Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Szerencs–Tiszaújváros: egy tipikus 2022-es csatatér választókerület

2020.10.12. 05:01
A vasárnapi időközi választás körzete tankönyvszerű példája a magyar politikai színtér 2010 és 2020 (sőt: 2022) közötti átrendeződésének. Centrális erőtér, Voldemort nagyúr és egy-az-egy-ellen. Gyorselemzés.

A vasárnapi, a kormánypárti Koncz Zsófia győzelmével zárult időközi voksolás választókerületénél keresve sem találhatnánk jobbat, ha azt akarnánk megérteni, hogy hogyan alakult át a magyar politikai színtér és a választási rendszer az Orbán-korszakban.  

Két forduló, két választókerület

A 2010-es választásokon még 176 egyéni választókerületből állt az ország, és kétfordulós választási rendszer volt érvényben:

  • A szerencsi választókerületben (Borsod–Abaúj–Zemplén 11. oevk.) 60,95%-os részvétel mellett Koncz Ferenc (Fidesz–KDNP) 13 795 szavazatot (48,86%-ot), a jobbikos Holcman László 7778 szavazatot (27,55%-ot), az MSZP-s Ficsor Ádám 4711 szavazatot (16,69%-ot) szerzett az első fordulóban. A második fordulóban 58,27%-os eredménnyel nyerte el a mandátumot Koncz.
  • A tiszaújvárosi választókerületben (Borsod–Abaúj–Zemplén 12. oevk.) 59,14%-os volt a részvétel az első fordulóban. Mengyi Roland (Fidesz–KDNP) 12 552 szavazatot (41,69%-ot), Balla Gergő (Jobbik) 9209 szavazatot (30,58%-ot), míg a szocialista Kovács Tibor 6264 (20,8%-ot) kapott, majd a második fordulót Mengyi 52,01%-os eredménnyel nyerte.

Ez a két választókerület látványosan mutatta meg az addig kormányzó szocialisták összeomlását és a Jobbik vidéki berobbanását, a hárompólusú politikai erőtér kialakulását. Megszületett az első fideszes kétharmad. 

Egy forduló, egy választókerület

2013-ban az új választási törvény elfogadásával 106 egyéni választókerület jött létre a korábbi 176 helyett, ezt a két korábbi kerületet nagyjából összevonták, tiszaújvárosi központtal. A Fidesz választókerületi elnöke és jelöltje Mengyi Roland lett, míg Koncz Ferenc a szerencsi polgármesterséget választotta az időközben összeférhetetlenné vált pozíciók közül.

2014-ben, 59,19%-os részvétel mellett a következő eredmény született az új, egyfordulós rendszerben:

1. Mengyi Roland (Fidesz–KDNP), 19 149 szavazat (40,43%)
2. Balla Gergő (Jobbik), 14 009 szavazat (29,58%)
3. Pap Zsolt (MSZP–Együtt–DK–PM–P), 11 133 szavazat (23,51%)
4. Tarnai Gábor (LMP) 1211 szavazat (2,56%)

Ez a választás maga volt a testet öltött centrális erőtér, a hárompólusú körzetben elég volt 40 százalék körüli szavazatarány a kényelmes kormánypárti mandátumszerzéshez. A baloldal tovább és tovább forgácsolta magát, míg a Jobbik 2014-re egyértelműen a Budapesten kívüli Magyarország második ereje lett. A második kétharmad.

Búcsú a centrális erőtértől 

Miután Mengyi Roland Voldemort nagyúrként távozott a színről, a Fideszben Koncz Ferencé lett Borsod–Abaúj–Zemplén 6. számú választókerülete, ahol 2018-ban, 66,81%-os részvétel mellett a következő eredmény született:

1. Koncz Ferenc (Fidesz–KDNP), 25 662 szavazat (49,3%)
2. Bíró László (Jobbik), 16 469 szavazat (31,64%)

3. Pap Zsolt (MSZP–MLP), 7757 szavazat (14,9%)
4. Tarnai Gábor (LMP), 1182 szavazat (2,27%)

Ebben a választókerületben még ez a választás is hárompólusú volt. Az ország legtöbb körzetében már csak egy érdemi kihívó állt szemben a kormánypárti jelölttel, de így sem sikerült megakadályozni a harmadik kétharmadot. Rá jó egy évre, 2019 őszén aztán véget ért a centrális erőtér korszaka, miután – hathatós kormányzati nyomásra – az önkormányzati választásokra korábban elképzelhetetlen szorosságú együttműködés született a magát alapvetően a Gyurcsány-kormány radikális ellenzékeként meghatározó Jobbik, és a Jobbikot hosszú időn át következetesen nácizó Gyurcsány-párt (meg általában a baloldal) között.

Fidesz vagy anti-Fidesz?

Koncz Ferenc tragikus motorbalesetét követően lányát, Zsófiát jelölte a Fidesz a vasárnapi időközi választásra, ahol 45,47%-os részvétel mellett a következő eredmény született:

1. Koncz Zsófia (Fidesz–KDNP), 17 597 szavazat (50,87%)
2. Bíró László (MSZP–DK–Momentum–LMP–P), 15 875 szavazat (45,9%)
3. Tóth Ádám (független), 770 szavazat (2,23%)

A fej fej melletti küzdelmet követő értelmezési versenytől függetlenül szinte biztosnak tűnik, hogy a 2022-es felállás főpróbáját láthattuk, ahol a Fidesz és a mind jobban összekovácsolódó, a közös ügy érdekében akár a tetűhintázást-judapestezést is lenyelő anti-Fidesz jelöltje között dől el a csata. 

Ezt vasárnap a kormánypártok nyerték, de 2022-re így is maradtak nyitott kérdések:

  • Mire elég a Fidesz adatbázisa és mozgósító gépezete egy normál választás magasabb részvételi aránya esetén, ha nem egy, hanem egyszerre 106 kerületben kell teljesíteni? 
  • Mi lett azzal a bő nyolcezer választópolgárral, aki 2018-ban Koncz Ferencre szavazott ugyan, 2020-ban Koncz Zsófiára viszont már nem?
  • A másik oldalon mi lett azzal a jó kilencezer ellenzéki szavazóval, akik 2018-ban még a mostani összefogás jelöltjeit támogatták, vasárnap azonban már nem szavaztak Bíróra?
  • Mekkora reputációs károkat és lelki sérüléseket okoz az ellenzéki összefogás baloldali és liberális szegmenseiben a korábban főbenjáró bűnnek tekintett antiszemitizmus és egyéb előítéletek könnyed negligálása?
  • Szüksége van-e még egyáltalán az ellenzéki összefogásnak arra a Jobbikra, ami északkeleten sem képes győzni? Vagy köszönettel beéri a már összefogásra kondicionált Jobbik-szavazótáborral is?