Írásos emlékeink szerint az első patikát 1015-ben alapították bencés szerzetesek Pécsváradon. Ez az intézmény sok mindenben különbözött a mai gyógyszertáraktól, legfőbb különlegessége az volt, hogy nem nyilvános üzletként funkcionált. A szerzetesek főként gyógynövényekből készítették a gyógyszereket. Pannonhalmán és Bakonybélen az ezt követő években hasonló patikák nyíltak. 1303-ban nyílt meg az első nyilvános gyógyszertár Budán, ahol már elkülönült egymástól a gyógyszerészet és az orvosi hivatás. Ezekben az évszázadokban még sok helyen, főként vidéken,  a gyógyszereket, jellemzően gyógyfüvekből, javasasszonyok készítették, akiket aztán emiatt gyakran boszorkányoknak is tituláltak. Egyes orvosok is foglalkoztak gyógyszerkészítéssel, de hosszú ideig csak olyan praktikákat alkalmaztak, mint az érvágás, beöntés és egyéb, mára ritkán használt módszerek. Az első kiemelkedőnek tekinthető magyar gyógyszerész Wéber János (1612–1683) volt. Saját gyógyszertára mellett rendelőt is üzemeltetett, számos nemesi főurat látott el betegsége idején. A pestis elleni védekezésről egy hosszú és átfogó tanulmányt írt, és küzdött a kor egyik leggyakoribb betegsége, a tüdővész ellen is.

Egy dolgozó a Béres Gyógyszergyár szolnoki üzemében a kapacitásbővítő beruházás avatásának napján, 2017. szeptember 21-én

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Wéber János még egyszerre volt gyógyszerész és orvos, viszont Mária Terézia uralkodása idején, 1770-ben a két szakmát a Generale Normativum in Re Sanitatis-rendeletben véglegesen különválasztották. Ugyanerre az időszakra tehető a „gyógyító-szer” vagy „gyógyszer” elnevezés használatának elterjedése is. Az első „gyógyszer” elnevezést hivatalos forrásban először Bugát Pál használta 1843-ban megjelent „Természettudományi Szóhalmaz” című művében. A 19. század eredményesnek bizonyult a magyar gyógyszergyártás szempontjából: 1848-ban dr. Láng Adolf Ferenc megnyitotta Nyitrán az első hivatalosan működő gyógyszertárát, innen datáljuk a modern gyógyszerészet kezdetét. A kiegyezés évére, 1867-re, létrehozásra került az első hazai gyógyszerüzem a Soroksári úton. A Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Rt. tulajdonosa Wagner Dániel volt. A gyártott termékek között megtalálhatóak voltak a tabletták, drazsék és injekciók, szerobakteriológiai és organoterápiás készítmények is. A vállalat alig egy évtizedig működött, viszont jó alapot teremtett a hazai gyógyszeripar későbbi kialakulásához. A fejlesztések folyamatosak voltak, a legtöbb gyógyszerész kísérletezett valamilyen szerrel.

A gyógyszergyár-alapítási hullám a 20. század első felére datálható. A legismertebb hazai gyár, amely Richter Gedeon nevéhez köthető, 1907-ben került létrehozásra. A világot járt, tőkeerős gyógyszerész Kőbányán hozta létre gyárát. Néhány év alatt közel száz gyógyszer-specialitása lett a gyárnak, ezek közül a legnépszerűbb ma is a Kalmopyrin. 1910-ben Wolf Emil és Kereszty György tette le az ALKA Vegyészeti Gyár Alapjait, amely később Chinoin, majd a rendszerváltást követően Sanofi néven vált ismertté. Mára a gyárat a szintetikus gyógyszergyártás megteremtőjének tekinti a szakma. 1913-ban Balla Sándor és a svájci származású dr. Albert Wander alapította meg a mai Egis Gyógyszergyár jogelődjét. A dinamikusan fejlődő gyárban 1924-re már több mint ötvenféle készítményt gyártottak, sokszor a kor adottságaihoz képest innovatívabb szemlélettel. A felsorolt vállalatok közül a Richter volt az első, amely nemzetközi piacra lépett. Az 1920-as évek végétől már öt kontinenst átfogó képviseleti hálózatot épített ki. Egy évtizeddel később pedig már 10 termelő leányvállalatot jegyzett. A folyamatosan fejlődő gyógyszerészet számos hazai eredménnyel is járt, amelyek jelentős része a magyar gyárakból került ki.

November elején Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a törvényt, amely visszavonja a nukleáris fegyverkísérleteket tiltó globális egyezmény, az Átfogó Atomcsend Szerződés Oroszország általi ratifikációját. Moszkva azzal indokolta a lépést, hogy Oroszország így azonos helyzetben lesz az Egyesült Államokkal, amely 1996-ban aláírta ugyan az egyezményt, azonban az amerikai szenátus nem ratifikálta (az azóta hivatalban lévő amerikai kormányok ugyanakkor tartották magukat a megállapodáshoz). Orosz diplomaták szerint Oroszország mindazonáltal nem fog nukleáris kísérleteket  végrehajtani , amennyiben az USA sem tesz így.

Vlagyimir Putyin 2023. december 7-én

Fotó: Vladimir Pesnya / Epsilon / Getty Images Hungary

A világ szénfogyasztása idén ismét új történelmi csúcsra emelkedett, és a szénenergia aránya az energiatermelésben magasabb, mint 2015-ben volt. Mi több, nagyjából ugyanott van, ahol 50 éve. Mindez okozhatott némi zavart az idén november végén Dubajban megrendezésre kerülő COP28 klímakonferencia résztvevői között is: végtére is legutoljára 2021-ben jelentették be a környezetet legsúlyosabban károsító – az olajnál másfélszer, a gáznál kétszer több szén-dioxid és számos más mérgező anyag kibocsátásával járó – szénenergia-termelés küszöbön álló végét. Ezt egyébként az akkoriban valóban impozánsan csökkenő szénégetés-mutatók tették lehetővé – a zuhanás év/év alapon olyan dinamikus volt, hogy kellő bátorsággal jobbra húzva az éveket jelölő Excel-oszlopokat, pár év alatt összeomlani látszott a szénenergia aránya a világban.

