Lehel
17 °C
27 °C

Elmondjuk, ki és miért nyerheti meg a jövő évi választást

index mérleg-16-16
2021.07.03. 18:54

A 2022-es országgyűlési választásokon rég nem látott kiélezett küzdelem várható. Bár a különböző politikai oldalakhoz közel álló közvélemény-kutató intézetek eltérő számokat publikálnak arról, hogy melyik tábor a nagyobb, egy azonosság azonban mindegyikben felfedezhető: a kormányoldal és az ellenzéki összefogás fej-fej mellett áll a támogatottságban.

A teljes felnőtt népesség körében így állt a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás hat pártjának támogatottsága a különböző közvélemény-kutató intézeteknél:

  • Publicus: 36 - 40 
  • Republikon: 32 - 33
  • IDEA Intézet: 35 - 38 
  • ZRI - Závecz: 39 - 40 

A biztos pártválasztók körében még széttartóbb adatokat sikerült produkálni, ezért nincs értelme kilenc hónappal a választások előtt megtippelni, hogy kinek áll a zászló. Azt azonban érdemes számba venni, hogy milyen tényezők segíthetik egyik vagy másik oldalt a kormányzótöbbség megszerzésében. 

Miért nyerhet a Fidesz? 

1. Rutin

Orbán Viktor 2010 óta (rövidebb periódusokat leszámítva) kétharmaddal irányítja az országot. Sok kritikát meg lehet fogalmazni a kormányzásával kapcsolatban az őt bírálók részéről, azt ugyanakkor nem lehet mondani rá, hogy ne tudna kormányozni. 

Ez különösen akkor lehet kulcsfontosságú a Fidesz számára, ha körvonalazódik az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének személye. Ha ugyanis olyan kihívót kap Orbán Viktor, akinek korábban nem volt kormányzati tapasztalata, akkor komoly előnyt jelenthet az évtizedes rutin. 

2. Hatalom

Mivel Orbánék döntési pozícióban vannak, ezért a politikájuk nem merül ki a kommunikációs frázisok szintjén, akaratukat a gyakorlatban is érvényesíteni tudják.

Az ellenzék ugyan a koronavírus-járvány kezelésében is igyekezett alternatívát mutatni, nyújtott be saját javaslatokat az Országgyűlésben, az általa vezetett önkormányzatokban pedig saját intézkedéseket hozni, ezek vagy a kommunikációs térben maradtak, vagy csak szűk, korlátozott rétegeket ért el. 

3. Pénz

Diszponálnak az állami források felett, így jóléti intézkedésekkel támogathatják a velük szimpatizáló, vagy a megszólítani kívánt társadalmi csoportokat. A kormányzati politikát pedig tájékoztató kampányokon keresztül is népszerűsíthetik a lakosság körében. 

Az ellenzéknek ezzel szemben jóval szűkebb a mozgástere. Az államtól kapott támogatást, a kormányváltást akaró gazdasági érdekköröktől érkező adományokat, valamint az ellenzék által uralt önkormányzatok forrásait ugyan képesek lehetnek felhasználni a politikai versenyben, ugyanakkor a serpenyő egyértelműen a kormányoldal felé billen. 

4. Szervezettség

A Fidesz egy több, mint harminc éves párt, amelynek évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen vezetője egy személyben Orbán Viktor. Bár a Fideszben uralkodó hatalmi koncentrációt Orbán kritikusai gyakran ellenérvként hozzák fel a regnáló miniszterelnökkel szemben, mégis éppen ez adja a szervezet egyik nagy erejét az ellenzékkel szemben. 

Az ellenzéknek ezzel szemben nincs valódi, karizmatikus vezetője. Az összefogás pártjainak gyakran eltérőek az érdekei, ezért politikai mozgásaikat nem mindig hangolják össze, gyakran egymással is versengenek azért, hogy ki domináljon. 

5. Gyurcsány-faktor

Bár több közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy mára a Demokratikus Koalíció lett az ellenzék egyik legnépszerűbb pártja, amelynek megkérdőjelezhetetlen vezetője Gyurcsány Ferenc, a DK legnagyobb sikerét mégis akkor érte el, amikor az európai parlamenti választásokon nem az egykori miniszterelnök, hanem felesége, Dobrev Klára volt a párt kampányának középpontjában. 

Gyurcsány ma is a legelutasítottabb magyar politikus, aki ugyan nem nevezhető egyértelműen az ellenzék vezetőjének, a Fidesz gyakran mégis így hivatkozik rá. A volt miniszterelnök a kormánykritikus oldalon belül is megosztó figurának számít, ugyanakkor a DK-val való szövetségkötés miatt megkerülhetetlenné vált az ellenzéki térfélen. 

Éppen ezért azok a pártok, akik a Gyurcsány-kormány regnálása után jutottak be a parlamentbe (Jobbik, LMP) vagy bontottak zászlót (Momentum), már nem tudják úgy pozicionálni magukat, mint akik egyenlő távolságot tudnak tartani a 2010 előtti és utáni korszak „bűneitől”.

Miért nyerhet az ellenzék? 

1. Összefogás 

Hosszú évek óta hangoztatott érv az ellenzéki oldalon belül, hogy csak összefogással győzhető le a Fidesz. Az ellenzéki pártok együttműködése először a 2019-es önkormányzati választásokon méretődött meg, ahol a korábbi évek kudarcai után érdemi sikereket tudott elkönyvelni magának az Orbán-ellenes oldal.

