Gulyás Gergely arról, hogy az Európai Parlament megpróbálhatja megakadályozni a soros magyar uniós elnökséget, kifejtette: határozattervezet van az Európai Parlament előtt, de nincs ilyen hatáskörük, „a következménye annyi, mintha az azeri parlament döntene hasonlóan", de nem akarja megsérteni az azeri parlamentet.
Befejeződött Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra szóvivő tájékoztatója.
Újságírói kérdésre Varga Mihály kiemelte, hogy van, ahol már megvalósult az egy számjegyű szja-fizetési kötelezettség. Ez működik például a négygyermekes anyák esetében is. A cél továbbra is az, hogy a jövedelmeket és a munkát terhelő adók csökkenjenek – emelte ki a miniszter.
Varga Mihály az inflációs adatok kapcsán kifejtette, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók mindenhol Európában megemelték az árakat. Az élelmiszerár-infláció kapcsán is a brüsszeli szankciókat hibáztatta az egyéb külső tényezők mellett.
Elismerte, hogy Magyarországon magasabb az infláció mint máshol Európában, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a maginfláció Európában továbbra is növekedik.
A magyar kormány a jegybankkal közösen azon dolgozik, hogy az infláció tovább csökkenjen. Arra számítunk, hogy a nyár elején megindulhat egy jelenős csökkenés az infláció területén.
Varga Mihály arra is kitért, hogy a jelenlegi inflációs környezetért nem érez pénzügyminiszterként felelősséget.
Gulyás Gergely kifejtette, a cél az, hogy külföldről ne lehessen a választásokat befolyásolni, se az Egyesült Államokból, se Oroszországból, sehonnan, az erre vonatkozó javaslatot a kormánypárti frakció még tavasszal benyújthatja. Márki-Zay Péterék a 2022-es választás előtt az Egyesült Államokból kaptak támogatást. A választási szabályokat a tavaszi ülésszak idején egyszer már módosították.
A kormány tartja, amit vállalat és garantálja az inflációkövetést a nyugdíjak esetében. Ha szükség lesz a kabinet mindenképpen hozzáigazítja a nyugdíjakat az inflációs számokhoz. Idén kisebb esélye van a nyugdíjprémiumra – mondta a pénzügyminiszter.
Gulyás Gergely előtt nem volt pénzügyi segítségre vonatkozó kérés a szervezettől, de utánanéz. Általánosságban elmondta, a kormány az elmúlt másfél évben jelentős összegeket áldozott a menekültek befogadására, ha szükséges, amit csinálnak, és más, máshogy, hasonló eredményességgel nem tudja ellátni, akkor kell nekik segíteni.
Varga Mihály azokra a kritikákra válaszolva, hogy a költségvetési egyensúly veszélyben van, és mit terveznek, hogy ez javuljon, kifejtette, év elején mindig magasabb a hiány a költségvetésben. Ugyanakkor azzal számolnak, hogy
az év második felében beérkeznek a bevételek és így a 3,9 százalékos cél elérhető lesz.
Az Európai Bizottság napokban tett kijelentéseire úgy reagált, korábban már a választás évében is hoztak olyan intézkedéseket, amelyek az egyensúly javítását célozták.
Úgy érezzük, az Európai Bizottság álláspontja megalapozatlan
– emelte ki, majd hozzátette: nincs strukturális probléma.
Gulyás Gergely az uniós pénzekről szólva hangsúlyozta, az, hogy küldik a számlákat Brüsszelbe, nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizetnek is. Június végén, legkésőbb július elején tudnak számlákat küldeni, mert az igazságszolgáltatási mérföldkövet teljesítette Magyarország, az Európai Bizottsággal megegyeztek. A miniszter leszögezte, ami a költségvetésből Magyarországnak járó pénzek első kifizetéseihez szükséges, annak eleget tettek.
Varga Mihály pénzügyminiszter újságírói kérdésre leszögezte, a Barátság kőolajvezeték tranzitdíjának lehetséges emelése természetesen hatással van az inflációra.
