Hagyó-ügy: sokat markoltak, keveset fogtak

Két és fél év nyomozás után a napokban vádat emelhet az ügyészség a BKV-val kapcsolatos ügyekben. A kiszivárgott nyomozati iratok alapján elmondható, hogy bár több vallomásban is utaltak a gyanúsítottak a pártfinanszírozásra, több szál vezetett a legfelsőbb politikai körök felé, a nyomozás megrekedt Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő meggyanúsításánál. A 21 gyanúsított zöme másod-, harmadvonalbeli BKV-s, vagy kisvállalkozó.

A nyomozati iratokból kiderül, hogy vesztegetéssel végül egy embert sem gyanúsítanak az ügyészek, még az elhíresült Nokiás dobozos ügyben sem. A vád lényegében a hűtlen kezelés: ennek különböző szinteken és különböző értékben elkövetett tényállását próbálják majd bizonyítani.

Néhány kivétel akad, Hagyó Miklóst még zsarolással is gyanúsítják (arra utasította Balogh Zsoltot, hogy 15-15 milliót adjon át neki, mert ha nem, ellehetetleníti egy szerződés aláírása miatt). Hagyót egy kisebb jelentőségű ügyben okirat-hamisítással (élettársát jogi képviselőként hatalmazta meg, hogy látogathassa a börtönben, holott a nőnek nem volt megfelelő képesítése) is meggyanúsították, valamint végkielégítési csalás (Szalainé Szilágyi Eleonóra) és lőszerrel való visszaélés (Lelovics Ottó) is felbukkan a repertoárban.

A nyomozati iratok alapján megállapítható, hogy hűtlen kezeléssel gyanúsítottak három egymásra épülő szintet alkotnak (lásd fenti ábránkat). A legfelső szinten Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadó található, akik a gyanú szerint befolyásukat latba vetve utasították  – közvetlenül, vagy a középső közvetítői szinten keresztül közvetve – a BKV vezetőit, középvezetőit (legalsó, végrehajtói szint) a szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére. Mindketten tagadják, hogy ilyet tettek volna.

A középső, közvetítői szinten, felbujtói minőségben hárman vannak: Tóthfalusi György korábbi SZDSZ-képviselő, a BKV igazgatóságának elnöke; Horváth Éva, Hagyó szóvivője és Lelovics Ottó, Hagyó kommunikációs igazgatója. Horváth Évát fiktív munka után járó bér felvételével is meggyanúsították, Lelovics pedig azért felelhet még, mert a Hagyótól szuvenírbe kapott 3 vadásztöltényt kitette otthon a vitrinbe. Ide számítható Horváth Iván ügyvéd is. Mind a négyen tagadják a vádakat.

A legalsó, végrehajtói szint a legnépesebb. Itt helyezkednek el a BKV volt vezérigazgatói (Antal Attila, Balogh Zsolt), volt helyetteseik (Szalainé Szilágyi Elelonóra, Regőczi Miklós, Bolla Tibor, aki egyedüliként jelenleg is gazdasági igazgató még a BKV-nál; Szalai László, Prím Péter), valamint a főosztályvezetők (Zelenák Tibor, Vitéz Ágnes) és a munkatársak (Hofer Ingrid).

Ezen a szinten nehezebb tagadni, hiszen az adott vezető aláírása ott szerepel az ügyészség által indokolatlannak és szükségtelennek ítélt szerződésen. Ugyan senki sem ismerte el a rá kirótt bűncselekményt, gyakran előkerül a védekezés, hogy félelemből, zsarolásra, a munkahely elvesztésének belengetése miatt, vagy egyszerűen munkahelyi fegyelemből engedélyeztek, írtak alá. Gyakran felbukkan a kulcsmondat: „semmi rendkívüli nem volt abban, hogy egy teljesítést aláírtam”.

Összesen 610 milliót bukott a BKV?

Nem mindegy, hogy kit hány szükségtelen szerződés miatt gyanúsítanak, attól függően lehet különösen nagy, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelni. A bajnok ebben a nyomozati iratok szerint egyértelműen Antal Attila, akihez 21 konkrét cég szerződéseit társították, mintegy 200 millió forint értékben. A kár kiszámolásakor általában a szerződés teljes értékét vették a nyomozók. Számításaink szerint összesen mintegy 610 millió forint vagyoni hátrány érhette a szerződésekkel a BKV-t, mivel a 30 érintett cég szerződései a gyanúsítottak nagy részénél átfedésben vannak. Ha szerződéseken kívül ehhez Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítését is hozzászámoljuk, a vagyoni kár 700 millióra rúg.

