Törökország
–
Georgia
–
Magyarország lett a filmgyártás fellegvára, milliárdokat spórolnak a stúdiók
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További FOMO cikkek
A külföldi filmstúdiókat főleg a hazánkban elérhető adókedvezmények csábítják az országba, így napjainkban már szinte adják egymásnak a kilincset a hírességek. Jelenleg Ryan Reynolds és Blake Lively tartózkodnak a magyar fővárosban, amíg tart a Mayday című akciófilm forgatása, ahogy korábban nálunk járt többek között Angelina Jolie, Zendaya, Emma Stone és Mark Ruffalo is.
Ma már senkinek nem okoz meglepetést, ha valamelyik világhírű színésszel – akit jó esetben csak a mozivásznon lát – találja szemben magát Budapest utcáin. Tavaly például Johnny Depp és Angelina Jolie forgatott a magyar fővárosban, de többek között Will Smith, Russell Crowe, Rami Malek, Nicolas Cage, Eddie Redmayne és Jenna Ortega is Magyarországon járt az utóbbi években. A Szegény párák és a Dűne második része kapcsán szintén sok időt töltött el nálunk korábban Emma Stone, Mark Ruffalo és Zendaya, jelenleg pedig Ryan Reynolds és Blake Lively tartózkodnak a fővárosban, amíg forog a Mayday című akciófilm. Hosszan lehetne sorolni azon hírességek nevét, akik az elmúlt időszakban utaztak hazánkba, és joggal merülhet fel a kérdés, miért választja egyre több filmstúdió Magyarországot helyszínül a különböző produkciók leforgatásához.
Erre a legtökéletesebb választ nemrég Jesse Eisenberg adta, aki a Szemfényvesztők című filmekből lehet ismerős. A színész egy interjú során az alkotás közelgő harmadik részéről beszélt, amelyet szintén Budapesten fognak forgatni:
Budapesten készül, bár nálunk forgathatnánk, de Magyarország olyan adókedvezményekkel csábítja oda az amerikai filmkészítőket, amik bárcsak Lengyelországnak is meglennének.
Eisenberg szavaival ellentétben ugyanakkor Magyarország nem mindig volt ennyire kelendő. Sőt, főleg az elmúlt húsz évben vált Mekkájává a filmgyártóknak, akik sok pénzt, némely esetben milliárdokat spórolnak meg azzal, ha nálunk forgatnak.
A legelső próbálkozás a hazai filmgyártás nemzetközi versenyképességének a fokozására 2004-ben volt, amikor hatályba lépett az ezzel kapcsolatos magyar filmtörvény. Ennek értelmében azon produkciók, amelyeket Magyarországon forgattak, automatikusan támogatásban részesültek. A hozzájárulás mértéke akkor még 25 százalék volt, amit 2018. június 11-től 30 százalékra emeltek – a támogatás minden olyan produkcióra igényelhető lett, amivel kapcsolatban ezen dátum után adták be a kérelmet. A magyarországi filmkészítés viszont azután forrta ki magát igazán, hogy 2011-ben Andy Vajnát a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztossá nevezték ki, így ő volt felelős azért, hogy egy olyan adózási rendszert dolgozzanak ki, ami hazánkba fogja csábítani a külföldi produkciókat. Ezt követően jött létre a Magyar Nemzeti Filmalap, ahol központosult a finanszírozás.
Az Andy Vajna haláláig, azaz 2019-ig terjedő időszak Vajna-korszak néven vált ismertté, amikor is egy olyan úton kezdett el haladni a hazai filmgyártás, amire már méltón lehettünk büszkék – bár azóta mintha félresiklott volna valami. Vajna harcolta ki többek között azt, hogy Európa legkedvezőbb filmtámogatási rendszere legyen a miénk, aminek köszönhetően 2018 óta 30 százalékos adó-visszatérítés jár az itt forgató stáboknak. Ahogy az Andersen adótanácsadó cég kifejti, a produkciók abban az esetben vehetik igénybe ezt a támogatást, ha „a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80 százaléka közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül”. Mint kiemelik, amennyiben egy alkotás ennek nem felel meg, akkor a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-tel szorzott összege. A finanszírozás igénylésének pedig az a feltétele, hogy az adott filmet gyártó céget, illetve magát a produkciót a Nemzeti Filmirodának még a gyártás megkezdése előtt nyilvántartásba kell vennie.
