10 hír, amiről lemaradt a terror miatt

1. Brüsszel felfüggesztené a paksi beruházást

Már hétfőn kiszivárgott a hír, de csütörtökön hivatalosan is bejelentették Brüsszelben, hogy EU-s kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen azért, mert nem hirdették meg nyílt közbeszerzési pályázaton a paksi bővítési projektet, hanem azt felajánlották az orosz állami atomenergiai cégnek, a Roszatomnak. Szerdán aztán az is kiderült, hogy Brüsszelnek a paksi bővítés üzleti és műszaki adatainak titkosítása sem tetszik, mert ez környezetvédelmi szabályokba ütközhet.

Orbán Viktor pénteken annyit fűzött hozzá a döntéshez, hogy Európában sehol nem tendereztettek atomerőművet, Finnországban sem, kettős mércéről pedig nem akar beszélni, mivel komoly beruházásról van szó. Ezért csak annyival intézte el a dolgot, hogy 

Ahol hús van, ott légy is van.

Szijjártó Péter szombaton egy interjúban azt mondta még el a döntés kapcsán, hogy még nem kezdődött el a Paks 2-re kapott hitel felhasználása, és hogy annak ellenére nem kell újratárgyalni az oroszokkal kötött államközi szerződést, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indított miatt.

2. Eltűnhet a kedvenc cigimárkája a trafikok polcairól

Marlboro, Multifilter, Philip Morris, Golden Gate, Symphonia, Mustang, Főnix, West, Gauloises, Davidoff – ezek a márkák hamarosan mind eltűnhetnek a trafikok polcairól. November 17-ig ugyanis sem a Philip Morris, sem az Imperial Tobacco nem egyezett meg az állami dohányellátóval, márpedig innentől csak ők szállíthatnak cigarettát a trafikokba. Állítólag kivárnak: jó esély van ugyanis arra, hogy az Európai Bizottság elkaszálja a dohányellátós törvényt.

A cégeknek az a baja, hogy a koncessziót egy sokat vitatott és az EU által is kifogásolt pályázaton Sánta János cége, a Tabán Trafik nyerte el a British American Tobaccóval (BAT) karöltve. A belőlük összeálló Országos Dohányboltellátó (ODBE) egy doboz cigaretta árának nagyjából 3 százalékát teszi el, emiatt viszont a gyártók ennél nagyobb mértékű áremelésre kényszerülnek.

3. Járatokat szüntet meg a Máv

Csütörtöktől nyilvános a MÁV új, december 13-ától érvényes menetrendje. Az új menetrendben az alacsony kihasználtságú vonalakon járatokat szüntettek meg, ezzel 0,98 százalékkal csökkenni fog a 2016-os utaskilométer. Az így felszabaduló 1,5 milliárd forint költségmegtakarításból a jövő évtől háromszázzal növelik többek között a kalauzok és a mozdonyvezetők számát, illetve tovább bővítik a zsúfoltabb vonalakon a kínálatot.

A közlemény arra nem tér ki, mely vonalakon ritkulnak vagy szűnnek meg a járatok. Az új menetrendet itt lehet böngészgetni, ha észrevesznek benne valami érdekeset, írjanak nekünk a tema+menetrend@index.inda.hu címre!

4. Több lesz a nyugdíj, féléves kortól jár a gyed

Nyugdíjak, fizetések, gyed: ezekről mind kiderül valami a héten. 2016-ra vonatkozóan nyugdíjasoknak a legfontosabb hír az volt, hogy jövőre 1,6 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, családosoknak pedig az, hogy a 2014-ben bevezetett gyed extra, amely munka mellett is lehetővé teszi a családtámogatás folyósítását, január elsejétől már a gyerek féléves korától igénybe vehető lesz.

A KSH a héten jött ki a fizetésekkel kapcsolatos új adatokkal, ebből pedig az derült ki, hogy idén szeptemberig 3,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.  Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 200 forint volt. Ha a családi kedvezményt kapókat is beleszámítjuk, akkor a nettó átlag nagyjából 166 000 forint körül van a statisztikai hivatal becslése szerint. A családosoknak érdemes tudnia, hogy bővül a gyerekek napközbeni elhelyezésének lehetősége is, 2016-tól már négyféle ellátástípus közül választhatnak a szülők: jön a mini, családi és munkahelyi bölcsőde is.

5. A rendszerváltás óta mindenki szétlopta az erdőket

Kedden nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állami erdőgazdaságokról szóló jelentéseit. Ez azért is volt érdekes, mert a Kehi a közelmúltban már vizsgálódott az erdőgazdaságok egy részénél, és arra jutott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban gyakorlatilag kormányzati ciklustól függetlenül botrányos dolgok történtek a területen.

Olyasmik derültek ki például, hogy az erdőgazdálkodásért felelős cégek 1996 óta egyszer sem aktualizálták a szerződéseket, így azok közel 20 éves jogszabályi hivatkozásokat tartalmaznak. Az elavult szerződések egyik legdurvább vonzata, hogy a vagyonkezelési díjakat sem vizsgálták felül 1996 óta, pedig már akkor sem szabták őket túl nagyra. Konkrétan arról van szó, hogy a területek után a cégek 50-70 forintot fizettek hektáronként évente az államnak a használatért cserébe.

