Semjén Zsolt az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából adott át Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket: a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint Magyar Arany és Ezüst Érdemkereszt elismeréseket – adta hírül az MTI.
Az ünnepségen a miniszterelnök-helyettes kifejtette: Szent István király örökségéhez tartozik, hogy úgy alapította meg a magyar államot, csatlakozva a keresztény civilizációhoz, hogy az ország sem a Német-római Császárság hűbérese nem lett, sem Bizánc érdekszférájába nem vonódott be. Elutasította a koppányi „pogánykodást”, ugyanakkor azt az árulást is, hogy a Német-római Császárságnak ajánlja fel az országot.
A Szent István-i mű lényege „az idők élén járni”, a szükséges változtatásokat megtenni és egyszerre megvédeni a nemzeti szuverenitást. Ez a feladat évszázadról évszázadra
– mondta Semjén Zsolt. Kifejtette, hogy az örökség tanulsága, hogy egyszerre kell megvalósítani ezt a kettős küldetést: mindenkinek a saját „őrhelyén” kell „az idők élén járnia”, nagyszerűt alkotnia, és ezt magyarként, a magyar nemzethez való hűségjegyében és a kitüntetettek pontosan így cselekedtek.
Az Index és a Velvet szerkesztősége alaposan szemügyre vette a cukrászati remekeket, az eredményt cikkben foglaltuk össze.
Augusztus 20-tól ön is megkóstolhatja a süteményeket.
Este 9 órakor kezdődik a tűzijáték – számol be az MTI. Idén mintegy negyvenezer rakétát lőnek fel a Duna 4,3 kilométer hosszú szakaszán. Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt közölte: csapadék biztosan nem zavarja meg Európa legnagyobb tűzijátékát.
Immár 35. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét – adta hírül az MTI. Az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja augusztus 22-ig várja a látogatókat a budai várban, új helyszínen, a Kapisztrán tértől a Szentháromság térig. A hajdani vásárok hangulatát idéző családi fesztivált az állami ünnepség részeként idén először ingyenesen látogathatják az érdeklődők. Díszvendégek a türk nyelvű országok, a fesztivál kiemelt témái a vadászathoz és a halászathoz kapcsolódó mesterségek.
A Mesterségek Ünnepén mintegy ezer kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programokkal, mesterségbemutatókkal, népi játszóházakkal, látványműhelyekkel, divatbemutatóval, folkkocsmával és táncházzal várják a közönséget. A fesztiválon fellép a Muzsikás együttes, Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, Csík János és a Mezzo, valamint Fitos Dezső és társulata.
A Mesterségek Ünnepe helyszínei a budai várban az Anjou sétány, a Bécsi kapu tér, a Kapisztrán tér és a Szentháromság tér.
A Duna két partján nézők tömegeinek biztonságáról kell gondoskodni úgy, hogy közben az életmentő alaptevékenység a főváros és az ország egyéb területein is folyamatos és zavartalan maradjon – részletezi a mentősökre háruló feladatot a szolgálat közleménye.
A mentőegységek a Duna-part fővárosi szakaszán gondosan kiválasztott pontokra települnek, helyzetüket pedig a mentők által külön erre a célra készített digitális térképen bárki pillanatok alatt megkeresheti.
A térkép az OMSZ weboldalán (www.mentok.hu/tuzijatek) és a több mint félmillió felhasználó okostelefonján működő, mindenki által letölthető ÉletMentő applikáción keresztül elérhető.
A rendezvények egészségügyi biztosításában az Országos Mentőszolgálat mintegy nyolcvan mentőegysége és közel négyszáz mentődolgozója vesz részt, munkájukat a Magyar Vöröskereszt önkéntesei is segítik.
A tavalyi Hungarikum-pályázat legeredményesebb munkáit ismerhette meg a közönség a FolkTREND! – a hagyomány a régi, a stílus új című viseletbemutatón a budai várban a Mesterségek Ünnepén – adta hírül az MTI.
