Itt az újabb szankció, itt az újabb hajcihő, és itt van, amit erről tudni kell

Napjaink kardinális kérdése lett, hogy Oroszország ellen milyen szankciók vannak érvényben. Gyakorlatilag a mindennapi közbeszédet ez a szó határozza meg, illetve éles politikai viták tárgya, hogy miért és hogyan legyen büntetve Moszkva az ukrajnai háború miatt. Folyamatosan érkeznek a nyugati gazdasági válaszreakciók, amik érdemben megosztják az embereket.

Mi a szankció?

Durván két fajtája különbözhető meg a jogtudomány szerint a szankciónak: míg a negatív változata a jogsértő számára hátrányt okoz egy helytelen magatartás miatt, addig a pozitív jutalmat ígér a jogszerű viselkedésért. Utóbbira jó példa lehet a kutyák idomítása, amely során a négylábúakat jutalomfalattal veszik rá egy bizonyos cselekvés végrehajtására, tehát nem a büntetés dominál. 

Mióta vannak életben a szankciók?

Oroszország 2014-ben átfogó hadműveletet indított a Krím félsziget ellen, amit később egyoldalúan annektált is. Ettől kezdve gyakorlatilag folyamatosan élnek különböző szankciók. Ugyanakkor 2022. február 24-én Oroszország teljes körű hadműveletet indított Ukrajna ellen, ezt követően soha nem látott mértékben záporoztak a szankciók a nyugati országoktól.

Miért van szükség a szankciókra?

Ez erkölcsi és politikai kérdés. A büntetőintézkedés mögötti motiváció az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy független szuverén országot támadott meg, aminek a határait nemzetközileg – még Oroszország is – elismerték. Egy ilyen példátlan hadművelet esetén szinte mindig vannak szankciók, hiszen a kölcsönös, biztonságos együtt élésünket fenyegetik. Ráadásul feltehetően – bár bíróságon még hivatalosan nem lett kimondva – Oroszországot háborús bűnökért el fogják ítélni.

Kik vezettek be szankciókat?

A háború miatt mostanra az orosz félre az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Nagy-Britannia és Norvégiai is kivetett szankciókat. Az előzőekben említett országokat érti a közvélemény a „nyugati” országokon, amely egy politikai fogalmat jelent. A szankciók mértéke országonként is eltérhet, akár uniós nemzetek között is.

Kik nem vezettek be szankciókat?

Számtalan ország nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. A közel-keleti országokon túl többek között Kína, Pakisztán és India sem bünteti ilyen formában a háborús felet. Emiatt az oroszok gyakori érve, hogy a Föld lakosságának a nagyobbik része nem is ítéli el őket. 

Kik az elszenvedői a szankcióknak?

Ez narratívánként változik. Az orosz nyilatkozatok szerint nem érintik a büntetőintézkedések a gazdaságukat, azonban ezt a nyugati országok cáfolják. Narratívájukban kiemelik, hogy a szankciók hatalmas károkat okoznak Oroszország gazdaságának. Hasonló jelenség figyelhető meg a közbeszédben, az azonban világos, hogy mind a kivetők, mind az elszenvedők gazdaságát jelentősen sújtják az életbe lépett szankciók. Ennek hátterében az is áll, hogy a háborút megelőzően a globalizált világ szerves részét képezték az orosz nyersanyagok.

Van-e szankciós infláció?

Van. Kétségtelen, hogy a szankcióknak mindig van egy árfelhajtó hatásuk, azon túl, hogy a kínálati oldal érdemben megváltozik, akár a szankciók lebegtetésétől is, az intézkedések a nyersanyagokat érintik, amelyek pedig elengedhetetlenek a nyugati termékek előállításához. A mértéke viszont ismét narratívák függvénye, ami élesen meghatározza a magyar közbeszédet – a kormány szerint háborús és szankciós infláció van, míg az ellenzéki politikusok és sajtótermékek szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája a hibás.

Bármennyi szankció jöhet még

Mennyi szankció fut jelenleg?

Az első szankciós csomagot február 23-án vezették be. Az Európai Tanács indítványozta amiatt, hogy Oroszország független entitásokként ismerte el az ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióját. A csomag szerint célzott intézkedését hoztak az orosz Állami Duma 351 tagjával és további 27 személlyel szemben, továbbá a Donyeck és Luhanszk régiójának nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeivel való gazdasági kapcsolatokat korlátozták. Mindezeken túl korlátozták Oroszország hozzáférését az unió tőke- és pénzügyi piacaihoz.

Február 25-én már átlépték az orosz katonák a nemzetközileg elismert határokat, így innentől kezdve az összes szankciós csomagnak maga a háborús lépés a kiváltó oka. A második szankciós csomagban befagyasztották Vlagyimir Putyin és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyugati országokban tartott vagyonát. Emellett az unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az orosz Nemzetbiztonsági Tanácsának tagjaival és az orosz Állami Duma többi tagjával szemben, akik támogatták a támadást. Ezeknek a célja választ adni a „provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióra”.

