Azt kérik a pártoktól, hogy ne telepedjenek rá a tanártüntetésekre

2022. október 23-ra újabb tüntetést szerveznek a pedagógusok melletti kiállásként. A budapesti megmozdulást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelentette be, továbbá azt is közölte, hogy munkabeszüntetésre készülnek, a következő sztrájknap október 27-én lesz. Az október 23-i tüntetés Facebook-eseménye szerint a másik szervező az ADOM Diákmozgalom.

A már szülők és diákok által is támogatott megmozdulások alapvető oka, hogy a pedagógusok magasabb bért szeretnének. Az csak olaj volt a tűzre, hogy egy februárban megjelent kormányrendelet behatárolta – az érdekvédelmi szervezetek szerint ellehetetlenítette – a pedagógusok sztrájkjogát. Éppen az új szabályozás miatt a pedagógusok egy része a munkabeszüntetés helyett a polgári engedetlenség eszközét választotta, ami végül további feszültséghez vezetett, a tankerületek több tanárt figyelmeztetésben részesítettek, de volt, akit el is bocsátottak.

Az eseményekre az ellenzéki pártok is reagáltak, szolidaritásukról biztosították a tanárokat és az érdekvédelmi szervezeteket, illetve a tüntetéseken is rendszeresen részt vesznek a politikusaik.

A pártok között sincs egyetértés

Abban nincs egyetértés az ellenzéki pártok között, hogy be kell-e szállniuk a tanár-, illetve diáktüntetések szervezésébe.

A Demokratikus Koalíció jelezte, hogy kész segíteni a tanártüntetések és a pedagógusok melletti szolidaritási akciók szervezésében. Az árnyékkormányt alakító Dobrev Klára pedig – szintén október 23-ra – utcára hívja a szimpatizálókat, tiltakozókat, a hazájáért tenni akaró magyar embereket. A Jobbik a DK-tól eltérő álláspontot képvisel, Ander Balázs, a párt országgyűlési képviselője szerint nem kellene piócaként rátelepedni, valamint kisajátítani a pedagógusok és a diákok pártfüggetlen tiltakozási hullámát, mert azzal csak rontják a civilek esélyeit. Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes az arany középutat képviseli, az Indexnek ugyanis azt mondta: a pártoknak akkor kell beszállniuk a megmozdulások szervezésébe, ha a civilek erre kérik őket.

Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szép gesztusnak tartja a DK felajánlását, de arra hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva, hogy a szervezők eddig nem éltek ezzel, tehát többet nem is érdemes erről mondani. Jámbor azt is kifejtette, hogy mi az ellenzéki politikusok feladata most: részt venni a tüntetéseken, beszámolni az eseményekről, és megpróbálni mélyebben foglalkozni az üggyel, zargatni a hivatalos személyeket, hogy csináljanak valamit. Kele János, a Momentum elnökségi tagja álvitának nevezte az Indexnek azt a kérdést, hogy a pártoknak részt kell-e vállalniuk a megmozdulások szervezésében, vagy sem. A Momentum feladatát abban látja, hogy minél láthatóbbá tegyék az oktatási rendszer igazságtalanságait.

A Demokratikus Koalíciót egyébként nem zavarja, hogy az ellenzéki pártok vagy a civil szervezetek nem egyhangúan állnak hozzá a politika szerepének kérdéséhez. Korábban Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc kifejtette: azt kérni a nemzet megválasztott képviselőitől, hogy ne foglalkozzanak közügyekkel, ne szólaljanak fel, ne tüntessenek, ne szervezzenek tanácskozást, valójában hülyeség, rendszerellenesség a parlamentáris demokráciával szemben.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) és az ADOM Diákmozgalmat is arról kérdeztük, milyen konkrét cselekvést várnak a politikusoktól, mi a véleményük arról, hogy van olyan párt, amely segítene a tüntetések szervezésében, és szintén utcára hívja az embereket.

Nagy az ellenérzés a pártokkal szemben

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az Indexnek azt mondta: minden parlamenti választás előtt oktatási fórumot szerveznek, amelyre meghívják az ellenzéki és a kormánypártok képviselőit is. Előadják nekik az elvárásaikat abban a reményben, hogy deklarálják, kormányon ezeket képviselik majd. A PDSZ szeretné, ha ebben konszenzus lenne az ellenzéki pártok között, éa hozzátette, hogy a kormánypártok nem preferálják a javaslataikat.

A PDSZ leginkább most azt várja az ellenzéki pártoktól, hogy maradjanak a háttérben, ne telepedjenek rá a megmozdulásaikra, ugyanis erős ellenérzés van a társadalomban a pártokkal szemben. Azzal nincs probléma, ha a politikusok részt vesznek a tüntetéseken, vagy a pártok mozgósítják a tagságukat, illetve szimpatizánsaikat, de nem tartanák célravezetőnek, hogy pártzászlók alatt telepedjenek rá a megmozdulásokra, mint történt 2019-ben az úgynevezett rabszolgatörvény elleni demonstrációkon.

