Fontosabb részletek

Percről percre Ősszel választás jöhet Görögországban

Több hónapig egyezkedett az EU a görögökkel, de június 30-án szombaton elszakadt a cérna, miután a görög kormány népszavazást kezdeményezett a szükséges megszorításokról
A tárgyalások félbeszakadása azt jelentette, hogy az ország nem kapja meg azt az 1,6 milliárd eurót, amiből ki tudná fizetni az IMF-nek a kedden esedékes tartozását
Görögország nem fizetett, ez részleges csődöt jelent
Július 5-én vasárnap az EU-IMF-megállapodást a görög szavazók 61 százaléka elutasította
Másnap lemondott Varufakisz görög pénzügyminiszter
Július 12-én maratoni csúcstalálkozó kezdődött, hogy megállapodjanak
Ciprasz végül beadott egy 13 milliárd eurós megszorítócsomagot
A kormányfő belement lényegében minden feltételbe, szigorúbb javaslatokat fogadott el, mint amire a görögök nemet mondtak
A megállapodás hírére görög szakszervezetek sztrájkot hirdettek szerdára
A görög parlament nagy többséggel elfogadta a megszorítást, de sok Sziriza-tag nemmel szavazott
Szeptemberben vagy októberben parlamenti választás lesz
Brüsszel megenyhült, ahogy várható volt: áthidaló kölcsönt kaphat az ország
Az EKB pénzt ad a bankoknak
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Változatlan szinten hagyta az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források hétfőn. A kormányzótanács utoljára június 26-án emelte a keretösszeget, azóta nem változtatott a 89 milliárd euróban megállapított plafonon. (MTI)

  • Rendkívül nagyvonalúnak tartja a Görögországnak kilátásba helyezett harmadik mentőprogramot a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint a program feltételeiről az euróövezeti tagországok vezetőinek hétfőn kötött megállapodása jó Európának és Németországnak is.


    Marcel Fratscher az intézet honlapján vezetett blogjában közölt gyorselemzésében kiemelte, hogy a német kormány legtöbb követelése teljesült a brüsszeli tárgyalásokon. "Mindenekelőtt Merkel kancellárnak és Schäuble pénzügyminiszternek jár elismerés", hiszen "tanúbizonyságot tettek nagyságukról és előrelátásukról, és megmutatták, hogy Európa épsége és a közös szabályok fontosak Németországnak".


    Szerinte korai lenne sikerként elkönyvelni a brüsszeli megállapodást, mert az csupán az első lépés a görög gazdaság lefelé húzó spiráljának megállításához.

    Több tagországban - így Németországban - a törvényhozás támogatása is szükséges az új görög mentőprogramhoz. A német alsóház (Bundestag) kétszer szavaz az ügyben, elsőként arról, hogy megadja-e a felhatalmazást a pénzügyminiszternek a program összeállítását célzó tárgyalások megkezdésére, majd a tárgyalások sikeres lezárása esetén magáról a programról. Az első szavazást várhatóan pénteken vagy hétfőn tartják. (MTI)

  • Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög adósságválság ügyében hétfőn elért egyezség ellenére az eddigi fejlemények súlyos károkat okoztak az euróövezet megítélésében, ráadásul korántsem vehető biztosra, hogy sikerül elkerülni a Grexitet, vagyis Görögország kényszerű távozását az euróövezetből.

    A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai szerint az euróövezeti csúcson mindössze annyi történt, hogy "két nagyon-nagyon rossz forgatókönyv közül a kevésbé rossz" mellett döntöttek. Az elemzők szerint a puszta tény, hogy mindkét fél engedte eddig a pontig eszkalálódni a helyzetet, helyrehozhatatlan károkat okozott az egész euróövezeti integrációs folyamatnak.

  • Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek azt mondta, a legfrissebb megoldás sok pontban jóval szigorúbb, azaz komolyabb megszorításokat tartalmaz, mint a korábbi tervezetek. Ő is úgy látja, hogy lényegében az Európai Unió diktálta a feltételeket, a görögöknek sokkal több vesztenivalója volt. Megállapodás híján az Európai Központi Bank leállíthatta volna Görögország finanszírozását, ennek eredményeként elfogyott volna a pénz a görög bankokból, és a gazdaságból. Németh Dávid szerint a görög megállapodás kedvező piaci szempontból, ám kockázatot jelent a jövőre nézve.

  • Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója tragédiának nevezte a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására született megállapodást. A közgazdász hétfőn délben telefonon az M1 aktuális csatornának Athénból nyilatkozva azt mondta: a görögök is tragédiának élik meg, hiszen pontosan tudják: a csomag arról szól, hogy a már felére csökkentett nyugdíjakat tovább csökkentik, "szétadóztatják" a görög turizmust és egy olyan privatizációt erőltetnek Görögországra, amelynek öt éve nincs érdemi bevétele és ebből próbálják meg a finanszírozni a görög adósságot. Mindennek semmilyen pozitív hatása nem lesz a görög gazdaságra - mondta Pogátsa Zoltán.

    Nehéz megjósolni, hogy szavaznak majd az athéni parlamentben. A kormányon lévő baloldali Sziriza párt baloldali platformja ugyanis úgy nyilatkozott, nem szavazza meg azt, bár velük még talán lehet kötni valamilyen megállapodást. Ugyanakkor a liberálisok is elfogadhatatlannak minősítették a javaslatot, továbbá a kommunisták és a szélsőjobboldal is biztosan nemmel fog szavazni - mondta Pogátsa Zoltán, aki szerint így lehet hogy az Alekszisz Ciprasznak kisebbségben kell majd kormányoznia.

  • Paul Krugman twitter-bejegyzésének hatására, egyre népszerűbb a ThisIsACoup rövidítés. Érvelésük szerint a nemzetközi szervezetek, élükön Németországgal olyan visszautasíthatatlan ajánlatot tettek a görögöknek, amelyekkel felügyeletük alá helyezik az egész országot. (Portfolio.hu)

  • A vasárnap kezdődött, görögökkel foglalkozó találkozó tizenhét órán át tartott. Az eddigi csúcstartó a 2000-ben megtartott nizzai tanácskozás volt, az tizenhat órán át tartott. (MTI)

  • Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek a megállapodás után azt mondta, Görögországnak az a vágya nem teljesült, hogy a korábbi népszavazás után megerősödik a görög kormány tárgyalási pozíciója. A görög gazdaság állapota olyan mértékben romlott a népszavazás után is, hogy a múlt hét csütörtökön benyújtott görög javaslat már nem volt elég a megállapodáshoz.

    Azt mondta, hogy a görög kormány magának köszönheti, hogy az elmúlt hetekben ilyen mély válságba került a görög gazdaság. Ha korábban megállapodtak volna a hitelezőkkel, ezt elkerülhették volna. Ha Görögország kiesett volna az euróövezetből, az drámai mértékű gazdasági, pénzügyi, társadalmi összeomlást jelentett volna, és még mélyebbre süllyedhetett volna az ország gazdasága.

    A magyar reálgazdaságot különösebben nem érinti a megállapodás, marginális az oda irányuló magyar export, azzal, hogy megoldódik a görög pénzügyi válság, kiárazódik a kockázatokból, a forint és a tőzsde már erősödött, csökkennek az állampapír hozamok.

  • Demetrios Efstathiou, az ICBC Standard Bank elemzője szerint Ciprasznak szinte minden ponton engednie kellett Merkellel szemben.

    Szerinte összességében azonban Görögország mégis nyert, rövid idő alatt lehet átvinni a szükséges reformokat. Efstathiou szerint a görögök megkönnyebbülnek majd, ha újra kinyitnak az ország bankjai. Szerinte a Grexitet még nem sikerült elkerülni, de a kilépés kockázata jelentősen csökkent.