Külön szintet alkotnak a gyanúsítottak között a külső cégek, ügyvédi irodák vezetői, akik a gyanú szerint bűnsegédként követték el a hűtlen kezelést. Bár azt gondolná az egyszeri állampolgár, hogy ez minimum 30 gyanúsítottat jelent, valójában csak négy cégvezető és egy ügyvéd került be a kosárba.

Fénymásolóktól a vízilabdáig

A vallomásokban gyakran előbukkan Horváth Iván ügyvéd, a Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Iroda egyik vezetőjének a neve, mint Hagyó bizalmas embere, de végül csak egy 19 milliós megbízással (az Optimismo Kft. gyanú szerint fiktív, a fénymásoló-állomány felmérésére kötött szerződésével) hozták kapcsolatba. A nyomozók szerint Hagyóval való kapcsolatát felhasználva rávette Antalt a szerződés megkötésére, ami különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésnek minősül.

Ehhez az ügyhöz kapcsolódik a másik gyanúsított, Buday Tünde, az Optimismo Kft. vezetője is, aki a gyanú szerint bűnsegédként követette el a hűtlen kezelést. Mátay László (Horváth Éva házastársa, az FFVD Bt. vezetője) szintén bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt felel, ha beigazolódik a gyanú ellene. Cége szükségtelen, indokolatlan szerződést kötött, valamint fiktív munkát végzett a gyanú szerint, összesen 27 millió forint értékben.

Ebbe a csoportba tartozik Mecsér Béláné, a DAM Bt. vezetője is, aki a gyanú szerint azon az alapon, hogy korábban részt vett az MSZP kampányában, pályázat nélkül szerződést kötött egy indokolatlan 4,7 millió forintos tanulmányra, ami a BKV kommunikációját dolgozta ki „a gyermek és ifjúsági korosztály felé”.

Itt található Csapó Gábor (vízilabdás, a Csapó Bt. vezetője) is, aki a gyanú szerint bűnsegéd hűtlen kezelésben. A nyomozók szerint a Csapó Bt. ugyanis kizárólag azon az alapon, hogy Csapó Hagyónak az ismerőse, indokolatlanul és szükségtelenül reklámfelületet biztosított a BKV-nak összesen 2,8 millió forint értékben.

A nyomozati iratokból kiszivárgott vallomások szerint a megszorongatott BKV-vezetők számos nagyon érdekes korrupciós sztorit meséltek. Volt olyan, amit gyakran egymástól függetlenül ketten-hárman is egybehangzóan állítottak, mégsem lett gyanúsítás – egyelőre – belőlük, az ügyészség ugyanis nem találta elegendőnek a bizonyítékot rájuk.

Az MSZP pénztárnok, mint fő csatornázó?

Horváth Éva, Hagyó volt sajtósa vallomásában egyszer csak kinyitotta a száját, és elkezdett beszélni. A vallomásában főleg Puch László, az MSZP nagyhatalmú gazdasági háttérembere, volt főpénztárnoka volt a célkeresztben. Ha az ügyészeknek sikerült volna bizonyítékot találniuk a vallomása mellett arra, amit mond, most Puch is ott ülne Hagyó és Mesterházy mellett a felső szinten.

Horváth Éva lényegében azt állította, hogy három nagy fővárosi közműcég (Főtáv, Vízművek vagy az FKF), valamint a BKV, az MVM vagy az MFB, Puch politikai befolyására, nyomására hirdetett Puch (strómanokon keresztül irányított) cégeinél, a befolyt bevétel egy részét pedig pártfinanszírozásra fordították. Két ilyen céget nevezett meg, a Media Magnet Kft.-t és a Stop.hu újságot kiadó OPT Kft.-t. Horváth Éva azt is elmondta a nyomozóknak, hogy Puch, illetve beosztottjának irodájában van egy-egy páncélszekrény, amiből „illegális kifizetéseket teljesítettek”.

A Media Magnettel kapcsolatban Regőczi Miklós volt kommunikációs igazgató is azt vallotta, hogy a Hagyó-kabinet egyik tagja szólt neki, hogy ez a cég Puch László érdekeltségébe tartozik, és kb 20 millió forintos megbízást kell szerezni a cégnek. Az összeg nagysága miatt szólt Antal Attila akkori vezérigazgatónak, aki azt mondta, hogy kössék meg a szerződést.

Egy 19 millió forintos szerződést meg is kötöttek 2007-ben a Media Magnet-tel, amellyel kapcsolatban egyébként Vitéz Ágnes marketing- főosztályvezetőt meg is gyanúsították hűtlen kezeléssel, de a gyanúsításokban máshol ezek a szerződések nem szerepelnek. A Media Magnet vezetőjét tanúként hallgatták ki, nem gyanúsítják, mint ahogy Puch Lászlót sem hallgatták ki végül.

