Soha nem akart király lenni az új dán uralkodó

Január 14. történelmi napnak ígérkezett Dániában, mivel aznap kiáltották ki királynak X. Frigyest, aki édesanyja, II. Margit lemondásával kerülhetett a trónra. A volt uralkodó, II. Erzsébet unokatestvére, Európa utolsó királynője több mint öt évtizeden át állt az ország élén, és döntésének pontos hátteréről máig nem tudunk sokat. Egyes feltételezések korábban arról szóltak, hogy a királynő a fia házasságát szerette volna megmenteni azáltal, hogy királyi szerepkört adott neki.

Mint ismert, X. Frigyest nemrég egy színésznővel, Genoveva Casanovával együtt kapták lencsevégre, így azonnal elindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy viszonyuk lehet. Emiatt egyesek úgy vélték, hogy II. Margit tartott a dánok körében igen népszerű Mária királyné elvesztésétől, amivel a monarchiának is befellegzett volna. Ezeket a híreszteléseket később a színésznő cáfolta, a királyi család nem kommentálta, a pár pedig azóta látványosan egységesnek mutatkozik.

X. Frigyes és Mária, az első ausztrál királyné január 14-től egy teljesen új szerepkörben képviselik a dán nép érdekeit, amit a király egy igen személyes hangvételű memoárral koronázott meg. Az uralkodó három nappal a koronázást követően jelentette meg saját könyvét Kongeord címmel, ami magyarul annyit tesz, hogy A király szava. A 110 oldalas kötetet Jens Andersen írta, aki a X. Frigyes életútjáról szóló, 2017-es alkotást is jegyzi. A hírek szerint a mű az elmúlt 18 hónapban az uralkodóval készített interjúk alapján íródott, amelyek során a király a házasságával kapcsolatos kételyek mellett beszámolt arról is, hogyan képzeli el a monarchia jövőjét. 

X. Frigyes kötete derült égből villámcsapásként érte a dánokat, mivel annak megjelenését eltitkolták. Csak január 17-én jelentették be a királyi család Instagram-oldalán, amikor már a boltok polcain landolt a kötet. A memoár azóta igen nagy népszerűségnek örvend, és a kezdeti becslések szerint perceként 25 darabot adnak el belőle.

Sőt, a brit királyi család esetében például a protokoll részét képezi, hogy a família hivatalos teendőket ellátó tagjai nem adhatnak interjút semmilyen könyvhöz. Legutóbb Harry herceg memoárja borzolta a kedélyeket, amely szintén csak amiatt valósulhatott meg, mert már nem lát el hivatalos feladatokat. Bár a herceg a szigetország lakóit alaposan magára haragította a kötettel, X. Frigyes viszont ezzel a lépésével nem egy jó pontot szerezhetett a dánoknál, akik amellett, hogy a könyvnek köszönhetően közelebbről megismerhetik a királyt, választ kaphatnak a vele kapcsolatban felmerülő egyes aggályokra is. 

Eljött a világvége, amikor 18 éves lett

A memoár eddig megjelent részletei szerint az uralkodótól a gyerekkorától kezdve a szülővé váláson át a trónra lépésig sok személyes sort lehet olvasni a könyvben. Kifejti többek között, hogy gyerekként érzelmileg küszködött azzal a tudattal, hogy egy napon Dánia királya lesz. Korábban egyébként Trine Villemann királyi szerző szintén azt nyilatkozta, hogy X. Frigyes soha nem akart uralkodó lenni. Ahogy a kötetben kiemeli, csak olyan akart lenni, mint a legtöbb korabeli fiú.

A 18. születésnapomra úgy emlékszem, mint valami világvégére. Olyan érzés volt, mintha most minden, ami korábban szórakoztató és izgalmas volt, véget érne. Szerencsére nem így történt

– jegyezte meg a király, akitől a koronahercegi feladatokat a fia, Keresztély vette át. 

Az uralkodó mindemellett bővebben értekezett a hithez való viszonyáról, ugyanis korábban több olyan kritikával is illették, amely megkérdőjelezte a kereszténységgel való kapcsolatát. A kötet szerint feleségével, Mária királynéval és gyerekeikkel, Keresztély herceggel, Izabella hercegnővel, Vince herceggel és Jozefina hercegnővel minden este imádkoznak. Mint a király kihangsúlyozta, „a hit ereje nem abban rejlik, hogy megemlítjük-e Istent egy királyi beszédben, hanem abban, hogy mi, emberek a keresztény hitünkön keresztül kapcsolódunk egymáshoz”.

Most az vagyok, aki vagyok. Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy ezt Dánia királyaként teljesítsem

– mondja a kötetben a király, kiemelve, sok nyugati társadalomban az a legfontosabb kérdés, hogy mi az, amit értünk tehetnek, de csak ritkán merül fel az, hogy mi mit tehetünk a másikért. 

„Sikerült együtt maradni, és kitartani”

A memoár nyilvánosságra került soraiból az is kiderül, hogy X. Frigyes a könyvben a saját apját, a 2018-ban elhunyt Henrik herceget bírálta, amiért patriarchális nézeteket ültetett el benne és öccsében, Joakim hercegben. Mint hozzátette, bár megpróbálta ezt a mintát átadni nekik, a feleségének, Mária királynénak hála sokat tanult e téren, mivel időről időre emlékezteti őt arra, hogy nem mindig van igaza, és nem mindig hisznek neki pusztán amiatt, mert férfi. A király ezen kívül a kötet más pontjain is említést tett feleségéről, hangsúlyozva, mennyire boldog, hogy együtt tudtak maradni.

Szeretem a házasságot, a feleségemet, a gyermekeinket és azt a boldog bázist, ami azon emberek számára jön létre, akiknek sikerül együtt maradniuk, és kitartani

– jelentette ki a király, válaszként a hűtlenségével kapcsolatban felmerülő pletykákra. 

X. Frigyes egyébként egy 2018-as dokumentumfilmben már nyilvánosan dicsérte Mária királynét, aki jó hatással volt rá. Állítása szerint neki köszönhető, hogy a gyermekei nem olyan formális neveltetésben részesülnek, mint anno ő, ez pedig azt eredményezte, hogy csak igen ritkán találkozhatott a szüleivel. Ahogy a produkcióban kiemelte, úgy érzi, mintha nejét erre a pályára teremtették volna, mert nagyon élvezi, és örül neki, hogy a legjobb tanácsadója mellett hajthatja álomra a fejét esténként. 

(Borítókép: Getty Images)