Mennyi jövedéki adót kell fizetni egy doboz cigaretta után? Mennyi bevétele van mindebből az államnak? És hogyan változott mindez az utóbbi években? Minden kiderül abból az NGM-es táblázatából, amelyet Demeter Márta országgyűlési képviselő kérdésére tettek közzé a Parlament honlapján.

Az egy doboz cigaretta után évről évre egyre nagyobb jövedéki adót kell fizetni, 2010-ben még csak 349 forintot fizettünk 19 szál után, 2014-ben már 537 forintot. A cigarettából származó jövedéki bevétel azonban nem nő az adóteher növekedésével arányosan. Sőt, 2013-ban jelentősen, 38 milliárd forinttal még csökkent is a költségvetésbe érkező pénz. (Tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre.)

A csökkenés oka, hogy a legális fogyasztás is visszaesett: kevesebb dobozos cigarettát veszünk a trafikokban. Az emberek egy része átállt sodrós dohányra, egy másik részük leszokott, illetve csempészcigit szív.

Nemcsak az EU tagállamainál, hanem a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD országainak többségénél is gyorsabban nőtt a magyar gazdaság tavaly, az év utolsó három hónapjában. 

Az ír statisztikai hivatalnak kedden jelent meg egy átfogó összehasonlítása az EU-tagállamok gazdasági és szociális statisztikáiról. A jelentés alapvetően Írországot hasonlítja össze más tagállamokkal, és az Irish Times cikke például azt emeli ki belőle, hogy Írországban a negyedik legnagyobb a háztartások végső fogyasztási kiadásainak árszínvonala az Európai Unióban. Az adatok azonban magyar szemmel is érdekesek, hiszen a grafikonon az látszik, hogy Magyarország pont az egyik legolcsóbb tagállam az unióban Bulgária, Románia és Lengyelország mögött.

Tavaly decemberben 6,6 százalékkal voltak olcsóbbak a mezőgazdasági termékek, mint 2013 decemberében.  Ezen belül a növényi termékek ára 6,9, az élő állatok és állati termékeké 6,2 százalékkal csökkent, de voltak kiugró trendek is: a krumpli például csaknem 40 százalékkal olcsóbb volt, viszont a zöldségek ára 8,6 százalékkal nőtt – derül ki a  KSH jelentéséből .

Az Eurostat legfrissebb GDP adatai szerint 2014 utolsó három hónapjában Magyarország nőtt a leggyorsabban az EU tagállamai közül.

Kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumának szervezésében a szegénységgel szembeni küzdelemmel kapcsolatos konferenciát tartottak, ami azért volt különleges, mert 2010 óta nem volt olyan fórum, ahol a kormányt kritizáló és vele egyetértő szociálpolitikusok vitázhattak volna. A konferencián nagy viták nem voltak, a kormányzati emberek inkább csak a sikereikről voltak hajlandóak beszélni, míg a kormánnyal kritikusabb szociológusok és közgazdászok azt hangsúlyozták, hogy bár vannak kisebb-nagyobb sikerek, az összkép szörnyű, és nem látják, hogy mitől fog javulni a helyzet.

Ami most sem túl jó, igaz, a szegénység rövid távon statisztikailag kimutathatóan mindenképpen csökkent. Az ábra szerint 2012-ről 2013-ra egyébként nem is kicsit. Ferge Zsuzsa szociológus szerint azonban a javulás csak átmeneti, később újabb emelkedés jön, amit egy kék szaggatott vonallal jelöltünk, a minisztérium viszont enyhe javulást vár hosszabb távon is. (A jövőre vonatkozó becsléseknél csak a szereplők várakozásainak irányát illusztráltuk, ezek pontos számokkal, kutatásokkal nem alátámasztottak.)  

Az OECD friss, Going for Growth című jelentése szerint Magyarország nem tudott az utóbbi 25 évben felzárkózni a világ gazdagabb országait tömörítő OECD átlagához a nemzeti össztermék tekintetében, ennek pedig a fő oka az alacsony termelékenység. Ez látszik a grafikonon is, ami azt mutatja meg, hogy hogyan változott a magyar egy főre eső bruttó nemzeti össztermék (GDP), nemzeti jövedelem (GDI) és a termelékenység (GDP/munkaóra) az OECD-átlaghoz képest.

Simicska Lajos Bibó-kollégista Fidesz-háttéremberként és  jobboldali médiacézárként is  évtizedeken át kerülte a sajtónyilvánosságot. Ám most, hogy elkezdődött az új médiaháború, és   káromkodva nekiment Orbánnak, miután lemondott médiabirodalmának teljes vezetése , hirtelen minden újságnak interjút adott, pártállástól függetlenül.