Sajnos mindez azonban csak optikai illúzió volt a Covid-járvány okozta gazdasági leállás közepette, ugyanis azóta a világ szénfogyasztása visszatért a tényleges trendhez, azaz az emelkedéshez.

Sokatmondó, hogy a történelminek szánt 2015-ös párizsi klímakonferencia idején évi 7,7 milliárd tonna szenet bányásztak, míg 2022-ben már 8,3 milliárd tonnát, a világ energiatermelésében pedig a szén aránya teljesen változatlanul 30 százalék körüli – csak éppen sokkal magasabb globális energiafogyasztás mellett.

Vagyis a szénégetés nemhogy nem csökkent, még a volumene is jelentősen növekedett. A helyzet tehát sokban hasonlít a globális olajkereslet – a nyugati intézményi előrejelzésekkel évről évre dacoló – folyamatos emelkedéséhez.

A COP28-delegációk így végül úgy döntöttek a konferencia előtti egyeztetésen, hogy némileg szerényebben a „szénenergia sürgős kivezetését” javasolják majd a kommunikációba szövegezni. A szénnel kapcsolatos logikai-matematikai problémát – azazhogy a felhasználása a kivezetés folyamata alatt egyre csak növekszik – inkább megkerülték, helyette a megújuló energiatermelés 2030-ig történő megháromszorozását emelték a konkrétumok – utólag is ellenőrizhető – szintjére.

Szlovénia Magyarország egyetlen olyan szomszédja, amellyel nincs összekötve az ország gázvezetékrendszere, ezt a hiányt a 2023 októberében Budapesten aláírt magyar–szlovén megállapodás orvosolja. A földgázvezetékek két éven belül készül el, és mindkét irányba évente 440 millió köbméternyi földgázt tudunk szállítani. A vezeték elérhetővé teszi Magyarország számára az olasz földgázpiacot, amellyel korábban nem volt összeköttetés. A szlovén–magyar interkonnektor a horvátországi LNG-terminálon kívül is hozzáférést biztosít LNG-forrásokhoz.

Az elmúlt évek során volt francia gyarmatokon, például Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben végbement puccsokat Franciaország-ellenes tüntetések kísértek, Párizs pedig kénytelen volt kivonni csapatait Burkina Fasóból és Maliból az ottani katonai rezsimekkel megromlott kapcsolatai miatt. Mindez része azon megnyilvánulásoknak, amelyek azt mutatják, hogy

A Franciaország-ellenes indulatok közvetlen kiváltó oka a közelmúltban az volt, hogy a Malit, Burkina Fasót és Nigert átszelő Száhel-övezetben aktív szélsőséges muszlim lázadók ellen hosszú éveken át folytatott francia hadművelet nem tudta felszámolni a dzsihádista csoportokat, ennélfogva nem tudott stabilitást teremteni. A terrorellenes harc 2013-ban indult a mali kormány kérésére, ám a kezdeti sikerek után a Barkhane hadművelet nem tudta megakadályozni a biztonsági helyzet általános romlását, mivel ehhez szükség lett volna stabil kormányzásra és kompetens helyi erőkre.

A hadsereget támogató tüntetők Putyin képével és orosz zászlókkal Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban 2022. február 19-én

Fotó: Olympia De Maismont / AFP

Maliban 2020-ban és 2021-ben a katonaság által végrehajtott puccsra került sor, az új junta pedig nem kért többé a francia segítségből, ehelyett az orosz Wagner-csoport zsoldosait bérelte fel, így a Barkhane hadművelet 2022-ben befejeződött. Burkina Fasóban 2022-ben két puccsot is végrehajtottak, a második vezetői pedig felszólították Franciaországot a csapatai kivonására, ami idén megtörtént. Nigerben idén júliusban került sor puccsra, és az új vezetés szintén távozásra szólította fel a francia csapatokat. Mindezek a fejlemények tükrözik a Száhel-övezetben uralkodó általános – azaz a helyi lakosság által is nagymértékben osztott – vélekedést, miszerint a francia katonák nem voltak képesek visszaszorítani az iszlamista lázadókat, hovatovább még hozzá is járultak a térnyerésükhöz.

A pisztácia (pistacia vera) egy, a kesudiófélék családjába tartozó, feltehetően Iránban őshonos növény. Az apró, magas fehérje-, zsír- és B6-vitamin-tartalmú magvakat elsősorban kellemes, édeskés ízük miatt fogyasztják, ám egészségügyi megfontolások miatt is kedvelt „ropogtatnivaló”. Segít például az ideális koleszterin- és vércukorszint beállításában, éppen ezért diabétesszel küzdők köreiben kifejezetten népszerű. Továbbá jótékony hatással van a lépre; már évezredekkel ezelőtt is alkalmazták emésztési problémák kezelésére. Hozzátehetjük még azt is, hogy a pisztáciát több kultúrában a szerencse szimbólumaként tartják számon, sőt esetenként vallási rituálék során is szerephez jut.

