Ez történt az év 2. hetében
Amikor nem tudtuk elüldözni a labancokat
Ez történt a gazdaságban az év 2. hetében
További Gazdaság cikkek
- Jók a turizmus idei számai, de látszik, hogy a magyarok kevésbé tudnak utazni
- Leállt a 2-es metró, egy utasokkal teli szerelvény a Duna alatt rekedt
- Felpörög a logisztikai ágazat, már látszanak az előjelek
- Index-információ: fideszesek fúrják Navracsics Tibort, pedig megmentett 65 milliárd forintot
- Rendszeresen ütik a magyar kormányt háborús álláspontjáért, pedig még dobogón sem vagyunk
- Marad Magyarországon a Raiffeisen, de lehet, hogy csak egy darabig
- Több új hitelt vesz fel jövőre a magyar állam, mint tavaly
- Hatalmas, kormányzati ciklusokon átívelő irodaszerkartellt lepleztek le
- Új jegybankelnöke van az USA-nak, a munkaerőpiacról viszont aggasztó jel érkezett
Marad a Raiffeisen
Amilyen bombasztikus volt a hír, hogy az egyik legkisebb magyar bank akár meg is veheti a hatodik legnagyobbat, a Raiffeisent, annyira gyorsan el is lett vágva a történet. Így aránylik egymáshoz a parányi Széchenyi Bank és a két magyarországi osztrák bank mérete:
Nem is lett az üzletből semmi, de nem a méretkülönbség miatt. Először Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tévés nyilatkozatából lehetett sejteni, hogy nem olyan biztos a dolog, majd a Raiffeisen hivatalosan is bejelentette:
A legutóbbi ajánlat alapos áttekintése után úgy döntött a Raiffeisen Bank International, hogy jelenleg, a mostani feltételekkel inkább nem adja el magyarországi leányvállalatát.
Az osztrák bank szűkszavúsága miatt nem derült ki, hogy a magyar sajtóban megszellőztetett 1 eurós vételár, vagy valami más miatt hiúsult meg az üzlet. Annyit azért közöltek, hogy ilyen alacsony áron nem éri meg nekik az eladás, a bankot pedig hamarosan feltőkésítik. Így azt sem tudtuk meg, hogy a magyar állam milyen szerepet játszott volna a tranzakcióban, hogy hogyan szeletelték volna fel az osztrák bankot, és hasonlók. A labancok egyelőre maradnak, de ki tudja, mikor és kitől kapják a következő ajánlatot.
De ez nem is olyan fontos: vendégszerzőnk szerint egyébként sem a tulajdonoson, hanem a játékszabályokon dől el, hogy sikeres lesz-e a bankrendszer.
A héten körbejártuk, hogy:
- Mennyivel lehet többet keresni külföldön ugyanazért a munkáért?
- Miben mesterkedett a Panamában a Sólyom kalandos életű tulajdonosa?
- Mi a helyzet a budapesti limuzinpiacon?
- Mennyi kenőpénzt kell fizetni különböző élethelyzetekben?
Sok pénz kell az államnak
Nagy tervei vannak az államnak, ehhez viszont sok-sok pénz kell. Ebben a kérdésben most valamival tisztábbban látunk, az Államadósság Kezelő Központ ugyanis elmondta, hogy mennyi. A tavalyinál összesen kevesebb hitelt vesz fel idén az állam, új hitel viszont több lesz; és még nagyobb részét finanszírozzák majd forintból, mint korábban. A lényeg:
- 252 milliárd forinttal több új kölcsön a tavalyinál, összesen 942 milliárd forint.
- Továbbra is nőni fog az államadósságon belül a forinthitelek aránya.
Összesen 985 milliárd forintot kell bevonnia a magyar költségvetésnek idén az ÁKK tervei szerint, ami a jelenlegi GDP 3,2 százaléka. Így néz ki a tavalyi és a tervezett idei hitelfelvétel (nettó az, ami ebből új, tehát nem régebbi hitelek megújítását szolgálja):
A magyar devizatartalék egymilliárd euróval csökkent, egyelőre ismeretlen okból.
