Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Csináljuk a pénzt, nem a pénz csinál minket

Ez történt a gazdaságban, az év 4. hetében

2015.01.25. 15:11
Az Európai Központi Bank a héten végre bejelentette, hogy keményebbek lesznek a legkeményebb magyar rappernél, Escobarnál is, és iszonyatosan elkezdik csinálni a pénzt. Ennek sokan örülnek, a végén még nekünk is jó lehet kicsit, de azért sok még a kérdőjel a dolog körül. Az is kiderült viszont, hogy itt hagy minket a Baumax, jön helyette viszont az XXXLutz nevű osztrák bútoráruház. És ha ez nem lenne elég: a jegybank már megint elég aktív volt a héten, és egy csomó minden kiderült a két héttel ezelőtti forintzuhanásról is.

A héten olyasmi történt, ami első ránézésre nem is tűnik annyira fontosnak a magyar gazdaság szempontjából, hosszú távon viszont sokkal több múlik rajta, mint ahogy azt gondolnánk. Csütörtökön ugyanis megtörtént a nagy bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) részéről: mostantól jövő szeptemberig havi 60 milliárd euróért vesznek majd eurózónás államkötvényeket és egyéb értékpapírokat.

Csak hogy érezzük mennyi pénzről van szó: az éves magyar GDP 100 milliárd euró alatt van, és tizenkét hónap alatt tehát nagyjából a magyar gazdaság bő hétszeresét költheti az EKB a tagállamok adósságainak finanszírozására.

Hogy miért jó ez? Azért, mert a válság kitörése után az EU-tagállamok durva adósságokat halmoztak fel, és ez különösen megnehezíti például a déli tagállamok helyzetét. Az EKB beavatkozása viszont olcsóbbá teszi ezeknek az országoknak a finanszírozását. Az egészet úgy kell elképzelni, hogy megjelenik az eurózónás kötvénypiacon egy vevő, hatalmas pénzeszsákkal a hátán, ami biztosra ígéri, hogy egy bizonyos ideig innentől kezdve fixen előteremt adott mennyiségű pénzt.

Több pénz > kevesebb pénz

A program több csatornán keresztül fejti ki a hatását. Az egyik csatorna a kamat: a rövidtávú jegybanki alapkamat egy ideje már közel nulla, de most a hosszabb távú papírokra is lesz egy biztos vevő. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az EKB mindent felvásárol, mert gy adott kötvénysorozatból csak maximum a kibocsátott mennyiség negyedét veheti majd meg, de több vevő lesz a piacon, ami lejjebb viszi a hosszú távú kamatokat is.

És hogy ez miért jó a gazdaságnak? A hosszú távú hitelek általában a hosszú távú állampapírokhoz igazodnak, így olcsóbb lesz avállalatok finanszírozása is. Ha viszont a vállalatok többet tudnak befektetni, akkor a végén munkahelyek is lesznek ebből az egészből. Az alacsonyabb kamatok miatt pedig kevésbé éri meg majd tartani a pénzüket, ami a fogyasztás felpörgetésén keresztül inflációt csinálhat.

A másik hatása pedig az lesz, hogy ha a piaci szereplők tudják, hogy lesz, aki megveszi tőlük az államkötvényeiket, akkor kockázatosabb papírokba is mernek majd fektetni. Ez növelheti például a részvények és az ingatlanok árát is, amin keresztül megint csak nőhet a fogyasztás, hiszen ha az emberek vagyontárgyainak értéke nő, akkor fogyasztásra is több pénzük marad.

Ez az egész egyébként hosszabb távon a magyar államkötvényeknek is jót tehet, tehát kicsivel olcsóbban jut majd pénzhez a magyar költségvetés. Bővebben az programról itt és itt írtunk.

Viszlát Baumax, heló XXXLutz

Szerdán az is kiderült, hogy az IKEA, a KIKA, a Jysk kapnak egy új versenytársat: a Baumax kivonul az országból, a 14 áruházat áprilisig bezárják, viszont az ingatlanokat egytől-egyik az XXXLutz Bútorlánc veszi át és hasznosítja a továbbiakban, így a barkácsáruházak helyét bútorboltok veszik át.