Pisztácia árus egy szicíliai piacon, Olaszországban

Fotó: EyesWideOpen / Getty Images Hungary

Ami a termesztéséhez ideális környezeti feltételeket illeti, pisztáciaiültetvényeket leginkább meleg vagy mérsékelt éghajlatú területeken találhatunk. Nem meglepő, hogy az egyik legnépszerűbb – és egyben legköltségesebb – pisztáciafajta az Olaszország déli részén található Szicíliából, még pontosabban pedig Bronte városának környékéről származik. Itt ugyanis a termesztéshez szükséges minden körülmény adott, sőt, akad egy egészen speciális geológiai tényező is: az Etna vulkanikus földje kiváló táptalajt biztosít a pisztáciafák gyarapodásához. Ezzel összefüggésben Nino Paparo helyi termesztő rámutat, hogy „nemcsak jók vagyunk abban, amit csinálunk, de egy ajándékkal is meg vagyunk áldva”. Különleges, egyedi íze okán az innen érkező termést egyébként a pisztáciafélék királyaként, „zöld aranyként”, illetve „emeráldként” szokás emlegetni. Az olasz magvak kiváltképpen közkedveltek Ázsiában, főként Kínában, Japánban és Thaiföldön. Kínában a fogyasztók a „mosolygó dió” (smiling nut) elnevezéssel illetik, utalva ezzel héjának egyedi, félig nyitott, félik pedig csukott formájára.

Általános globális tendencia a gazdaságok potenciális növekedési ütemének mérséklődése. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2023-as jelentése szerint az alacsonyabb munkatermelékenység az egyik fő oka a potenciális növekedés lassulásának, míg a termelékenység gyenge növekedése a 2000-es évek közepe óta, és különösen a globális pénzügyi válság (2007–2008) óta a lassú tőkefelhalmozásra vezethető vissza.

A vállalatok nem fordítanak elegendő erőforrást technológiáik, termelési módszereik és általánosabban az üzleti gyakorlataik korszerűsítésére, beruházásokra, ami alacsonyabb termelékenységnövekedést eredményez.

Az OECD szerint a verseny és annak elősegítése az egyik kulcsfontosságú terület, ahol a közpolitikák döntő szerepet játszhatnak abban, hogy a cégek folyamatosan fejlődni akarjanak.

Hong Kong, Kína 2014. január 15-én

Fotó: Brent Lewin / Bloomberg / Getty Images

A hosszú távon fenntartható, úgynevezett potenciális gazdasági növekedés azt mutatja meg, mekkora az a maximális termelési szint, amelyet egy gazdaság elérhet – az infláció gyorsulása nélkül – a meglévő munkaerővel (foglalkoztatottság), tőkével (gyártási/gépi kapacitás) és technológiával. Ez egy elméleti, adott gazdaságon belüli kapacitásokkal elérhető maximális hatékonyságú termelési szint, amely mellett az infláció sem gyorsul.

Magyarország sportsikereit mutatja, hogy nagyon magas, 52,8 az egymillió lakosra jutó olimpiai érmek száma, amely a világon a harmadik legjobb arány. Az aranyérmek esetében még kedvezőbb a helyzet, az egymillió lakosra jutó olimpiai aranyérmek száma 18,7, ami a második legjobb globális összehasonlításban. Hazánk különösen a nyári olimpiák alkalmával volt sikeres, 1896 és 2021 között a világ országai közül a 9. legtöbb érmet szerezte, és a 8. legtöbb aranyérmet.

Magyarország az elmúlt évtizedben számos olimpiai sportág esetében volt házigazdája világ- és Európa-bajnokságoknak, közöttük olyan nagy népszerűségnek örvendő sportágakban, mint az atlétika, vizessportok, kézilabda, és sok olyan sportág, amelyben a hazai sportolók kiemelkedő sikereket értek el.

Talán a legszomorúbb vetülete a japán társadalmi folyamatoknak, hogy az idősödés és a népességfogyás problémáját már több mint 50 éve erős otthoni és nemzetközi figyelem övezi, eddig mindhiába. Már az 1980-as években japán és nyugati tanulmányok hívták fel a figyelmet a demográfiai és gazdasági időzített bombára, amit a világháború utáni baby boom, a „Dankai-generáció” pótlásának hiánya okoz majd. A „Dankai-generáció” a magyar Ratkó-generáció japán megfelelője – csak tagjai nem az 1950-es évek elején, hanem 7-10 évvel korábban születtek.

Rengeteg emberről, 8 millió főről van szó, akik, miután középkorúak lettek, a japán lakosság csaknem 7 százalékát (!) alkották. Egyértelmű volt, hogy ha a termékenység utánuk élesen és jelentősen csökken, az komoly demográfiai és nemzetgazdasági problémákat okoz majd a jövőben. (Ahogy Magyarországon is, egy széles körben ismert és hosszú ideje követett jelenségről beszélhetünk.) A megoldás keresése azonban nem tűnt sürgősnek, hiszen ekkoriban Japán még a világ hetedik legnépesebb – 110 milliós –, és növekvő lakosságú országa volt, évente jóval több mint 2 millió megszületett gyermekkel.

Ezen a ponton érdemes megjegyeznünk egy fontos történelmi tapasztalatot: a demográfiai előrejelzések a gazdasági (például GDP-) előrejelzésekhez hasonlóan hajlamosak az erős kincstári optimizmusra. Itt azonban súlyosabbak a következmények, hiszen a meg nem született nők később már nem tudnak szülni, nincs „visszapattanás”, a valódi demográfiai pálya időben előre haladva egyre markánsabban tér el a becsléstől. 1982-ben Japánban például úgy gondolták, hogy a folyamatosan csökkenő termékenységi ráta, ha 2 alatt is, de idővel 1,6 felett „stabilizálódik”. Ezáltal 2025-re az idősek (a 65 évesek és e felettiek) aránya pedig – az akkor nyomasztónak, de nem kezelhetetlennek tűnő – 20 százalék lesz. Ahogy azonban fentebb láttuk, a valós arányuk a társadalomban 30 százalék felett lesz!

Az optimizmust az a fontos körülmény is táplálta, hogy a japán várható élettartam – akkor már 76 év – addigra lehagyta az összes többi fejlett országét, és töretlenül emelkedett. Az aktív élet meghosszabbodásának jelensége, és az egyébként is nagyon derűlátó korszellem bizakodásra adott okot – részben helyesen –, ez alapján ugyanis arra számítottak, hogy az egyre magasabb várható élettartam ellensúlyozni fogja a munkaképes korú lakosság tetőzését és csökkenését az ezredforduló után. (A derűlátó korszellemre jó példa Fukuyama a történelem végéről alkotott elképzelése, vagy éppen a 80-as évek futurisztikus science fiction alkotásai, amelyek alapján 2020-ra az emberiség már régen az űr- és robotkorszakba lépett.)

