Ősszel választás jöhet Görögországban

Általában eddig mindenki nagyjából nyugodt volt azzal kapcsolatban, hogy a nyugodt és jól teljesítő Németország és a német gazdaság játszik leginkább vezető szerepet az EU-ban. De a Wall Street Journal most arról ír, hogy ez a vezető szerep mostanában elkezdte megosztan iaz Európai országokat, különösen a rosszabbul menőket. 

Spanyolországban például megnőtt a Merkel tevékenységét elutasítók aránya

Angela Merkel személyének népszerűségét mérve az látszik, hogy bár most is igen sokan támogatják és szimpatikus vezetőnek tartják, megnőtt azok tábora is, akik iszonyatosan utálják, különösen a szélsőjobbról és a szélsőbalról.

Elvileg az EU Tanácsának lett elnökségéről szólt a mai vita az Európai Parlamentben, de azért bőven volt szó a görögökről:

• A jobbközép Néppárt vezérszónoka, az Angela Merkelék bajor testvérpártjához tartozó Manfred Weber a lettekkel példálózott: ott is óriásit zuhant a válságban a gazdaság, de megszorításokkal talpra álltak és most az euróövezet tagjai. És ha Finnországban megszavaztatnák, hogy segítsék-e tovább adófizetői pénzekből Görögországot? – kérdezte.

• Elképesztőek a felelőtlen hangok, amelyeket az utóbbi 2-3 napban hallottam, úgy beszélnek a Grexitről, mintha semmiség lenne, dohogott a liberálisokat vezető Guy Verhofstadt. Úgy látta, a vita nem Görögországról szól, hanem egy egészséges, életképes monetáris unióról. Az IMF-et ekézte, amiért először megállapodtak a görög mentőcsomagokról, utána meg bejelentették, hogy a görög adósság nem fenntartható.

• Gazdasági nácizmus uralkodik, és Junckernek le kellene mondania, mert amit csináltak, az gazdasági katasztrófa, kiabálta az euró értékét szemléltetésére vécépapírral hadonászó Gianluca Buonanno a viszonylag új szélsőjobboldali alakulatból, A Szabadság és Nemzetek Európájából

Még Jean-Claude Juncker:

Az Európai Bizottság elnöke az EU parlamentje előtt védte a mundér becsületét. Természetesen leszögezte, hogy tiszteletben tartják a népszavazás eredményét, de azt azért jelezte, hogy a görögök többsége egy olyan szöveget vetett el, amely már nincsaz asztalon, és ezt az athéni kormány is jól tudta. Hiba volt, hogy a görögök kivonultak a tárgyalásokról, mielőtt befejeződtek volna, és elfogadhatatlan, hogy a Athénból terroristának minősítsék az Európai Bizottságot.

Ettől függetlenül szerinte félre kell tenni az egókat, „ami az én esetemben elég nagy”, és kijelentette: ellene van, hogy a görögök kiessenek az euróövezetből, „ez nem olyasmi, amit akarnánk vagy amit akarnunk kellene”.

A Vox még korábban magyarázta el, hogy nem lehet olyan közös közös monetáris politikát csinálni, ami egyszerre a legjobb Görögországnak és Németországnak is. Az lenne optimális, ha közel azonos fejlettségi szinten lennének az országok gazdaságai. Ami nem megoldható anélkül hogy a gazdagabb országok felturbózzák a szegényebbeket. Mondjuk így (csak Dél-Szerbia helyett valószínűleg Bulgáriára gondoltak az amerikai újságírók):

Az USA is részben így működik, a gazdagabb államok folyamatosan pénzelik a szegényebbeket, persze ott a közös nyelv, munkaerőpiac, kultúra és egy sereg egyéb tényező segíti még a szorosabb összefonódást. Ráadásul, ahogy Görögország vagy a mi példánk mutatja, az bőven nem elég a felzárkózáshoz, ha egy korrupt és gyenge, kormányok által ide-oda ráncigált intézményekkel működő országra ráeresztenek egy nagy halom pénzt.

A videó angolul lesz:

Ráviccelnek a helyiek az egyre kritikusabb helyzetre.  Jó részben a németek korábbi megtakarításai tartják életben most a görög pénzügyi rendszert, és ezáltal az egész országot.

Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP

Ha nem lesz megállapodás két héten belül, rendezetlenül becsődöl mégis az ország, és valahogy elő kell húzni a drachmát, az elég durva dolgokat jelenthet majd. Itt írunk erről a forgatókönyvről részletesebben. 

A görög kormánynak kell előállnia új javaslatokkal most, mondta Juncker az MTI szerint.

Juncker arról is beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek ,szóval semmiképp nem akarja, hogy a görögök kilépjenek az eurózónábaól. még akkor sem, ha Európában sokan gondolják úgy, hogy erősebb lenne a valutaközösség, ha az ilyen gyenge tagjai kiesnének.

Görögországnak a július 20-a tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor kel lelég sok pénzt visszafizetniük az immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Banknak.

