Karácsony: A beton helyett a fákat választom

Itt olvashatja el, ha nincs kedve végigpörgetni a tudósításunkat.

Elfogytak a napirendi pontok, fél négykor Karácsony Gergely lezárja az új közgyűlés alakuló ülését. Hogy az ünnepélyességét megőrizzük, mondta a főpolgármester, hallgassuk meg közösen a Szózatot. 

Fotó: Huszti István / Index

A legvégére jócskán elfáradt a lelkesedés, már alig néhányan maradtak a Városháza dísztermében.

Észszerű határidőn belül felmérik a főváros intézményeinek, cégeinek tulajdonában levő reklámozási célú felületeket, és egységes koncepciót készítenek a hasznosításukról, erről döntött a fővárosi közgyűlés utoljára. A döntéshez hozzátartozik, hogy a fővárosi cégek nem köthetnek egy évnél hosszabb reklámszerződéseket a koncepció elfogadásáig.

Az ülés végén Karácsony Gergely megköszönte mindenkinek a részvételt, majd a képviselők a Szózat meghallgatása után távoztak a teremből.

Tordai Csaba alkotmányjogász, ügyvéd, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány egykori államtitkára kiszállt az oknyomozó portálból, hogy a jövőben Karácsony Gergely főpolgármester jogi tanácsadója legyen. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja.

„A kampány során sokat beszéltünk az egészségügy fejlesztéséről” – mondta Karácsony Gergely az utolsó előtti napirendi pont szavazása előtt. 

Az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztéséről szóló javaslat számos pontban kér egyeztetést annak érdekében, hogy a kormánnyal, a kerületekkel együttműködésben javítsák a kerületek egészségügyi ellátását és a szakintézményeket.

Magáról a javaslatról nem sok érdemi vita alakult ki, de amellett hosszasan érveltek a képviselők, hogy vajon kinek a felelőssége az egészségügy jelenlegi katasztrofális állapota, és mikor romlottak le ennyire a kórházak.  Jöttek a személyes tapasztalatok is a János-kórházról, hogy aztán egyhangúlag megszavazzák a javaslatot, azaz továbbfejlesztik az Egészséges Budapestért Programot.  

Felismerve, hogy az éghajlatváltozás alapvető fenyegetést jelent a jólétre, a társadalmi békére és a jövő generációk életfeltételeire, a közgyűlés ellenszavazat nélkül megállapította, hogy klímavészhelyzet áll fenn. Emellett a főváros kötelességet vállalt az éghajlatváltozás elleni fellépésre, valamint vállalta, hogy intézkedéseket tesz, hogy a fővárosi önkormányzat és cégei karbonsemlegessé és zöldenergián alapulóvá váljanak reális határidőn belül.

Déri Tibor (Momentum) felszólalásában kifejezte: örül, hogy a környezetvédelem kiemelt téma lett, külön bizottsággal, aminek ő lett az elnöke. Hozzátette: Budapestnek példát kell mutatnia a többi magyar város számára, hogy a klímakatasztrófát megelőzzük. 

Láng Zsolt (Fidesz) elmondta, hogy a környezetvédelem az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb téma a fiatalok körében, de meg kell próbálni higgadtan, tárgyszerűbben beszélni róla. Közölte, az, hogy a kormány nem csinál semmit ez ügyben, egyszerűen nem igaz, kibocsátási kvótákban sokkal előrébb járunk, mint számos nyugati ország, és Magyarország inkább betartja a szabályokat, mint a nagy európai országok. Hozzátette, hogy bár nem szavaz ellene, a vészhelyzet kifejezést nem egészen érti, mire vonatkozik pontosan.

Baranyi Krisztina független képviselő elmondta, a klímavészhelyzethez tartozik, hogy egyre gyakrabban kell hőségriadót elrendelni, hogy a nagyobb esőzéseknél a Dunát elönti a fekália, tehát itt az ideje kinyilvánítani a vészhelyzetet.