Simicska korábban csak néhány esetben lépett a nyilvánosság elé:

• 1994-ben interjút adott a Népszabadságnak, ahol a párfinanszírozásról beszélt: "A politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz"
• a Fidesz 1998-as győzelme után az APEH elnöke lett, a parlamenti bizottsági meghallgatásán készültek róla azok a fotók, amiken kívül nem jelent meg róla más a következő 14 évben
• 1999 augusztusában a Napi Magyarország hasábjain nekiment az ellenzéki sajtónak ("Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!"), majd másnap lemondott az APEH igazgatói posztjáról,
• 2014 novemberében a Népszavában jelentette be, hogy elindul a veszprémi időközi választáson, ahol a Fidesz kétharmada a tét,

Bár most rájár a rúd Simicska Lajosra, nem volt ez mindig így, a nagyvállalkozó kiterjedt cégcsoportjának zászlóshajójának, a Közgépnek a sikere sokáig töretlennek tűnt a közbeszerzéseken. A defacto listáján, amely az 1997 és 2013 között elnyert beszerzéseken elnyert összegeket összesíti, a Közgép a harmadik: az évek során 193,53645 milliárd forintot nyertek el.

A cég árbevétele 2012-ben 85 milliárd forint volt, míg eredménye 3,3 milliárd forint. A cég a rendszerváltás után, 1994-ben alakult részvénytársasággá, a társaság 2004-től kezdett egyre több mindennel foglalkozni, ma már autópálya-, vasút-, közmű- és környezetvédelmi beruházásokat is végez. Ahol konzorciumban nyert közbeszerzést, ott a Defacto a cégek között egyenlő arányban osztotta szét az elnyert összeget, ami a valóságos felosztástól sok esetben eltérhet.

A korábbi fejlesztési miniszter, a vállaltan Simicska-közeli Németh Lászlóné 2012-ben egy képviselői kérdésre adott válaszként beismerte, hogy az uniós forrásokból finanszírozott KEOP- és KÖZOP-beruházások 17 százaléka került a Közgéphez 2010-2011-ben. 

A nagyvállalkozó valós befolyásának érzékeltetéséhez viszont fontos tudni, hogy a fentiek a Simicska-biradolom egyetlen szeletének eredményességét mutatják csak, azt is csak 2-3 évvel korábbi adatok alapján.

Simicska vállalatbirodalmának tucatnyinál is több ismertebb cégei közé tartozik a Mahir, az Advenio, az Europublicity, a B Reklám, a Publimont, a Pro Aurum és a Hungister is. Azt, hogy melyikben ténylegesen mekkora érdekeltséggel rendelkezik, vagy hogy ezekből pontosan mennyit keres, nem tudjuk pontosan.

Nyilván érdekes kérdés, hogy mennyit veszíthet Simicska azzal, hogy nyíltan szembefordult a közbeszerzések szabályait alakító kormányzattal. A választ itt sem tudjuk pontosan megadni, mert a legtöbb esetben Simicska más cégekkel összefogva indult a pályázatokon, valamilyen konzorciumban. A pályázati eredményhirdetésekből pedig soha nem derül ki, hogy a konzorciumi tagok milyen arányban részesednek az elnyert pénzből. 

Az összeg viszont biztosan nem lehet túlságosan kicsi, ami érzékenyen érintheti Simicskát: az Átlátszó korábbi cikkéből kiderül, hogy a Közbeszerzési Értesítő adatai alapján 2013-ban a Közgép egyedül vagy valamilyen konzorcium tagjaként összesen 432 milliárd forintnyi pályázatot nyert el. 

Pénteken „lelkiismereti okok miatt” benyújtották a felmondásukat a Magyar Nemzet, a Lánchíd rádió és a Hír tévé vezetői. Simicska Lajos médiabirodalmának ugyanakkor ez csak az egyik része, amely elsősorban a tévés és rádiós piacon okoz felbolydulást, a nyomtatott lapok között még mindig az érdekeltségébe tartozó Metropolt nyomják a legnagyobb példányban, a hetilapok között övé a Heti Válasz, az online piacon az Mno.hu és a Válasz.hu az övé.

Attól függetlenül, hogy jön-e a kilencosztályos általános iskola vagy sem, a magyar tanárok rettentően rosszul keresnek. Bár a nemrég bevezetett pedagógus-életpályamodell célja, hogy hosszabb távon vonzóbbá tegye a szakmát, a rendszer bevezetése döcögősre sikerült, még olyanok is voltak, akik rosszabbul jártak vele, és hosszabb távú hatásai csak később lesznek érzékelhetőek.

Az oktatás ráadásul nagyon komoly hatással van egy ország hosszabb távú gazdasági teljesítményére, így valójában elég nagy luxus megengedni azt, hogy a tehetségesebb fiatalokat a jobban fizető piaci állások szipkázzák el a sokszor gyengén működő, centralizált és rosszul fizető állami oktatási rendszerből.