Jean-Claude Juncker közben azt is sérelmezte, hogy megegyezésért kuncsurgó görögök nevében közben azért Varufakisz simán leterroristázta az uniót.  Az MTI szerint széles körben elterjedt értelmezés alapján Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája mostanra lett már vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görögminiszterelnök számára.

Nem olyan egyszerű a helyzet Juncker szerint, hogy ma össze is hozzanak mindent, írja az athéni Kathimerini.

#Junker: Solution [on Greece] cannot be found today, that would be to simplistic

— Kathimerini English (@ekathimerini) 2015. július 7.

Jack Lew reméli, hogy a tárgyalások folytatása "lehetővé teszi Görögország számára, hogy meghozzon nehéz, de szükséges költségvetési és strukturális reformokat, visszatérjen a gazdasági növekedés útjára és a kezelhető államadósság szintjéhez az euróövezeten belül".

A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint ugyancsak a görög helyzetről egyeztetett telefonon Barack Obama amerikai elnök Francois Hollande francia államfővel. A közlemény szerint Obama és Hollande egyaránt fontosnak tartják, hogy Görögország megtalálja az utat a reformok folytatásához és a növekedéshez az euróövezet tagjaként.

Josh Earnest fehér házi szóvivő korábban a hétfői nap folyamán a görög adóssághelyzet kompromisszumos megoldására helyezte a hangsúlyt és szintén egy olyan megállapodás megkötésére szólította fel az Európai Uniót és Görögországot, amely lehetővé teszi, hogy Athén az eurózóna tagja maradjon. (MTI)

Az Európai Központi Bank (EKB) folytatja a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását működésük fenntartása érdekében, a június 26-i szinten - döntött hétfőn az EKB kormányzótanácsa az MTI jelentése szerint. Az EKB kormányzótanácsa telekonferencián vitatta meg a kérdést. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem fogy el teljesen a pénzük, nem omlik össze a bankrendszer. De azt nem tudni, hogy ezt meddig tartják fenn. 

"Tiszteletben tartjuk a görögök szavazatát, és meghallottuk minden demokratikus görög párt üzenetét arról, hogy az eurózövezetben kívánnak maradni. Az ajtó nyitva áll a tárgyalások előtt" - mondta Francois Hollande francia államfő Angela Merkel német kancellárral tartott rövid sajtótájékoztatóján Párizsban.

Fotó: Bertrand Guay

A francia elnök hozzátette, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek "komoly, hiteles és konkrét javaslatokat" kell tennie. "Nincs sok időnk. A helyzet sürgős Görögország számára, és sürgős Európa számára is" - hangsúlyozta Hollande. (MTI)

A megszorítási csomag görög elutasítása elég nagy bizonytalanságot okozott, gyengítette az eurót a dollárral szemben, ami miatt hétfőn három százalékkal olcsóbb lett a Brent olaj hordónkénti ára: 60,32-ről 58,28 dollárra csökkent – írta az MTI.

Igaz, eközben a forint is gyengült, így részben emiatt a Mol várhatóan mégis hét forinttal emeli a benzin árát.

A hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait elvető görögországi népszavazás után drámai mértékben megnőtt egy olyan eseményláncolat kockázata, amelynek végén Görögország zűrzavaros körülmények közepette távozni kényszerülhet az euróövezetből, áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett elemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő szerint ha a felek vissza is ülnek a tárgyalóasztalhoz, nem valószínű, hogy a hitelezők azonnal jelentősebb engedményeket tennének. Az előrelépés eddigi hiánya és a bizalom eróziója miatt nehéz lesz akár csupán egy korlátozott egyezség elérése is július 20-áig, amikor lejár egy 3,5 milliárd eurós görög kötvénykötelezettség az eurójegybankkal (EKB) szemben - áll a Fitch elemzésében. (MTI)

"Ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi terrorizmusa felett aratott nagy győzelem. Elég volt a kapitalista kizsákmányolásból" - szakított időt a görögökre egy katonai parádé közben Nicolas Maduro venezuelai elnök az MTI szerint. "Gratulálok a görögöknek azért, hogy nemet mondtak az IMF és a Világbank vérszívóinak" - értékelte visszafogottan az olajban gazdag, de világ legnagyobb inflációját összehozó ország vezetője.

Raul Castro kubai vezér is Ciprasz "bátor politikáját" dicsérte a kubai kommunisták hivatalos újságjában a Granmaban.  

Evo Morales bolíviai elnök szerint az "európai nép" kapitalista politika alóli "felszabadulása" vette kezdetét azzal, hogy Görögországban a "nem" győzött a vasárnapi szavazáson. Szerinte a görög népszavazás eredménye az "európai imperializmusra mért vereség".

Ciprasz görög miniszterelnök ma este úgy fekhet le aludni, hogy valamit nagyon jól csinált, ha ilyen nagyágyúknak tetszik igazán.  

