- Gazdaság
- koronavírus a gazdaságban
- munkahely
- munkanélküliség
- kurzarbeit
- elbocsátás
- leépítés
- gazdaságvédelmi akcióterv
A legtöbbünket már hetekkel ezelőtt kirúgták
Mire számítanak a magyar vállalatoknál?
Vége
A legtöbb levélben leépítéskről, elapadó bevételekről, kilátástalan jövőről olvashatunk, de vannak azért pozitív kivételek is. Egy pest megyei olvasónk egy épületgépészettel, villany- és vízvezetékszereléssel, fűtéssel, klímával foglalkozó cégnél dolgozik. Azt írja, hogy egy hónapra ugyan leálltak, de már újra dolgoznak.
Sok az elmaradás. Újra dolgozunk teljes gőzzel. Van munka dögivel.
N. monogramú olvasónk egy belvárosi 5 csillagos szállodában dolgozik, a szálloda egész sokáig kihúzta a koronakrízist, de végül március végén bejelentették: vagy felmondanak az alkalmazottaknak (törvényesen, végkielégítéssel, ha jár), vagy maradhatnak, de csökkentik a bérüket az eredeti 30 százalékára és határozott idejűre módosítják a szerződésüket. A dologban annyi a csapda, hogy ha végül mégis lesz leépítés, akkor a végkielégítést a csökkentett bér alapján fizeti ki csak a cég.
Turizmusról lévén szó, a helyzet kilátástalan, és túl sok kommunikáció nem történik az alkalmazottak felé sem, hogy mire lehet számítani vagy mit terveznek. A kormány által bejelentett fizetés támogatás pedig propaganda célt szolgál semmi mást, munkáltatói oldalon semmi támogatást nem jelent, sőt. Jelen esetben a cég a dolgozók bérének 30%-át köhögi ki zsebből ami így is gáláns, de ha kérné a "segítséget", akkor további 35%-ot kéne bevállalni, hogy a munkavállaló megkapja a teljes korábban bejelentett bérét.
– írja, szerinte nem fog túl sok cég élni a kurzarbeittal, az ő cégük kerek perec megmondta, hogy nem fognak állami bérkiegészítésért folyamodni.
Már nem várunk semmire. Munkahelyet, sőt szakmát kell váltanunk. Az állásidő alatt ugyanis nem kapunk fizetést, hiába vagyunk állományban továbbra is. Nem tudjuk kivárni a hónapokat tétlenül.
Olvasónk teremfőnök volt egy nagyobb, tradicionális belvárosi kávéházban. De amikor bezáratták őket, onnantól kezdve nem boldogíthatott senkit, hogy a nulla forintos fizetésük után kaphatnának kedvezményeket. A bérkiegészítés meg már nem érinti őket, de egyébként se lennének jogosultak, hiszen nulla a munkájuk a bezárt vendéglátóhelyen.
Munkatársai közül "sokan még otthon ülnek és várják a kormánytól vagy a munkaadótól a csodát", de jó néhányan már léptek, és elmentek valahova, ahova felvették őket.
Valaki élelmiszerboltba, benzinkútra, én egy üdítőgyárba lékeverőnek. Szép jövő áll e szakma előtt!
Cégünk korábbi bevételei 95%-át elveszítette, tehát a 15-50% közé belőtt kedvezményezetti körből kiesünk.
– írja olvasónk, ugyanis az állami bérkiegészítés kapcsán Palkovics László az ITM minisztere azt mondta, hogy a tervek szerint azok kaphatnak kurzarbeit-támogatást, akik ebbe a sávba esnek.
Ameddig a tulajdonosi privát tartalékaink engedik, fizetjük a dolgozókat és a járulékok 100%-át. Ha elfogy a pénzünk, nem tudjuk, mi lesz.
– meséli olvasónk, aki egy tízfős turisztikai céget vezet. Szerinte nem igaz, hogy a turizmus könnyítéseket kapott, ő úgy látja, hogy csak a turizmus bizonyos részének lett könnyebb.
Ahogyan mi sem kaptunk, úgy pl. az autóbuszos szolgáltatók, a különjáratokat üzemeltető cégek, a városon belüli utazásokat, városnézéseket bonyolítók, a kerékpárkölcsönzők - együttesen több tízezer dolgozót foglalkoztatók - a nem állami fenntartású múzeumok, kiállítóhelyek, szabadulószobák, programgazdák, látogatóközpontok, galériák, állat- és növénykertek ugyancsak kimaradtak.
