új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Államalapító Szent István király ünnepén Miskolcon a központi programok helyszíne hagyományosan a Szent István tér lesz, ahol fellép többek közt a Szinvavölgyi Néptáncműhely, a Ködmön Formációs táncegyüttes, valamint Freddie és zenekara. A programot tűzzsonglőr show zárja.

    A születésnapját ünneplő Állatkertben látványetetések és családi programok lesznek. A Maya Játszóparkban Lovagok és hercegnők napját rendezik – írja a minap.hu.

    Diósgyőrben Pajta játék-tár, a repülőtéren pedig családi programok várják a résztvevőket. Zenés éjszakai fürdőzést tartanak a Miskolctapolca Barlangfürdőben. A Selyemréti Strandfürdőben egész hétvégén családi programokkal várják a vendégeket.

  • Jó reggelt, honvédek

    – köszöntötte a díszegységet Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án, reggel 8 órakor a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót. 

    A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel, az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. 

    A ceremónián Áder János mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint érdeklődők százai vettek részt.

    A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek teszik le esküjüket, majd a Parlament előtti Duna-szakaszon légiparádét tart a Magyar Honvédség.

  • Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Kásler Miklós a Facebook-oldalán azzal indította az augusztus 20-át, hogy megemlékezett a magyar államalapításról, méghozzá úgy, hogy felköszöntötte Magyarországot. 

     Isten éltessen, Magyarország! 

    – írja a politikus a Facebook-bejegyzésében.

  • Országszerte ünnepségeket, kenyérszentelést, tűzijátékot tartanak ma, az államalapítás ünnepén, Szent István napja alkalmából.

    A fővárosban folytatódik a több napon át tartó Szent István-napi fesztivál: a zászlófelvonás és a honvédtisztek avatása után tartják a légi parádét, délután lesz a Szent Jobb-körmenet, este pedig „Európa legnagyobb tűzijátéka” zárja a napot. Ennek megtekintésére a fogyatékossággal élők számára a Kossuth Lajos téren az Andrássy Gyula-lovasszobor és a Parlament közötti területet biztosítják.

    Emellett a Várkert Bazárnál és a budai Várban a Magyar Ízek Utcája és a Mesterségek Ünnepe, továbbá számos színes program várja az érdeklődőket. A főváros több pontján koncertek is lesznek.

    A Parlament előtti Kossuth Lajos téren 8 órakor katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót. Ezt követi a honvédtisztjelöltek avatása, amelyen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az ünnepség után a Parlament előtti Duna-szakaszon légi parádét tart a Magyar Honvédség.

    Délután hagyományteremtő céllal az Andrássy úton felvonulást is rendeznek.

    Átadják ma a Szent István-rendet, majd a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket.

    Emellett országszerte sok településen tartanak ünnepi megemlékezéseket, szentmisét, kenyérünnepet Szent István napja alkalmából. Debrecenben idén is a hagyományos virágkarnevállal ünnepelnek. Szolnokon is lesz légi parádé, továbbá tűzijáték, harcászati bemutató és tiszai hajós, fáklyás felvonulás.

    Az ünnep biztonságos lebonyolításáért idén is az operatív törzs felel. A törzs vezetője, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban elmondta: az augusztus 20-i rendezvények mentesülnek a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő korlátozások alól.

    A szervezők felhívták a figyelmet: a Szent István-napi rendezvényekhez és a tűzijátékhoz kapcsolódóan Budapesten több helyen kell megváltozott forgalmi rendre számítani, ezzel kapcsolatban további információk a police.hu, a BKK-oldalakon, valamint a BKK Futár alkalmazásban olvashatók. A programokkal kapcsolatban további információk találhatók a szentistvannap2021.hu oldalon.

    Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a magyar államalapítás, az állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is.

    Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította hivatalos állami ünneppé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át.

  • Kevés ország van, amely annyira tiszteli fiatal tisztjeit, mint Magyarország – hangsúlyozta a Magyar Honvédség parancsnoka a közszolgálati televízió esti műsorában. Ruszin-Szendi Romulusz kifejtette: a következő csillag egy katona életében mindig meghatározó, de az első tiszti beosztás, hogy az Országház előtt, a család és a magyar emberek előtt mondhatják el az esküjüket, „egy életre szól”. Ez valóban meghatározza a tisztek életét, „felemelő pillanat” – fogalmazott. Másik ehhez hasonlóan maradandó élmény szerinte a katona számára, amikor az első tábornoki kinevezését veheti át a Sándor-palotában.

