Gulyás Gergely az uniós forrásokra vonatkozó kérdésünkre kifejtette, a korábbi költségvetésből érkeznek uniós pénzek, az agrártámogatások is elérhetők, de kohéziós támogatások nem jönnek. Az ország gazdasága mégis működik, a költségvetés finanszírozása fenntartható, ugyanakkor nem az uniós források nélküli működésre készülnek, a bizottsággal szeretnének korrekt tárgyalásokat folytatni, megállapodni, ezért tettek meg mindent azért, hogy megszűnjenek az akadályok. Ennek az igazságügyi csomag elfogadása volt a feltétele, ami megtörtént.

A miniszter megjegyezte, mindenféle jogállami norma halott Brüsszelben, politikai akarat van. „A jog a politika szolgálóleánya” – idézett egy mondást a miniszter, hozzátéve: ez soha nem volt annyira igaz, mint az Európai Unió mostani működésében.

Az Index ezt kérdezte: 

Mi a kormány és mi a jegybank felelőssége abban, hogy a magyar infláció a KSH szerint 21,5, az Eurostat adatai alapján 21,9 százalék, miközben az utolsó előtti, 12,5 százalékon álló cseh, lengyel párostól is fényévekkel el vagyunk maradva? Nem az uniós átlag 7,1 vagy az euróövezet 6,1 százalékos inflációját kéri számon bárki is, de miért vagyunk ennyivel rosszabb helyzetben, mint a régiós versenytársaink?

Válaszul Gulyás Gergely meglehetősen szűkszavúan azt mondta, a nyersanyagok ára és a tavalyi aszály következtében megugrott élelmiszerárak dobták meg a hazai inflációt.

Gulyás Gergelyt szembesítették azzal, hogy nem csak a baloldal vádolható a kampányfinanszírozási szabályok megsértésével, hiszen az Állami Számvevőszék jobboldali képviselők esetében is megállapította ezt. A hvg.hu felidézte, az ÁSZ szerint három fideszes egyéni képviselő sértette meg túlköltéssel a kampányfinanszírozást, a megállapítás után a büntetést befizették. Gulyás szerint a Fidesz figyelmeztetni fogja majd a képviselőket a kampányszabályok betartására.

Fotó: Szollár Zsófi / Index

A miniszter szerint sokféle elmélet létezik az árstop hatásairól, azonban ő azokat a teóriákat fogadja el, amelyek az árstop pozitív hatásait domborítják ki.

Gulyás Gergely szerint az árstop megszüntetésének inflációra gyakorolt hatása minimális lesz. Ezzel együtt megerősítette, hogy az akciózás továbbvitele azért fontos, mert így garantált, hogy mindenki olcsóbban tud bizonyos alapvető termékekhez hozzájutni.

Gulyás Gergely az euró bevezetéséről elmondta, Magyarország, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz, vállalta, hogy valamikor bevezeti az eurót. Ezt követően az uniós szabályozás olyan mértékben megváltozott, hogy régi római jogi alapelv szerint még azt is lehetne vitatni, hogy ez a kötelezettség továbbra is fennáll-e. A kormány ezt nem kezdte el vitatni, akkor érdemes megnyitni ezt a vitát, amikor közgazdaságilag ennek van értelme. Értelme pedig akkor van, ha az unió átlagos fejlettségi színvonalának elérjük a 90 százalékát, itt még nem tartunk. A miniszter megjegyezte, az euró bevezetése minden esetben az önálló monetáris politikáról való lemondással jár.

Fotó: Szollár Zsófi / Index

A honvédség gondoskodik az áldozatok temetéséről, valamint gondoskodnak a családokról is. Nevekről, szolgálati életútról, az érintettek személyéről a honvédség adhat tájékoztatást, ha úgy gondolják, hogy itt az ideje.

Gulyás Gergely elárulta, felmerült, hogy egy kifeszített drótkötélnek ütközött a Horvátországban lezuhant magyar honvédségi helikopter, de ez egyelőre találgatás, tart a vizsgálat.

Egy bírósági döntés kapcsán Gulyás Gergely azt mondta, nemcsak Magyarország, hanem sok más tagállam is vár a bizottságtól egyértelmű állásfoglalást azzal kapcsolatban, hogy már a schengeni határok előtt lehessen dönteni a menedékkérelmekről, mielőtt még a migránsok elérnék például a magyar határt. Az idézett strasbourgi bírósági döntés a menedékkérelmek elbírálására vonatkozott.