Könnyen átérezhetjük tehát a pánikszerű hangulatot (a japán szakirodalom az „1,57-es sokk” néven hívja) az 1990-es elején, amikor a japán termékenységi ráta a kormányzati előjelzésekkel mit sem törődve folytatta süllyedését, és hezitálás nélkül 1,6 alá zuhant – és meg sem állt 1,3-ig. Innen datálhatjuk a nagyszabású japán népesedési programok kezdetét:

• 1994: Angyal program a szülők támogatására;
• 1999: Új Angyal program;
• 2000: Szociális Gondoskodás program – az idős szülőkről hagyományosan önfeláldozóan gondoskodó párok terheinek mérséklésére.

Az MNB 2023 októberének közepén jelentette be, hogy friss tervet készít elő a fiatal, első lakásukat megvásároló hitelfelvevők számára. A jegybank ugyanis egyelőre azt azonosítja, hogy a családtámogatások várható átalakulása, illetve az első lakást vásárló hitelfelvetőknél az önerő előteremtésének nehézkessége miatt nem javul, esetenként romlik a lakáshoz jutási lehetőség. A tervek szerint 2024 első félévében az önerő-előírás a jelenlegi 20-ról 10 százalékra csökkenne, és a nemzetközi példákkal összhangban az egységes 80 százalékos hitelfedezeti (loan to value) korlátot lazítanák az első lakást vásárlók kötelező önerejének mérséklésével. Ez a 10 százalékos önerő-elvárás csak a fiatal, első lakást vásárló hitelfelvevőkre vonatkozna, ami egy 30 millió forintos lakás megvásárlása esetén 3 millió forintos könnyítést jelentene az önerőnél.

Fotó: Balázs Attila / MTI

Egészen pontosan arról van szó, hogy az első lakásukat vásárlók körében a lakáshitel-felvételi lehetőségeik támogatása érdekében a jegybank kedvezményes hitelfedezeti mutatók (HFM) alkalmazását javasolja a kereskedelmi bankoknak. A mögöttes okok között pedig azt találjuk, hogy

Az intézkedést egyébként azért nem ítéli kockázatosnak a jegybank, mert az érintett ügyfélkör jellemzően alacsony kockázatot jelent, a jövőben ugyanis várhatóan növekszik a fiatal és a ranglétrán feljebb lépő adósok jövedelme.

A fiatal hitelfelvevők körében az alacsony önerővel nyújtott hitelek aránya 30-40 százalék körül alakult 2022-ben, ami 70 százalék feletti HFM-értéket jelentett. Jelenleg a kötelező önerő minimum 20 százalék. Különösen jelentős volt a kifeszített HFM-értékkel nyújtott hitelek aránya az állami támogatásra nem jogosult, egyedüli hitelfelvevők körében. A lakásvásárlás a többség számára megoldhatatlan kihívást jelent hitelfinanszírozás nélkül, a bankok azonban a megvásárolni kívánt ingatlan becsült forgalmi értékének legfeljebb 80 százalékáig hiteleznek, vagyis legalább 20 százalék önerőre mindenképpen szükség van.

A vanília sütemények, fagylaltok alapíze, mely nemcsak alapfűszer a háztartások és éttermek, cukrászdák konyháján, hanem a kozmetikai és gyógyszeriparban is felhasználják. A világ legnagyobb vanília-előállítója Madagaszkár, ahonnan a vanília 40 százaléka származik. A fűszer termesztésének nagy az élőmunkaigénye, mivel egyebek mellett kézzel porozzák be az orchideavirágokat, továbbá kitett az időjárási változásoknak is a termesztése.

Vaníliavirág

Fotó: luamduan / Getty Images Hungary

Ezt követően globálisan csökkent a vanília ára, amiben a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés (elsősorban vendéglátás), illetve a kínálat növekedése (új telepítések) játszotta a fő szerepet. A vanília nemzetközi piacáról, történetéről, termeléséről, árának alakulásáról és felhasználási lehetőségeiről az alábbi infografikán tudhatnak meg többet.

Az Európai Gáztárolók Szövetségének (GIE) október közepén rendelkezésre álló adatai alapján a tárolókapacitásokkal rendelkező tagállamok messzemenőkig teljesítették az elvárt tartalékolási szintet. Az összes ország esetében elérte a telítettség a 90 százalékos szintet. Ugyanakkor a tárolók töltöttsége még önmagában nem sokat árul el arról, hogy adott ország felkészülten várja-e a telet. Több uniós tagállam egyáltalán nem rendelkezik tárolókkal. Mindazonáltal egyes országoknak erre nincs is szüksége, mivel nem, vagy igen kis mértékben használnak az elmúlt évek során földgázt, függetlenül a 2020-as évek energiaválságától.

Az elmúlt bő két évben számtalanszor lehetett hallani a kínai ingatlanpiac nehézségeiről, és az ezeket leginkább megtestesítő építőipari óriásvállalat, az Evergrande fizetésképtelenségéről. Azonban az ingatlanbuborék kialakulása ennél régebbre nyúlik vissza. Kínában az építőipari teljesítmény az évezredforduló környékén kezdett jelentősen növekedni. A jelentős belső népvándorlás a falvak és kisvárosok felől a nagyvárosokba irányult. A városlakók arányának növekedési trendje 1995 után tört meg, amikor az ütem a korábbi évi 0,37 százalékpontról 1,4 százalékpontra nőtt. A megnövekedett kereslet következtében óriási építőipari kapacitást hoztak létre, a szektor mára a világ második legnagyobb gazdaságú ország bruttó hazai össztermékének a 30 százalékát adja.