    Az altábornagy kérdésre válaszolva azt mondta: a honvédelmi és haderőfejlesztési program a közepén tart, de már mindenki láthatja, hogy ez „nem csak szlogen”, itt vannak az új eszközök. Ezekből néhányat be is mutatnak az augusztus 20-i tisztavatás utáni légiparádén. Lesznek helikopterek, kiképző gépek, vadászgépek, érkezik továbbá az ejtőernyős válogatott is. Kérdésre válaszolva elárulta, arra készülnek, hogy a vadászgépek felfessék az égre a nemzeti színeket – számolt be az MTI.

  • Múltunk nagy eseményeire való emlékezés nem pusztán tiszteletadás, hanem önazonosságunk alapja, amely önbizalmat és erőt ad nekünk, hogy helytálljunk a jelenben is – mondta Tállai András a Pénzügyminisztérium augusztus 20. alkalmából rendezett ünnepségén, amelyen elismeréseket adott át. A minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a magyar nép a mai napig meg tudta őrizni nemzeti karakterét, büszkeségét és a szabadsághoz, a szabad döntéshez való ragaszkodását.

    Tállai András a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerést adományozta Kosztyu János Andrásnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetének nyugalmazott igazgatójának, Molnár Károlynak, a Mezőkövesd 7. számú Háziorvosi Rendelő háziorvosának és Siska Judit Magdalénának, a Bükkábrány Orvosi Rendelő háziorvosának. Emellett Magyar Ezüst Érdemkereszt elismerésben részesült Siska András háziorvos, a mezőcsáti Siska Dr. Bt. ügyvezetője.

  • Elhelyezték a Kárpát-medence Aratókoszorúját a Szent István-bazilikában – adta hírül az MTI. A 11. éve működő, Magyar Örökség-díjas Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program szervezői képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, valamint Nagyné Legény Ildikó, Hajdúnánás alpolgármestere helyezte el a magyarság összetartozását és a gazdaösszefogást szimbolizáló népművészeti alkotást a bazilikában.

    Nagyné Legény Ildikó elmondta: a koszorút három hajdúnánási asszony készítette napi nyolc óra munkával nagyjából egy hónap alatt. A koszorút, amely az ünnepi körmenetben való bemutatása után szeptember végéig megtekinthető lesz a templomban, Horváth Zoltán esperes, a bazilika plébánosa áldotta meg. A míves búzafüzért sok száz éves hagyományokat követve, zöld búzakalászokból alkották meg Hajdúnánás hagyományőrző asszonyai. A koszorú körkörösen szélesedő elemei jelképezik Magyarországot, a Kárpát-medence és világ szorosan hozzá tartozó magyarságát.

    Az évente több ezer adományozót megmozgató Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a határon inneni és túli magyar gazdatársadalom segítő szándékú összefogása, amelynek részként Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel elsősorban búzát a magyar gyerekeket, családokat, időseket segítő szervezetek javára. A megyénként, régiónként összegyűjtött búzaadományokat közeli malmok őrlik meg, majd az így előállított liszt a kedvezményezett intézményeken, gyermekotthonokon keresztül évente százezer nehéz sorsú magyar ellátását biztosítja.

  • Az LMP szerint a tűzijáték és a légi parádé semmiképp sem mondható zöldnek, környezetbarátnak vagy fenntarthatónak, ezért nem értenek egyet azzal, hogy ekkora ünnepséget és ilyen formában rendez a kormány – mondta a párt társelnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Kanász-Nagy Máté úgy fogalmazott: az LMP olyan ünnepségre számít augusztus 20-án, mintha „nem lenne holnap”. A politikus Orbán Viktor „előrehozott búcsúbulijának” minősítette a nemzeti ünnep programjait.

    Az LMP társelnöke egy „időkapszula-játékhoz” csatlakozva elmondta: egy év múlva augusztus 20-án egy olyan országot képzel el, amelyet új kormány vezet, amely figyelembe veszi a társadalmi igazságosság szempontjait. Kanász-Nagy Máté egy év múlva a gyermekszegénység felszámolását vizionálta, továbbá a szociális dolgozók bérének, valamint a családi pótlék összegének emelését. Emellett minden fiatal számára lakhatást biztosítanának bérlakásokkal vagy az albérleti piac szabályozásával – tette hozzá.

  • Semjén Zsolt az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából adott át Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket: a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint Magyar Arany és Ezüst Érdemkereszt elismeréseket – adta hírül az MTI.

    Az ünnepségen a miniszterelnök-helyettes kifejtette: Szent István király örökségéhez tartozik, hogy úgy alapította meg a magyar államot, csatlakozva a keresztény civilizációhoz, hogy az ország sem a Német-római Császárság hűbérese nem lett, sem Bizánc érdekszférájába nem vonódott be. Elutasította a koppányi „pogánykodást”, ugyanakkor azt az árulást is, hogy a Német-római Császárságnak ajánlja fel az országot.

