Donáth Anna egyszer már visszatért, mégsem érkezett meg

A Momentum tavaly január közepén indította el a „Ki vezethet új útra minket?” felütéssel országos óriásplakát-kampányát. Rövidesen maguk válaszolták meg, hogy a párt európai parlamenti képviselőjére, Donáth Annára gondolnak, akit 2021 őszén választottak meg először pártelnöknek, miután Fekete-Győr András lemondott az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson elért rossz eredménye miatt. A 2022-es ellenzéki vereség után ismét új elnököt választott Gelencsér Ferenc személyében a Momentum. Donáth Anna nem indult újra a párt tisztújításán, bejelentette, hogy gyermeket vár.

Soha se mondd, hogy biztos

Tavaly februárban a Momentumban a párt nagy reménységeként várták az európai parlamenti képviselő visszatérését az aktív politizáláshoz.

A mi generációnk feladata, hogy végre megállítsuk azt az ámokfutást, amit ma magyar politikának nevezünk

– jelentette ki Donáth Anna egy éve a jövőértékelő beszédében. Hangsúlyozta, hogy le kell szállniuk a régi ellenzéki vonatról, maguk mögött kell hagyniuk azokat a berögzült mintákat, amelyek újra és újra kétharmadhoz vezetnek. Azt is mondta, hogy igazsággal, őszinteséggel visszaszerezhetik a hitelességüket és a szavazókat; nem holnap, nem rövid távon, „de a maratont így lehet megnyerni”.

A párt élére ugyan nem kívánt visszatérni Donáth, de a momentumosok körében már akkor is őt tartották a közösség valódi vezetőjének és iránymutatójának. Az Indexnek azt mondta: nem ambicionál semmilyen pozíciót sem, csak azt, hogy főállású anya. Gelencsér Ferenc még magabiztosan állította a lapunknak adott interjúban, hogy 2024 júniusáig biztosan a Momentum elnöke marad. Kérdésünkre reagálva kijelentette: „Donáth Anna nem árnyékpártelnök, ő a Momentum egyik nagyon fontos politikusa.”

Tavaly októberben az európai parlamenti képviselő is leszögezte a hvg.hu-nak: 2024 nyaráig biztos, hogy Gelencsér Ferenc lesz az elnök. „Én az arcomat adom a pártnak, én vezetem az uniós listát. Csapatban dolgozunk, ahol mindenkinek megvan a helye” – tette hozzá Donáth Anna.

Még abban a hónapban nagyinterjút adott az Indexnek, és azt mondta, hogy soha nem gondolkodtak társelnöki rendszerben, nem tartja hatékony konstrukciónak. Megkérdeztük tőle, hogy a párt következő – 2024 nyarán esedékes – tisztújításán elindul-e az elnöki székért.

Az én célom egy dátum: június 9-e. Eddig az időpontig pontosan tudjuk, hogy mi történik majd a Momentumban. Nekem a közösségemre és azon keresztül a magyar választókra kell összpontosítanom. Jelenleg a Momentum európai parlamenti listavezetője vagyok, és ebben a pozícióban tudok most a legtöbbet tenni. Ezt nagyon komolyan veszem, akkor is, ha kívülről mindig megkérdezik, miért nem leszek pártvezető. De az én taktikám, hogy a saját lelkiismeretemre figyelek, és nem foglalkozom a külső nyomással, amikor elvállalok egy pozíciót

– válaszolta Donáth Anna az Indexnek.

Az interjúban felvetettük, hogy tavaly február-márciusban (amikor visszatért az aktív politizáláshoz nagyszabású jövőértékelő beszédével) a biztos pártválasztóknál 6-7 százalékon állt a Momentum, és a szeptemberi közvélemény-kutatások szerint sem volt kiugró változás a támogatottságukban.

Fel-le mennek ezek a számok, de a legfontosabb nagymintás közvélemény-kutatás jövő június 9-én, az európai parlamenti választás lesz. Amit addig kapunk számokat, azok csak pillanatnyi lenyomatok, ráadásul attól is függnek ezek az eredmények, hogy melyik közvélemény-kutató készíti a felméréseket. Tendenciákat persze ki lehet olvasni a számokból, és ezek fontos üzenettel bírnak a pártok számára. A Momentum támogatottsága állandóan jojózik, de tavaly márciustól százalékról százalékra emelkedett, és szerintem a párt esetében ez a tendencia

– vélekedett akkor Donáth Anna.

Nem jók a számok

Számok terén azóta sem áll jobban a párt, legutóbb a Medián azt mérte, hogy a szavazó népesség körében 4 százalékos a Momentum támogatottsága, a választani tudó biztos szavazóknál pedig 7 százalékos. Jelen állás szerint egy mandátumot szerezhet a Momentum az európai parlamenti választáson, vagyis csak Donáth Anna ülhetne be az Európai Parlamentbe, és Cseh Katalin kiesne. Előbbi a második mandátumszerzéssel kapcsolatban lapunknak kijelentette:

Magabiztosan mondom, hogy meglesz.

