Nyugdíjasok támadtak egy ellenzéki fiatalra Kiskőrösön

„A mai világ forradalmárait úgy hívják, hogy zöldek, mert ma a zöldek kívánnak békét, szabadságot, egyetértést és persze zöld Magyarországot” – mondta a nemzeti ünnepre készült videójában a Párbeszéd társelnöke. Tordai Bence a szerdán közzétett felvételen arról beszélt, hogy március 15. időtálló ünnep, mert alapvető eszmékről szól, szabadságról, egyenlőségről és testvériségről.

A magyarok 1848-ban szembeszálltak az elnyomással, mert egy boldogabb, élhetőbb országról álmodtak, és nemet mondtak mindarra, ami az elnyomásból és a zsarnokságból következik. Feltették a kérdést, hogy mit kíván a magyar nemzet, és megadták rá a választ is: legyen béke, szabadság és egyetértés

– emlékeztetett a politikus.

Tordai Bence hangsúlyozta, a zöldek a kezdetektől elkötelezett pacifisták, vagyis békepártiak, a folyamatosan fejlődő zöldmozgalmak és -pártok egyik fontos felismerése éppen az volt, hogy a béke legfőbb garanciája az együttműködés. A társelnök szerint ma újra garantálni kell, hogy ne az agresszió és a katonai erő legyen az úr, „ehhez pedig nincs jobb eszköz, mint a közös, határokon átívelő elköteleződés egy háborúmentes Európa mellett”.

 A politikus kitért arra is, hogy ma Magyarországon azt kellene mindenkinek megértenie, hogy nem akkor vagyunk békepártiak, ha „magára hagyjuk a megtámadottat és tapsolunk az agresszornak”, hanem akkor, ha segítjük az áldozatot és megteremtjük a méltányos béke feltételeit. Hozzátette,

Kossuth és Petőfi forog a sírjában, amikor a magyar miniszterelnök azt az orosz autokráciát szolgálja ki, amely 1849-ben a magyar szabadságharcot is leverte.

Tordai Bence kifejtette, hogy a zöldpolitika alapja a részvételi demokrácia, a márciusi ifjak pedig éppen azt követelték, hogy mindenki egyaránt részt vehessen a társadalmi folyamatok alakításában. „1848-ban azt is kívánta a magyar nemzet, hogy legyen egyetértés. Legyen egyetértés az életünket meghatározó alapvetésekben, legyen egyetértés abban, hogy nemünktől, származásunktól, vagyonunktól, státuszunktól függetlenül azonos emberi jogokkal rendelkezünk” – szögezte le a politikus. Kiemelte, hogy jogunk van az egészséges, élhető környezethez, a tiszta vízhez és levegőhöz, a lakhatáshoz, a megélhetéshez, a tanuláshoz, a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, valamint a szólás- és véleményszabadsághoz.

A társelnök azt kérte, legyen egyetértés abban, hogy a szabadságjogaink felelősséggel is járnak; hogy ha nem kezeljük megfelelően az ökológiai és klímaválságot, akkor gyermekeinknek és unokáinknak egy pusztuló, élhetetlen világot hagyunk hátra, „legyen egyetértés abban is, hogy ha az igazságtalan, féktelen és kapzsi gazdasági rendszerünket nem állítjuk át egy fenntartható és igazságos gazdálkodásra, akkor egy idő után nem lesz, aki emlékezzen a 48-as forradalomra”.

„A pizza elfogyott, a beszéd elkészült. Találkozunk Kiskőrösön!” – írja Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök 15 órától Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál mond beszédet. A településen elkészítették a narancsos Orbán-pizzát.

„Vannak olyan dolgok, amelyekért megéri harcolni. Ez 1848 és 1849 üzenete” – mondta Ungár Péter, az LMP társelnöke abban a videóban, amelyet a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tett közzé az ellenzéki párt a közösségi oldalán szerdán reggel. A politikus szerint azért fontos a forradalomra és a szabadságharcra emlékezni, mert akkor született meg az új, polgári Magyarország. Az ország függetlensége, önállósága jelenlegi formájában akkor alakult ki.

Ekkor fektették le a jelenlegi politika alapjait is: azt, hogy minden ember ugyanolyan módon és szinten szólhasson bele a politikai folyamatokba, és azt, hogy arról, hogy Magyarországon mi történjen, alapvetően mi, magyar emberek tudjunk dönteni.

„Büszkék vagyunk az előttünk járó hősökre” – jelentette ki a videóban Schmuck Erzsébet, a párt másik társelnöke, hozzátéve: egy országnak újra és újra meg kell harcolnia a függetlenségéért, a szabadságáért és a jövőjéért.

 „Mi azt mondjuk, hogy a gazdasági gyarmatosítással szemben igenis küzdeni kell” – hangsúlyozta, hozzátéve: a tőke nem előzheti meg az embert, a politikai haszonszerzés a jövő generációk érdekeit, és a természeti értékek nem áldozhatók fel a kapzsiság oltárán.