Az ágazatba óriási mértékű befektetés áramlott, ami megalapozta a lufi kialakulását. Abban az esetben beszélünk eszközbuborékról, ha az adott eszközök árfolyama jelentősen meghaladja a tényleges értéküket. Mivel az elmúlt 40 évben Kínában a legjobban teljesítő eszközosztály az ingatlan volt, és ingatlanadó egyelőre nincs az országban, az ágazatba áramló befektetések megalapozták a buborék kialakulását. Ezek a befektetések pedig óriási méretűek, mivel a kínai háztartások megtakarítási rátája átlagosan 47 százalék. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok lakosságának körében ez az arány 18 százalék, míg a világátlag (Kínát figyelmen kívül hagyva) 24 százalék. Ezek eredményeként mára a kínai ingatlanpiac a világ egyik legnagyobb eszközosztálya, meghaladva még az Egyesült Államok több mint 40 ezer milliárd dolláros részvénypiacát is. A kínai ingatlan-eszközosztály összértéke több mint négyszerese (bizonyos becslések szerint hatszorosa) az ország éves GDP-jének, ami igen jelentős, Japán 2,1-es és az Egyesült Államok 1,6-os értékéhez viszonyítva. A lakossági vagyon 69 százaléka kapcsolódik az ingatlanokhoz, amely arány közel kétszerese az Egyesült Államok 35 százalékos értékének.

Mivel az ingatlannal rendelkezők aránya megközelítette a természetes maximumot (az ország lakosságának közel 90 százaléka lakik saját ingatlanban), ezért az elmúlt években egyre többen spekulatív céllal vásároltak, további áremelkedésre számítva. Kenneth Rogoff és Yuanchen Yang tanulmányából kiderül, hogy a befektetési célú lakásvásárlás egyre elterjedtebb a lakosság körében.

Az építőipari lufi kialakulását a kormányzati építőipari stimulusok is pumpálták. 2006-ban a jüan felértékelődése miatt a kínai exporttermékek nemzetközi versenyképességének – tehát olcsóságának – megőrzése érdekében az állam pénznyomtatásba kezdett, ezt az összeget a devizatartalék képzése mellett infrastrukturális és lakópark-beruházásokra költötték.

A legutóbbi kormányinfó egyik fő pontja az új családtámogatási program, a csok plusz bejelentése volt. Még az idei júniusi kormányülésen döntött arról a kormány, hogy felülvizsgálja a családtámogatási rendszer egyes elemeit, és emeli a babaváró hitel és a falusi csok összegét.

Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter kifejtette, a magyar kormány kiemelt célja, hogy minden kívánt gyermek mielőbb megszülethessen Magyarországon. A családügyekért is felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a 2015 óta elérhető családtámogatási csoktámogatás 233 ezer családnak a lakhatását segítette, mintegy 754 milliárd forint értékben. Ahogyan az alábbi két ábrán látszik, az eredeti csokszabályozás keretében folyósított, nem a falusi csok részét képező kölcsönök volumene és aránya az utóbbi évben egyre kevésbé volt jelentős. A családi otthonteremtési kedvezményt egyre inkább az ötezer főnél nagyobb településeken vették igénybe, így az eredeti csok a háttérbe szorult.

A 8. World Investment Forumot  2023. október 16-a és 20-a között rendezték meg a UNCTAD szervezésében. A rendezvényt kétévente az ENSZ szakosított szervezetei rendezik. Célja, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést szolgáló befektetéseket, képet adjon az előző évek befektetési területeiről és értékeiről, valamint hogy elősegítse a politikai párbeszédet az érdekelt befektetők között. A fórumon mintegy hatezer befektető és befektetésben érdekelt fél vesz átlagosan részt 160 országból, köztük megjelennek állam- és kormányfők, miniszterek, nagyvállalatok vezetői, tőzsdei vezetők, vagyonalap-kezelők, de nemzetközi és civil szervezetek képviselői is. Emellett nagy számban vonzza a tudományos területről érkezőket is, hiszen itt első kézből tájékozódhatnak az aktuális trendekről, ezáltal elősegítve saját kutatásaikat is. Az idei rendezvény Abu-Dzabiban került megszervezésre, ahol a befektetési területek áttekintése mellett a koronavírus-járvány utáni új témák is felszínre kerültek.

Kép a Dominion Farmról, a legnagyobb amerikai magánberuházásról Kenyában 2007. szeptember 13-án

Fotó: Brent Stirton / Getty Images Hungary

Az októberi World Investment Forum egyik meghatározó területe volt a mezőgazdaság, valamint a mezőgazdasági élelmiszer-ellátás fontossága. A konferencia során megfogalmazásra kerültek azok az érvek, amelyek alátámasztják az ágazat befektetési fontosságát. Eszerint a globális célok elérése érdekében (az ENSZ által meghatározott SDG-célok, mint az éhezés, szegénység felszámolása, a vízhiány megszüntetése stb.), kiemelt a következő években a mezőgazdaságba áramló FDI (Foreign Direct Investment – közvetlen külföldi tőkebefektetések) növelése. Jelenleg a mezőgazdasági szektornak éves szinten 4 ezer milliárd dollár értékű FDI-befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy a beruházási hiányt áthidalhassa. Ehhez a befektetési kedv fokozása, a további külső szereplők bevonása szükséges. A mezőgazdasági ágazat amellett, hogy munkaerőpiaci szempontból számos lehetőséget teremthet világszerte, képes az élelmezésbiztonság garantálását, valamint a biológiai sokféleség elősegítését is megteremteni.