Szerinte azok kaptak segítséget, akiknek nagy a lobbiereje, nehezményezi például, hogy a luxusszállodák 500 millió forintos támogatást igényelhetnek áprilisban a Kisfaludy-program keretében.
Egy budapesti csapágybolt üzletvezetőjeként dolgozik olvasónk, jelentős forgalomcsökkenést nem érzett, de ettől még a szabályok szerint délután háromkor nekik is be kell zárniuk. Pár nappal ezelőtt átjelentették nyolcról négy órára
de természetesen a munkaidőm nem négy óra
- írja. A fizetése már lecsökkent, nem tudja, hogy lesz-e bérkiegészítés.
T. egy fővárosi moziban dolgozik, egyikében azoknak, amelyeket elsőként zártak be. Jelenleg szabadságát tölti, de ha elfogynak a szabadnapjai fizetés nélkül szabadságra kényszerül.
Mi lesz azokkal az emberekkel és velem, akiknek nincs tartalékuk, hogy átvészeljenek hónapokat jövedelem nélkül?
Miből veszünk ételt?
Miből fizetjük be a számlákat?
Miért hangoztatja a kormány, hogy senkit nem hagynak egyedül?
– kérdez olvasónk. T. szerint a kormánynak valamiféle alapjövedelmet kéne folyósítania az embereknek a veszélyhelyzet idejére.
Van munkahelyünk nem vesztettük el, - egyelőre - de nincs jövedelmünk!
Alapvetően szerencsés alak vagyok, valaminek muszáj bejönnie.
Dunántúlon foglalkozott rendezvényszervezéssel olvasónk, akinek volt egy kisvárosi ruhaboltja is. Most minden leállt, "semmit nem érzékel" a kormány mentési terveiből, de van 2-3 hónapnyi tartalékuk.
Némileg kilátástalannak tartja a mostani helyzetet, de talán enyhítenek hamarosan, vagy el tud kezdeni valami mással kereskedni. De a szerencsében is erősen bízik, mint az idézet mutatja.
Budapesten dolgoztam a belvárosban, szállodában! Március 13-án már kirúgták az összes külsős alkalmazottat.
– kezdi a levelét olvasónk, elmondása szerint a pincéreket, szakácsokat, mosogatókat egyaránt elküldtek a munkahelyéről.
Rajtuk ki segít?
Jó kérdés igaz?
Az állami bérkiegészítés egyébként nem igényelhető a külsős munkavállalókra, munkakölcsönző cégek által kiközvetített munkaerőre.
Azt is igazolni kell, hogy a járvány miatt szorul segítségre a cég.
Az egyik levél írója egy csongrád megyei építőipari termékek forgalmazásával foglalkozó középvállalkozásnál dolgozott, szellemi munkát végzet, a próbaidejét töltötte, de nemrég elküldték. Azt írja, a kurzarbeittal kapcsolatban a volt munkahelyén a bérkiegészítésnél nagyobb állami hozzájárulást vártak, kevésbé teljesíthetetlen feltételeket, rugalmasabb szabályozást. Sokan veszítették el a munkájukat, ezért szerinte az álláskeresési járadéknak év végéig járnia kellene.
Egyedüli segítség a hasonló helyzetben lévőknek - mivel nagyon sok ismerősöm jár hasonló cipőben és a Munkaügyi Hivatal is arról informált, hogy tömegesen maradtak munka nélkül - hogy kitolják a járadékot legalább év végéig.
Az Állami Szamvevőszék elnökének takarékoskodási javaslatát pedig cinikusnak tartja.
Az az ajánlat, hogy "takarékoskodjunk" pedig egy cinikus megjegyzés. A semmiből nem lehet takarékoskodni úgy, hogy itt a "viharsarokban" szinte minden alkalmazott egyébként is minimálbéres dolgozó.
Kis, vidéki informatikai cégnél dolgozó olvasónk szerint rossz iparágat mentenek nagy pénzzel. Az ő cégük például nem fog kapni semmit.
Felelősségteljesen működő cég vagyunk külsős bedolgozó kollégákkal. Nem adósodtunk el, nincsenek hiteleink, okosan van képezve tartalék, hogy ha gond lenne akkor is túléljük. És már megint magunkat kell megmenteni. Akik meg elsírták magukat a vírus hírének első napján, egyből kirúgtak mindenkit, de az elmúlt években milliárdokat kerestek a hazai turizmuson meg vendéglátásból, vagy a fix taxi tarifákból, azoknak most óriás mentőcsomag van beajánlva.