A bemutatón ízelítőt adtak azokból az alkotásokból, amelyeket a tavalyi Hungarikum-pályázat legeredményesebb tervezői, viseletek és kiegészítők készítői nyújtottak be pályamunkaként – mondta el V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa az esemény megnyitóján.
Már százezres nagyságú tömeg vesz részt a fővárosi ünnepi rendezvényeken a budai vártól a Városligetig – közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár péntek délután a közmédiával a Kossuth téren felállított Aranyvonatnál. Hozzátette: az államalapító Szent István király ünnepekor idén új koncepció a programok fesztiváljellege, amivel a szándék az volt, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb ünnepségsorozatot hozzanak létre. A rendezvény egyik kiemelkedő, új elemének nevezte az Andrássy úti felvonulást, amelyet a debreceni virágkarnevállal állított párhuzamba – számolt be az MTI.
Kovács Zoltán a tűzijátékról elmondta: a fix pontokról, a hidakról és a rakpartokról fellőtt rakéták telepítése már korábban elkezdődött, az uszályokat pedig a légi parádét követően kezdték felállítani a Dunán. Úgy fogalmazott: a 4,3 kilométer hosszú szakaszról fellőtt tűzijáték rendkívül látványosnak ígérkezik.
Ha bármi probléma adódna, a rendezvény bármelyik pillanatban megállítható – tette hozzá az államtitkár.
A Semmelweis Egyetem rektora azt írta a Facebookon: nagy öröm számára, hogy átvehette Áder János államfőtől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér László házelnöktől a Széchenyi-díjat.
Óriási megtiszteltetés, hogy idén engem is érdemesnek tartottak az elismerésre
– fogalmazott Merkely Béla, aki megköszönte a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika valamennyi orvosának, kutatójának, munkatársának, valamint mentorainak, néhai Szabó Zoltán, néhai Juhász-Nagy Sándor és Tenczer József professzoroknak, hogy mindenben támogatták.
A Degusztátor összeállítást szentelt az Indexen a kenyér kultúrtörténetének.
A kenyér az emberiség kultúrájának része.
Egyre jobban elmagányosodó világunkban meg kell találnunk a teret, ahol erősödik a kapcsolatunk Istennel és egymással – mondta Felföldi László pécsi megyés püspök a Szent István-napon tartott ünnepi szentmisén a budapesti Szent István-bazilika előtt. Homíliájában kiemelte: Szent István törvénye, amely előírta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ma újra „életet, családot, hazát gyógyítóan és megmentően” aktuális. Ma ugyan nem kötelező templomot építeni, de a Szent István-i törvény mögött lévő, közösséget, nemzetet teremtő erőre ma is szükség van – mondta.
A Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a nap hálaadás a múltért, népünk életéért és könyörgés a jövőért, sorsunk alakulásáért.
A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter volt miniszterelnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is.
A szentmisét kulturális-lelkiségi program előzte meg, amelyen beszédet mondott Böjte Csaba ferences szerzetes, fellépett mások mellett Tóth Gabi énekes, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Petrás Mária népzenész és a Muzsikás együttes.
Az Index cikkében Tarján M. Tamás történész ismertette az államalapítás történelmi hátterét.
István király államszervező teljesítménye megalapozta egy nemzet jövőjét. Ő az egyetlen, akit a katolikus és ortodox egyház is szentként tisztel.
Magyar állami kitüntetéseket adtak át pénteken, az állami ünnepen nyolc kárpátaljai magyar közéleti személyiség számára a nemrég felújított beregszászi Perényi Kultúrkúriában – adta hírül az MTI.
Áder János köztársasági elnök megbízásából Kuti László, az ungvári főkonzulátus ideiglenes ügyvivője átnyújtotta Zsukovszky Miklós református esperesnek, a derceni egyházi önkéntes tűzoltóság alapítójának és parancsnokának a beregszászi és a munkácsi járás lakosai biztonsága érdekében kifejtett önzetlen tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.