A hivatal súlyos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel mind a 22 társaság esetében, és bár az ÁSZ jogkörébe nem tartozik bele, hogy további nyomozásba, vagy a társaságok megbüntetésébe kezdjenek, 87 esetben javasoltak munkajogi felelősségre vonást, két esetben pedig nagy vagyoni kárral járó bűncselekményt gyanítanak,

6. Alig jelentkeztek Simicska földjeire

Hétfőn kezdődtek a licitek az állam földjeire, Győrben első körben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. által bérelt földeket kezdték el osztani. Az árverésen az Index is ott volt, bár a teremben több sajtómunkás tolongott, mint licitálni vágyó gazda. Ezt az is magyarázhatja, amiről nemrég Purgai Ferenc, a Mezort Zrt. vezérigazgatója beszélt, aki szerint még a földvásárlásra felvett hitel kamataira sem lesz elég az a bérleti díj, amit a Mezorttól az új tulajdonos kap. És ezzel a licitáláson is volt, aki egyetértett.

Ezen részben segíthet most a kormány, hiszen kedden a parlament elfogadta azt a módosítót, ami szerint az új tulajdonos gyakorlatilag egyoldalúan megemelheti majd a bérleti díjat. A módosító lényege, hogy a tulajdonos bizonyos időnként a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.

7. Elkaszálta az Alkotmánybíróság a Quaestor-törvényt

Diszkriminatívan határozta meg a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény, hogy kinek jár kártalanítás, ezért a törvény bizonyos részeit alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB). Az erről szóló döntés már hétfőn este kiszivárgott, kedden pedig a hivatalos döntés és indoklás is megszületett.

Az is alkotmányellenes volt a törvényben, ahogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjait bevonták a kárrendezésbe, vagyis ahogy a pénzügyi szektor cégeivel akarták kifizettetni a Quaestor károsultjait. A kárrendezéssel viszont önmagában nincs semmi baj, szóval a kormány hozhat olyan törvényt, amiben kifizetik a quaestorosokat, csak nem úgy, ahogy eddig. 

8. Maradtunk bóvliban a Fitchnél is

Bár a hét elején úgy tűnt, hogy a Quaestor-törvény elkaszálása miatt akár még fel is minősíthető Magyarország adósbesorolását a Fitch, végül bóvliban hagytak minket.

Az, hogy felminősítenek-e, vagy nem most pénteken, azért sem volt egyértelmű  az utolsó pillanatig sem, mert a hitelminősítő ugyan több mint két hete jelezte , hogy Magyarország lehet a következő, amit kihúznak a bóvli kategóriából. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mindezek ellenére pénteken azt mondta, nem számít arra, hogy a Fitch Ratings most felminősíti Magyarországot. Kapcsolódó hír, hogy a DBRS hitelminősítő cég további 19 országra akarja kiterjeszteni értékeléseit a következő két vagy három évben, köztük Magyarországra is, szóval három helyett hamarosan négy hitelminősítő ítélkezhet majd Magyarországról.

9. Lesz áfacsökkentés az építőiparban, a NAV szemei lassan tényleg mindent látnak

Varga Mihály a héten egy konferencián elmondta, hogy az elektronikus számlarendszer elindítására és az online pénztárgépek bevezetésére készül a kormány a szolgáltatóknál: az autószervizeknél, taxiknál, valamint a konditermek, a wellness és a pénzváltás területén. Ezen kívül tervezik a fordított adózás bevezetését egyes területeken, példaként a mezőgazdasági terményeket említette.

Az is kiderült, hogy a Századvég Gazdaságkutató már készíti a hatástanulmányt,  hogy be lehet-e vezetni az ötszázalékos kulcsot, vagy a 18 százalékig lehet csökkenteni az új építésű lakások áfakulcsát. A kormány a beruházások élénkítése érdekében 30-40 milliárd forint bevételről mondana le.

Máshol is lehet viszont kiesés: 700–1000 milliárd forintot bukhat az állam, ha megvalósul az az elképzelés, amely szerint 180 napnál tovább nem szabad folytatni egy adóhatósági vizsgálatot. A becslés úgy jött ki, hogy a hivatal közölte, hogy  2015 szeptemberében csak a 180 napon túli ellenőrzésekből 720 milliárd forint bevétel jött be, de év végére ez a szám eléri majd az ezermilliárdot is.

10. 25 ezer dolgozót tukmálhat a kormány a legnagyobb áruházakra

20 milliárd forintnyi bevétel viszont visszajöhet azon, hogy 25 ezer ember felvételére kötelezheti a kormány a legnagyobb áruházláncokat azzal, hogy előírja, az üzletek minden hetven négyzetméterére eladót kell állítani. Minimálbérrel számolva mindez iparági szinten 40-45 milliárd forint többletköltséget jelent jövőre, amit nagyrészt a vásárlóknak kell megfizetniük. A kormánynak a bérek adói és járulékai révén lehetne bevétele, ez az összeg pedig megközelíti azt az összeget, amit a kormány az élelmiszerlánc-biztonsági díjtól remélt, és amit Brüsszel végül felfüggesztett.

De áfa formájában is várhat a kormány pluszbevételt, hiszen nagy karácsonyi roham várható idén, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) előzetes becslése szerinta tavalyihoz képest 5-6 százalékkal, 940-950 milliárd forintra nőhet a decemberi forgalom.