Élőben az iskolakezdésről

Van, ahol házirendbe foglalták, hogy mostantól tilos a puszi és az ölelés, sőt a kézfogás is. A tanulóknak arra is fokozottan kell ügyelniük, hogy saját eszközeiket más ne használja. Ez persze nemcsak a könyvekre és munkafüzetekre vonatkozik, hanem a személyes dolgaikra is.

Tanárnak-diáknak szinte egyformán kötelező mindenütt a maszkviselés, és olyan iskoláról is hallottunk, ahol minden gyereknek előírták, hogy fertőtlenítőt is vigyen magával. Hogy erről miért nem a tanintézet, illetve annak ellátószerve gondoskodik, rejtély, ráadásul a szülőknek több helyen igazolást kell beküldeniük, ha gyermekük olyan betegségben szenved, amely nem ragályos, de köhögéssel jár. Ennek hiányában az allergiás, asztmás diákok elkülönítőbe kerülnek. 

Az iskolai büfék többsége nem nyithat ki, a menzán pedig egyszerre csak egy osztály étkezhet. Van, ahol az utolsó turnus csak késő délután kapja meg az ebédjét, ezért a szülőknek nem árt a megszokottnál bőségesebb tízórait csomagolni gyermekeiknek. E mellé pedig elvárás a saját pohár és evőeszköz használata.

Egyes iskolákban kettéválasztották a folyosót, és kijelölték a haladási irányokat, hogy a gyerekek ne szaladgáljanak össze-vissza. Van, ahol még földre festett nyilak is segítik a kijelölt irány megtalálását. Az iskolai KRESZ része az is, hogy tilos szaladgálni, fogócskázni, csak lépésben szabad közlekedni.

A legtöbb suliban nemcsak a diákoktól várják el telefonjaik kikapcsolását, de az iskolai csengőt is némaságra kárhoztatják. A csúsztatott órakezdés miatt ugyanis a csengetés folyamatosan zavarná a még vagy már órát tartó tanárokat. 

A szülők a lábukat sem tehetik be a tanintézményekbe, marad nekik az elektromos kapcsolattartás. A kapukkal ellentétben az ablakok viszont a fűtési szezonig nyitva maradnak, nehogy a vírus az iskola falai között rekedjen. A légkondicionáló berendezések használata amúgy is tilos, bár a mostani hideg idő beálltával erre aligha szorulnak a termekben. 

Fotó: Isza Ferenc / Index

Január végén jelent meg az új Nemzeti Alaptanterv (NAT). Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere akkor úgy jellemezte a tantervet, hogy ötvözi a legkorszerűbb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival, és erősíti a nemzeti identitást.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (balra) és Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztatón a minisztérium tükörtermében 2020. február 21-én

Fotó: Kovács Tamás / MTI

• Az 1., 5. és 9. évfolyamokon szeptember 1-jétől érvényes az új NAT
• Ezeken az évfolyamokon más, átdolgozott tankönyveket kapnak a tanulók –  Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úgy jellemezte az új tankönyveket, hogy  a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a 21. századi modernitás egyaránt jellemző rájuk

• Csökken a tanulók maximális heti óraszáma
• Az új NAT nagy súlyt fektet az aktív tanulás erősítésére, valamint a digitális eszközök használatára

• Új kötelező olvasmányok az irodalmi anyagban
• Számos ponton változik a történelemtanítás is – az erről szóló vitákról itt olvashat bővebben
• Átalakul a gimnáziumi biológiaoktatás, három helyett két évig lesz kötelező, és több új témakör is megjelenik

Az új NAT számos vitát váltott ki, a legtöbb bírálatot az irodalom és a történelem tantervek kapták. A tiltakozók között megszólaltak egyházi iskolák is. A pedagógus szakszervezetek tavasszal a koronavírus miatt a bevezetés elhalasztását kérték.

Három nap alatt 23 kamionnal 420 ezer csomag fertőtlenítőszert szállított le a szegedi Florin Zrt. az iskolák koronavírus elleni védekezéséhez – tájékoztatta a vegyipari cég kedden az MTI-t. Az iskoláknak több mint 200 tonnányi kézfertőtlenítőt és felület-fertőtlenítőszert szállított le a vállalkozás néhány nap alatt, a katasztrófavédelem, a kormányhivatalok és fuvarozó cégek összehangolt munkájával a tanévkezdés előtt.

A szegedi telephelyű, magyar magántulajdonban lévő, 1992-ben alakult Florin Zrt. közbeszerzési eljáráson nyert tendert, a koronavírus-járvány kirobbanása után az egészségügyi és közintézmények, közszolgáltatók fontos fertőtlenítőszer-ellátójává vált. Tavaly a 2018-assal csaknem megegyező 2,4 milliárd forintos nettó bevételt ért el, melyből 591 millió forint származott exportból. A 90 dolgozót foglalkoztató vállalkozás adózott eredménye 38 millió forint volt.

Igazi „back to school” vizuális közhely elsősorban angolszász területen a tanárábrázolás az asztal mögött, rajta egy fényesre suvickolt almával. De mi köze a gyümölcsnek a tanárok személyéhez, illetve az iskolai évkezdéshez?

Bár sok szülő fél a koronavírustól, azzal, hogy az iskolákat újranyissák, a tankönyvek pedig ingyenesek legyenek, a legtöbben egyetértenek – derül ki abból a felmérésből, amelyet a kormányközeli Nézőpont Intézet készített a Magyar Nemzetnek. Előbbit az összes megkérdezett 78 százaléka helyeselte, azt, pedig, hogy hagyományosan kezdődjön a tanév, a kormánypárti szavazók 85, az ellenzékiek 70 százaléka nevezte jó döntésnek. 

Beszéltünk egy XI. kerületi édesanyával, aki azt mondta, ma nem is viszi be az óvodát most kezdő kisfiát, inkább vár szeptember 7-ig, amíg véget ér a lappangási idő azoknál, akik augusztus 20. után jöttek vissza a vakációjukról. És még valami. – Ha még egyszer bezárják a tíz éven aluliaknak szánt oktatási intézményeket, én egyedül elmegyek tüntetni a Kossuth térre - fogadkozik.

Ami az iskolaőröket illeti, augusztusban 500-an kezdték el a felkészülést. Ahhoz képest azonban, hogy Budapesten regisztrálták a legtöbb erőszakos bűncselekményt, szám szerint 91-et, iskolaőrt mindössze a fővárosi iskolák hat százaléka kért – írta nemrég az Eduline.

Szeptember 1-én 1,2 millió diák kezdte meg a tanévet Magyarország 3000 oktatási intézményében. A koronavírus jelentette fenyegetés csak az egyik új kihívás lesz, a most életbe lépő Nemzeti Alaptanterv és a iskolaőrök mellett.

Kisiskolás érkezik egy mogyoródi iskolába a mai tanévnyitóra

Fotó: Isza Ferenc / Index