A Margitszigetről döntött a Világ Legkisebb Népszavazása

Köszöntjük a kedves Olvasókat, ez itt a Majdnem Mindent Eldöntő Nagy Margitszigeti Népszavazás élő közvetítése. Ma eldől, mit akar Margitsziget népe, az a három ember, akinek bejelentett lakcíme a szigeten van és ezért szavazhat a kérdésben, ami így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a Margitsziget ne Budapest Főváros XIII. kerület közigazgatási területéhez tartozzon?

Igazából a kérdés már eldőlt, a szigetet ugyanis egy huszárvágással „kivették” a kerület irányítása alól, hogy a jövőben csak és kizárólag a fővárosi önkormányzatot boldogítsa, de az önkormányzat nem adja fel, tovább küzd a terület irányításáért. Ezért írt ki népszavazást.

A népszavazás hátterét ebben a cikkben foglaltuk össze. A Nagy Izgalom viszont csak most következik: hogyan dönt Margitsziget Népe? A tét óriási, vagyis majdnem óriási, a szavazás eredménye ugyanis nem lesz ügydöntő. De ha Tarlós István figyelmen kívül hagyja a Nép akaratát, akkor a szocialista vezetésű XIII. kerület joggal vetheti a szemére, hogy a főpolgármestert nem érdekli, mit akarnak az emberek. A többség.

Izguljon velünk együtt és kövesse élőben Magyarország valaha volt legfurcsább és legkisebb, mondhatni, legcukibb népszavazását csak itt, csak most az Indexen!

A XIII. kerületben a rendszerváltás óta nem volt még helyi népszavazás, a margitszigeti az első. Bezzeg a Józsefvárosban már volt, még két évvel ezelőtt, hajléktalankérdésben, igaz, annak érvénytelen lett az eredménye. Na, de majd ennek: most elég, ha csak 2 ember szavaz és akkor nem lesz érvénytelen. Hajrá Margitsziget, hajrá margitszigetiek!

Az országgyűlési választásokon és az országos népszavazáson a Nemzeti (korábban Országos) Választási Iroda kétóránként közli a részvételi arányt a szavazáson megjelentek száma alapján. Mi is így teszünk.

Még mielőtt a szívünkhöz kapnánk, mindenki nyugodjon meg: van. A Nem adjuk a Margitszigetet – Népszavazás oldalnak jelenleg több mint 2400 rajongója van, köztük a millás-együttes Juhász Péter. „Nincs semmiféle szervezeti kötődésünk sem a kerületi önkormányzat, pláne nincs az MSZP vagy más pártok felé” – írták az Indexnek az oldal szerkesztői. Értik, CIVILEK!

Minden bizonnyal a XIII. kerületet, ezt abból gondoljuk, hogy Bródy János zenélt azon a pikniken, amit éppen azért szerveztek civilek, hogy ne Budapesté legyen a sziget.

Mármint a népszavazás. A főpolgármester korábban komédiának nevezte a referendumot. Szerinte a „Margitsziget mindig is a főváros tulajdonában volt, most is ott van”, hiába is akar mást Tóth József XIII. kerületi (szocialista) polgármester.

Ha valamikor, akkor ezen a napon különösen érvényesek Hasszán bin Talal jordániai herceg szavai: „Ma valódi létünk válaszútja előtt állunk.” Jean Baudrillard francia filozófus gondolatai is a fülemben csengenek, most, hogy együtt izgulhatok Margitsziget őslakosaival: „Minden diskurzus és kommentár gigantikus méretűvé nagyítja magát az eseményt és annak ránk gyakorolt hatását.”

A Nem adjuk a Margitszigetet – Népszavazás Facebook-csoport üzemeltetője ugyanis még pénteken azt nyilatkozta az Indexnek, hogy bár sem kampányt, sem egyéb eseményt nem terveztek erre a hétvégére, de „azért pár facebook posztot kiteszünk a hétvége során”. Nem lepődnénk meg, ha Tarlós ma nem merné bekapcsolni a számítógépét.

Abban a házban, ahol Margitsziget népe él, egy nyilvános WC is van. Az ott dolgozó hölgy az Indextől tudta meg, hogy ma szavaznak az itt élők a szigetről. „Van véleményem, amit magánemberként szívesen el is mondanék, de dolgozom, meg van tiltva, hogy nyilatkozzam” – mondta.

