2015 márciusában a kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól megtisztítva 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 4 százalékkal több élelmiszer fogyott, nem élelmiszerből 5,6 százalékkal több. Az üzemanyag-kiskereskedelem 8,7 százalékkal nőtt. Az első negyedévi forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 6,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, közölte a KSH.

2015 első negyedévében 22 014 gyerek született, 3,3 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben. Csakhogy közben 37 823 magyar meg is halt, ami meg 15 százalékos emelkedés. A természetes fogyás így 15 809 fő volt, 4125-tel több az egy évvel korábbinál, közölte a KSH.

„Milyen üzenetet hordoz, ha már maga az állam sem egyenlíti ki a számlákat a vállalt határidőre, miként tűrhetik el az állami döntéshozók hogy tízmilliárdos összegben halmozódjanak fel a kórházak, az oktatásügy lejárt számlái?” – tette fel a kérdést Domokos László, ÁSZ-elnök keddi interjújában.

Domokos László

Fotó: Soós Lajos

Kétségtelen, az állam nem mutat túl jó példát. Áprilisban még 3,7 milliárd forinttal 116,1 milliárd forintra nőtt a közintézmények lejárt, határidőn túli tartozása. A teljes tartozásból 85,5 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel, ebből 84,8 milliárd forint az, amellyek a szállítóknak, szolgáltatóknak lógnak.

Az alábbi grafikonon jól látszik, a helyzet az utóbbi években inkább csak romlott, egy hónapban ma már átlagosan összesen 108,7 milliárd forintos tartozást görgetnek maguk előtt az állami közintézmények. Részletesebb adatokat a Napi.hu gyűjtésében olvashat.

Érdekes összeállítást közölt a Portfolio.hu a közmunkáról, mi most csak három szemléletes ábrát ragadnánk ki a teljes cikkből.

Ennyibe kerülnek:

Így szépítik a mutatót:

Ennyien vannak:

Kijött a maradék régiós GDP-adat, ami szerint egyáltalán nem is állunk olyan jól a többiekhez képest. Egészen pontosan a dobogóról is leszorultunk a csehek és a lengyelek jelentős előzésével. Az előző cikkünkben is megírtuk már, hogy nem biztos még, hogy akkora májerek vagyunk, most be is következett. És nem is biztos, hogy itt a vége.

Éves összevetésben 4,2 százalékkal Románia vezeti a rangsort, Magyarország pedig 3,1 százalékkal a második helyezett. Szlovákia 2,9 százalékos GDP-növekedéssel a harmadik helyen futott be. Spanyolország gazdasága 2,6 százalékkal, Hollandiáé és Nagy-Britanniáé egyaránt 2,4 százalékkal, Lettországé 2,1 százalékkal, Bulgáriáé pedig 2 százalékkal bővült éves szinten. A legrosszabbul Finnország teljesített, a skandináv ország gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott, írja az MTI az Eurostat adataira hivatkozva.

Megjelent az Európai Bizottság népesség elöregedéséről szóló jelentése. Az derül ki belőle, hogy a becslések alapján az EU népessége 2050-ig nagyjából öt százalékkal fog nőni. Ha ez bejön, ekkor 526 millió lakosa lesz az uniónak. Ezt követően viszont csökkenni fog a népesség: 2060-ra így nagyjából 523 millió ember fog élni az EU-ban. Ez viszont csak akkor lesz így, ha a migrációs trendek az Európai Bizottság becsléseinek megfelelően alakulnak majd.

A jelentés Magyarországgal kapcsolatban is tesz megállapításokat. Az derül ki belőle, hogy 2060-ra Magyarország lakossága 700 ezerrel kevesebb lesz, mint most; csaknem minden harmadik magyar 65 év feletti lesz, de hosszabb ideig is fog élni az átlag magyar és úgy is egyre többet kell majd öregségi ellátásokra költeni, ha nehezebben lehet majd ilyen pénzekhez jutni.