Szerinte, ha bejelentették volna a vendéglátásban dolgozó embereket, akkor nem küldtek volna el ennyi embert. Illetve, ha az iparági cégek félreraktak volna elég tartalékot, akkor most nem kellene megmenteni őket.
Ők most az értékesítést próbálják erősíteni, próbálják meggyőzni a fogyasztóikat, hogy most kell igazán készülniük az újraindulásra.
Várunk, és az eddigi megtakarításainkat éljük fel. Évekkel fog ez visszavetni a terveinkben, de legalább mi nem halunk éhen!
– írja buszvezető olvasónk, aki egy budapesti idegenforgalmi cégnél dolgozik. Jelenleg a bére 15 százalékát kapja, a cég bevétele jelenleg 0.
A szakmán belül nem mindenhol ilyen szerencsések sok cég már most elbocsájtott mindenkit! A 0 bevételből nem nagyon lehet mit tenni.
– írja. Nem tudja, hogy élhetnek-e az állami bérkiegészítéssel, eddig annyi segítséget kapott a cég, hogy a lízingdíjakat nem kell fizetniük.
Részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk a buszsofőrök helyzetével.
Hiába jött ki a rendelet az állami bértámogatásról, egyelőre még sok a kérdőjel. A bizonytalanság sokakat elriaszthat, hiszen a támogatás utólag jár, addig meg kell finanszírozni a dolgozók bérét. Nem tiszta, hogyan fog kinézni a kötelező oktatás, kik jogosultak valójában a támogatásra, de az is kérdéses, hogy a home office-ban dolgozók után fizet-e majd az állam.
Hiába jött ki a rendelet az állami bértámogatásról, sok a bizonytalanság, és ez elbátortalaníthatja a cégeket. Nem tiszta, ki lehet jogosult az állami pénzre, pontosan mennyire, és mit takar a rendeletben szereplő bűvös "nemzetgazdasági érdek" kifejezés.
Olvasónk már tíz éve egy háromfős budapesti cégnél dolgozik idegennyelvű ügyintézőként. Április elsején mondtak fel neki, május 20-ig tölti a felmondási idejét, addig megpróbál munkát találni. A cég fodrászeszközöket hoz be külföldről, amiket aztán fodrászatoknak, önálló fodrászoknak és fodrásziskoláknak értékesít. Megrendelésük nem nagyon van,
ez egy teljes iparág bedőlését mutatja
- teszi hozzá. Egy ideig úgy próbáltak túlélni, hogy gumikesztyűket igyekeztek behozni, de aztán hamar rájöttek, hogy ez egész Európában hiánycikknek számít, érdemi forgalmat ez sem biztosított.
Egy szitanyomással, dekorációval foglalkozó debreceni vállalkozó arról ír, hogy nagyon sokat vártak a kormány gazdaságvédő intézkedéseitől, mindig nagy izgalommal várták, hogy hátha valami rájuk is vonatkozni fog, de sajnos csalódniuk kellett. Pedig ők is lenullázódtak.
A vállalkozásunk gerincét adja a cégek munkaruháinak beszerzése, logózása, sportesemények, sportcsapatok, rendezvények pólóinak beszerzése, logózása. Nos ezek gyakorlatilag nullára redukálódtak.
A műhelyük bérleti díját, két alkalmazott bérét és járulékait továbbra is fizetik, de mivel nincs megrendelésük valószínűleg el kell bocsátaniuk őket.
Ezeknek fényében hogyan értékelem az eddigi intézkedéseket? Nálunk csillagos 1-es. Magyarország történelmi mentőcsomagja? Ugyan már! Jövőre 1 hét pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok? És visszavezetik a 13 havi nyugdíjat? Ezt inkább a közelgő választásokra lesz történelmi jelentőségű és nem a jelen gazdaságra...
A kedvezmények miatt még egy kicsit többet is keres egy nagy állami szerencsejátékos cégnél dolgozó olvasónk. Szerinte a céget ugyan kicsit megviseli a karantén, hiszen offline jött rengeteg ügyfelük. Ezért a nem otthonról dolgozók bérét visszacsapták a vállalati minimumra. Ez az állomány fele nagyjából.
Az otthonról dolgozók viszont a rájuk is vonatkozó járulékkedvezményekből részesülnek, így szerinte
kicsit még többet is keresnek most, mint egyébként.
Úgy érzi ezért, hogy munkavállalói szinten "egy rossz szava nem lehet" a személyes helyzetére.