A szavazóbizottság kitörő örömmel fogadta, amikor az Index fotósa reggel fél 9-kor meglepte őket, mert azt hitték, hogy megjött az első szavazó. Csalódniuk kellett. Azért lenne fontos nekik, hogy jöjjön végre valaki, aki szavaz is, mert az első szavazó hitelesíti az urnát.

Az urnát még nem hitelesítették

Fotó: Huszti István

A legutóbbi, 2010-es országgyűlési választáson reggel 9-kor 8,5 százalékos volt a választói részvétel (igaz, a második fordulóban, míg az elsőben 10,23 százalékos). Ez itt nehezen menne, tekintve, hogy csak hárman szavazhatnak. De még ők is kivárnak.

Már éledezik a sziget, egyre több futót látunk. Egyelőre senki nem jött ki abból a házból, ahová a szavazásra jogosultak vannak bejelentve. Pedig az idő szép, ennél kellemesebb nem is lehetne a népszavazásra.

Fotó: Huszti István

Az Index múlt csütörtökön felkereste Margitsziget Népét, hogy megtudja, ha aznap lenne a választás, hogyan szavaznának az emberek. Sajnos azonban csak egyetlen egy szavazót találtunk otthon a háromból. Igaz, az az egy elárulta, mire voksol, de mivel a nép másik két tagját nem értük el, így az eredmény torz.

A nagymarországos, kocsira ragasztott matricák mintájára ilyet is találni: itt egy Nagytizenharmadik Kerület matrica egy margitszigeti bringóhintón

Mármint a legfeljebb hármat, hiszen azt ugyebár még nem lehet tudni, hányan is fognak tényleg szavazni. Az viszont biztos, hogy a szavazatszámláló bizottságnak öt tagja van, a margitszigeti szavazókörben ők ülnek ma estig:

Fotó: Huszti István

• Sali Ferencné (elnök)
• Rónaszéki Tiborné (elnökhelyettes)
• Debrecenyi István (tag)
• Magyar Péterné (tag)
• Sánta Sándorné (MSZP, megbízott tag)

Befolyásolja-e a szavazási kedvet az időjárás? Ha igen, hogyan? – tettük fel a kérdést Krekó Péternek, a Political Capital elemzőjének. A szakértő alapos, nemzetközi kitekintéssel tarkított választ adott. Ezt:

Sajnos az időjárás pontos hatásáról a választási részvételre nincs pontos tudásunk, és a kutatási eredmények is ellentmondóak. Az USA-ban például egyes kutatások szerint egy inch (2,54 cm) eső körülbelül egy százalékponttal csökkenti a választási részvételt. Ezt az eredményt a jelenlegi helyzetre alkalmazva (ami önmagában is megkérdőjelezhető) azt mondhatnánk, hogy ahhoz, hogy az időjárás miatt egy ember távolmaradjon a szavazástól (tehát a részvétel 33 százalékponttal csökkenjen), ahhoz 84 centiméter esőnek kellene esnie.

Az előbbi kutatás szerint a választások napi eső a republikánusoknak kedvez, más kutatások szerint azonban ilyen hatás nincs, és csak azokat tartja távol az eső a szavazástól, akikben gyengébb az állampolgári kötelességérzet. Holland kutatóknak az International Journal of Biometeorologyban publikált tanulmánya szerint ugyanakkor Hollandiában a kereszténydemokratáknak kedvez a zord időjárás, a baloldal viszont megszenvedi azt. Ezek alapján sajnos nem könnyű megtippelni a részvételt még a kiváló (állami) meteorológiai előrejelzések birtokában sem.

Bárhogy is dönt a nép, a rendőrök nem tartanak attól, hogy az eredménnyel elégedetlenek felgyújtják a várost, de még egy tisztességes kukaborogatás sincs kilátásba helyezve.

Még demonstrációt sem jelentettek be erre a napra – tudtuk meg a BRFK-tól. PEACE!

Izgatottan várjuk, hogy kilépjen a házból az első szavazó és elmenjen leadni a szavazatát, de egyelőre semmi. Vajon meddig feszíti még tovább az idegeinket?

A polgármesteri hivatalban további négy taggal működik a helyi választási bizottság; reméljük, nem lesz rettenetesen rengeteg dolguk. Ők azok

• Mike István (elnök)
• Dr. Váczy Attila (elnökhelyettes)
• Földes Tamás (tag)
• Kertész Károly (MSZP, megbízott tag)

Csak hogy értsük, mi is a mai választáson a tét, bemutatunk pár videót a Margitsziget viharos történetéből. Elsőként is azt, amikor 1919-ben a nép birtokba vette az addig csak belépővel látogatható szigetet, és ezzel nemcsak a budapesti munkásság életszínvonala nőtt nagyot, de a Margitsziget lett a népi demokrácia egyik jelképe. Azóta is a bringóhintózás testesíti meg mindazt, amiről a budapesti kkönnyű- és nehézipari munkások csak álmodhatnak. Meg persze a Bed Beach.