Az állami ünnepen Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Szeles Emma, a viski Kölcsey Ferenc Középiskola igazgatóhelyettese, valamint Hrabár Tamás görögkatolikus lelkész. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Popovicsné Palojtay Márta, a Család és Élet Egyesület vezetője, Kudron Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nagyszőlősi alapszervezetének elnöke, Berlanyuk Anikó előadóművész, valamint Mészáros Györgyi és Palkó Katalin pedagógusok.
Budapestre, az Olimpiai Parkba érkeztek az Otthonról Haza! elnevezésű program határon átívelő kerékpáros túrájának résztvevői pénteken, az állami ünnepen – adta hírül az MTI. A túrázók a szomszédos országokból indultak, hogy jelképesen kerékpárral kössék össze a Kárpát-medencében élő magyarokat.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kerékpárosokat köszöntve hangsúlyozta: az elmúlt másfél év nehézségei azt is megmutatták, hogy milyen fontos a tömegsport szerepe. A koronavírus-járvány időszakában a kerékpározás volt az egyik olyan sportág, amit űzni lehetett. A miniszter elismerésre méltónak nevezte a kerékpározók teljesítményét, amellyel bejárták a történelmi Magyarország részeit.
Azok a kerékpárosok, akik ma ide megérkeztek, azt jelezték Romániának, Ukrajnának, Szlovákiának és Magyarországnak, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk, hiába az a száz év, ami határokat húzott közénk
– mondta köszöntőjében Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.
A kerékpáros túra résztvevői Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából és Ukrajnából indultak el Budapestre három–kilenc nappal ezelőtt. A túrázókat a köszöntés után zenés programokkal várták a szervezők a Petőfi téren.
Szent István napja alkalmából ünnepi díszbe öltözik az ország, számos ikonikus épület kap látványos díszkivilágítást,
ezzel is tisztelegve államalapító királyunk és hazánk több mint ezeréves fennállása előtt
– tájékoztatta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-t. Az ország nyolc városának 15 középülete ünnepi fényekbe öltözik és nemzetitrikolór-megvilágításban pompázik majd.
Díszkivilágítást kap többek között Budapesten
Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) vezetője a Facebookon megjegyezte:
Szent István király örökségét az ISZOMM fontos értéknek tekinti, a jövő számára pedig Kádár János művét tartja irányadónak, amely a magyar nép szociális igényeit helyezi homloktérbe.
Megosztotta a párt közleményét, amely szerint az ISZOMM
felháborodással tekint a kormány augusztus 20-i tékozló giccsrohamára. A „gurulmadaras” mutatvány egyben önleleplező történelemhamisítás, mert így a keresztény magyar állam megalapítójának ünnepét sámánista pogány totemekkel parádézzák el.
A párt szeptember 11-én fogja
részletesebben kifejteni a Kádár János Terv legfontosabb tételeit a szociális válság felszámolása érdekében.
Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke Facebook-bejegyzést tett közzé:
Az István által alapított magyar állam ma szabad polgárok politikai közössége kell hogy legyen. Mindenkié, aki magyar állampolgár. Ahogyan Szent István elképzelte, intelmeiben leírta.
A magyar állam több mint ezer évvel ezelőtti megalapítása és az európai államok közösségébe való befogadása (a Szent Korona ezt is szimbolizálja!) nem előzmények nélküli, nem egyszeri és befejezett tett.
Hozzátette:
Ma is történelmi sorsforduló előtt állunk. Ma is minden magyar felelős minden magyarért. Megmaradunk-e magyarnak Európában? Én ezt szeretném, ezért emelem fel a szavam, és ezért dolgozom.
Másik lehetőség is van. Visszatérni a sztyeppék csalogató – ma illiberálisnak nevezett –, idejétmúlt, sámáni és törzsi társadalmába, azaz annak technikailag fejlett, de mégis ázsiai despotizmusába.