Eleve egy uniós pénzes pályázat miatt vették fel olvasónkat, ebben a vállalkozó vállalta, hogy ősz közepéig mindenképp foglalkoztatja őt is, különben sok pénzt kéne visszafizetnie. Bértámogatást is kap rá június közepéig.
Április elején elküldték szabadságra, de csak a valóságban, papíron dolgozik már. Cserébe a fizetése majdnem felét vissza kell adnia a főnökének készpénzben. Az olvasó saját szavaival:
Április hónapom első két hetét kiadták szabadságba. Utána olyan döntés született, hogy otthon maradhatok, adnak 80 ezret erre a hónapra. A szabadságomhoz nem nyúlnak, ami az április második felét illeti. Írja a főnök a munkaidőt rendesen. Május elején persze átutalja a rendes bérem 140 ezeret (mert a papírozásnak meg kell lenni). Le kell adni a munkaügyinek, hogy minden ok. És utalás után én leveszek 60 ezret és visszafizetem a főnökömnek.
Ezt még el tudja játszani megint, mert június 15-ig tart a pénzbeni támogatásom. Hogy mennyire korrekt, mindenki döntse el maga. Szívesebben dolgoznék 140 ezerért az biztos, mint hogy itthon üljek 80 ezerért. Amit ugye ő úgyis megkap támogatásban. Magyarul nullára hozott ki engem. Valószínű rég kirúgott volna, ha nincs ilyen szerződésünk.
Idős olvasónk, T. F. 2006-ban lépett be egy nagy áruházlánchoz, mint pénztáros. "Elértem a 40 év munkaviszonyt, nyugdíjas lettem, de azonnal visszaléptem és dolgoztam tovább, soha nem késtem, nem voltam beteg, nem volt hiányom. Közölték velem, miután felvettem a kasszát, menjek az irodába" – írja.
Ott közölték, írjam alá: azonnali hatállyal felmondanak, közös megegyezéssel. Mivel nem akartam, hogy a cégnek baja legyen aláírtam. Bár ne tettem volna, mert megalázó, hogy egy ilyen munkaerőt elkergessenek, ki a [CÉG] áruira úgy vigyáztam mintha az enyém lenne.
– meséli T.F.
Ha esetleg úgy alakul, hogy elküldik, fontos, hogy alaposan olvasson át minden papírt, mielőtt aláírná, adott esetben kérjen segítséget. Az alábbi cikkben összeszedtünk néhány dolgot, amire érdemes lehet odafigyelni:
Vagy pont nem kirúgni akarják a munkahelyéről, hanem azt szeretnék, hogy ön mondjon fel? Mit tehet meg, mit nem tehet meg a munkáltató, mikre érdemes figyelni, mit kell elkerülni?
A koronavírus egyik legnagyobb áldozata a turizmus: szállodák, éttermek, attrakciók, beszállítók, mosodák vesztették el a teljes bevételüket. Az ágazatnak elsőként a kényszerszünetet kell átvészelnie, de már most érdemes felkészülni az újranyitásra, hiszen az elpárolgó utazási kedv és a kiürült pénztárcák után aligha fognak a vendégek egyik pillanatról a másikra a régi számban felbukkanni. A hazai ágazat helyzetét Flesch Tamással, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökével tekintettük át.
A turizmusban és a vendéglátásban nem a járvány átvészelése, hanem az újranyitás lesz igazán nehéz.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében lévő egyik autókölcsönzőben dolgozott olvasónk, de mivel nagyon visszaesett a forgalom, március végén elbocsátották. A hét alkalmazottból ötöt elküldtek, ketten táppénzre mentek. Az autókölcsönzésre sem vonatkozik járulékkedvezmény, pedig „minket is a turizmus táplált" - írja. Azóta viszont sikerült munkát találnia:
Nekem sikerült másik munkát találnom, nem lehetetlen most sem elhelyezkedni, csak keményen kell keresni!
Számunkra inkább a csökkentett munkaidős támogatás lett volna érdekes, ha időben megszületett volna, és értelmes feltételekkel írták volna ki (pl. hogy lehet egyszerre 500 embert oktatni egy termelőüzemben. Ehhez egy iskola kellene). Ehelyett az összes kölcsönzött munkaerőt elbocsátjuk, a saját dolgozóink egy részét is, és csökkentett munkaidőben megyünk bizonyos időszakokban. De sajnos májustól már "csak” 20-25 százalékos a visszaesés, így nem érjük el a rendeletben meghatározott minimum 30 százalékos csökkentett munkaidőt.