Ha nem hárítanák tovább a cégek ezeket a költségnövekedéseket, akkor veszteségesen működnének, így vélhetően tovább fogják hárítani
– szögezte le a miniszter.
Varga Mihály a CATL debreceni üzemének állami támogatásáról elmondta, az szükséges, van egy kiemelt ipari parkokat támogató programjuk, ebben tizenegy park fejlesztései vannak összegyűjtve. Egyeztetés alatt áll, hogy a beruházó mit valósít meg magánerőből.
Néhány milliárd forintos plusszal számol a kormány a késve érkező uniós források finanszírozására, ezt a tartalékból biztosítják majd – mondta a pénzügyminiszter.
Ezzel együtt Varga Mihály megerősítette, hogy az ukrán menekültek segítésére rendelkezésre áll a Belügyminisztériumnál a megfelelő összeg.
Gulyás Gergely a leendő Nemzeti Oltóanyaggyárról úgy fogalmazott, kérdés, hogy milyen oltóanyagot kell gyártani, ebben szakmai egyeztetés van, az egészségügyi államtitkársághoz tartozik az ügy. A gyártás indulása attól függ, hogy mit fognak gyártani, a miniszter szerint koronavírus elleni vakcinát már nem érdemes.
Gulyás Gergely leszögezte, ha valaki három napon belül nem hagyja el az országot, akkor újra börtönbe megy, erről a Belügyminisztérium gondoskodik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a határvédelemre és az embercsempészek elfogására több mint 650 milliárd forintot költött eddig, ezzel Európa külső határát is védik, ehhez képest Brüsszel ennek 1 százalékát sem fizette ki. Éves szinten körülbelül ötmillió forint az embercsempészek börtönben tartása, Brüsszelből erkölcsi alapja senkinek nincs arra, hogy a döntést kritizálja.
Varga Mihály leszögezte, a költségvetéssel együtt benyújtják az adótervezetet is, így akkor várható további részlet többek között az extraprofitadó jövőjéről is.
A kormány az adócsökkentések kormánya
– hangsúlyozta.
Varga Mihály kifejtette, a tervezési munka még zajlik, de az egészségügyre is több pénzt költenek, mint az idén, a pontos összeget azután tudja megmondani, hogy a Költségvetési Tanács válaszát követően elvégezték a pontosítást.
Újságírói kérdésre Varga Mihály leszögezte, azzal terveznek, hogy a kamatvárakozások és az átlagos kamatszint csökkenhet a jövőben. Továbbá 6 százalék körül alakulhat jövőre a kamatkörnyezet a pénzügyminiszter szerint. Ez szerinte segíteni fogja a magyar gazdaság produktumát.
Ugyanakkor a költségvetés kamatkiadásait ez lassabban érinti majd.
Az MNB veszteségei további pontosításra szorulnak, ezért Varga Mihály a mai nappal levelet küldött ezzel kapcsolatosan a Költségvetési Tanácsnak.
Lapunk a rezsicsökkentésről is kérdezett. Varga Mihály leszögezte, a rezsivédelmet olyan fontos intézkedéseknek tartják, ami a védelmi költségvetés alapja kell legyen. A forrásokat rendelkezésre bocsájtják, az alap a háztartások rezsiszámlájának csökkentése érdekében működni fog.
A pénzügyminiszter szerint nem tervezik és nem is tervezhetik, inkább csak azon munkálkodik a kormány, hogy a bevezetéshez szükséges feltételeket megteremtse. Megerősítette, hogy jelenleg nincs euróbevezetési céldátum, és inkább az a fontos, hogy a gazdaság legyen olyan állapotban, amiből a legfontosabb jóléti célokat tudják finanszírozni.
Lapunk kérdésére Matolcsy György legutóbbi kritikájáról Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb szövetségesük a jegybank az infláció letörésében. Ebben több eszközük van, mint a kormánynak, örülnek annak, hogy a jegybankelnök is deklarálta, az első számú közellenség az infláció. Optimisták, ha ketten is nekifeszülnek, az infláció év végére jelentősen csökkenhet.