Magyarország lakossága 2060-ra 7.5°%-kal csökken – tudjon meg többet arról, hogy mi a teendő #AgeingEU pic.twitter.com/asEdRcOjtx

— Európai Bizottság (@EC_Budapest) May 12, 2015

Bár az utóbbi három évtizedben jelentősen csökkent az alkoholfogyasztás a gazdag országokat tömörítő OECD tagállamainak többségében, több országban is többet piálnak most, mint régebben: ilyen például Finnország, Izland, Izrael, Norvégia és Svédország is. A szervezet friss kutatásából az is kiderül, hogy az OECD átlagos alkoholfogyasztója nagyjából 100 üveg bornak megfelelő alkoholt fogyaszt el egy évben, de valójában a kemény ivás csak a népesség 20 százalékát érinti komolyan.

Az ábra azt mutatja meg, hogy 1982-ben (fehér pontok) és 2012-ben (piros csíkok) hány liter tiszta alkoholt fogyasztottak el az egyes országokban átlagosan (tehát mindegy, hogy bort, sört, vagy rövidet ittak, ezeknek csak az alkoholtartalma számít). Magyarországon az emberek bár többet isznak az OECD-átlagnál, azért még így is csak a középmezőny alján vagyunk. A legnagyobb alkoholisták egyébként az észtek, az osztrákok és a franciák, a legkevesebbet a törökök, az izraeliek és a mexikóiak ittak 2012-ben.

Mit tervez a kormány az államadóssággal, hiánnyal, munkaerőpiaccal, adórendszerrel? Mekkora növekedésre számít? A konvergenciaprogramról szóló hosszabb cikkünket itt olvashatja, a 2018-ig szóló kormányzati tervek legfontosabb chartjait viszont most külön is összeszedtük.

Régi téma, hogy milyen drága foglalkoztatni valakit Magyarországon. Ennek gyakran használt mutatója az adóék, ami azt mutatja, hogy mennyit von el az állam abból a pénzből, amit a munkaadó a munkavállalóra költ.

A múlt héten közzétett konvergenciaprogramban szerepel az alábbi érdekes ábra, ami a különböző jövedelmi helyzetben lévő, különböző kedvezményeket kapó munkavállalók terhelését mutatja. Látszik, hogy a háromgyerekesek gyakorlatilag mindegyik jövedelmi kategóriában kiugróan nagy kedvezményeket kapnak, bár ahogy nő a jövedelem, az olló kicsit zárul. Ehhez képest a munkahelyvédelmi kedvezmények például egészen eltörpülnek.

Hétfőn összesen mintegy 115 ezren kezdik meg az idei érettségit, kevesebben, mint 2005 óta bármikor. Ennek oka elsősorban az, hogy a nem most végzők száma, vagyis azoké, akik főként a felvételi miatt érettségiznek egy-két tárgyból, illetve előrehozott, szintemelő, kiegészítő, pótló, javító vizsgákat tesznek, 2007 óta nem látott mélypontra került.

A munka ünnepén arra gondoltunk, hogy a virsli és a majális mellé azt gondoltuk, felteszünk egy amolyan munka-ünnepi kvízkérdést:

Hát a részmunkaidő.

Nyugat-Európában sokkal népszerűbb az úgynevezett atipikus foglalkoztatás, vagyis, hogy az emberek nem klasszikus, határozatlan idejű, napi nyolc órás munkára kötött szerződéssel dolgoznak, hanem valahogy máshogy.

Fotó: Christian Science Monitor

Ezeknek egy időben nagy divatja volt, elvileg és gyakorlatilag is számos előnnyel jár, de hátrányokkal is. Persze azért Magyarországon is bőven lenne, aki örülne, ha mondjuk részmunkaidőben dolgozhatna, bár valószínűleg azok, akik most így dolgoznak, ha tehetnék, mégis inkább aláírnának egy klasszikus szerződést.