A Public Issue adatai alapján, így nézett ki a nem szavazatok aránya korcsoportonként:

18-24: 85%

25-34: 72.3%

35-44: 67.4%

45-54: 69.2%

55-64: 59.4%

65+: 44.9%

(innen)

A Zeit csinált interjút Thomas Pikettyvel (itt írtunk róla bővebben), a francia közgazdász ilyeneket mondott:

• 1945 után Németország  államadóssága a GPD-jük 200 százalékát tette ki, tíz év múlva már csak a 20 százalékos volt az államadósság. Mi történt az adóssággal? Szép lassan elengedték a németeknek: a hitel hatvan százalékát az 1953-as Londoni Egyezmény keretein belül engedték el. Itt a külső adósságot leírták, a belsőt pedig újrastrukturálták.
• A Zeit felvetésére, miszerint a németek közül sokaknak az a baja, hogy a görögök nem ismerték el a saját hibáikat, és tovább akarják szórni a pénzt, Piketty azt mondja, ha az ötvenes években ugyanezt mondták volna a németeknek, akkor még a mai napig is fizetnék az adósságot
• Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy a németek nem elég nagylelkűek-e, Piketty azt mondja: "Hogy nagylelkűek? Miről beszél? A németek most épp nagyon jól járnak a magas kamatokkal, amiket beszednek".
• A közgazdász szerint ezért egy hasonló európai adósságkonferenciára van szükség, mint amilyet a második világháború után tartottak. Itt nem csak a görög, de több európai ország államdósságának elengedését kéne végigtárgyalni. (Quartz)

Kis görög politikai matek: A hét görög parlamenti pártból hatnak a vezetőivel tárgyalt ma Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vagy hat órát, és ebből 5 közös állásfoglalásban támogatja a kormányfőt hitelezőkkel való tárgyalásokban.

• Akik nem mentek el: a náci Arany Hajnal.
• Akik nem írták alá a közös nyilatkozatot: a Kommunista Párt.

Nagy meglepetés, hogy még a nagyon a Sziriza ellen kampányoló jobbközép Új Demokrácia Párt is aláírta a közös támogató nyilatkozatot. Azért a párt új vezetője, Vangelisz Meimaraki (aki a népszavazás után lemondott volt miniszterelnököt, Antonisz Szamaraszt váltotta) azért nem állta meg, hogy egy kicsit beszóljon Cipraszéknak, amikor azt nyilatkozta:

Ennek a tárgyalásnak már rég meg kellett volna történnie, sok időt pazaroltunk el, amiért a kormány a felelős.

Hát csak annyi, hogy kormányzóként megmutatta, hogy amire a görögök kényszerülhetnek, az nem teljesen lehetetlen. A pénzügyi válság alatt, amikor éppen Kalifornia-állam kormányzója volt, Arnold Schwarzenegger is hasonló problémával küzdött, mint a görögök: teljesen elfogyott az állam pénze és nem tudott béreket, nyugdíjakat, alvállalkozókat kifizetni. Erre 2009-ben elkezdtek speciális kuponokat, amolyan "tartozom neked cetliket" nyomtatni. A vócsereknek volt kamatrátája és sok bank el is fogadta azokat, legalábbis egy előre meghatározott dátumig. Kaliforniában ráadásul nem is ez volt az első eset, hogy cetlikben kapta valaki a nyugdíját, egyszer már 1992-ben is erre kellett fanyalodjon az állam.

Az azóta már lemondott görög pénzügyminiszter, Jánisz Varufákisz még a múlt héten pedig ezt emlegette fel, amikor azt mondta, hogy ha minden kötél szakad és nem lesz elég euró a görög pénzügyi rendszerben, akkor majd kaliforniai mintára ők is ilyen kuponokat terjesztenek majd, csak nem papíron, hanem elektronikus formában.

A kaliforniai példát hozta fel hétfő reggel Carl Weinberg, a High Frequency Economics vezető közgazdásza a Bloomberg TV-ben azzal kapcsolatban, hogy a párhuzamos valuta bevezetése mindenképpen a grexitet jelenti-e Görögországnak: Swarzeneggerék is megcsinálták, mégis még mindig az Egyesült Államok tagjai. Weinberg szerint a kuponok bevezetése egy szükséges válságintézkedés lehet, de ennél jóval több kell ahhoz, hogy valakit kirúgjanak az eurózónából

Az euró erősödött a dollárral és más valutákkal szemben arra a hírre, hogy a pénz- és menőségügyi miniszter, Jánisz Varufákisz lemondott, viszont a német kormány képviselői mindenkinek elrontották az euróvevős kedvét, amikor arról beszéltek, hogy szerintük nincs alapja sem egy új mentőcsomagnak, sem a görög adósság elengedésének. Az euró délelőtt 11 körül volt a csúcson, akkor 1,109 dollárt kellett érte fizetni, onnan 1,09-re csúszott vissza.

A forint reggel eléggé meggyengült az euróval szemben, akkor 317 forintnál is többe került egy euró, azóta kis hullámzással 315,7-re erősödött vissza.