Megtiltják-e a rabszolgatörvény alkalmazását az önkormányzati tulajdonú cégeknél? Erről szólt a következő napirendi pont.

A javaslat arra hívná fel az önkormányzati cégek vezetőit (pl. BKK, FKF, Fővárosi Csatornázási Művek, Fővárosi Vízművek), hogy ne kössenek olyan megállapodást, amely alapján a kötelező munkaidő „önként vállalt túlmunka" megnevezéssel túlléphető lenne.

Míg Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a vita során azt kérdőjelezte meg, hogy az önként vállalt túlórák megszüntetésével Budapest képes lesz-e üzemelni a jövőben (példaként a lomtalanítást említette), Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint inkább az a valódi kérdés, hogy a munkavállalók kizsákmányolása vagy a bérek rendezése a döntéshozók célja, amely értékválasztást jelent.

László Imre, Újbuda polgármestere azt kérte felszólalásában, hogy ezt az embertelen törvényt semmilyen körülmények között se alkalmazza az új közgyűlés, mert ártalmas az egészségre. A Fidesz frakciójából viszont többen is azt sérelmezték, hogy átgondolatlanul, hatástanulmány nélkül döntenének erről. Szerintük Karácsony nem járta körül kellő alapossággal, hogy mi lesz a rendelet hatása a fővárosra.

A közgyűlés hosszas vita után nagy többséggel elfogadta, nem lesz önkéntesen vállalt túlóra a fővárosi cégeknél.

Összesen 17 igen, 2 nem és ellenzéki tartózkodó szavazatok mellett elfogadták Karácsony Gergely Városliget-projektre vonatkozó javaslatát, aminek az a lényege, hogy új épületek már ne épüljenek a parkban. Horváth Csaba Zugló polgármestereként a következőket jelentette ki hozzászólásában: egy normális világban nem fordulhatott volna elő, hogy a Ligetet 99 évre átadja a kormánynak az előző városvezetés, és a zöld park elveszti zöld park jellegét. Közölte, hogy a civil tiltakozásoknak köszönhetően a terv sokszorosan módosult, de annyira mégse, hogy leálljanak vele, pedig a fővárosiak 85 százaléka eljutott oda, hogy utálja a projektet. A következőt tartotta fontosnak kijelenteni: „Ami zöld, az maradjon is zöld.” Hozzátette: „Ha úgy tetszik, kármentünk a kormány és az előző városvezetés után.”

Karácsony Gergely a határozat birtokában megy a következő kormányülésre, ahol többek között a Városliget-projektről is szó lesz.

A Városliget-beruházás vitája következik, jóval többen szólnak hozzá, mint az eddigi napirendi pontokhoz. A teremben lévő Ligetvédők is csak erre vártak órákat, azonnal több molinó került elő a székek alól, melyekkel az építkezések leállítását és népszavazást követelnek.

Fotó: Huszti István / Index

„A Városliget nem építési terület, nem szeretnénk beépíteni” – jelentette ki Karácsony. Hozzátette, nem szeretné lehetetlen helyzetbe hozni a kormányt és a budapestieket, ezért az előterjesztés arról szól, hogy nem szeretnének új épületeket a Városligetben. A javaslat nem ért egyet azzal, hogy olyan épületek megvalósítása induljon meg, amely kivitelezése még el se kezdődött, így például ellenzik az Új Nemzeti Galéria megépítését.

Túlnyomó többséggel (három tartózkodás mellett) elfogadta a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács felállításáról szóló javaslatot a képviselő-testület. Kis Ambrus főpolgármester-helyettes közölte, hogy a testület hatásköre nemcsak a fővárosi költségvetést érintő, hanem a fővárost egészét érintő ügyekre is kiterjed majd. A határozat irányt határoz meg, hogy a 2010-ben eltűnt átfogó érdekegyeztető rendszer jöjjön vissza, de a pontos részletekről később döntenek.