Az Index azonban úgy tudja, hogy a párton belül közel sem ennyire magabiztosak, és ez vezetett Gelencsér Ferenc elnökségének hirtelen végéhez. Elismerik, hogy nehéz helyzetben vette át a pártot, de nem tudott „elég láthatóvá válni” és a Momentum támogatottságát sem növelte az elnöksége. Elemzők többször is kritikaként fogalmazták meg, hogy Donáth Anna tavaly februári visszatérése után

Az elnökcsere körüli kapkodást igazolja, hogy a tisztújítás előtt több mint egy hónappal jelentették be: Donáth Anna újra pártelnök lesz. Még közvetlenül előtte, egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben belső ellentétekről és Gelencsér Ferenc idő előtti távozásáról számoltak be lapunknak. A levelet feltehetően más szerkesztőségeknek is elküldték, többek között az állt benne, hogy a Momentumban egyáltalán nem volt felépítve a kommunikáció Gelencsér Ferenc távozásáról, és azt csak idén akarta bejelenteni a párt.

Az már biztos, hogy az új elnökségnek Gelencsér Ferenc már nem lesz a tagja. Donáth Anna közölte, hogy a párt legnépszerűbb politikusaiból álló elnökségi csapattal szeretne visszatérni: Orosz Annával, Soproni Tamással, Hajnal Miklóssal, Bedő Dáviddal, Tompos Mártonnal és a jelenlegi alelnök Cseh Katalinnal. Azt is hozzátette, hogy „erős liberális alternatívát” akar építeni.

Kényszerhelyzetbe kerülhetnek?

A PegaPoll vezető elemzője, Kovács János a Momentum helyzetével kapcsolatban tavaly év végén elmondta: a Demokratikus Koalícióval való látványosabb konfrontálódás nem járt együtt küldetés- és identitásadó profiltisztítással, miközben a pártelnöki és a közösségi vezetői szerep tartósan szétvált egymástól. Mint arra rámutatott, ezt csak Gelencsér Ferenc év végi lemondása és a tisztújítás látszik feloldani.

Azt is kifejtette az elemző, hogy 2024 a Momentum számára a középpárttá válásról, az ellenzéki kínálat megújításának kísérletéről vagy a kispárti szerepben ragadásról és az »SZDSZ-esedésről« fog szólni. „A párt számára bravúros volna az is, ha 2024-ben sikerülne megismételnie a 2019-es EP-választási szereplését, miközben az önkormányzati választásokon ügyes jelöltállítási és szövetségi politikával megerősítené országos beágyazottságát – enyhítve támogatottságának aránytalan településszerkezeti mintázatán” – állapította meg Kovács János.

Továbbá úgy vélekedett: Donáth Anna helyzetén nem fog könnyíteni, hogy a közelmúltban a DK-val való erőteljes konfrontáció kommunikációs stratégiáját jelölte ki a pártja számára, miközben a Momentum az önkormányzati választásokon valamilyen mértékű együttműködésre kényszerül majd Gyurcsány Ferenc pártjával is.

Átvesz minden felelősséget

Az Indexes interjúban Donáth Anna arról is beszélt, hogyan látja egy pártelnök felelősségét egy közösség élén.

A megválasztott elnök kapjon olyan felhatalmazást, amelynek birtokában bátran tud politizálni, és ha hibát vét, ha rossz stratégiát követ, akkor annak legyen következménye: mondassák le vagy mondjon le. Az elnök egy szimbólum, mert a közösségnek fontos, hogy tudja, ki az, aki az irányt mutatja, amihez aztán igazodniuk kell

– vélekedett az európai parlamenti képviselő, aki most éppen ezt a felelősséget készül a vállára venni.

A tavaly februári színpadra lépéséhez képest Donáth Anna most a Momentum élén bizonyíthatja be, hogy valóban visszatért, és így milyen eredményre tudja vezetni pártját (növelni tudja-e pártja támogatottságát, meglesz-e a két európai parlamenti mandátum, milyen pozíciókat sikerül elnyernie a Momentumnak az önkormányzatokban) a 2024-es választásokon, megméretve saját képességeit, illetve politikai közösségének valódi erejét.

Most vasárnap – január 28-án – a Momentum tisztújító küldöttgyűlését követően, 14:30-tól beszédet tart Donáth Anna a párt újonnan megválasztott elnökeként (más induló nincs is az elnöki posztért). Az Index a helyszínen lesz, és beszámol az eseményről.

(Borítókép: Donáth Anna 2023. február 4-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)