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:
Súlyos bűne az elmúlt évtizedeknek, hogy a nemzeti ünnepeink egyre inkább elvesztik nemzeti jellegüket – a magát a nemzettel azonosító miniszterelnök közös szimbólumainkat, közös ünnepeinket is magának akarja. Ezzel pedig – a magyar állam legfontosabb évfordulóin, legbüszkébb napjainkon – válhat egyre gyengébbé a kötelék, ami összeköt minket. Ismerjük, hogyan üresíti ki a politika március 15-ét és október 23-át is. Ne engedjünk ennek: tegyük félre politikai a harcainkat legalább augusztus 20-ra.
Hozzátette:
Soha ne hagyjuk, hogy az aktuális hatalom határozza meg, mit jelent magyarnak lenni, hogyan kell ünnepelni vagy épp kire kell szavazni ahhoz, hogy valaki „igazán” magyar legyen. Soha ne hagyjuk, hogy akár csak egyetlen honfitársunktól elvegyék közös nemzeti szimbólumainkat, a közös ünneplés örömét.
Sem most, sem Orbán Viktor bukása után. Építsünk egy olyan országot, ahol fideszes, jobbikos, DK-s, momentumos, MSZP-s, párbeszédes, LMP-s, kutyapártos és bárki más együtt ünnepelheti az államalapítást. Ma pedig koncentráljunk arra, ami összeköt minket – ne arra, ami elválaszt.
Egy másik posztban pedig az ünnepi felvonulásra utalva megkérdezte:
Ti is erre költenétek el „felesleges” hat-nyolcmilliárdot, ugye?
Itt tudja megnézni a nap eseményeiről készült galériát:
A kereszténység felvételének és megőrzésének köszönhetően maradt fenn Magyarország több mint ezer évvel az alapítása után is – közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Budapest XVII. kerületében, a Keresztúr nevű települések nemzetközi találkozóján pénteken.
Az MTI beszámolója szerint Soltész Miklós azt mondta: a találkozón részt vevő települések „a kereszt urát dicsérik”, ezzel megőrizték azt a feladatot, amelyet Szent István király hagyott a magyarokra. Szent István a vármegyerendszerben az összmagyarságot fogta össze, megteremtette az ország függetlenségét, és a támadásoknak ellenállva megvédte – idézte fel. Kijelentette: a magyar kormány támogatja a keresztény értékeket, és minden tekintetben meg fogja védeni Magyarországot.
Az ünnepségen megszólalt Dunai Mónika is, a fideszes országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy
Szent István nem ingoványra, hanem erős sziklára építette Magyarország alapjait. Ez a szikla nem más, mint a hit, a jog és az igazság.
Délután öt órakor kezdődik a Szent Jobb-körmenet a Szent István-bazilikánál. A hívek a Szent István tér, a Zrínyi utca, az Október 6. utca, a József Attila utca, a Nádor utca, az Október 6. utca, a Zrínyi utca és a Szent István tér útvonalon vonulnak végig.
A Magyar Kurír cikke szerint a körmenet története 1862-ig nyúlik vissza, amikor az ereklyét még a budavári kápolnában őrizték. Akkor még – a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban – a Szent Jobbot a Mátyás-templomig vitték el, majd onnan visszatértek vele a kápolnába. A Szent Jobb-körmenetek 1891 után váltak rendszeressé, amikor Szent István napját nemzeti ünneppé nyilvánították.
Az ereklyét 1944 őszén ki kellett menekíteni az országból, és csak 1945. augusztus 19-én hozták vissza. 1945. augusztus 20-án már a város romos utcáin, a Ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között hordozták körbe a Szent Jobbot.
1947 után azonban az állam nem engedélyezte a Szent Jobb-körmenet megtartását, így csak több mint negyvenévnyi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg ismét a szertartást, amelyet azóta évente megismételnek.