Döntött a közgyűlés a Római-partra vonatkozó és november 4-én lejárt változtatási tilalom újra elrendeléséről. A döntés egyhangú volt.

A helyi civil szervezetek kérését meghallgatva a közgyűlés  felfüggesztette a Szent István-szobor munkálatait a XIII. kerületi Szent István parkban, nagy többséggel döntöttek erről. 

Karácsony leszögezte, lesz Szent István szobor, de megvizsgálják, milyen más helyszínre lehetne tenni ezt úgy, hogy a zöldfelületek se csökkenjenek. 

Fotó: Huszti István

A Szent István-szoborról itt írtunk bővebben. 

Számadó Tamás lesz Budapest főjegyzője, jelentette be Karácsony Gergely. A jogász végzettségű 46 éves szakember november 11-től tölti be a tisztséget.

A Napi.hu szerint Számadó dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, majd a Gazdasági és Versenyhivatalnál. Másfél éve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalának munkatársa.

A következő előterjesztés részeként a Transparency Internationalt képviselve, Ligeti Miklós ismertette az antikorrupciós „Ezaminimum” című csomagot, amely többek között a szerződések, vagyonnyilatkozatok átláthatóságát követeli meg a városvezetéstől.

A javaslat alapján a jövőben nem szkennelt változatban lesznek feltöltve a fontosabb dokumentumok, szerződések a főváros honlapjára, hanem elektronikusan kereshető formában. 

Az előterjesztést elsöprő többséggel szavazta meg közgyűlés.

Handl Tamást, a készenléti rendőrség korábbi alezredesét nevezte ki a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) élére a közgyűlés. Handlt Karácsony Gergely javasolta Pető György, a korábbi igazgató helyére. Mint mondta, szigorúan szakmai alapon tett javaslatot az új jelöltre. Láng Zsolt a Fidesz részéről azt firtatta, hogy korábban Karácsony azt ígérte, hogy az új vezetőket pályázat alapján választják ki, Handl esetében pedig ilyenről nem tud. Karácsony azzal válaszolt, hogy az ígéret a cégekre vonatkozott, a FÖRI nem tartozik oda.

Handl Tamás az új fővárosi rendészeti főnöke

Fotó: Huszti István

A közgyűlés megválasztotta a fővárosi önkormányzat bizottságainak tagjait. A Fidesz szerint a posztok elosztása nem tükrözi a képviselő helyek arányait, ezért egy képviselőt se delegált a testületekbe. Az MSZP-frakció a hiányt úgy hidalta át, hogy saját képviselőket ültetett a hiányzó néhány, a döntéshez épp szükséges bizottsági helyre. Így a bizottságok a hiányzó fideszes tagok ellenére is működőképesek lesznek.

Pokorni Zoltán a bizottsági tagok megválasztásának vitájában ismét előhozta az ülés elején hangoztatott érveit, miszerint a pozíciókat a képviselői arányoknak megfelelően lenne ildomos elosztani. Az MSZP-frakció erre szünetet kért, és visszavonult megtárgyalni az ügyet. A szünet közben kaptuk a hírt a bejárattól: valakinek nagy rakomány cipője érkezett a Városházára.

Fotó: Tenczer Gábor

Hogy ki a szerencsés cipőtulajdonos, nem tudni, de ezúton értesítjük: megjöttek a cipők!

A közgyűlés 70 százalékos többséggel elfogadta, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester részére a törvény alapján járó háromhavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítésen felül további végkielégítést fizessen a főváros. A Momentum, Baranyi és a DK nemmel szavazott.

A döntés előtt Karácsony Gergely főpolgármester elmondta: amikor politikai riválisunkat megbecsüljük, akkor nemcsak a személyét, hanem a mögötte álló szavazókat is elismerjük.