Az ellenzéki pártok összefogása még nem jelent automatikus győzelmet a 2022-es országgyűlési választásokon, ugyanakkor a választókerületek jelentős részében az egy az egy elleni indulás kiélezettebb küzdelmet hozhat, mint korábban. A Fidesz-KDNP 2014-ben és 2018-ban is rendre nyert meg olyan egyéni választókörzeteket, amelyekben bőven 50 százalék alatt szerepeltek. Bár az ellenzéki pártok jelöltjeire leadott voksokat nem lehet automatikusan összeadni, mégis kijelenthető, az Orbán-ellenes voksok koncentrációja több választókörzetben is fordíthat a korábbi eredményen. 

2. Előválasztás

Az előválasztást tartják az ellenzék másik „csodafegyverének”. Ebben van is igazság, hiszen ahol eddig előválasztás útján választották ki a Fidesz ellenfelét, ott rendre győzni tudtak. 2019-ben így találta meg a közös főpolgármester-jelöltjét az ellenzék Karácsony Gergely személyében, valamint a IX. kerületben is egy ilyen „háziverseny” döntött arról, hogy Baranyi Krisztina induljon el Bácskai Jánossal szemben. Mindkét előválasztáson győzelmet arató politikus végül legyőzte a kormánypártok jelöltjét. 

Az előválasztás azonban nem csak azért fontos az ellenzék számára, hogy megtalálják a legnépszerűbb, legerősebb közös jelöltet. A koronavírus-járvány ugyanis elvette a média/politikai teret az ellenzék elől, nem tudnak saját ügyeket építeni a pandémiás helyzet miatt, nem képesek diktálni a politikai napirendet, csupán a kormány intézkedéseire tudnak reagálni. 

A járvány miatt az előválasztási kampány sem úgy zajlik majd, mint amilyen reményeket korábban a pártok fűztek hozzá. A korlátozások miatt ugyanis nincs lehetőség tömegrendezvényeket tartani, a politikusoknak így nehezebb „felszántani” az országot, erődemonstrációkat tartani. Ugyanakkor 

MOZGÓSÍTÁSI POTENCIÁLt ÍGY IS REJT MAGÁBAN AZ ELŐVÁLASZTÁS, RÁADÁSUL AD EGY TÉMÁT AZ ELLENZÉK SZÁMÁRA. 

Gyakran fogalmazódik meg jogos kritikaként, hogy az ellenzéki politika főleg technikai és nem tartalmi kérdésekről szól, ugyanakkor az előválasztás során arra is van lehetőség, hogy az összefogás miatt egy masszává váló pártok így megmutassák a különbözőségeiket is, hogy milyen víziókkal, ajánlatokkal rendelkeznek a választók felé.    

3. Közös vezető

Az első két komponensből egy harmadik is következik: hosszú évek után újra egyértelmű kihívót kap Orbán. Az előválasztás útján kiválasztott miniszterelnök-jelölt ugyanis az ellenzék egyszemélyi vezetője lesz. Ezzel pedig egy több, mint egy évtizede fennálló problémát sikerül megoldani: a vezetői válságot. 

A hat ellenzéki pártnak ugyanis saját vezetői vannak, akik a nyilvánosságban gyakran az „összellenzék” mellett (vagy ami még ennél is fontosabb), ellenében gyakran a saját politikai közösségük érdekeit, elképzeléseit képviselik a nyilvánosságban. 

A KÖZÖSEN MEGVÁLASZTOTT VEZETŐ (ALKATÁTÓL FÜGGŐ MÉRTÉKBEN) AZONBAN KÉPES LEHET IRÁNYÍTANI, VALAMINT EGYSÉGESÍTENI IS AZ ELLENZÉK POLITIKAI CSELEKVÉSEIT, KOMMUNIKÁCIÓJÁT. 

Függetlenül attól, hogy végül Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Jakab Péter, Fekete-Győr András, Márki-Zay Péter vagy Pálinkás József vezeti majd csatába az Orbán-ellenes koalíciót, a miniszterelnök kihívója (különböző mértékben ugyan, de) képes lehet egybe terelni a változást akaró tábort.  

4. Válság

Bár fentebb pozitív kontextusban jelent meg, hogy Orbánéknál van a hatalom, ez azonban az ellenzéknek is kedvezhet. Mivel 2010 óta (kisebb nagyobb megszakításokkal) kétharmados többséggel kormányoz a miniszterelnök, ezért egyedül a kormánypártokat terheli a felelősség is a meghozott döntések miatt.

A járvány elleni védekezés sikere, különösen a válság gazdasági hatásainak kezelése és enyhítése szoros összefüggésben áll a kormánypártok támogatottságával. Tehát amennyiben a lakosság döntő része úgy ítéli meg, hogy Orbán nem volt képes úrrá lenni a válságon, úgy az ellenzék jelentősen profitálhat a járvány okozta helyzetből. 

5. Orbán-faktor

Orbán Viktor több, mint három évtizede meghatározó szereplője és alakítója a magyar közéletnek, ennek a felét kormányfői poszton töltötte. Tehetséges, nagy formátumú politikus, tapasztalt vezető. Az idő múlását azonban ő sem képes megállítani. 

Elemzői megszólalásokban ugyan rendre felvetődött korábban is, hogy a miniszterelnök „kopik, varázstalanodik”, ennek jelét mindezidáig azonban nem láthattuk személyes népszerűségének, valamint pártja támogatottságának alakulásában. 2022 azonban fordulópontot jelenthet ebben is. 

Orbán ugyanis egyetlen, egyértelmű és esélyes kihívóval néz majd szembe a választáson, amely felfogható úgy is, mint egy róla szóló népszavazás. Ha a választók többsége egyszerűen „ráun” a miniszterelnökre, úgy függetlenül attól, hogy jól, vagy rosszul kormányzott az elmúlt ciklusok során, le fogják váltani.