Megtudtuk azt is (ezt a KSH-tól), hogy novemberben évek óta nem látott tempóban nőtt a boltok forgalma. Ebben segíthetett az alacsony infláció, a nyugdíjemelkedés és a közszféra béremelései:
A pesti tőzsde nagyobb részvényei ellentétes utat jártak be a héten. Az OTP és a Richter egészen nagyot emelkedtek, míg a Mol és a Magyar Telekom jóval kevesebbet ér, mint egy hete.
1. heti záró | 2. heti záró | |
BUX | 18626 | 19101 |
OTP | 4199 | 4387 |
Mol | 14470 | 14290 |
Richter | 4305 | 4599 |
Magyar Telekom | 316 | 309 |
Büntetettek a hatóságok
A gazdasági versenyhivatal kétszer is keményen odacsapott a héten. Először is a McDonald's lett nyilvánosan megszégyenítve csirkehúsos hirdetései miatt. A hivatal szerint a gyorsétterem-hálózat megtévesztette a fogyasztókat, ezért 15 millió forintot kell fizetnie. A Meki viszont nem hagyja annyiban a kérdést, és bíróságra megy.
Majd jött az igazi GVH-bomba: a gigantikus irodaszerkartell leleplezése. Az irodaieszköz-piac legnagyobb szereplői közül többen kőkemény kartellt működtetek: titokban megbeszélték, hogy ki melyik közbeszerzésen indul, és rögzítették az áraikat. Kormányzati ciklusokon átívelően. A GVH nem találta nyomát, hogy a pályázatok kiírói érintettek lennének. A büntetés összesen 1 milliárd forint, de ebből 600 milliót egy felszámolás alatt álló cégnek kellene kifizetnie. A becsületes bejelentő tízmillió forintot kap, de ebből még adóznia kell.
A NAV sem kegyelmezett. Az áfaügyekben néhány esetben fáradhatatlanul dolgozó adóhivatal emberei egy szlovák tejjel trükköző szolnoki cégre csaptak le.
Lesz harmadik rezsicsökkentés?
Ez kérdés egyáltalán? Természetesen lesz. Méghozzá többlépcsős.
Három jó és három rossz hír
Előbb a szomorúak:
- Már januárban megkezdik a korábban bejelentett elbocsátás újabb körét az ISD Dunaferrnél. A dunaújvárosi acélipari cégcsoport nem árulta el, hogy a leépítések második hulláma pontosan hány embert érint, csak annyit mondott: a korábban bejelentett létszám-racionalizálási folyamat megy tovább a leányvállalatoknál és a központi cégnél.
- Bezárta magyarországi irodáját a Gallup közvélemény-kutató. Az amerikai tulajdonosi kör egy megbízott ügyvéd közreműködésével mindenkit elbocsátott a hazai közvélemény-kutatásokban évek óta nem aktív, de már 1990 óta itt lévő cégtől. 20 ember dolgozott a cégnél.
- Nem bírta el legfőbb vonzerejét, a „mínusz 10 forintot” a Greco Petrol üzemanyagtöltő hálózatot működtető társaság, kedden ugyanis fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárás alá vonták a céget. A kék-fehér keresztes, görögös hangulattal támadó hálózat azzal hirdette magát, hogy a náluk tankoló autós 10 forintot spórolhat a megvásárolt üzemanyag minden literjén.
De volt, aki jól járt, és pozívan tekint előre:
- A Mol hatalmas beruházásokat tervez, és önti az olajat kurdisztánból.
- A CBA kivonuló bolthálózatokat szeretne venni.
- A kormány kedvenc cégének a nevét pedig le sem kell írni.
Ez történt külföldön
A világban nincs hiány kockázatokból. Az eurózónában lassan már a defláció fenyeget, de az Európai Központi Bank mégsem változtatott a fél százalékos irányadó kamatlábon. Az EKB elnöke, Mario Draghi azért "erősen hangsúlyozta", hogy kész még váratlan lépésekre.
Az Egyesült Államok új Fed-elnököt kapott Janet Yellen személyében. Viszont riasztóan gyenge munkaerőpiaci adatok jöttek:
Három éve nem volt ilyen alacsony a foglalkoztatottság növekedése, és rengetegen kiestek a munkaerőből, felhagytak az álláskereséssel. Ez akár nagy hatással is lehet a Fed politikájára.
Nem kezdődött jól a negyedéves vállalati gyorsjelentési szezon sem.