Így alakultak a reaktorépítések 1955 és 2014 között. Az ábrán látszik, hogy az 1979-ben történt amerikai atomipari üzemzavar és a miatta kitört pánik után jelentősen csökkenni kezdett a reaktorépítések száma, majd a trendszerű csökkenés Csernobil után is folytatódott. Mire épp elkezdett volna visszakapaszkodni az új reaktorok száma a 80-as évekbeli szintre, jött Fukusima.

A Portfolio cikke a KSH adatai alapján bemutatja, hogy oszlanak el a háztartások jövedelmei az egyes decilisek között. Ha egy háztartásban 206 ezer nettónál több jut egy főre havonta, az már a legfelső 10 százalékba tartozik.

Érdekes előrejelzést közölt az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) arról, hogy milyen arányban oszlanak meg a világban a diplomások az egyes országok szerint a jövőben. Az adatok alapján a szervezet úgy látja, hogy Kína és India jelentősen előretör, és simán lehagyja az Egyesült Államokat.

Fotó: OECD Income Distribution and Poverty Database

Az OECD a 25-34 éves fiatalok diplomaszerzését vizsgálta a G20-as országokban (a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió tartozik ide). 2005-ben még magasan az Egyesült Államok vezette a diplomások arányát bemutató listát, minden hatodik diploma az USA-ban élt. Kína, Oroszország és Japán volt a további sorrend.

2013-ban ugyanezek az országok tartoztak az élvonalba, de az Egyesült Államok elvesztette a vezető helyét. Kína ugrott az első helyre a vizsgált, összesen 137 millió diplomás 17 százalékai kínai volt. India is szépen előretört, holtversenyben az Egyesült Államokkal 14 százalékon állt.

Ha a mostani világtrend folytatódik a következő 15 évben, jelentősen több lesz a diplomások aránya, és Kína, illetve India dominanciája megkérdőjelezhetetlen lesz - állapítja meg az OECD. Az előrejelzés 2030-ra 300 millió diplomással számol a G20-aknál, és ennek 27 százalékát Kína adja. India lesz a második a sorban, 23 százalékkal. Vagyis a világ diplomásainak felét Kína és India adja majd 2030-ban. Az Egyesült Államok részesedése 8 százalékra süllyed, és Oroszoraszág is visszaesik 4 százalékra.

A jelentés az Európai Unióra is kitér, amelynek céljai között szerepel, hogy 2020-ra minden tagországban 34 éves kor alatt a fiatalok 40 százaléka szerezzen diplomát. A lakosságszám miatt azonban ezek az országok eltörpülnek majd Kína és India mellett.

„Én ellenkező adatokról tudok” – mondta Rogán Antal az RTL Klub riporterének, aki azzal szembesítette, hogy valójában baromfiból esznek a legtöbbet az emberek, nem sertésből.

A téma azután lett érdekes, hogy a kormány bejelentette, jelentősen, 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a sertéshús áfáját. A baromfisok pedig érthető módon kiakadtak, hiszen az adókedvezménnyel majd sokan ráállnak a disznóra, ők pedig versenyhátrányba kerülnek.

Rogán hosszan magyarázta, miért olyan fontos a sertés az embereknek, amikor a csatorna munkatársa KSH-adatokkal zavarta össze. A Fidesz frakcióvezetője ügyesen kivágta magát, azt mondta, hogy ő más adatokról tud.

Az okfejtést Udv-wilson mikroblogger örökítette meg:

Évről évre egyre nagyobb azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya Magyarországon, akik a szüleiknél laknak: 2014-ben a 18-34 éves korosztály 64,8 százaléka élt együtt a szüleivel.

„A professzionális sportban, még a fociban sincs helye az állami pénznek”– mondta kedden egy szocialista felvetésre reagálva a parlamentben Lázár János. 

Közzétették a külföldiek tavalyi magyarországi ingatlanszerzésének engedélyezéséről szóló statisztikai adatokat a kormány honlapján. 2014-ben több mint 1800, többségében budapesti ingatlan került külföldi tulajdonba, a legtöbb vásárló orosz volt. 2013-ban még csak 1365 külföldi állampolgár kapott engedélyt ingatlanszerzésre, összesen 1267 ingatlanra.