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Gulyás Gergely a Márki-Zay Péterékhez érkezett amerikai támogatásról kifejtette, a törvényeket mindenkinek be kell tartani, ez a baloldalnak a miniszter szerint nem sikerült, „a dollárbaloldal elnevezés már-már hízelgő név azok után, amit az ország és a törvények ellen elkövettek”. Demokratikus országban nem megengedett, hogy külföldről támogassanak politikai pártokat. A miniszter elárulta: vannak új és meglepő részletek, az ügyben eddig még kellő hangsúlyt nem kapó szereplőkkel összefüggésben is.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta, kíváncsiak arra, hogy miért kell pluszforrásokat bevonni az EU-nak a finanszírozásába. Kifutottak a pénzből? Mire mit költöttek eddig?

Fotó: Szollár Zsófi / Index

Ugyanakkor megjegyezte: van egy uniós költségvetés, amelyet elfogadtak a 2021–2027-es időszakra, de például sem a magyarok, sem pedig a lengyelek ebből egyetlen fillért sem kaptak. Fura lenne tehát elvárni tőlünk, hogy az ukrajnai támogatásra bármennyit is befizessünk, miközben pénzt még nem láttunk Brüsszelből.

A kormány úgy döntött, hogy változtat az árstopon. Az előrejelzések szerint augusztusban jelentősen csökken az infláció, majd ez a trend folytatódik ősszel is. Így az év végére biztosan egyjegyű lesz a hazai infláció.

Gulyás Gergely felidézte, hogy működik a kötelező akciózás az áruházakban, indulásra kész az online árfigyelő rendszer, és augusztustól már hidegélelmiszereket is lehet SZÉP-kártyával vásárolni.

A kötelező akciók viszont az eddigi 10 százalékos kedvezményt kiterjesztik 15 százalékra. A kötelező akciózás emellett kiterjed majd azokra a termékekre is, amelyek az élelmiszerárstop hatálya alá tartoztak eddig. Ennek alapja a bruttó beszerzési ár lesz, tehát a beszállítói ár, vagyis ezt kell majd 15 százalékkal csökkenteni.

Gulyás Gergely megjegyezte, mindez azt jelenti, hogy ezáltal lesz egy fék az árstop megszűnésével, hogy ezeknél a termékeknél is meg lehessen akadályozni a váratlan áremelkedést.

Gulyás Gergely elnézést kért azért, hogy a héten második alkalommal tartanak Kormányinfót, de friss tájékoztatást szeretnének adni a tegnapi kormányülésről. Áttekintették a családtámogatási rendszert, azt látják, hogy a körülmények alapvetően megváltoztak. A háború, a szankciós válaszok, a magas infláció átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát, a babaváró hitel és a csok esetén is változtatnak.

A babaváró hitelt működő eszköznek látják, de kitolódott a gyermekvállalás időpontja, ösztönözni szeretnék, hogy a gyermekvállalás időpontja a nőknél korábbra kerüljön. A babaváró hitel összegét megnövelik 10-ről 11 millió forintra, 2024. január elsejétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a hölgy tag 30 év alatt van. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is, 2024. január elsejétől egy éven keresztül a 30–40 év közötti nők továbbra is jogosultak a támogatásra, de erre a várandósság igazolása esetén van lehetőség.

Fotó: Szollár Zsófi / Index

A csokszabályokról Gulyás Gergely elmondta, ma leginkább a kisebb településeken működik, a nagyvárosokban a csok és az önrész mellé bankhitelt is fel kellett venni, de miután a bankhitelezés ilyen kamatok mellett gyakorlatilag leállt, a csokigénylések száma jelentős mértékben csökkent. A kormány arról döntött, hogy a csok falun érvényes szabályait megtartják, sőt a keretösszegeket 50, néhány helyen több mint 50 százalékkal emelik. A városi csokot, tehát az ötezer fősnél nagyobb településeken elérhetőt nem lehet a jövőben igénybe venni, viszont kidolgoznak egy új otthonteremtési formát a nagyobb városokhoz.

• Egy gyermek után 600 ezer forint volt a csoktámogatás új családi ház építése, vásárlása esetén, ez egymillió forintra emelkedik,
• két gyermek esetén ez 2,6 millió forint volt a falusi csoknál, ez 4 millió lesz,
• három gyermek esetén 10 millió forint volt, ez 15 millióra emelkedik.

 A meglévő ház korszerűsítésére is lehet alkalmazni, ez

• 1 gyermek esetén 300 ezer helyett 500 ezer forint lesz,
• 2 gyermek esetén 1,3 millió forintról 2 millió forintra emelkedik,
• 3 gyermek esetén 5 millió forintról 7,5 millió forintra emelkedik az összeg.

Marad az 5 százalékos áfakedvezmény lehetősége is.