Elvitte a pénzt a szélsőséges időjárás

2005.08.23. 12:41
A mediterrán térségből április óta négy-öt hatalmas felhőrendszer is áthaladt az országon, ennek köszönhető, hogy rég látott mennyiségű eső hullott az országra. A többmilliárdos károkat okozó égi áldás és a víz elleni védekezés meglehetősen megviseli a katasztrófavédelmi szerveket és a vis major kereteket is kimeríti.

Az utóbbi hónapok időjárására nézve egyértelmű, hogy az idei nyárral valami nincs rendben, ezt a feltételezést megerősítik a meteorológusok állításai és adatai is. A szélsőséges időjárás miatt többmilliárd forintos kár keletkezett eddig az országban. Csak a biztosítókhoz ötmilliárd forintot meghaladó kárt jelentettek be július közepe óta.

Apad a pénz

Felemésztheti a megyei katasztrófavédelmi szervek költségvetését a víz elleni védekezés, tudta meg az Index Dobson Tibortól, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának szóvivőjétől. A folyamatban lévő munkák költségeiről pontos adatok még nincsenek, és csak ősszel derül majd ki, hogy mekkora összegeket nyeltek el a csatornák. A katasztrófavédelmi szervek fix költségvetésből működnek, de attól azért nem kell tartani, hogy ha elfogy a pénz akkor benzin nélkül maradnak a tűzoltóautók, tette hozzá az ezredes. Ugyanis ha felélik az adott évre szóló keretet, akkor a vis major alapokból kapnak a működéshez szükséges utánpótlást, magyarázta Dobson.


Fotó: EPA

A Belügyminisztérium sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy a tizenkilenc magyar megyéből már csak öt az, ahol nem merültek ki a megyei területfejlesztési tanácsoknál lévő vis major keretek. Békés, Csongrád, Komárom-Esztergom, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok megyéken kívül mindenütt elfogyott a katasztrófahelyzetekre félretett pénz.

Kárelhárítás

A központi költségvetésből idén 1,248 milliárd forintot osztottak le a megyékhez a készenléti keretekbe, míg a központi tartalék 1,852 milliárd forint - tehát összesen 3,1 milliárd forint szánható kárelhárításra és helyreállításra.

Tizennégy megyében már elfogyott a pénz, például a májusi nógrádi esőzések miatt összesen 368 millió forintot fizettek ki, ebből csak Mátrakeresztes 271 milliót kapott. A tokajhegyaljai árvizek 243,6 millió forintot húztak ki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vis major keretből, a legnagyobb összeget Mád kapta, 187,7 milliót utaltak át a falu kárainak enyhítésére.

Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből a májusi, júliusi vízkárok óta 409,4 millió forint igénylés érkezett a vis major keretekhez, ezek elbírálása még folyamatban van, tudtuk meg a BM-től. Így a boldvai 36,7 milliós igénylésről is csak később döntenek. Az aktuális károkról egyelőre nincs összesített adat, azonban ha nem kegyelmez az időjárás és tovább folytatódik a rendkívül esős idő, akkor sem kell azonban attól tartani, hogy nem lesz pénz a kárpótlásra. A vis major keretek kimerülése után a központi tartalékok átcsoportosításával oldják majd meg a pénzgondokat.

Vízkárok: 150 milliós keretösszeg önkormányzatoknak
A kormány a Belügyminisztérium keretéből 150 millió forintos keretösszeget különít el, amelyet az önkormányzatok a vízelvezető rendszerek tisztításával kapcsolatos közhasznú munkákhoz használhatnak fel - jelentette be Batiz András kormányszóvivő. Kifejtette: az 1.000 fő alatti települések rászoruló önkormányzatai a saját forrás 60 százalékát, az 1.000 fő feletti, szintén önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok a saját forrás felét igényelhetik a keretből. Ezen túlmenően az önkormányzatok egymilliárd forint értékben pályázhatnak közhasznú munkások foglalkoztatására is. A kormány kéri, hogy a csapadékelvezető rendszerek tisztítására benyújtott pályázatokat időben, és a támogatás mértékét illetően is, részesítsék előnyben.

A szóvivő tájékoztatása szerint a kormányzati intézkedéseket az indokolja, hogy a károk egy részének kialakulásában szerepet játszottak a belterületi csapadékelvezető rendszerek karbantartási hiányosságai is. Batiz András elmondta: a szokatlan mennyiségű eső miatt augusztus 15-től kedd hajnalig összesen 1.600 esetben kellett beavatkoznia a katasztófavédelemnek vízszivattyúzásra, fakivágásra, vagy épületkár-megelőzésre. A védekezésben mintegy négyezren vettek részt, ideiglenesen 67 embert kellett kitelepíteni. Egyelőre csak az ország keleti részéből vannak káradatok: itt mintegy 1.000 lakóingatlan sérült meg, a kár mértéke meghaladja a 261 millió forintot.