A Bankmonitor.hu március 26. és március 29. között 1100 embert kérdezett meg a magyar brókerbotrány hatásairól. Kiderült, hogy

• a válaszadók 20 százaléka aggódik amiatt, hogy csődbe mehet a bank vagy brókercég, ahol a pénzét tartja.
• a kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” a bankokban és a brókercégekben is. 
• Konkrét lépésekre viszont cak kevesen szánták el magukat, a megkérdezettek 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót a botrány következményeként.

Ha a saját megtakarított pénz elhelyezéséről van szó, jelentősen felértékelődött a külföldi bankok és a közvetlen külföldi pénzelhelyezés jelentősége a lakosság szemében.

A K-Monitor 2014-es felmérése szerint tavaly is Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás érdekeltségei kapták a legtöbb agrártámogatást. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeibe tartozó cégek 5,949 milliárd, Csányi Sándor cégei 5,944 milliárd, Leisztinger Tamás érdekeltségei pedig összesen 3,787 milliárd forintnyi támogatást kaptak.

Miközben minden egyes repülőgép-szerencsétlenség külön tragédia, nagy port ver fel, és sokak kedvét elveszi a repüléstől, a statisztikák alapján úgy tűnik, hogy messze nem a legkockázatosabb közlekedési forma. Ha az egymilliárd útra eső balesetek számát nézzük, a bicikli és a motorozás is veszélyesebb, mint a repülés. Ha az utazással eltöltött időre vagy kilométerre vetítjük a halálesetek számát, a repülés még jobban áll, gyakorlatilag a legkevésbé rizikós.

A Germanwings a Lufthansa-csoporthoz tartozó fapados légitársaság. A cég székhelye Kölnben van, de nagyobb bázisai vannak Stuttgartban, Hamburgban, Berlinben és Düsseldorfban is. A társaság 1997-től a német regionális légitársaságból, a Eurowingsből nőtt ki, 2002-ben lett független cég, és ekkor kapta a Germanwings nevet, majd 2009-ben a társaságot felvásárolta a Lufthansa.

Alapos összefoglaló jelent meg a Portfolio.hu-n a keleti nyitás eredményeiről, amelyből kiderül, nem csak az orosz szankciók miatt esett vissza jelentősen a keleti exportunk a nyitás meghirdetése óta. Összességében úgy tűnik, hogy az exportunk csak ott tudott szemmel látható módon növekedni, ahol már régóta létező, jelentős gazdasági kapcsolatok voltak: Törökországban és Kínában.

portfolio.hu

Szijjártó Péter a hétfői Népszavának úgy nyilatkozott, a keleti nyitásnak számokban is megmutatkozó eredménye van. A "rajtunk kívül álló tényezők miatti" kiesés a keleti országokba irányuló magyar export értékét 1,6 milliárd dollárral csökkentette, de azt a régió más országaiba történt kivitel növekedése 600 millió dollárral részben ellensúlyozta.

Az EU tagországok legszerencsésebb lakói a skandináv országokban élnek, derül ki az Eurostat felméréséből, amelyet pénteken, a Boldogság Nemzetközi Napján hoztak nyilvánosságra. Az Eurostat a szövetség 28 tagállamában kért meg 16 évnél idősebb embereket, hogy egy tízes skálán értékeljék az életüket. A legjobb eredményt Finnországban, Dániában és Svédországban mérték, de az öt legboldogabb társadalom közé az osztrák és a holland is befért. Ezeknek az országoknak az átlaga a 8-as szint körül mozgott.