Ezért ha össze akarjuk hasonlítani a magyar tanárok fizetését a többi visegrádi ország kereseti mutatóival, a legjobb, ha először azt nézzük meg, hogy mekkora versennyel néznek szembe az iskolák a munkaerőpiacon, amikor tanárt akarnak felvenni egy megüresedett helyre.

A Financial Times összeszedte, átlagosan milyen fizetésre számíthatunk, ha a legjobb üzleti iskolák valamelyikében végezzük el a tanulmányainkat. Az élen a Harvard végzett, itt három évvel később 48,6 millió forintnak megfelelő éves fizetés már összejöhet, vagyis legalább havi négymillió. De nem lesznek anyagi gondjaink akkor sem, ha csak a tizedik, vagy tizenötödik legmenőbb képzés jön össze: aki a legjobb üzleti iskolák elvégzése után is évi 40 millió alatt keres, már inkább átlag alattinak számít.

A GKI felmérése szerint januárban érzékelhetően romlottak a fogyasztói és üzleti várakozások. Bár a korábbi évek szintjeihez képest még mindig nem állunk rosszul, az az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai kedvezőtlenebbek lettek, az építőiparban különösen pesszimisták. A lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött, decemberben még jobbnak gondolták saját pénzügyi helyzetüket és megtakarítási képességüket, mint most.

Fotó: GKI

Tavaly novemberi munkanélküliség-statisztikákat közölt az Eurostat. Jól látszik, hogy Magyarország ebben a versenyben nagyon jól áll – természetesen a tartós eredmények tekintetében igencsak vitatható közmunkának köszönhetően. Az uniós statisztikusok külön ki is emelik, hogy a munkanélküliség 2013 és 2014 novembere között Görögországban, Spanyolországban és Magyarországon esett a legnagyobbat.

A számokból egyébként jól látszik, hogy azért kilóg a lóláb: a görögök és a spanyolok is elképesztően magas szintről tudtak egy év alatt nagyot csökkenteni a mutatón, így kerültek az élbolyba. Mi viszont az átlagosnál eleve alacsonyabb munkanélküliséget vittük erőltetetten lejjebb a közmunkával – miközben egyébként a piaci állások száma csökkent. A közmunkától megtisztított munkanélküliség az unió 10 százalékos átlaga fölött lenne.  

Jövőre 105 ezer forint lesz a minimálbér, a  garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig  3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Az átlátszó összegyűjtötte hat cég összesen 140 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzését, az adatokból pedig kiderül: a legjobban ezúttal is a Közgép járt, amely partnereivel közösen 2014-ben 93 milliárd forint értékű megbízást kapott.

Év végén jött ki az OECD 2014-es egészségügyi felmérése, érdemes átböngészni. Lehet, hogy nem figyelt fel a környezetében ilyesmire, de például nagyon sok amfetamin-származékot vesznek magukhoz a fiataljaink, viszont a drágább kokain alig jut el hozzájuk.

Vagy hogy rengeteg szeszt iszunk, a zöldségeket viszont nem különösebben kedveljük. Esetleg, hogy Észtországban és Lettországban rohamosan terjed a HIV-fertőzés. De valamiben mi vagyunk az abszolút elsők.

Jelen állás szerint eléggé úgy tűnik, hogy jön a vasárnapi zárva tartás: ez azt jelenti, hogy az eddigi hét helyett hat napunk lesz vásárolni.

Arról megy a vita, hogy a boltok forgalma mennyivel eshet vissza, de az nyilvánvalónak tűnik, hogy a fogyasztási szokásaink és a fogyasztói kosarunk összetétele nem fog megváltozni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy úgy általában mit veszünk a boltokban, ezért kikértük a KSH-tól az adataikat, amelyek azt mutatják meg, mennyit költene egy átlagos magyar 100 ezer forintból ételre és italra, illetve hogy az egyes tételekre mennyi pénzt szánna ebből a keretből.

A számok sajnos nemcsak azt mutatják meg, amit már eddig is tudtunk – tehát, hogy a magyarok full alkoholisták–, hanem az ünnepi italozgatások miatt még aktuálisak is. De miről is van szó pontosan?

Soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben, és ez a tendencia a gazdasági növekedés ellen hat, állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott jelentésében. Az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak. Az 1980-as években a leggazdagabbaknak legfeljebb hétszer akkor jövedelme volt, mint a legszegényebbeknek. Az utóbbi három évtizedben főleg a leggazdagabbak jövedelme nőtt jelentősen, a szegények jövedelme csak kisebb mértékben. Az egyenlőtlenség Magyarországon is nagyobb lett az utóbbi évtizedekben.