    A Szent István-i mű lényege „az idők élén járni”, a szükséges változtatásokat megtenni és egyszerre megvédeni a nemzeti szuverenitást. Ez a feladat évszázadról évszázadra

    – mondta Semjén Zsolt. Kifejtette, hogy az örökség tanulsága, hogy egyszerre kell megvalósítani ezt a kettős küldetést: mindenkinek a saját „őrhelyén” kell „az idők élén járnia”, nagyszerűt alkotnia, és ezt magyarként, a magyar nemzethez való hűségjegyében és a kitüntetettek pontosan így cselekedtek.

  • A kereszténység nemcsak nemzetmegtartó, hanem nemzetalkotó, nemzetet teremtő erő is – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Budapesten. Az államalapítás ünnepének előestéjén tartott ökumenikus istentiszteleten kiemelte: a hit sosem deklarációval indul, amelyet egy közösség minden tagja aláír, hanem személyes döntéssel. Ha pedig ez a döntés hiteles, abból közösségi erő lesz. Mint mondta, első királyunk, István művében e kettő, a személyes hit és a közösségért vállalt felelősség ott találkozik, ahol csak a hiteles, hűséges keresztény ember életében találkozhat: az imádságban. Ezért írta fiának a keresztény uralkodó nélkülözhetetlen sajátosságait sorolva: „az imádság a királyi üdvösség legnagyobb járuléka” – mondta.

    A volt politikus és református püspök a Márk evangéliumában szereplő vak Bartimeus történetét magyarázva kiemelte, István királyban és a Jézus által meggyógyított Bartimeusban a hitük a közös. Elmondása szerint mindkettejük hitéből közösségi erő lett: Bartimeuséból Jézust követő tanítványság, Istvánéból nemzet.

    A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) által szervezett istentiszteleten részt vett és imát mondott Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Kondor Péter evangélikus püspök, Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Khaled A. László, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, Róna Tamás főrabbi, a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői.

    Az istentiszteleten jelen volt mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Karácsony Gergely főpolgármester és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

  • Államalapító királyunk nyomdokain járnak, a nemzetet erősítik mindazok, akik az ország fejlődéséért, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar korszerűsítéséért, az oktatás, a kutatás, és a tudomány megújításáért dolgoznak – mondta Nagy István agrárminiszter az államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20. alkalmából tartott kitüntetés- és innovációsdíj-átadó rendezvényen a Pesti Vigadóban.

    Az Agrárminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a miniszter a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek dicsérete mellett a gazdák, az agrárszakemberek, a tudósok és a kutatók lelkiismeretes munkáját is méltatta, amelyeknek köszönhetően felül tudtunk kerekedni a járvány három hullámán.

    A tárcavezető szerint a nemzeti ünnep alkalmából köszöntenünk kell mindazokat, akik a szakterületükön kiemelkedőt alkotnak, továbbá a hivatásukkal, életútjukkal követendő példát állítanak a felnövekvő nemzedékek számára.

  • A tűzoltóautók mellett hajókkal és csónakokkal is részt vesz az augusztus 20-i tűzijáték biztosításában a katasztrófavédelem. 

    Kapcsolódó

    Hatalmas készültséggel várja az ünnepet a katasztrófavédelem

    Az esti tűzijátékot például 117 tűzoltó felügyeli majd tizenhárom tűzoltóautóval, két hajóval, kilenc csónakkal és egy emelőkosaras járművel.

  • Az államalapításról, valamint a magyarság megmaradásáról beszélt a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szent István-napi megemlékezésén – adta hírül az MTI.

    György István a Miskolci Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen úgy fogalmazott: az állam megalapítása biztosította a magyarság megmaradását, miközben azok a népek, amelyek a pogányság mellett voltak, eltűntek a történelem süllyesztőjében. Idézte Szent István Imre hercegnek szóló gondolatait, amelyek napjainkban is érvényesek. Minden nép a saját törvényei szerint él, „add meg az országnak a szabadságot” – emelte ki.

    Kijelentette: az az együttműködés, amelyet egyesek az Európai Unió „álcája” mögött elvárnak országunktól, totális szervilizmus. Magyarország kormánya ma is azt szeretné, amit Szent István Imre herceghez írt: megadni az országnak a szabadságot, hogy a maga által megállapított jogrendszer keretei között éljen – szögezte le az államtitkár.