  • Az eurót délelőtt fél 11-kor már 309,66 forinton jegyezték, reggel még 312,60 forint volt az árfolyam. Fél tizenkettőre aztán visszatért 310 fölé.

    A dollárral szemben 277,68-as szintig javult az árfolyam, de aztán visszatért a 280-as szint közelébe.

    A svájci frankkal szemben 295,28-ig erősödött a forint. Fél 11-kor 296,11 forinton állt a jegyzés, kora reggel 298,40 forinton.

    A japán jent reggel 9 órakor 2,257 forinton, két és fél órával később 2,27 forinton jegyezték a reggeli 2,29 forint után.

  • A megállapodás jó hangulatot hozott az európai tőzsdékre, 1,5-2 százalékos az erősödés a délelőtti órákban. A forint eközben tovább erősödött, az euró 310,28 forinton áll a forinttal szemben.

  • Feltörölték a padlót a görögökkel

    Egy héttel a görög népszavazás után a Sziriza elfogadott egy olyan csomagot, ami látványosan keményebb megszorításokat tartalmaz annál, mint amire - a kormány aktív buzdításával - nemet mondtak az emberek

    - írta elemzésében Madár István a Portfolio.hu-n.

  • Ha sikerül átvinni a parlamenten a javaslatokat, a héten végre kinyithatnak a mostanra szinte teljesen kiapadt, két hete zárva tartó bankok is.

  • Az új görög mentőcsomag feltételeiről Brüsszelben elért megállapodás után is maradtak kockázatok, elsősorban az egyezségről tartandó görög parlamenti szavazás kimenetele, írta hétfő délelőtti gyorselemzésében a belga KBC bank.

    Szerintük Alekszisz Ciprasznak nehéz lesz elfogadtatnia az athéni parlamenttel a maratoni tárgyalások után hétfő reggel létrejött megállapodást, főleg a privatizációs alapban elhelyezendő görög állami eszközökről szóló pontját.

  • Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottág elnöke az éjszaka egy pontján hajnali három előtt diplomáciai források szerint “eltűnt”, hogy aztán négy után új kompromisszumos javaslatokkal tért vissza a négyórásra nyúlt második “szünet” után. Ez idő alatt kizárólag Tusk, Merkel és Holland alkudoztak Ciprasszal hatszemközt. A tárgyalásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatja.

  •  - mondta Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök hétfő délelőtt, az euróövezeti csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. "A méltóság üzenetét továbbítottuk egész Európának" - fogalmazott Ciprasz.

    A görög miniszterelnök - akinek az athéni parlamentet szerdáig rá kell bírnia arra, hogy jóváhagyja a most Brüsszelben megkötött megállapodás kulcselemeit - azt mondta, a piacok meg fogják érteni, hogy lekerült a napirendről Görögország távozása az eurózónából. (MTI)

  • Donald Tusk is bejelentette, hogy megvan a megállapodás. Ezzel megkezdődhetnek a tárgyalások arról, hogy pontosan hogyan fognak pénzt kapni az Európai Stabilitási Alapból. 

    Juncker, az Európai Bizottság elnöke az MTI szerint elég keveset tett ehhez hozzá. Ő azt mondta el, hogy így nincs grexit, azaz Görögország tagja maradhat az eurózónának. 

  • Az uniós vezetők perceken belül sajtótájékoztatót tartanak.

  • Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására – közölte Twitter-bejegyzésében Charles Michel belga kormányfő.

  • Görögországnak az eurózónán belül kell maradnia, mondta Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos egy francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában hétfő reggel.

    Moscovici közölte: a Görögországnak nyújtandó, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőprogram a tervek szerint mintegy 80 milliárd euróról szólna. A segítség fejében az athéni vezetésnek reformokat kell megvalósítania az országban.