Andy Vajna 2018. december 5-én
Fotó: Huszti István / Index
Nagy előnye van a hazai rendszernek
A támogatással kapcsolatban hozzá kell még tenni, hogy a hozzájárulás magában foglalja a Magyarországon adó fizetésére kötelezett külföldi színészek és stábtagok fizetésének egy részét is. Ez úgy néz ki, hogy a javadalmazásuk 3 millió forintig elszámolható belföldi költésnek minősül, afelett pedig az 50 százaléka számolható el ekképp. Az adóegyezmények – amelyeket Magyarország már több mint 80 országgal kötött – előírásai szerint viszont a magyarországi munkavégzéssel kapcsolatos jövedelmük az esetek döntő többségében Magyarországon válik adókötelessé. A nálunk forgató színészek így a fizetésük, napidíjuk után 15 százalékos személyi jövedelemadót kötelesek fizetni.
Mint arra az adótanácsadó cég felhívja a figyelmet, „a külföldi színészek és stábtagok magyar adózás alá való bevonása akár 18,75 százalékos előnyt is jelenthet a filmprodukció számára, mivel a magyarországi adóköteles javadalmazás nemcsak a 30 százalékos adókedvezmény alapját képezi, de megnöveli az elszámolható 20 százalékos külföldi költés bázisát is”. A támogatás alapjaként elszámolható filmgyártási költségek közé tartoznak például a jogdíjak (a gyártási költség négy százalékáig), a produceri díjak elszámolt összege (a gyártási költség négy százalékáig), az előkészítési és utómunkálatok költsége, a reklámköltések (a gyártási költség két százalékáig, de maximum 10 millió forintig), illetve az utazási és finanszírozási költségek.
2024-ben a filmprodukciók rendelkezésére álló keretösszeg 69 milliárd forint. Továbbá 2016-ban vezették be a mozgóképszakmai képzési hozzájárulást, amit a közvetett támogatásban részesülő filmgyártó vállalkozások fizetnek a Filmiroda által megállapított gyártási költség fél százalékának megfelelő összegben, de produkciónként legfeljebb 15 millió forintig.
Súlyos összeget spórolnak
Könnyen el lehet tévedni a magyarországi filmgyártás kedvezményes adózásának erdejében, ám a rendelkezésre álló nyilvános adatoknak hála az előbb említetteket akár számszerűsíteni is lehet. A Nemzeti Filmiroda oldalán ugyanis elérhető egy táblázat Állami támogatásra jogosult és támogatásban nem részesülő filmalkotások nyilvántartása címmel, amelyben a megalakulásuktól, azaz 2012-től veszik sorra a hazánkban forgatott produkciókat, kifejtve, hogy mely cég gyártotta őket, mekkora költségvetéssel, illetve ebből mennyi adó-visszatérítés járt nekik. Nézzük néhány ismert film adatait:
| Film címe | Gyártási költség | Adó-visszatérítés összege |
| Die Hard 5. (2013) | 12 231 534 997 Ft | 2 446 306 999 Ft |
| A kém (2015) | 7 316 092 667 Ft | 1 463 218 534 Ft |
| Vaják (2019) | 16 168 122 976 Ft | 4 850 436 896 Ft |
| Fekete Özvegy (2021) | 3 193 572 969 Ft | 958 071 891 Ft |
| Szegény párák (2023) | 14 110 271 568 Ft | 4 233 081 470 Ft |
| Dűne 2. (2024) | 49 525 540 372 Ft | 14 857 662 112 Ft |
A Nemzeti Filmiroda oldalán látottak szerint egyébként a külföldi alkotások mellett rengeteg magyar film és sorozat is megfér, amelyek közül összeszedtük a táblázatban található legaktuálisabb produkciókat:
| Sorozat címe | Gyártási költség | Adó-visszatérítés összege |
| Valami Amerika (2023) | 1 172 207 168 Ft | 351 662 150 Ft |
| Drága örökösök – A visszatérés 2. évad (2024) | 1 062 051 621 Ft | 318 615 486 Ft |
| A mi kis falunk (114–132. epizódok) | 1 422 671 011 Ft | 426 801 303 Ft |
| Marsra magyar 2. évad (2024) | 450 000 000 Ft | 135 000 000 Ft |
Előbbieken kívül a felsorolásban szerepel a Lévai Balázs által vezetett Színfolt Film új produkciója, a Mi vagyunk Azahriah is, ami egy dokumentumfilm lesz. Ahogy megírtuk, a hírek szerint 2024. november 28-án debütál majd az énekesről szóló alkotás, aminek már megjelent az első előzetese. A Nemzeti Filmiroda oldalán fellelhető adatok alapján 90 millió forintra terjed ki a dokumentumfilm gyártási költsége, amiből 27 millió forintos adó-visszatérítéssel számolhatnak. Mint ismert, a Színfolt Film készítette a 2014-es Tankcsapda-dokumentumfilmet, a 2016-os #sohavégetnemérős-et, illetve a 2019-es Like a Child dokumentumfilmet, ami Fábián Juliról szól.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