Eurostat

Saját életükkel a dán nyugdíjasok a leginkább elégedettek, de boldogok a 16 és 24 év közötti osztrák és finn fiatalok is. Az Eurostat a legalacsonyabb értékeket Bulgáriában mérte, a legrosszabb eredmények a 65 év feletti kategóriából érkeztek. Amíg a bolgároknál az átlagos érték 4,8 volt, az idősebb korosztály átlagosan 3,8-asra értékelte életminőségét. Összehasonlításképp: hasonló korosztályban Dániában 8,6-os értéket jelentettek.

Az EU legkevésbé boldog lakosai a bolgárok mellett a magyarok, a görögök és a ciprusiak. A közép-európai térségben a magyarok 6,2-vel, a csehek 6,9-cel, a szlovákok 7-tel, a lengyelek 7,2-es értékkel szereplenek a listán. Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint az EU-s társadalmak átlagos megelégedettségi szintje 7,1.

Orbán Viktor miniszterelnök februári Kossuth Rádiós interjújában csúcsra járatta a Charlie Hebdo-támadás óta hangoztatott bevándorló- és menekültellenes szövegét, amikor azt mondta, hogy ha Magyarország nem készül fel, akkor

Ne foglalkozzunk most azzal, hogy a miniszterelnök tisztában van-e a menekült és a bevándorló közötti jogi különbségekkel (arról nem is beszélve, hogy a megélhetési bevándorlásnak, mint kifejezésnek mennyi értelme van). Az adatokat elnézve azt kell mondanunk, hogy Magyarország már most is elég erélyesen visszaveri a menekültáradatot, ugyanis a menekült státuszért folyamodóknak csak egy icipici töredéke kap menekült státuszt a magyar hatóságoktól.

Tovább csökkent 2014-ben az autólopások száma, 4 800 kocsit kötöttek el, ez 30 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben. A lopások 70 százalékát Budapesten jelentik be a CIG Pannónia közleménye szerint.

(via: napicsart.blog.hu)

2015 januárjában a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 7,2 százalékkal voltak olcsóbbak, mint 2014 januárjában.  Ezen belül a növényi termékek ára 7,4, az élő állatok és állati termékeké 6,9  százalékkal csökkent  – derül ki a KSH friss adataiból.

2015 januárjában 2014 januárjához képest:

• a gabonafélék ára 9,9,  a zöldségféléké 4,7, a gyümölcsféléké 21 százalékkal csökkent.
• A krumpli rajongóinak jó hír, hogy a decemberi 39 százalékos éves árlavina tovább folytatódik, bár januárban a krumpli ára csak 38 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2014 januárjában.
• A vágósertés termelői ára 9,1 százalékkal esett vissza, és így 2011. szeptember óta a legalacsonyabb (338 forint/kilogramm). A vágóbaromfi ára sokkal kisebb mértékben, 1,6 százalékkal mérséklődött;
• a tojás ára 5,5 százalékkal nőtt, miközben a tejé 17 százalékkal csökkent.

A keleti után indul a déli nyitás: Szijjártó Péter külgazdasági miniszter csapata ezentúl afrikai és dél-amerikai irányokban keres kereskedelmi kapcsolatokat. Ennek önmagában még örülhetnénk is, ha közben számos új barátunk mellett nem jutna kevesebb idő a régiekre. Észtországban például már követségünk sincs, pedig a déliekhez viszonyítva egész jelentős kereskedelmi partnerünk.

Ha így mennek tovább a dolgok, idén akár 140 ezer ingatlan is gazdát cserélhet a Duna House becslése szerint, februárban 10776 lakást adtak el, ami jóval több, mint tavaly ilyenkor. A válság előtti szinttől még így is messze leszünk, a devizahitelekkel túlpörgetett piacon 2007-ben még több mint 190 ezer ingatlan ment el. Lakásvásárlásra ösztönözhet a nagyon alacsony kamatszint is, sokan dönthetnek most ingatlan mellett, akiknek van egy kis spórolt pénzük. A DH elemzése arra nem tér ki, hogy az eladott ingatlanok milyen értékűek, de a szakemberektől jó ideje azt hallani, hogy hiába indult be a piac, azért főleg a legolcsóbb lakásokat viszik.