A (visszatekintő) reálkamat egy hitel- vagy megtakarítási termék (nominális) kamatának és az inflációnak a különbsége. Megmutatja, hogy az inflációhoz képest mekkora egy hitel költsége vagy egy befektetés, megtakarítási termék nyeresége. Ha egy hitel kamatát meghaladja az infláció mértéke, vagyis a reálkamat negatív, akkor a hitelt felvevő jól jár, mivel az aktuális árszínvonalhoz képest a korábban felvett hitelét olcsóbban törleszti (nominális értelemben). Ugyanakkor ha megtakarításunk kamatát haladja meg az infláció, akkor az kevesebbet ér, csökken az értéke. Ehhez hasonlóan értékelhető a jegybanki alapkamat reálértéke is, amikor az aktuális jegybanki alapkamat mértékének és az inflációnak a különbségét vesszük.

Amennyiben a reál jegybanki alapkamat negatív tartományban van, pörgeti a gazdaságot: olcsó hitelt felvenni beruházásokra, fogyasztásra, ami élénkíti a keresletet, ezzel pedig az egész gazdaságot. A kereslet élénkülésén keresztül ugyanakkor az inflációt is gyorsítja a negatív alapkamat a közgazdasági logika alapján.

A közgazdaságtan fejlődésével a szakmai szótár egyre több kifejezéssel gyarapodik. Az elmúlt években ilyen új szófordulat volt például a zsugorfláció, a kapzsinfláció, a hagyományos energiahordozók áremelkedése után alkotott fosszilfláció, vagy a magyarra nehezen lefordítható, minőségromlást takaró rejtett áremelés, a skimpflation. További ilyen új kifejezés a klímafláció (climaflation) és a zöldinfláció (greenflation). Előbbi a változó éghajlat és a természeti katasztrófák miatt kialakuló áremelkedési jelenségeket takarja. Ilyen jelenség az elsivatagosodás, az aszály vagy az árvíz élelmiszerárakra gyakorolt hatása, vagy például a termelőeszközök megrongálódása egy viharban. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) beszámolója szerint az elmúlt négy évtizedben az időjárási katasztrófák gyakorisága az ötszörösére nőtt. Utóbbi kifejezés,

Az Arena GNP Seguros stadiont törmelékek veszik körül az Otis hurrikán után Acapulcóban, Mexikóban, 2023. október 27-én

Fotó: Rodrigo Oropeza / AFP

Bár a megújuló energiaforrások kétségkívüli előnye az energiakitettség és a környezetszennyezés mérséklése, a negatívumokról kevesebb szó esik, pedig ezek számbavétele szükséges az árnyaltabb kép kialakításához és a megfelelő felkészüléshez. A legfőbb ilyen káros hatást a gazdasági és energetikai transzformáció az árszínvonalra gyakorolja. Bár a megújuló energiaforrások termelési költsége alacsonyabb a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművekénél, azonban a szükséges kapacitások telepítéséhez rendkívül nagy kezdeti beruházásokra van szükség. Közgazdasági értelemben magasak az induló költségek. A fogyasztói szokások megváltozása is tovább fokozza a befektetésigényt. A környezeti szempontokat is figyelembe vevő tudatos vásárlás átalakította a vásárlási struktúrát, példa erre a környezetbarát csomagolású termékek választásának előtérbe kerülése. A megváltozott igényekhez alkalmazkodva a vállalatok is átalakítják termelési folyamataikat, ez a transzformáció pedig költséges. A Barclays bank a globális zöldátállás költségeit 2050-ig 100 és 300 ezer milliárd dollár közé becsüli.

Az Energetikai Tranzíció Bizottság előrejelzése alapján is hasonló összegre lehet számítani, legfrissebb jelentésükben a teljes gazdasági átállás költségeit 2021–2050 között 110 ezer milliárd dollárra teszik, amely az időszakra előrejelzett GDP 1,3 százaléka. Kiemelik, hogy ebben az időszakban átlagosan évi 3,5 ezer milliárd dolláros befektetésre lenne szükség. Összehasonlításképp tavaly a zöldberuházások globális értéke elérte az 1100 milliárd dollárt. Az Európai Unióban a múltbeli tétlenség tovább növelte a számlát. Az Európai Bizottság elemzésében négy intézkedés-forgatókönyv hatását vizsgálták; a jelenlegi szabályozási környezetét, a karbonadó-kiterjesztését, a szigorított szabályozási környezetet és az utóbbi kettő vegyes hatását. Megállapították, hogy bár az energiatermelés fajlagos költsége csökkenni fog, az induló fix költségek jelentős terhet jelentenek. A bizottság becslése szerint

Európának évente több mint 700 milliárd eurós beruházásra lesz szüksége ahhoz, hogy elérje az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos dekarbonizációs és energiaátállási céljait. Ebből a 2023–2030-as időszakban 620 milliárd eurót tesz ki az Európai Unió Green Deal és a REPowerEU terv, 92 milliárd eurót pedig a Net-Zero Industry Act. A szükséges forrásokat sokszor áremeléssel teremtik elő. A fejlődő országokban az energetikai átállás további késleltetésének következtében az ottani költségek arányosan még nagyobbak lehetnek.

AzEgyesült Államok gazdasági teljesítménye továbbra is kimagasló: az ország által megtermelt nominális GDP (25,5 ezer milliárd dollár) mértéke 2022-ben világelsőnek számított. Eközben az ország részesedése a világgazdaságból 23,93 százalékot tett ki, maga mögé utasítva legfőbb riválisát, a Kínai Népköztársaságot (18,45 százalék).

Anne Case, valamint Angus Deaton – a Princeton University munkatársai, több hasonló témájú tanulmány szerzői – legújabb elemzésükben megállapították, hogy a főiskolai, egyetemi felsőfokú (BA, BSc) képesítéssel rendelkezők várható élettartama csaknem kilenc évvel magasabb volt 2021-ben. A kutatásban a huszonötödik életévüket betöltött, fiatal felnőttek kilátásait vizsgálták. Lévén az Egyesült Államok felnőtt lakosságának csupán egyharmada rendelkezik legalább alapszintű diplomával, többségük rövidebb élettartamra számíthatott a vizsgált év során. Tévedés volna azt feltételezni, hogy a szerzőpáros új keletű trendeket fedezett fel. A szóban forgó csoportok életkilátásai a közelmúlt során is élesen eltértek egymástól.

