Gyurcsány Ferenc az EU terhére volt nagyvonalú

ÁLTALÁNOS ÍGÉRETEK

Hiller István decemberben már kapott jutalmat "a felsőoktatási reform második szakaszának előkészítéséért és elindításáért". (Az első szakasz a bolognai rendszerre való áttérés volt Magyar Bálint minisztersége idején.) Az oktatási miniszter korábbi nyilatkozata szerint 2008-ig, az első tandíjfizetésig - ami maga is a reform része - megvalósulhat az intézményrendszer, a finanszírozás, a hallgatói juttatások reformja, az infrastruktúra átalakítása, a minőségi monitoring rendszer kialakítása.

A felsőoktatási reformhoz hasonlóan ez is egy hosszú évek óta tartó folyamat. Szekeres Imre honvédelmi miniszter például a magyar haderőreform folytatásért, illetve a minisztérium hatékony átszervezéséért kapott decemberben háromheti illetményének megfelelő jutalmat. A Honvédelmi Minisztérium 2006-os Szervezeti és Működési Szabályzata is tartalmazza a magyar honvédség vezetés-irányítási rendszere belső struktúrájának mély átalakítását. A haderőreform haditechnikai fejlesztéseinek megkezdését egy 1999-es kormányhatározat tette lehetővé, a folyamat a 2010-es évek elején érhet véget. Gyurcsány nem beszélt arról, ami miatt a NATO vezetése leggyakrabban bírálja Magyarországot: taggá válásunk óta a védelmi kiadásunkat évről évre csökkentettük, miközben - ahogy egy brit képviselő fogalmazott - "zsebre vágtuk a biztonsági garanciákat".

Gyurcsány előszeretettel beszél a munkaerőpiacról, amikor nagy ívűnek szánt reformokat hirdet. Emlékezhetünk, annak idején a száz lépést is a munkaügyi lépésekkel indította el , bár akkor 15 nagyon konkrét vállalást fogalmazott meg, míg most csak némi maszatolásra futotta, ráadásul abban sincs sok új. A szlogen például alig változott: 2005-ben arról volt szó, hogy mindenkinek, míg most arról, hogy jobban megérje dolgozni. A tartalmi elemek sem újak: a szociális segélyezést már ez év elején átalakították, hogy jobban megérje dolgozni, míg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeinek megváltoztatását már a 2005-ös lépések között is megígérte a kormányfő. Az akkor meg is történt abban a szellemben, hogy a valóban rászorultak támogatását szolgálja a rendszer. A változtatás után a rendszer - amelyre évente mintegy 60 milliárd forintot költenek - a szakmai szervezetek szerint rosszabb lett, mint volt. A megváltozott munkaképességűek közül ma mintegy húszezren dolgoznak, miközben számuk országosan meghaladja a félmilliót.

Az önkormányzati reform valójában pénzelvonást jelent, mivel a jelenlegi önkormányzati rendszer 1990-ben - Veres János pénzügyminiszter szavaival - "egy sokkal bővebb anyagi lehetőségekkel rendelkező országra lett szabva". A reform a pedagógusszámot és az igazgatási számot csökkentené lényegesen, a szociális rendszer is teljesen átalakulna.

Az állam a gazdálkodási fegyelmet azzal akarja erősíteni az önkormányzatoknál, hogy például a kistelepülések önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatait csak akkor támogatja, ha körjegyzőséghez tartozik. A megyei normatív támogatások összege is milliárdokkal csökken, az államot a hulladék közszolgáltatás fejlesztéséért, állatkerti támogatásért vagy sportpályák felújításáért már nem lehet pumpolni.

A miniszterelnök a büntető törvénykönyv megújításának bejelentésével sem vállalt nagy kockázatot, hiszen már régóta lehetett tudni, hogy a parlament erről a tavaszi ülésszakon tárgyal. A kormány reményei szerint, a többi között, az életfogytig tartó szabadságvesztést nem lehet enyhébb, börtönfokozatban végrehajtani, büntetendővé válik a radioaktív anyaggal és a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűncselekményeinek már az előkészülete is, felülvizsgálnak bizonyos gazdasági bűncselekményeket, emelik a bűncselekmények értékhatárait, ezért kevéssé lesznek leterheltek a bíróságok.