Február 28-án érkezett a harmadik szankciós csomag. Ez már érintette az Orosz Központi Bankkal folytatott tranzakciók tilalmát, valamint megtiltották az orosz fuvarozóknak, hogy átlépjék a határokat. Továbbá az uniós légtér átrepülését és az uniós repülőterekhez való hozzáférést is megtiltották. Mindezek mellett 26 személy vagyonát zárolták. Kitiltottak hét orosz bankot a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Megtiltották az EU bankjegyének, az eurónak az eladását és szállítását Oroszországba. Felfüggesztették két orosz állami médium, a Russia Today és a Sputnik uniós műsorszolgáltatását.

A negyedik szankciós csomag március 15-én érkezett. Az új intézkedésekkel többek között tilalmat irányoztak elő minden orosz állami tulajdonú vállalattal kapcsolatos ügyletre. Ezt követően megtiltották hitelminősítési szolgáltatás nyújtását orosz személyeknek vagy szervezeteknek, illetve az orosz energiaágazatba is tilossá vált beruházni. Korlátozták a vas-, acél- és luxusárukra vonatkozó kereskedelmet, valamint további 15 orosz személyt és 9 szervezetet is bevontak a szankciók hatálya alá.

Április 8-án életbe lépett az ötödik szankciós csomag. Ez megtiltotta a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő importját, az összes orosz hajó uniós kikötőkbe való belépését, az orosz és belarusz közúti fuvarozók unióba való belépését, egyéb áruk, például fa, cement, tengeri eredetű élelmiszerek és likőrök importját, sugárhajtómű-üzemanyag, valamint egyéb termékek Oroszországba irányuló exportját.

Május 30-tól május 31-ig megállapodtak a hatodik szankciós csomagról. A csomag kiterjed majd december 5-i hatállyal az Oroszországból a tagállamokba szállított nyersolajra és kőolajtermékre. Orbán Viktor kiharcolta, hogy a csővezetéken szállított nyersolaj ideiglenesen kivételt élvezzen. További három orosz és egy belarusz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből. Ezen túl megtiltották a könyvelési, PR- és tanácsadási szolgáltatások Oroszországba történő nyújtást. Három további orosz médium uniós műsorszórását felfüggesztették, illetve 80 olyan vegyi anyag orosz exportjának korlátozták, amelyek vegyi fegyverek gyártásához is használhatók lehetnek. Itt szankcionálták azokat a személyeket, akik vélelmezhetően a Bucsában és Mariupolban népirtás bűntettét hajtották végre.

A hetedik szankciós csomagra július hetedikén került sor. Új tilalmat vezettek be az orosz eredetű arany, ezen belül az ékszerek vásárlására, behozatalára és átadására. Megerősítették a kettős felhasználású termékek exportellenőrzését, kiterjesztették a meglévő kikötői belépési tilalmat a zsilipekre, valamint pontosították a meglévő intézkedéseket, illetve további 54 személyt és 10 szervezetet vontak azok hatálya alá.

Október 5-én jött az idáig utolsó szankció, szám szerint a nyolcadik. Itt döntöttek az olajársapkáról: az uniós egyezség szerint hordónként 60 dollárra maximalizálják az orosz olaj árát, ezt kéthavonta felülvizsgálják, és 5 százalékkal a piaci ár alatt fogják tartani majd a továbbiakban. Újabb termékeket vettek fel az Oroszország katonai és technológiai fejlődését esetlegesen elősegítő, korlátozás alá eső termékek jegyzékébe, és további 30 személynek és 7 szervezetnek korlátozták az európai tevékenységét.

Hogyan hatnak ezek a mindennapi életünkre?

A 2022-ben indított orosz háború mindenki életére hatással van. Ugyanakkor nagyon nehéz feladat szétválasztani, hogy a szankciók és a háború külön-külön mit okoznak. Tagadhatatlan, hogy pusztán a szankciók és az azokra érkező orosz válaszok érdemben megviselik az európai gazdaságokat. Úgyszintén vitathatatlan, hogy az agresszornak Oroszországot tartják, amelynek hadműveletére a nyugati országoknak reagálniuk kellett. A háború hatásaként említhető, hogy Európa igyekszik minél hamarabb mentesíteni magát az orosz nyersanyagfüggőségtől. Ez megjelenik a gázszámlákon, amelyek tükrözik, hogy egyszer és mindenkorra vége lehet az olcsó orosz nyersanyag korának a kontinensünkön. 

Mikor lesz végük a szankcióknak?

A szankciók egyelőre nem kényszerítették még térdre Oroszországot. Így vélhetően az intézkedések addig maradnak, amíg dúl a háború. Mindeközben többszörösen sérült az Európa és Oroszország között fennálló kereskedelmi kapcsolat, amit egyhamar nem lehet helyrehozni – ha egyáltalán helyre lehet hozni.

(Borítókép: Index)