A fentebb látható diagram alapján azt mondhatjuk, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve nem rendelkezők megjósolt élethossza az elmúlt három évtizedben permanens különbséget mutatott az előbbiek javára. A 2020-as és 2021-es évek adatait látva úgy tűnik, a képzettségi szint a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességét is nagyban meghatározta. A csoportok közötti, mind mélyebbé váló szakadék főként ezzel a tényezővel magyarázható a pandémia során. De mi okozhatott ilyen figyelemre méltó eltérést a járványhelyzetet megelőző évek esetében?

A gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián elhangzott előadásában bemutatta, hogy a magyar gazdaság kettészakadt, az exportorientált gazdasági szektorok csúcsteljesítményt érnek el, míg a gondok csak a belső fogyasztásra épülő szektorokat jellemzik. Annak ellenére, hogy hazánkban a nominális keresetek éves növekedési üteme az elmúlt öt évben szinte végig a tíz százalék fölötti tartományban volt, az elmúlt két évben tapasztalható inflációs periódus visszavetette a bérek vásárlóerejét.

Ennek következtében a kiskereskedelmi forgalom az év első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest 9,9 százalékkal visszaesett. Nagy Márton előadásában rámutatott, hogy az elszálló költségvetési hiányt nem a kormány felelőtlen költekezése, hanem a költségvetésen belül leginkább hangsúlyos fogyasztást terhelő adóbevételek elmaradása okozta. Ezen kategóriába sorolandó adóbevételek a Pénzügyminisztérium tájékoztatója alapján az év első nyolc hónapjában 5728,7 milliárd forintot tettek ki, amely az éves előirányzat (10187,7 milliárd forint) 56,2 százaléka. Jogos feltételezés, hogy mivel augusztus végével az év háromnegyede eltelt, a tervezett adóbevételek közel 75 százalékának kellett volna befolynia az államkasszába, azonban ez a fogyasztás éven belüli ciklikusságának köszönhetően téves elmélet.

Az év végi ünnepi szezon alatt a lakossági fogyasztás rendszerint megugrik, így az év utolsó két hónapjában az időarányosnál nagyobbak az áfabevételek. Az alábbi ábra alján az év első nyolc hónapjában befolyt fogyasztást terhelő adóbevételek éves előirányzott összeghez viszonyított aránya látható, amely alkalmas a teljesülési összehasonlításra. A 2023-as adatokat a tavalyi év azonos időszakhoz mérve megállapítható, hogy idén a fő alkategóriák esetében (általános forgalmi adó és jövedéki adó) az időarányos teljesülés 14 és 8,7 százalékkal elmaradt a 2022-es értékektől.

Az energetikai átállás történetének áttekintése segíthet a jövőre vonatkozó tanulságok azonosításában. Amennyiben történelmi perspektívából szemléljük az energiahordozók elterjedését, azt látjuk, hogy az 1800-as évekig lényegében a biomassza (fa, száraz levelek, illetve a faszén) volt a legelterjedtebb fűtőanyag, az állati és szélenergiát használták a közlekedésben. Emellett még a szél- és a vízenergia játszott szerepet például az élelmiszer- és a textiliparban, a malmok működtetésén keresztül. A szén a 19. században kezdett terjedni, ezt követte a többi fosszilis energiahordozó. Az 1900-as évek eleje jelentett újabb fordulatot, amikor a biomassza hasonló mennyiségű energiát termelt, mint az összes többi fosszilis energiahordozó (50–50 százalék), ami a korszakban még leginkább a szenet jelentette. Az atomenergia a 2000-es évek elején érte el a legnagyobb arányt az energiatermelésben, 6 százaléknyit, amely 2021-re 4 százalékra esett vissza. Eközben a megújuló energiaforrások aránya a 2000-es évek elején jellemző 7 százalékról 20 év alatt 13 százalékra emelkedett globálisan. A fosszilis energiahordozók aránya pedig a 2000-es évekre elérte a 77 százalékot, 2021-re arányuk nem változott, csupán részesedésük rendeződött át. A kőolaj csökkenő aránya ellenére is a 2020-as évtizedben a legnagyobb mértékben használt fosszilis tüzelőanyag volt, de közben a szén és a földgáz aránya is emelkedett.

Az energiatermelés rövid története: Az egyes energiahordozók részesedése a világ energiatermeléséből, az 1800-as évektől. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Visual Capitalist, 2023.

A 2022. február 24-én Ukrajna ellen meginduló orosz támadás után a Nyugat a szövetségeseivel drasztikus és addig példátlan beavatkozásokba kezdett az olajpiacon:

• Egyfelől a szankciókon keresztül igyekezett összeroppantani Moszkva olajeladásokból származó bevételeit (az orosz olaj importálásának teljes tilalma néhány átmenetinek szánt felmentéssel, az „olajársapka” rendszer a nélkülözhetetlen nyugati szolgáltatásokra bizonyos árszint felett - ezzel is lefelé kényszerítve az olajárakat).
• Másfelől az amerikai stratégiai olajtartalékból (SPR) történő nagyszabású intervenciókkal és az amerikai export történelmi csúcsra járatásával igyekezett lenyomni magukat az olajárakat.

Tekintve, hogy a Nyugat gazdaságilag „megsemmisítő” szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, hogy megpróbálja eltántorítani Moszkvát az ukrajnai hadművelet megkezdésétől, valóban súlyos világpolitikai következményei lettek volna, ha végül be sem vezeti azokat. Maguk az olajpiaci szankciók és az olajpiaci beavatkozások azonban – az ötletektől a megvalósításig – magukon viselték az olajpiaci szituáció teljes félreismerésének jeleit (a keresleti oldallal lentebb foglalkozunk), és súlyos naivitásról tanúskodtak az energia-geopolitikai valóságról. (Hasonlóan az arab tavaszhoz, amikor az amerikai külpolitika úgy hitte, eljött az arab demokráciák korszaka.)