    Alakszai Zoltán Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízott az ünnepségen arról beszélt, hogy az államalapítás óta eltelt évszázadokban nemzetségek forrtak össze nemzetté, a közös célért, a hazáért. Mint mondta, Szent István királytól a magyar államot örököltük, az országépítő kereszténységet, azt a szilárd alapot, amely napjainkban is állja a kihívásokat.

  • A vonatok és távolsági buszok menetrendjét a hosszú hétvége megnövekedett utasforgalmához tervezve változtatta meg járatai sűrűségét a MÁV–Volán-csoport.

    Kapcsolódó

    Így járnak a vonatok és a buszok a hosszú hétvégén

    Csütörtökön a pénteki, míg pénteken a szombati menetrend szerint közlekednek a vonatok.

  • Nem kell szélsőséges időjárástól tartaniuk azoknak, akik kültéri programokat terveznek a hosszú hétvégére. Sem elviselhetetlen meleg, sem veszélyes viharok, még eső sem zavarhatja meg kikapcsolódást.

    Kapcsolódó
  • Augusztus 20. örökérvényű értékeket közvetít egy értékválságtól küszködő korban, amikor sokan azt szeretnék elhitetni, hogy minden viszonylagossá tehető, semmi nem tart örökké, és mindig értelmesebb a mára gondolni, mint a holnapra – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Dombóváron. A tolnai település várossá nyilvánításának 51. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Gulyás Gergely azt mondta: ebben a korban „az antidemokratikus módon kisebbségből is uralkodó, elfogadást hirdető, de minden eltérő véleménnyel szemben agresszíven intoleráns, önmagát abszurd módon liberálisnak nevező európai korszellem azt akarja elhitetni, hogy minden relatív és semmi nem feltétlen, hogy nem lehet feltétlen a hazához való ragaszkodás, a hit, a szeretet és az összetartozás”. Szerinte augusztus 20. „élő cáfolata e felfogásnak, hiszen a nemzetet megtartó értékek arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy nem az tart örökké, ami látható, hanem ami láthatatlan”.

    Ez az ünnep szerinte minden magyar számára azt üzeni, hogy az államiság, az önrendelkezés, a hit, a haza és a nemzeti összetartozás az éppen aktuális érdekek felett álló olyan érték, amelyre a jövőt építeni lehet. Kodolányi Jánost idézve arról beszélt, hogy meg kell értenie az embernek, hogy nem véletlen, hová születik, hol él, hova tartozik, milyen nyelven beszél, mit hisz, mire teszi fel az életét, mit tagad és mit ölel magához. Ezért van a magyar kormánynak a legszélesebb körű családtámogatási rendszere Európában, ezért utasítjuk el az integráció esélyét nélkülöző bevándorlást, és az öngyilkos nyugat-európai korszellem időszakában is tudjuk, az Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, továbbá ezért mondunk nemet a nemzeti büszkeség felszámolására tett kísérletekre, és ezért tudunk különbséget tenni abszurd vágyak és emberi jogok között – tette hozzá.

  • Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami ünnep alkalmából a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak csütörtöki átadásán a Karmelita kolostorban. A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék vagy bármelyik része a világnak.

    Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. Évente legfeljebb tíz díj adományozható, az átadás augusztus 20-hoz kapcsolódik. A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.

    A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza. Az elismeréssel emlékplakett, továbbá személyenként vagy szervezetenként egymillió forint jutalom jár. Idén

    • a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező,
    • Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója,
    • a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum,
    • a Komáromi Jókai Színház,
    • Simek Viktor rajztanár, karnagy,
    • a vajdasági Egység Művelődési Egyesület,
    • az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap,
    • a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület,
    • a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint
    • a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes részesült a díjban.

    Elismerő oklevélben részesült a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ.

    A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

  • Az ünnepen a Városligetben a Gidrán páncélozott harcjármű mellett a Leopard harckocsi is látható lesz. A haditechnikai gépezeteket katonai konvoj szállítja a fővárosba.

    Kapcsolódó

    Vigyázat, ha jön a Leopard a Városligetbe

    Katonai konvoj hozza és viszi.

  • Az Index összegyűjtötte, mi mindent lehet majd csinálni az augusztus 20-i hétvégén. Már csütörtökön elkezdődnek az ünnepi programok.

    Kapcsolódó

    Négy napig tart augusztus 20.

    Már csütörtöktől elkezdődnek a programok, és egészen vasárnapig tartanak.

  • Indul az Index hírösszeállítása az augusztus 20-i ünnepségekről és programokról. Ismertetjük a fontos tudnivalókat és beszámolunk a történésekről.

    Tartsanak velünk!