A szintén a kormányprogramban meghirdetett új polgári törvénykönyv parlamenti vitája még nem kezdődött el. Annyi kiszivárgott, hogy az új Ptk. engedné családi alapítványok létrehozását.

A következő hónapoké, mi? Nem véletlenül vagyunk szkeptikusok: 2005. augusztusában a gazdasági minisztérium már arról tájékoztatott minket, hogy "17 munkacsoport dolgozik az új energiakoncepció alapjául szolgáló munkaanyagokon". Aztán tavaly januárban Kóka János mondta azt egy kormányszóvivői tájékoztatón: "azt szeretném elérni, hogy hozzuk előre első negyedév végére - tehát március 31-ig - az energiastratégia véglegezését". Aligha 2007. március 31-re gondolt a fészekrakó miniszter, de most úgy tűnik, már az is jó lenne, ha akkorra lenne energetikai koncepció. Amelyről mindig elmondják, hogy abban nagyobb szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak, de aztán ehhez képest mégis egy kurva nagy gáztárolót építünk, ráadásul az energetikai luxusprofit-bizottság elnöke még egy újabb atomerőmű építésének a lehetőségét is felvetette; ráadásul az övével megegyező véleményen van egy volt miniszteri biztos is.

Ha valamiért, valószínűleg a tömegközlekedési reformért nem kapott jutalmat Kóka János a kormányfőtől. Az és közlekedési miniszter már tavaly nyáron bejelentette a szervezett személyszállítás nagyszabású reformját, amely részeként a GKM-hez kerültek volna a regionálissá szervezni tervezett Volán társaságok, bezártak volna 27 vasútvonalat, egységesítették volna a busz- és vonattarifákat. Aztán az egészből szinte semmi nem lett - de Gyurcsány mostani szavaiból sem lett világosabb, hogy mi lesz. Az a négy mondat, amit ennek a témának szentelt, csak arra volt elég, hogy kiderüljön: a kormányfő sem szeretne vonattal utazni (még jó, hogy ott a hivatali autópark), és nem tudja, hogy valójában több mint 200 milliárdos támogatást ad a költségvetés a MÁV-nak és a GYSEV-nek (ebből 111,6 milliárd MÁV-tőkeemelés, 102,9 milliárd költségtérítés személyszállítási közszolgáltatásokhoz).

Az adminisztrációs terhek csökkentése segíti a vállalkozók uniós felkészülését - volt büszke a gazdasági miniszter január 22-én. Nem a mostani, hanem az elődje, és nem az idei, hanem a 2004-es január 22-én. Az akadálymentesítés, az egykapus ügyintézés, a vállalkozói környezet javítása azóta is folyamatosan a kormányzati kommunikációs kampány része. Oszt jónapot, mert történni szinte semmi nem történt. A végleges cégbejegyzés hetekig, akár hónapokig is eltarthat, az elektronikus ügyintézéshez még mindig sorba kell állni az okmányirodában, majd a postán - és egyelőre nem is látni, mi változik. Gyurcsány ígérete a "pár órán belüli" vállalkozásalapításról jól hangzik, de legfeljebb az időtartamban jelent változást ahhoz képest, amiről már novemberben szó volt .

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tavalyi kormányalakításkor jelentette be, hogy Szetey Gábort bízza meg a kormányzati HR-ügyek intézésével. A Buenos Aires-ből hazatérő személyzetis tavaly novemberben azt mondta, 2007. január elsejétől elindul az egységes teljesítményértékelési rendszer, nagyjából ezer emberrel. Ennek lényege, hogy ha valaki jól teljesít, többletpénzeket kaphat, ha viszont rendszeresen az elvárt szint alatt végzi munkáját, akár ki is rúghatják.

A pártfinanszírozás a pártok - különösen a kisebbek - kedvenc vesszőparipája, mégse történik változás a rendszerben. A törvény szerint egy országgyűlési képviselőjelölt kampányára egymillió forintot lehet költeni, valójában ennek többszörösét költik el a pártok, a pénzek eredetét homály fedi. A választási kampány után az igazságügyi miniszter jelentette be a törvény szigorítását, a szigorítás azonban elmaradt, majd az SZDSZ kezdeményezett ötpárti vitát többek között a kampányfinanszírozásról, ami végül kimaradt a csomagból.