Soproni Tamás (Momentum) ugyanakkor elmondta, hogy nem sajnálják Tarlóstól a végkielégítést, de az emelésnek szimbolikus üzenete van: azt üzenik vele, hogy annyira jó gazda volt, hogy nem elég a végkielégítés, több jár neki. Biztosan jár-e ez a többlet, tette fel a költői kérdést a képviselő.

Baranyi Krisztina (független képviselő) szerint a szimbólumok fontosak, az árkok betemetése fontos, de ehhez szerinte a díszpolgári cím elég, nem kell azt pénzzel kiegészíteni.

A döntés után elmaradt a taps a közönség részéről.

A napirend elfogadása előtt szót kért Pokorni Zoltán, fideszes képviselő, és elmondta, megható, milyen sokan jöttek el az ülésre, de igazából nem ezt akarta mondani, hanem azt, hogy megfontolásra javasolja a 4. és 5. (a bizottsági tagok és a fővárosi cégek felügyelőbizottsági tagok kijelöléséről, posztok elosztásáról szóló) napirendi pont levételét. Ez a két pont ugyanis a véleménye szerint nem a legalaposabban lett előkészítve: inkább a hatalmi osztozkodás függvénye, mint hogy a képviselői helyek aránya határozná meg. Karácsony Gergely erre válaszolva elmondta, hogy a cégeknek működni kell, ezért a döntést az fb-tagokról nem halasztaná el, a másik ügyben a halasztást mindenkinek a belátására bízza. A közgyűlési többség azonban mindkét ügyben leszavazta Pokorni kezdeményezését, majd elfogadta a napirendet. A döntést eddig szokatlan módon a jelenlevők tapsa kísérte.

Pokorni Zoltán

Fotó: Huszti István / Index

Kijavították a hibát, vége a szünetnek, jelentette be Karácsony. 

Még mielőtt az első szavazásra rátértek volna a képviselők, Ughy Attila, a Fidesz-frakció képviselője észrevételt tett, hogy a szavazógép kijelzőjén rosszul tüntették fel a képviselők mögött az arányszámokat. Ezek az arányszámok a polgármesterek kerületeinek lakossági arányszámát mutatják a fővárosi összlakossághoz képest. (A 33 tagú közgyűlés 23 képviselője kerületi polgármester.) Az arányszám azért fontos, mert egy-egy szavazásnál a közgyűlési többség eléréséhez nemcsak a képviselők felénél több kell, hanem a szavazó polgármesterek kerületi lakosságarányának a többsége (a képviselt lakosság többsége) is. Karácsony közölte Ughyval, hogy ezeket a számokat a választási irodától kapták, majd rövid gondolkodás után technikai szünetet rendelt el, a szavazógép képernyője pedig elsötétült.

Fotó: Huszti István

A napirendi pontok tárgyalása előtt Temesi István, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke ismertette a bizottság munkáját. 

Mint elmondta, idén újdonság volt, hogy olyan pártok, egyesületek és jelölőszervezetek is kérelmezhették a nyilvántartásba vételüket, amiknek nem Budapesten van a székhelyük.

„A választási kampány meglehetősen aktív volt” – fogalmazott Temesi. Rengeteg jogorvoslati kérelem érkezett a választási bizottság felé, melyek elsősorban a plakátkihelyezést, a kampány módját és eszközeit kifogásolták.

Összesen 288 határozatot hozott a választási bizottság, és 40 esetben kérték ezek felülvizsgálatát. Temesi összességében eredményesnek értékelte a választási bizottság munkáját, és sok sikert kívánt a megválasztott képviselőknek. 

A főpolgármester beszédének folytatásában felsorolta: előnyben fogják részesíteni a közösségi közlekedési formákat, figyelnek majd a belső és külső kerületek egyenletes fejlődésére, ösztönzik a kultúra fejlődését, de elutasítják a vegzálását, minden döntés előtt kikérik az érintettek véleményét, és nyitott, átlátható, korrupciómentes városházát akarnak.