A legfontosabb üzenetüknek azt nevezte: „A jövőnkről nem lehet a fejünk felett dönteni.” Úgy fogalmazott, beleszólást kell követelni a jövőnket meghatározó kérdésekbe, mert leginkább azzal lehet tisztelegni a forradalom hősei előtt, ha használjuk az általuk megalapozott vívmányokat.

Az LMP a „Ma is meg kell vívnunk zöld szabadságharcunkat” mottóval tette közzé ünnepi kisfilmjét.

„A magyar nemzet összetartozik. Indulás menetrend szerinti járattal Erdélybe, ahol együtt emlékezünk március 15. hőseire” – írja a Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter, az alábbi fotó kíséretében.

Március 15-e a magyarok számára a szabadságot, a közös nemzeti céljainkért hozott áldozat előtti tisztelgést jelenti – írta a KDNP frakcióvezetője az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Simicskó István kiemelte: az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc hősei „a bátorságukat, a szabadság iránti olthatatlan vágyukat, a hazaszeretetüket és az önzetlen odaadásukat állították elénk sohasem fakuló példaként".

Ezek azok az erények, amelyek az elmúlt több mint ezer esztendőben sok nagyszerű elődünk küzdelme, példamutatása, teljesítménye és – ha a történelem úgy kívánta – áldozata által képesek voltak biztosítani fennmaradásunkat, helyünket a keresztény Európában, és megbecsülésünket a világ más nemzetei oldalán

– tette hozzá.

Simicskó István rámutatott, 1848 küzdelmében „az egyik oldalon az idegen érdekek, a másikon a magyar nép állt, amely nem akart mást, csak azt, hogy saját sorsáról maga dönthessen”. Az, hogy ma is létezik Magyarország, „ahol anyanyelvünkön beszélhetünk és szuverenitásunkat kiharcolva, Európa részeként élhetünk, példaadó elődeinknek az ajándéka számunkra”.

Kötelességünk, hogy a XXI. században is továbbvigyük a reformkor alkotóinak, a márciusi ifjaknak, a forradalom és a szabadságharc során hazájukért tenni kész magyarok szellemét, minden erőnkkel ellenálljunk azoknak, akik önrendelkezésünket akarják csorbítani, ne feledjük azokat a célokat és eszméket, amelyekért a szabadságharcosok vérüket adták

– írta a politikus, hozzátéve: „Ne feledjük, léteznek olyan idegen érdekek, akik pénzt és fáradságot nem kímélve azon dolgoznak, hogy egész országok életét irányíthassák, hogy hozzájuk hű embereket juttassanak kormányra.”

Kiemelte, hogy

ők meg akarják mondani, hogy kikkel éljünk együtt. Rá akarnak szorítani bennünket, hogy lépjünk háborúba az ő érdekeik szerint. Március idusának szelleme azonban arra sarkall minket, hogy minderre nemet mondjunk! Mindenkori magyar érdek, hogy a saját sorsunkról mi magunk dönthessünk!

Simicskó István rámutatott, az idei ünnepnek különös hangsúlyt ad, hogy Petőfi Sándor, a forradalom költője 200 éve született. Hangsúlyozta, hogy 1848 szellemisége az utódok számára az ő versein keresztül érezhető és érthető meg igazán, „rövid életében nemcsak a költészetben alkotott maradandót, hanem drámai küzdelmei és tragikus sorsa is halhatatlanná tette a következő nemzedékek számára. Fiatalos tűzzel, elhivatottsággal, tehetségével szolgálta a hazát.”

Simicskó István idézte Petőfi Sándort, aki azt írta, „Szolgaságunk idejében/Minden ember csak beszélt,/Mi valánk a legelsők, kik/Tenni mertünk a honért!”

Tisztelettel és hálával emlékezzünk tehát az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseire azzal a ránk bízott örökséggel, hogy hazánk és nemzetünk mellett kiállunk. A saját harcainkat magunknak kell megvívnunk, de országunk, nemzetünk, nyelvünk, hitünk és szabadságunk létezése a bizonyíték, hogy megéri

– összegezte a frakcióvezető, aki a Tizenkét pont bevezetésének egyik mondatával zárta közleményét: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

9 óra után néhány perccel a Kossuth téren Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Kövér László házelnök társaságában megtörtént az ünnepélyes zászlófelvonás. A lobogókíséret parancsnoka a köztársasági elnöktől kért engedélyt Magyarország lobogójának felvonására.

A lobogó felvonását a Himnusz kísérte, a Huszármenet ezután a Nemzeti Múzeumhoz indul. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.

6

Galéria: Felvonták a zászlót a Kossuth téren - 2023.03.15.Fotó: Szollár Zsófi / Index

Az ünnepélyes rendezvényen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek, valamint a diplomáciai testület képviselői. A hűvös, szeles időben sok család, turista jelent meg a téren. A nézelődők többsége kokárdát viselt.