órakor találkoznak a budapesti Hősök terén, ahonnan a Kossuth térre vonulnak majd.

Az eseményre Facebookon több mint 9 ezren jelezték a részvételüket és további 32 ezren érdeklődnek iránta. Összehasonlításképpen a választások után tartott Mi vagyunk a többség demonstráció előtt háromszor ennyien aktivizálták magukat a közösségi médiában, míg a 2017-es tavaszi CEU melletti tüntetésen nagyságrendileg annyian, mint most. Mindkét korábbi eseményre végül több tízezren, többek becslése szerint nagyjából százezren mentek el, ez alapján most is több tízezren összejöhetnek majd.

A demonstráció középpontjában továbbra is az ellenzék és a szakszervezetek által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály-módosítás áll, amely értelmében 250-ről 400-ra nőtt az évente vállalható túlórák száma. (Arról, hogy a módosításnak pontosan milyen következményei lehetnek a dolgozókra nézve, itt írtunk részletesen.)

Vidéken is tüntetnek és sztrájkokat készítenek elő

Ahogy a demonstráció neve jelzi, további követelések is megjelentek, a szervezők több rabszolgatörvényt is emlegetnek. A túlóratörvény mellett ilyen a kormányzati igazgatásról szóló törvény, amely csökkentené a kormánytisztviselők szabadnapjait (erről itt írtunk részletesen), valamint az Állami Számvevőszékről szóló törvény, amely kiszolgáltatóbb helyzetbe hozná a számvevőket, ezért ezt egyelőre Áder János visszaküldte megfontolásra a parlamentnek.

A szakszervezetek követelik még a sztrájkjog újraszabályozását és a rugalmasabb nyugdíjba vonulás rendszerének kidolgozását. Ezeken kívül ott van még ellenzéki pártok öt pontja a közigazgatási bíróságokkal és a közmédiával.

A decemberiekhez képest szélesedett a demonstráció szervezőinek köre. Szakszervezetek, szakszervezeti konföderációk és a civil szervezetek mellett az összes ellenzéki párt utcára hívja a szimpatizánsait. Az ellenzéki egységet demonstrálva a pártok politikusai csütörtökön a Parlament lépcsőjén esküt tettek az öt pontos követeléseik mellett. Ezek között az első "a rabszolgatörvény visszavonása". 

Sok vidéki városban is lesznek emellett tüntetések, eddig az alábbiakról jelentek meg hírek: Szeged, Gödöllő, Pécs, Hódmezővásárhely, Debrecen, Szolnok, Cegléd, Tapolca, Komló. Valamint a szakszervezetek is folytatják a forgalomlassító akciókat.

A túlóratörvény elleni tiltakozás nem merül ki tüntetésekben, december végén több konföderáció és összesen 16 szakszervezet közreműködésével sztrájkelőkészítő és demonstrációszervező bizottság alakult. Miután Áder János aláírta a túlóratörvényt, Székely Tamás azt mondta a szervezet részéről, hogy "kaszák, kapák kiegyenesednek", a sztrájk szervezése pedig még intenzívebbé válik.

Orbán behorpadt meggyőződése

Bár az ünnepek előtti utolsó tüntetésen legalább tízezren voltak, a kormányzati kommunikáció igyekszik úgy beállítani, hogy csak egy szűk kisebbség agresszív akcióiról vagy éppen színészkedéséről van szó.

Novák Katalin, az Emmi államtitkára szerint nem könnyű azoknak, akik nem értenek egyet a kormánnyal, az ellenzék pedig valóságshowt játszik:

Nehéz lehet azoknak, akik valamiért nem tudják támogatni a kormánypártokat, mert úgy látom, egyik ellenzéki párt sem kínál számukra valós alternatívát. Gondoljon bele, hogy ez azt jelentené, hogy azok közül kellene valakiknek vezetni ezt az országot, akik most valóságshow-t játszanak az utcán, színészkednek és provokálnak, és méltatlan módon viselkednek.

Az a benyomásom, hogy nem is a magyar embereknek akarnak üzenni, hanem a külföldi médiának. A színházukhoz a nemzetközi sajtó hálás közönség. Az ellenzéki képviselők hozzáállását egyébként jól jellemzi, hogy amikor konkrét, sokak életét megkönnyítő jogszabályok megszavazásáról van szó, nincsenek jelen, és nem támogatják azokat".

Gulyás Gergely, kancelláriát vezető miniszter nem tudja megmondani, mikor érnek véget a tüntetések, de abban biztos, hogy nem állnak majd mögöttük tömegek. "Én hosszú ideje úgy gondolom, hogy ami ma a tüntetéseken megnyilvánul, vagy ami kiváltotta a tüntetéseket, az a magatartás, amely miatt az ellenzéknek nincs reális esélye a választásokat megnyerni" - fogalmazott a fideszes politikus.

Orbán Viktor december elején fontos és jó törvénynek nevezte a túlóratörvényt. Hozzátette: „Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a véleménynyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya,

ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak.

Két héttel később már arról beszélt, hogy többet várt a szakszervezetekről, az a meggyőződése pedig, hogy a szakszervezetek komoly partnerei lehetnek a kormánynak, "behorpadt".

Lázár János, fideszes képviselő, korábbi miniszter szerint a túlóratörvény módosítása egy "vitatott és vitatható lépése a parlamenti többségnek és a kormányzatnak", és majd kiderül, hogy működik majd a valóságban. A kormánypárti politikus hozzátette: „Nem vagyok benne biztos, hogy ez a munkavállalók széles körének támogatását elnyeri."