Lenyúlták az SZDSZ-t is, de hova lett 100 millió kenőpénz?

Két vallomásban is felmerül a Promix Kft. neve, amely cégnek jelenleg is (2015-ig) érvényes szerződése van a BKV-val reklámfelületek értékesítésére. Regőczi Miklós és Balogh Zsolt is úgy beszél a szerződésről egymástól függetlenül, hogy tudomásuk szerint  a megkötésénél százmillió forintos kenőpénz cserélt gazdát, amelyet az SZDSZ-es kötődésű BKV igazgatótanács-elnök, Tóthfalusi György kapott.

Az ügy pikantériája, hogy mindkettőjük tudomása szerint Tóthfalusi a mindenható Mesterházy Ernő háta mögött, saját szakállára cselekedett, amiért később kihúzta a gyufát, sőt Regőczi még arról is hallott, hogy a pénz után az SZDSZ által megbízott magánnyomozó is kutakodott. A vallomásokban elhangzottakból végül nem lett gyanúsítás, Tóthfalusit ezzel az üggyel nem gyanúsítják (csak a kommunikációs szerződések megkötése ügyében felbujtóként); a nyomozást lezárták.

Tóthfalusi neve egy másik gyanús ügyben is felmerült, amelyre a nyomozók már nagyobb figyelmet fordítottak. Egy 2010 márciusi rendőrségi jelentés szerint a BKV Hungária körúti ingatlanrészét Tóthfalusi elsődleges közreműködésével úgy játszották át a Welt-Stadt Immobilien ingatlancégnek, hogy a telken közel 300 millió forint anyagi hátrány érte a BKV-t. A nyomozó alezredes jelentése annyira elnyerte felettesének tetszését, hogy „Így van! Szép munka!” felirattal szignózta.

Az ingatlancég tulajdonosa egyébként nem más a vallomások szerint, mint Gag El Michael, a metrómegállókban található Princess pékség-hálózat vezetője. Antal Attila egyik vallomásában kitért arra is, hogy ő, ahogy tudta, akadályozta a telekügyletet, mert régebbi egy vizsgálat során kiderült, hogy a pékségek területeit a lehető leghosszabb távra és kiugróan alacsony bérleti díjjal adták bérbe, ezért nem tetszett neki a befektető személye. Az ügyben Antal, Balogh és Regőczi is azt vallotta, hogy az ingatlan értékesítésének érdekében Tóthfalusi lépett fel. Ennek ellenére az ügyben senkit sem gyanúsítják.

Bizonyíték hiányában nincs gyanúsítás

Antal Attila vallomása alapján már korábban beszámoltunk a 4-es metró állomásbeépítési tenderéről, amely szerint a Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt Hatvani-Szabó János a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a céget a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez. A nyomozás megállapította, hogy a Swietelsky nyert, megpróbálták lekövetni a számlamozgásokat, az ügyben kellő bizonyíték hiányában nincs gyanúsítás. A Swietelsky közleményben tagadta a vallomásban elhangzottakat.

Nem gyanúsítottak meg senkit sem igazán a Nokiás dobozról elhíresült vesztegetési ügyben sem, amelyről Balogh Zsolt beszélt vallomásában. Balogh azt vallotta, hogy a Synergon ügyvezetője kétszer 15 millió forint „üzletszerzési jutalékot” juttatott Hagyó Miklósnak egy korábban elnyert szoftverlicenc-szerződésért. A tranzakciókat neki kellett elintéznie, mert vallomása szerint Hagyó megfenyegette. Ennek az ügynek végül egy gyanúsítottja maradt, méghozzá Hagyó Miklós, akit az ügyészség csak zsarolással gyanúsít, vesztegetéssel nem.

Szintén Balogh számolt be vallomásában arról, hogy a szentendrei HÉV-kijelzők kiépítésének százmillió forintos beruházásából a kivitelező CC Soft Kft. ügyvezetője Hagyó bizalmasán, Hatvani-Szabó Jánoson keresztül 40-60 millió forintot juttatott egy talpas borítékban a főpolgármester-helyettesnek. Vesztegetés miatt gyanúsítás ebben az ügyben sincs, maradt a hűtlen kezelés Hagyó, Antal és Balogh meggyanúsításával.

A főügyészség hamarosan, várhatóan még az idei évben dönt a vádemelés kérdésében, mondta az Indexnek Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Ügyészség szóvivője.