    Eközben Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter a görög állami tévének nyilatkozva bírálta a Brüsszelben készülő megállapodás tartalmát. A Szirizához tartozó politikus szerint Görögországban még az idén újabb választásokat kell majd tartani. (MTI)

  • Már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye - közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.

    A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az éppenséggel biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye - Donald Tusk európai tanácsi elnök javaslata értelmében - Luxembourgban lenne.

    Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott. (MTI)

  • Legalábbis görög kormányzati források szerint a hitelezők ötlete teljesen nonszensz, Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban. (MTI)

  • Hétfőn kora reggel ismét megszakították a hajnalban újrakezdett plenáris tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői - derült ki különböző Twitter-bejegyzésekből.

    Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozza, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is. A plenáris ülés előző, éjszakai megszakítása alatt szintén különmegbeszélést tartott Alexisz Ciprasz görög miniszterelnökkel Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia köztársasági elnök, valamint az uniós intézmények több vezetője. (MTI)

  • "Kompromisszumos javaslat született a harmadik görög mentőcsomagról hétfő hajnalban a görög, a német, a francia és az európai uniós vezetők között az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója különtárgyalásain, és a javaslatot reggel megvitatja az állam-, illetve kormányfők plénuma" - jelentette be a csúcstalálkozó elnökének, Donald Tusknak a szóvivője.

  • A görög miniszterelnök állítólag négy feltételt támasztott:

    • Az IMF kimaradása a programból.
    • Erősebb kijelentés a görög államadósságra vonatkozóan.
    • Az Európai Központi Bank részéről jelzés, hogy fennmarad az ELA.
    • Az 50 milliárd eurós privatizációs alap elvetése.

    (Portfolio.hu)

  • Másodszor is félbeszakadt a válságcsúcs

    Éjfél után másodszor is félbeszakadt az eurózóna vezetőinek vasárnap délután kezdődött csúcstalálkozója, melynek célja, hogy politikai megállapodást hozzon tető alá a görög csődhelyzet feloldására.

  • Ezt a hét intézkedést várják el szerdáig:

    • Áfarendszer racionalizálása
    • Az adóalap kiszélesítése
    • Nyugdíjrendszer fenntarthatósága
    • Polgári perrendtartásról szóló törvény elfogadása
    • A görög statisztikai hivatal (ELSTAT) jogi függetlenségének biztosítása
    • Automatikus kiadáscsökkenő mechanizmusok teljes implementálása
    • Bank helyreállítási és szanálási irányelv teljesítése

    A következő 5 elvárást pedig kielégítő időn belül kell elfogadnia a parlamentnek:

    • Az elektromos átviteli hálózat privatizálása
    • Nemteljesítő hitelek esetében határozott intézkedések
    • A privatizációs hatóság függetlenségének biztosítása
    • A görög adminisztráció depolitizálása
    • A trojka visszatérése Athénba
  • A Reuters szerint Alekszisz Ciprasz kormányfő hétfőn bejelentheti kormány átalakítását, és ezzel távozhat Paniogotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, aki egyébként a kormányon lévő Sziriza pártjának bal ágát vezeti. Lafazanisz nemmel voksolt péntek éjszaka a görög kormány reformcsomagjára. Dimitrisz Stratoulisz helyettes munkaügyi miniszter is távozhat a kormányátalakítás után.

  • Euronews brüsszeli tudósítója szerint az EKB elnöke nagyon támogató a görögökkel, ám szüksége van a politikai jelzésre ahhoz, hogy holnap a jegybank kormányzótanácsa pozitívan dönthessen a bankok sürgősségi likviditási keretének (ELA) sorsáról. Úgy tudni, Draghi mindkét oldal részéről "politikai elköteleződést" akar látni, vagyis valószínű, hogy szerdáig még nem függesztik fel az ELA biztosítását. A híresztelések szerint a görög bankok hétfőn végleg kifogyhatnak a pénzből, így hamarosan muszáj lesz emelni az ELA keretén.