Autóiparban érdekelt nagyvállalatnál dolgozik olvasónk szerint a cégük mindenképp túléli ezt az időszakot. Csak a kirúgott emberek családjainál nem biztos ez, hiszen
ahelyett, hogy meg tudtuk volna őrizni sok ember munkahelyét, most leépítünk, mert a támogatási forma felesleges feltételekhez ragaszkodik.
Ezzel szemben más régiós országokban lévő üzemeikben már március vége óta élvezik a kormányok támogatását.
"Zala megyében dolgozom a szolgáltatóiparban" – kezdi a levelét B. Ő azzal a problémával szembesült, hogy lassan elfogynak a szabadnapjai, de a gyerekekkel otthon kell maradnia az otthoni oktatás miatt.
Emiatt a szabadságunk lassan elfogy és nekem munkanélkülinek kell lennem, mert a gyermekem nem tudom elhelyezni. Anyagi segítséget sehonnan nem kapunk.
A járványhelyzet miatt az iskolák zárva tartanak, és a diákok távoktatásban vesznek részt. Az érettségire készülőknek, valamint minden érdeklődőnek az Index Iskolatévé néven érettségi felkészítő sorozatot indított három tantárgyból.
A 2020-as koronavírus járvány idején a magyar iskolák távoktatásra álltak át. Az Index érettségi felkészítő sorozatot indított magyarból, matematikából és történelemből.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint már folyik az egyeztetés egy újragondolt állami stratégiáról a munkahelyek és a cégek megmentésére.
Sok kérdés merült fel a kurzarbeit magyar megvalósításával kapcsolatban. Az Iparkamara elnöke szerint egy új változat jöhet.
Másik olvasónk autószervizénél nagyon várták a kormányzati mentőcsomagot, de végül kirúgták őket, mire megjött volna. Előtte mondjuk nem nagyon csináltak extra dolgokat a műhelyben, a leghasznosabb még egy kihelyezett kézfertőtlenítő volt, amit ők is és az ügyfelek is használhattak.
Az olvasó szerint sok más szervizben kötelező az autók fertőtlenítése a szerviz előtt, vagy arrébb tették a megvárható szervizeket, de náluk egyébként semmi olyat nem tettek, ami érzékelhető mértékű kiadást vagy bevételcsökkenést jelentett volna.
Most azt tervezi, hogy talán most saját vállalkozást fog tudni indítani, hiszen
ilyenkor elég sok autószervíz húzza le a rolót, így csökken a konkurencia. Elromlott autó pedig mindig lesz.
Egy vidéki könyvelőiroda vezetője azt írja, hogy a partnerei közül a legkisebb cégek szinte azonnal kirakták a dolgozóikat. „Ez nem feltétlenül szemétség, a fizetés nélküli szabadsághoz képest a munkanélküli segély is maga a kánaán" - hangsúlyozza. Március végén már látták, hogy nagyon sok embert el fognak küldeni:
március végén napokon keresztül gyártottuk a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó papírokat (majd ahogy bővítették a támogatással érintett szektorok körét, újragyártottuk őket...).
Emiatt a könyvelőirodának még van munkája, több is, mint normál ügymenetben lenne, de tart attól, hogy sok becsődölő cég nem fogja kifizetni őket.
Öt alkalmazottja van, szerinte náluk egy-két hónap múlva lesz majd érzékelhető visszaesés, akkor lehet, hogy igénybe veszi az állami segítséget.
Egy nagyobb lélegzetű informatikai beruházást elhalasztva van egy kis tartalékom, úgyhogy néhány hónapig ki fogjuk húzni segítség nélkül is, teljes munkaidőben.
Sok ember munkahelye került veszélybe, a kormány is rendkívüli intézkedéseket hozott az állások, cégek megmentéséért. Sokan járulékkedvezményeket kapnak, az intézkedések gerincének számító kurzarbeit-program most indul.
A cégeknek a következő hetekben kell dönteniük: leépítenek vagy állami segítségért folyamodnak.
Megkértük az olvasókat, írjanak: mi van az ő munkahelyükkel, éreznek-e már valamit az eddigi intézkedésekből. A következő néhány órában ezekből a levelekből válogatunk. (Azt talán fontos megjegyezni, hogy nagyobb eséllyel írtak nekünk olyanok, akik bajba kerültek, de azért pozitív levelek is akadnak.)