A Fidesz az általa azóta már ismét bevezett tandíj, továbbá a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlését kezdeményezte, erről 2008. március 9-én volt országos népszavazás. A választásra jogosultak 50,4 százaléka adta le szavazatát, többségük (kérdésenként 82-84 százalék) igennel szavazott, amivel a díjak eltörlését támogatta. Az 50 százalékos részvétel most kizárt (0, 33,3, 66,7 vagy 100 százalék lehet), az igenek többsége az elcsatolást erősítené meg.

Most is pusmognak olyasmiről, hogy a választások igazi tétje a margitszigeti ingatlanberuházások jövője, sőt ha lenne még valaki, aki szalmakalapban, sétapálcával menne ki a szigetre, na akkor ő biztos azt suttogná, hogy ingatlanpanama.

Az ingatlanfejlesztés már a harmincas években is dübörgött a Margitszigeten, akkor épül a Palatinus Gyógyfürdő és Hotel, ami az idegenek igényeit és szájaízét is kielégítette. Legalábbis így mondták a megnyitón, ahol a gazdasági válság nehézségeit is beleszőtték a beszédbe. Csak a divat változik, meg a film lett színes.

Krekó Péter, a Political Capital elemzője biztos abban, hogy a mostani népszavazásnak nagyon komoly belpolitikai következményei lesznek. A Fidesz borotvaélen táncol, de ha ketten is az elszakadást támogatják, a kétharmados érvek erősebbek lesznek, mint valaha. És akkor a szakértő válasza kérdésünkre, miszerint egy ilyen nem ügydöntő népszavazásnak van-e, lehet-e bármi jelentősége:

A népszavazás eredménye bizonyosan politikai földrengést okoz majd. Ha esetleg a szavazáson a többség a fővárosi átvétel ellenében foglal állást, a Fidesz mégis keresztül viszi, megszűnik a Fidesz jogalapja arra, hogy a „nép”-re és a „többség”-re hivatkozzon. Ha viszont a többség (két ember) az „elszakadás” mellett szavaz, a Fidesz továbbra is jogosan hivatkozhat majd a „kétharmadra”.

A margitszigeti népszavazás az önkormányzat előzetes becslése szerint 250 ezer forintba kerül. Összesen hárman szavazhatnak, így fejenként 83 000 forintba kerül a procedúra. Összehasonlításképpen: a 2011-ben rendezett józsefvárosi népszavazás szavazóként 519 forintjába került a kerületnek.

hogy 3 ember népszavaz a szigetről, de a történelem már számtalanszor bebizonyította, nem az számít, ki van túlerőben. Emlékszem, a kilencvenes évek elején Móron csak 1, azaz egy darab bőrfejű volt, de miután fújosfestékkel kiírta a falra, hogy EGYSÉGBEN AZ ERŐ, senki nem kérdőjelezte meg az erejét.

Nem az önkormányzat hibája, de ha a három emberből esetleg csak egy ember adja le a voksát, akkor már nem lesz titkos a szavazás, hiszen tudni fogják, hogy az illető hogyan szavazott. Igaz, ebben az esetben a népszavazás is érvénytelen lesz, ahhoz ugyanis, hogy érvényes legyen, legalább két embernek szavaznia kellene.

Megjött Pándi Balázs is, hogy segítsen tudósítani, rögtön egy gyermekkori élményével kezdte. '97 körül még a kispesti lakótelepen lakott, amikor egy angol turistát leszúrtak a Margitszigeten. A híradóban aztán - mindenféle figyelmeztetés nélkül - közzétették a halott angol fejét, Pándinak ezután évekig rémálma volt a fej miatt.

A világháború után sokáig nem a firss levegő, a testedzés és a bringóhinitózás volt a legfontosabb, ezért 1948-ig kellett várni, hogy megépítsék a Margit hidat és a szigetet összekötő kis hidat. Reméljük, hogy bármi is lesz a népszavazás eredménye, ilyen mértékű izolációra most mégsem kényszerül majd a Margitsziget lakossága.