A rendezvényeiken azért nem tartják jó ötletnek a pártpolitikusok felszólalását, mert nem szeretnék, ha sokan miattuk maradnának távol a tüntetésektől. Azt azonban Nagy Erzsébet elismerte, hogy a politikusok szerepvállalásával kapcsolatban vannak még viták a szakszervezetek soraiban.

Így segíthet a pártpolitika

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Indexnek hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek szakpolitikai kérdésekben fejtik ki az álláspontjukat, és nem eshetnek abba a hibába, hogy átvegyék az ellenzéki pártok szerepét. „Ettől mereven el kell zárkóznunk” – szögezte le.

A PSZ alelnöke elmondta, hogy szakpolitikai kérdésekben, illetve a megfogalmazott javaslataikra várják a válaszokat és a megoldásokat a mindenkori kormánytól, így a jelenlegi kabinettől is. „Csak ezekre nem kapunk válaszokat” – tette hozzá Totyik Tamás. Az ellenzéki pártoktól azt várják, hogy ha a szakszervezetek nem kapnak egyértelmű válaszokat a kormánytól, parlamentáris eszközökkel kikényszerítsék.

A PSZ – bár nem szervezője az október 23-i megmozdulásnak – arra szólította fel a tagságát, hogy jelenlétükkel erősítsék a tiltakozást. Totyik Tamás hozzátette: a politikai pártok mindig felülnek a tiltakozóakciók farvizére, például amikor a Gyurcsány-kormány idején tüntetéseket szerveztek, az akkori ellenzék megjelent a megmozdulásokon.

A Pedagógusok Szakszervezete saját erőforrásaiból országos tüntetést szervez november 26-ra, erre állampolgári jogon mindenkit várnak. Totyik Tamás kiemelte: a kormánnyal szimpatizáló kollégákat is, akik kinyilváníthatják, hogy egyetértenek-e a szakszervezetek követeléseivel. A szakszervezeti vezető szerint a mostani ellenzéket egyébként nem támogató kollégák és egyházi intézményekben alkalmazott oktatási dolgozók is részt vettek az eddigi tiltakozó akciókban.

A PSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a követelések nem csupán a pedagógusok béremeléséről vagy a sztrájkjogról szólnak. Rendezni kell a nevelést, az oktatást segítők és a technikai alkalmazottaknak bérét is. Foglalkozni kell a tantervi szabályozással, a tananyagmennyiséggel, drasztikus csökkentésre szorul a diákok terhelése.

Az nem állapot, hogy egy tizenegyedik osztályos gimnazistának harmincöt vagy harminchét órája van egy héten

– fogalmazott Totyik Tamás. Arról is beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy össznemzeti kerekasztal jöjjön létre az oktatás problémáinak megvitatására, mint ahogy ellenzéki kerekasztal alakult a rendszerváltás idején.

A PSZ alelnöke példaként említette, hogy Lengyelországban a közoktatás politikai tabutéma, pedig az Orbán-kormányhoz hasonló színezetű, összeállítású kormány van, de a köznevelést nem alakították át, ennek is köszönhető, hogy a lengyel diákok stabilan jól teljesítenek a PISA-mérésekben. Totyik Tamás szerint fontos, hogy a lengyeleknél nemzeti és nem pártpolitikai kérdésként tekintettek az oktatásra.

A legtöbb, amit tehetnek

Schermann Fruzsina, az október 23-i tüntetés szervezésében részt vevő ADOM Diákmozgalom elnöke azt ajánlja, hogy mindenki hagyja most hátra a pártpreferenciáját és azt, hogy melyik pártot képviseli, fókuszáljanak együtt a közös ügyre.

Támogatandónak tartja, hogy parlamenti vitanap legyen az oktatásról, mert így a kormánypártoknak kötelességük lenne jelen lenni, végighallgatni az elmondottakat, és reagálni a feltett kérdésekre, „szembesítenék a hatalomgyakorlókat a valósággal”. Nemrégiben a Momentum kezdeményezett parlamenti vitanapot az oktatás helyzetéről.

Schermann Fruzsina azt is mondta: nagyon köszönik, ha a pártok mozgósítanak a megmozdulásaikra, mert azt szeretnék, ha minél szélesebb társadalmi réteget tudnának megszólítani. „Úgy gondoljuk, hogy ez a legtöbb, amit tenni tudnak, ennél több már sok lenne, ennél kevesebb viszont kevés” – jelentette ki az ADOM Diákmozgalom elnöke.

A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha sikerül megállapodni az uniós forrásokról, jövőre 21 százalékkal emelhetik a pedagógusok bérét, az azt követő évben közel 25 százalékkal, egy évvel később pedig a jelenlegi bázishoz mérten 29-30 százalékkal.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)