A Baumax vezetése egyébként a nehéz gazdasági körülményekkel indokolta a kivonulást, és azt írták, most inkább az osztrák, cseh és szlovák piacra koncentrál majd. A Baumax kivonulása egyébként nem annyira meglepő, hiszen a magyar piacon egy ideje már nincs jó dolga a barkácsláncoknak, és évek óta van szó arról, hogy ez a piac legfeljebb két nagyobb céget tud csak eltartani. 2011 óta az ötszereplős barkácspiac konkrétan veszteséges, mikor 2008-ban még 3 milliárd forintnyi adózott eredményt hoztak össze. A Baumax is évek óta veszteséges volt.

 

És hogy mit lehet tudni az új bútoráruházról? A hetven éve alapított osztrák cégnek Ausztrián és Németországon kívül Szerbiában, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, és Svédországban is vannak üzleteik, és Magyarországon is jelen vannak egy ideje különböző cégeken keresztül. Jelenleg nálunk a Möbelix nevű almárkának vannak üzletei.

A boltjaik egyébként leginkább az IKEA-ra hasonlítanak, svéd húsgolyó helyett gőzgombóccal, lazac helyett borjúval és savanyú káposztával, smarnival és gyermekmegőrzővel, környezettudatos pr-rel, cégtudatos munkatársakkal, tervező és összeszerelő szolgáltatásokkal. Az áraikat tekintve pedig inkább az alsóbb szegmensre céloznak, kelet-európai márkáknál pedig az élményvásárlók helyett látszólag inkább az árérzékenyekre gyúrnak, árgaranciával, hitellel, hűségkártyával.

Matolcsy vállalkozósulit indít

Nem volt unalmas hete a Magyar Nemzeti Banknak a múlt héten: szerdán például kiderült, hogy karácsony előtt az MNB még az előző évi eredményéből gyorsan 62 milliárd forintot juttatott Matolcsy alapítványainak. Ebből 37 milliárdot az ugyanaznap alapított Domus Innovationis alapítvány kapott. Így viszont már 250 milliárd forintból terjeszthetik ismeretlen módon és formában a Matolcsy számára kedves közgazdasági ötleteket. 

Matolcsy korábban elmondta, hogy mindezt simán megteheti, hiszen szerinte a jegybank pénze nem az adófizetőké, hanem a jegybanké. Balog Ádám, a jegybank alelnöke utána párszor gyorsan elmondta, hogy az mégiscsak közpénz, de nagyon jó helyekre teszik, pánikra semmi ok.

Egy nappal később aztán még az is kiderült, hogy még egy alapítványi formában működővállalkozói innovációs tudásközpontot is létrehoz az MNB a Pallas Athéné Közgondolkodási Program (PAKP) részeként. Az MNB közleménye szerint 37 milliárd forintot kap az MNB-től az alapítvány, aminek a hozamaiból kell majd gazdálkodnia a szervezetnek

Autóhitelesek, elégett tízmilliárdok

Viszont a múlt hét előtti frankerősödéssel kapcsolatban is kiderült egy-két dolog: például, hogy 20 milliárddal több frankhitelről van szó, mint ahogy korábban tudtuk, és hogy 10 milliárd forint feletti kárt okozott a frankerősödés, amit összesen néhány száz befektető szenvedett el (erről egyébként részletesebb is írtunk.)

Mondjuk azért így is jó nagy mákunk volt, az NGM közleménye szerint ugyanis a kormány devizaadósságokat csökkentő törekvései közel 1000 milliárd forint árfolyamveszteségtől, azaz tartozásnövekedéstől védték meg a lakosságot, az önkormányzatokat és az államháztartást.

A tőzsdének jó hete volt, az összes nagyobb papír árfolyama erősödött. Az múlt hét előtti nagy felforduláshoz képest a forint az euróval és a frankkal szemben is összeszedte magát, szombaton egy euróért 309 forintot, egy frankért pedig 313 forintot kellett adni (pedig nemrég még 327-nél és 380-nál is volt az árfolyam).

   2015 3. heti záró 2015 4. heti záró
BUX 15 755 16 759
OTP 3554 3779
Mol 10 720 11 210
Richter 3445 3775
Magyar Telekom 327 348

Azért ezeket se hagyja ki!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!