Fotó: Huszti István

Karácsony közölte: Budapest a nemzet fővárosa, azaz mindannyiunké, bal- és jobboldaliaké, férfiaké és nőké, bringások és autósoké, tehát mindenkié. Hozzátette: mindenkinek a partnere lesz, aki a budapestiekért tenni akar, és ellene lesz azoknak, akik a budapestiek ellen lesz. 

Mint mondta, mindig az életminőség mellé fog állni: a beton helyett a fákat választja, a stadionok helyett az egészségügyi intézményeket. Ennek szellemében hozzák meg döntéseiket is az alakuló ülésen.

Az ülés előtt Horváth Csaba zuglói polgármester tartott gyors sajtótájékoztatót, aminek a lényege, hogy MSZP-nek lesz a legnagyobb képviselőcsoportja a Fővárosi Közgyűlésben. Bejelentette azt is, amit már korábban tudni lehetett: Tüttő Kata lesz a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Az MSZP-frakció tagjai: Horváth Csaba, Zugló polgármestere, Tóth József (XIII. kerület), Gajda Péter (Kispest), Szaniszló Sándor (XVIII. kerület), Kiss László (Óbuda), Örsi Gergely (II. kerület) polgármesterek és Tüttő Kata.

Fotó: Huszti István / Index

Karácsony azt ígéri, három pillér alapján fogják vezetni a várost az elkövetkező öt évben. „Senki nem dönthet a budapestiek nélkül, senki nem veheti el a budapestiektől azt, ami az övéké, és senki nem veheti el a budapestiek jövőjét” – mondta.

Hozzátette, az új vezetés nem engedi gyengíteni vagy szűkíteni a város autonómiáját, sőt visszakövetel olyanokat, amelyeket az elmúlt évtizedekben elvettek tőle.

„Azt fogjuk tenni, amit ígértünk” – jelentette ki az új főpolgármester, utalva arra, hogy szerinte az ellenzék programja alapján kaptak felhatalmazást a városvezetésre. Kijelentette, mától megszűnt a pártok ellenzékisége, mert ők lettek a köztársasági többség. 

11 óra után pár perccel megérkezett Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, aki köszöntötte a közgyűlést, majd közösen meghallgatták a Himnuszt. 

Fotó: Huszti István / Index

Ezután Karácsony és a képviselők letették képviselői eskűjüket. 

„Aki szerint Wass Albert náci, az magyargyűlölő” feliratú molinóval fogadták Karácsony Gergelyt a közgyűlés előtt. 

Karácsony az Index élő interjújában nevezte nácinak Wasst, erre utaltak az akcióval. Október 23-án egyébként Orbán Viktor – valószínűleg nem egy szimpla véletlen egybeesés miatt – Wass Albert-idézetet posztolt a Facebookra.

Fotó: Huszti István / Index

A megalakulás után rögtön 15 napirendi pontot tárgyal meg a frissen megválasztott fővárosi közgyűlés karácsony Gergely új főpolgármester vezényletével. A menü: szoborállítás felfüggesztése, új rendészeti igazgató, korrupcióellenes csomag, klímavészhelyzet, reklámfelületek értékesítése, Római-part és Egészséges Budapest Program, valamint nem maradhat ki a saját fizetés meghatározása sem.

Részletesebben itt olvashatnak minderről.

Fotó: Tenczer Gábor

Szokatlanul nagy érdeklődés kíséri a fővárosi közgyűlés alakuló ülését. Már a Városháza kapujában sor áll a belépőkártyákért. Még egy városházi dolgozó is nehezen jutott be, Pikó András VIII. kerületi polgármester pedig először a gépkocsiknak fenntartott bejáraton, a sorompókon akart átmenni. Az érdeklődők között egyaránt megtalálható a szélsőjobbos megmondó, Bede Zsolt és a Ligetvédők bástyája, Indián is. A közgyűlési terem lassan dugig telik. Megjött Gyurcsány Ferenc is.