Varga Judit igazságügyi miniszter írja Facebook-posztjában:
Őstörténetünk szerint közel tizenkét évszázaddal ezelőtt Emesének, a magyarok ősanyjának volt egy álma: fiút szül, aki népét nyugatra vezetve új hazára lel. S valóban fia született, akit a rejtélyes látomás után Álmosnak nevezett el.
A jóslat majd kétszáz év alatt teljesedett be. Álmos, Árpád, Géza, végül István voltak azok, akik mindig egy lépéssel közelebb vitték a kalandozó magyarságot ahhoz, hogy megtalálja lakhelyét a világban, letelepedjen, és egységes nemzetté váljon.
Hozzátette:
Nemzedékek bátorsága, eltökéltsége, jó helyzetfelismerő képessége kellett ahhoz, hogy Emese álma valóra váljon.
Varga Mihály pénzügyminiszter azt írja Facebook-bejegyzésében:
István király bölcs döntései hozták létre Magyarországot önálló államként Európa szívében. Örökségünk kivételes: több mint ezerhúsz esztendős, gyönyörű országban élhetünk, amelynek sorsát, gyermekeink jövőjét ránk, a ma itt élőkre bízták történelmi nagyjaink. Felelősségünk hazánkat így megőrizni és továbbadni a következő nemzedéknek.
A politikus István király Imre herceghez írott intelmeiből idéz, amely szerint
a legnagyobb királyi ékesség a királyelődök után járni, a szülőket utánozni.
Az államalapítás ünnepén Nagy Feró is átvette a Kossuth-díját, ezen apropóból Orbán Viktor „A legrockerebb Kossuth-díjas” címmel posztolt közös fotót a Beatrice frontemberével.
Horthy Miklós kormányzó fia 1942-ben, pontosan ezen a napon vesztette életét az orosz fronton – írja a Blikk. A 24 éves Horthy Istvánnak már nem is kellett volna felszállnia, mivel előző nap megkapta a visszahívó parancsát, ám ezt eltitkolta a parancsnokságtól.
Egyébiránt tartalékosként elég lett volna mérnöki szolgálatot teljesítenie, mégis ragaszkodott a repüléshez. Végül a 25. útja lett a veszte, dugóhúzóba került, és hajnali 5 óra 7 perckor zuhant le a gépével.
Az Országos Mentőszolgálat közölte, hogy nemrég elindultak a mentőautók az augusztus 20-i tűzijáték egészségügyi biztosítására. A mentőautókat motoros és autós rendőrök kísérik.
A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy az államalapító adhatna pár tanácsot a kormánypártnak, bár jobb, hogy nem látja azt, ami most történik – utalva ezzel az Andrássy úton történő felvonulásra, amelynek a költsége szerinte hat-nyolcmilliárd forint körül lesz.
Áder János Orbán Viktor előterjesztésére Magyar Érdemrend díjakat adományozott. A kitüntetéseket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át – adta hírül az MTI.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta:
A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta:
Huszonöt, ötven, hatvan és hetven éve házasokat köszöntöttek Székelyudvarhelyen – írja a Székelyhon. A közel ötven házaspárt a város alpolgármestere köszöntötte a városházán. Pálfi Kinga megköszönte a résztvevőknek, hogy hűségükkel, szeretetükkel példát mutatnak a fiatalok számára.
Az ezüst-, arany-, gyémánt- és kegyelmi lakodalmukat ünneplő párok virágot, emléklapot és ajándékot kaptak a városházától, valamint meglepetésként Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze és felesége, Vajas Emőke előadása örvendeztette meg a résztvevőket. Ezenkívül a magyar irodalom szerelmes költeményei közül is előadtak néhányat, fuvolakísérettel.
Kiemelt figyelmet kapott az a házaspár, amely 1951-ben, hetven éve kelt egybe Székelyudvarhelyen. A boldog pár elárulta: az aktív közösségi élet, a családdal, barátokkal és fiatalokkal töltött idő segített megőrizni a lendületüket.