A miniszter a kritikus megjegyzésekről elmondta, ezeket 2021 ősze óta hallhatják, ebben nagy újdonságot nem lát, kialakították azt a közös formát, ahol a kérdéseket szakmai egyeztetés keretében meg tudják beszélni, ezért sem volna szerencsés, ha a sajtón keresztül üzenne a jegybankelnöknek.
Az Index másik kérdésére, hogy a jövő évi költségvetésnél milyen euróárfolyammal számoltak, Varga Mihály elmondta, hogy ez 385 forintos euróár volt.
Varga Mihály az Index kérdésére azt mondta, magyar kormány célja, hogy elkerülje a recessziót, de ez soktényezős dolog. „Abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek” – mondta, szerinte ez ad okot az optimizmusra. Nem látják szükségét annak, hogy a 2023-as költségvetést módosítani kellene.
Újságírói kérdésre Varga Mihály elmondta: Budapest hitelfelvétele előtt értetlenül áll, főleg, hogy három hónapra tervezik felvenni.
A fővárosnak soha nem volt ekkora adóbevétele, és ez csak növekedni fog
– emelte ki Varga Mihály.
Johannes Hahn uniós biztos napokban tett nyilatkozataira úgy reagált Varga Mihály, hogy a kormány úgy tervez, továbbra is minden forrás rendelkezéseire áll, ha nem ez következik be, akkor a Horizont programot a kormány kifizeti. „Az oktatásban is jelentős növekedés jön. Jövőre 3400 milliárd forint fölött fogunk költeni oktatásra, ebből csak a bérekre 1400 milliárdot költ a kormány ” – húzta alá.
Ha ehhez hozzátennénk az uniós forrásokat, akkor az oktatásban a béremeléseket is végre tudnánk hajtani
– fogalmazott a pénzügyminiszter.
Gulyás Gergely Karácsony Gergely arra vonatkozó nyilatkozatáról, mely szerint a hármas metró klimatizációját nehezíti az orosz–ukrán háború, elmondta: Karácsony Gergelyt 2019 októberében választották főpolgármesternek, előtte hőmérővel állt a metrókocsiban, a háború kitöréséig pedig volt elegendő ideje arra, hogy teljesítse ígéretét. A miniszter sajnálja, hogy ezt nem tette meg, az összefüggés „erőltetett, mondvacsinált, alaptalan”.
Ha munkavállalói és munkáltatói szervezetek abban állapodnak meg, hogy módosítják a garantált bérminimum és a bérminimum összegét, azt a kormány elfogadja, de önállóan ennek megváltoztatását nem kezdeményezi.
Gulyás Gergely kifejtette, az a vállalásuk, hogy ha az Európai Unió odaadja a pénzeket, akkor két év alatt elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát. Enélkül legalább 10 százalékos emelést tudnak adni. Pluszvállalás, hogy a leginkább leszakadt térségben magasabb béremelést szeretnének adni.
„Az árstopok legfontosabb paramétere az infláció” – húzta alá a pénzügyminiszter. A kormány azon dolgozik, hogy idén egy számjegyű legyen az infláció, ennek függvénye az árstopok fenntartása.
Továbbá hozzátette, hogy brüsszeli forrásokra továbbra is számolnak és úgy készülnek a Pénzügyminisztériumban, hogy a források megjönnek majd.
A rezsicsökkentést esetleg rászorultság arányában alakítanák-e át? - hangzott a kérdés, amire Gulyás Gergely határozott nemmel válaszolt.
Nem hiszem, hogy ha ezt a 2024-es költségvetést szeptemberben vagy októberben fogadnánk el, akkor sokkal pontosabb adataink lennének – említette meg újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály.
250 milliárdos központi tartalékot csoportosítottak át rendkívüli helyzetre. Továbbra is biztosítják a kedvező adópolitikát, ami a GDP 0,3 százalékát jelenti.
Hangsúlyozta, az idei évi növekedést továbbra is 1,5 százalékosnak látja a kormány, a jövő évi pedig 4 százalékra gyorsulhat. Jövőre 3 százalék alatti deficitet terveznek, 2,9 százalékos a célszám, az adósságráta pedig a terv szerint 66,7 százalékra fog csökkenni a GDP arányában.