A leggazdagabb magyarok szerint fejenként havi háromszázezer forint feletti összeg kell a nagyon jó életszínvonalhoz, a legszegényebbek szerint már nagyjából a fele is elég ehhez. A leggazdagabb ötödnek nagyjából százezer forintra van szüksége, hogy éppen hogy megéljen, míg a legszegényebbek nagyjából 44 ezer forintból oldják ezt meg.

A KSH nemrég megjelent kutatásában a háztartások egy ötfokú skálán nyilatkoztak arról, hogy fejenként és havonta mennyi nettó jövedelmet tartanának szükségesnek a nagyon szűkös szinttől a nagyon jóig tartó életszínvonalhoz, és az ehhez minimálisan elegendőnek tartott összegeket is megnevezték.

Megjelent egy OECD-tanulmány, amelyben többek közt összehasonlítják, az egyes országok mennyit költöttek szociális kiadásra a GDP arányában. Idén az OECD-országok átlagosan a GDP 22 százalékát költötték szociális kiadásokra. Mi az OECD-átlagnál eleve többet költöttünk, a válság után a kiadások mértéke pedig több országban is visszaesett, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Magyarország az egyetlen olyan tagország, ahol a 2014-es szint alacsonyabb, mint a 2007-es.

A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai ismertették uniós összehasonlításban a szegénység terjedéséről szóló adatokat. A számok azt mutatják, hogy a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott, amit a gyerekek különösen megszenvednek. A kutatók szerint ha a kormány valóra váltja a terveit, még súlyosabbá válik majd a helyzet.

A rossz terméskilátások és a brazíliai aszály miatt eddig több mint hatvan százalékkal drágult a kávé alapanyagának ára idén. Bár tavaly novemberben még arról beszéltek, hogy a brazil kávétermelésnek jót tett a szokatlanul sok eső, drasztikusan csökkent a kávé világpiaci ára, és a jobb minőségű alapanyagnak tartott arabica ötéves mélypontját érte el, mégis, először a brazíliai szárazság lökte az egekbe a kávé árát, majd a normális esetben száraz augusztusban esett annyit az eső, ami megint megdobta az arabica árát.

A kávéültetvények általában szeptemberben és októberben virágoznak ki, amikor esőt kapnak. Ha viszont az esőzést aszály követi, az könnyen kipusztíthatja a cserjéket, és úgy tűnik,  egyelőre nem érkezik meg  a jó terméshez elengedhetetlen eső. Előrejelzések szerint  ez jövőre még az ideinél is rosszabb termést jelenthet.  

Fotó: Justin Sullivan

A Financial Times grafikonján jól látszik, hogy a kávé ára 2011 óta nem volt ennyire magas, amikor egyébként szintén a gyenge dél-amerikai termés miatt szaladt az egekbe.

Az OECD nemrég jött ki a legfrissebb munkaerőpiaci elemzésével, ami Magyarországról is érdekes dolgokat árul el. Tudta például, hogy szlovák nőnek sokkal rosszabb lenni a munkaerőpiacon, mint magyarnak. Vagy hogy tényleg nagyon unortodoxak vagyunk a közmunkaprogramunkkal? Az is kiderült, hogy mindenhol rossz fiatalnak lenni, ha munkát kéne találni, de a legrosszabb talán képzetlen fiatalnak lenni. Mutatunk négy érdekes grafikont a visegrádi országok munkaerőpiacairól.

A múlt héten közzétette az MNB a bankszektor legfrissebb számait, amiből elég lehangoló kép bontakozik ki, már a bankrendszer szempontjából (bár tény, hogy normálisan működő hitelezés nélkül nincs növekedés sem, szóval fogalmazhatunk úgy is, hogy az egész gazdaság szempontjából).

A Portfolio.hu részletesen elemezte a számokat, itt most legyen elég ez az ábra, ami azt mutatja, hogyan alakult az összes bank profitja együttvéve, 2010 óta minden negyedévben.

A legutóbbi negyedév 361 milliárd forintos vesztesége ráadásul még nagyobb lesz, ha az összes bank elkezdi leírni azokat a veszteségeket, amiket a devizahiteles csomag ró rájuk (főként az egyoldalú kamatemelések és az MNB által előírt szigorú képlet miatt). De már így is majdnem akkora a bukó, mint a végtörlesztéskor elszenvedett 365 milliárd forint, ami a negatív rekord. 

Az is kitűnik ebből, hogy a négy év mérlege banki szempontból eddig mínusz 410 milliárd forint, ennyi volt az extraprofit, amit ezalatt zsebre tettek. Igaz, a korábbi, években, amikor még csak jót látták a devizahitelezésből, egy év alatt csináltak ekkora profitot a bankok (a következő ábra a adózás előtt, így a bankadó nélküli éves eredményeket követi):