A görög sajtó már úgy tudja, hogy megvan, ki lehet Jánisz Varufákisz utódja, és így kivel kell majd megbirkóznia/megállapodnia az európai hitelezőknek. Nincs túl nagy meglepetés, a jelölt Efklídisz Cakalótosz, eddigi külgazdaságért felelős miniszter lehet majd az új görög pénzügyminiszter, aki már áprilisban átvette Varufákisz helyét, mint főtárgyaló.
Cakalótosz Oxfordban szerzett közgazdász Phd-t és Angliában is tanított, mielőtt a Sziríza parlamenti képviselője lett 2012-ben. Állítólag kezdetektől ő volt az egyik fő gondolkodó a Sziríza gazdaságpolitikája mögött és egy ideig a párt gazdasági szóvivője is volt.
Varufákiszhoz képest Cakalótosz egy visszafogott figura, aki nem motorozik, nem rohangál bőrkabátban és nagy valószínűséggel nem fogja terroristának meg hasonlóknak hívni a tárgyalópartnereket. Viszont Ambrose Evans-Pritchard, a Daily Telegraph gazdasági szerkesztője szerint egyáltalán nem biztos, hogy vele jobban járnak Merkelék. Varufákisz forrófejú volt és kiállhatatlan, ez lehet, Evans-Prichard szerint lehet, hogy kritizálta az európai rendszert, de
igazából egy Európa-párti idealista volt, akinek valaha tetszett az eurózóna ötlete és azóta sem tudja igaz szívből utálni
, sőt, titokban nagyratartja például Mario Draghit, az EKB elnökét.
Cakalótosz viszont a Sziríza marxista oldalához tartozik, aki mindig is szkeptikus volt az eurózónával és az integrációval kapcsolatban. Már 1998-ban megírta egy tanulmányban, hogy az európai monetáris övezetben nem történik majd meg az a kiegyenlítődést a centrum és periféria országai között, mint amit az integrációpártiak ígérnek, és végső soron igaza volt. Ő sem akarna kilépni az eurózónából, de inkább amolyan költség-haszon elemzés és nem idealista elköteleződés miatt.
Szóval Merkelék kitúrtak egy idegesítő idealistát, aki titokban szerelmes Európába, és kaptak helyette egy biztos kező, halk szavú, tweed-zakós szeptikust, aki csak azért van ott, mert épp nem lát ennél jobb megoldást.