Fotó: David McNew / Getty Images Hungary

Így például Washingtont határozottan meglepetésként érte, hogy kérésével szembemenve az OPEC rövidesen agresszívan csökkenteni kezdte a kitermelését, annak érdekében, hogy ellensúlyozza az amerikai olajeladásokat, és a növekvő globális kereslet csökkenő termeléssel találkozzon – azaz emelkedjenek az árak.

A mai modern izraeli államot 1948. május 14-én alapították, lakosságát pedig főként azok a zsidó vallásúak teszik ki, akik a második világháború, valamint a holokauszt után a térségbe tértek vissza. Népességében jelentős az arab nemzetiségűek száma is, 2020-ban a teljes lakosság (9 millió fő) 21 százalékát tették ki. A Közel-Kelet országai közül az egyik legfejlettebb gazdaságú állam, ahol a technológiai és ipari high-tech megoldások is magas színvonalat képviselnek. Földrajzi helyzete ugyan nem kedvez a mezőgazdaságnak, sem az egyes ipari szektoroknak, mégis sikerült önellátóvá válnia az agrártermelés szempontjából. Kivételt csak a marhahúsfélék és a gabonafélék jelentenek, ezekből importra szorul az ország.

Egyes gazdasági mutatók változása Izraelben 2015–2022 között, százalékban kifejezve. Készítette: Szigethy-Ambrus Nikoletta, Oeconomus. Adatok forrása: UNCTAD, IMF, 2023.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) adatbázisába feltöltötték a 2022-es évre vonatkozó fontosabb gazdasági mutatókat, így többek között az FDI-értékeket is. Amellett, hogy többek között az FDI-áramlás értékeit is átnézhetjük egy-egy évre vonatkozóan, az FDI-állomány változása is nyomon követhető. Az év vége körül megjelenő OECD statisztikai évkönyv mindezt kiegészíti majd az egyes országok részesedésével, így a fontosabb mutatók áttekintése egyszerű, világos és hiteles forrásokból történhet.

Fotó: Getty Images Hungary

Az FDI-áramlásra vonatkozóan az Európai Unió 2019-ben fogadta el a 2019/452-es számú rendeletét, amelyben az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási kereteire vonatkozóan hoztak szabályokat. A rendelet célja a befektetések átvilágítása és az EU versenyképességének, közrendjének és közbiztonságának megőrzése mellett a tagállamokba áramló FDI átláthatósága volt. Az átvilágítási folyamat során a tagállamok főként az EU-, EGT- és OECD-országokon kívüli államokból kihelyezett FDI befektetőire vonatkozóan indíthatnak ilyen mechanizmust. A vizsgálat során egyes befektetési területeket is meghatároztak:

• kritikus infrastruktúrák (energetika, közlekedés, vízgazdálkodás, távközlés, adatkezelés és -tárolás, pénzügyi infrastruktúra, föld és ingatlan);
• kritikus technológiák (a korábbi, 428/2009/EK-rendelet szerint meghatározott kettős felhasználású termékek, valamint mesterséges intelligenciák, robottechnológiák, félvezetők, kiberbiztonság, űrrepülés technológia, védelmi technológia, energiatárolás, egyéb);
• kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel (energia és nyersanyagok) való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;
• érzékeny adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen információk feletti rendelkezés képessége;
• a média szabadsága és pluralizmusa.

Arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektető hatást tud-e gyakorolni az adott tagállam, valamint az EU közrendjére és közbiztonságára, a vizsgálat során figyelembe vehetik, hogy:

• a külföldi befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e valamely harmadik ország kormánya, tulajdonosi struktúra vagy jelentős finanszírozás révén;
• a befektető részt vett-e korábban olyan tevékenységben, amely valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakorolt;
• fennáll-e annak a komoly kockázata, hogy a befektető illegális tevékenységet végez, vagy bűncselekményt követ el.

Az átvilágítási mechanizmus éves szinten jelentés közlését is megköveteli a tagállamoktól, a területükön megvalósuló FDI-befektetésekről. Emellett egy szakértői csoport létrehozását is előirányozza a rendelet, amely tagjai szakmai tanácsadást biztosítanak a Bizottság számára a témában felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.

A KSH definíciója szerint a munkaerőköltség az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre. Beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség, továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatást segítő támogatások csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.

A munkaerő költségei 2023 második negyedévében Magyarországon nőttek legnagyobb mértékben éves összevetésben az Eurostat által vizsgált európai országok közül. Idehaza 16,8 százalékkal emelkedtek a költségek, hazánkat Horvátország (14,5 százalék), Bulgária (14 százalék) és Szerbia (13,8 százalék) követte. Legkevésbé Máltán (2,1 százalék), Olaszországban (2,5 százalék) és Dániában (2,7 százalék) nőttek a munkaerőköltségek. Ennek legnagyobb részét a bérjellegű költségelemek tették ki.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szeptemberi jelentése Magyarország kapcsán elsősorban arra mutat rá, hogy a 2022-es 4,6 százalékos GDP-növekedést követően, 2023 első felében a gazdasági teljesítmény 1,7 százalékkal zsugorodott. Az előző évi gazdasági teljesítmény alakulását nagyrészt a háztartások fogyasztásának erőteljes növekedése és néhány olyan kormányzati intézkedés mozgatta, amit az infláció megfékezése érdekében hoztak. Később, az ezekhez kapcsolódó bázishatások és a növekvő energia- és élelmiszerárak miatt az infláció gyorsulni kezdett, melynek eredményeként 2022 végétől kezdődően a háztartások vásárlóereje csökkenésnek indult. 2022 utolsó negyedévétől kezdődően a fiskális konszolidáció és a beruházások növekedésének szerényebb üteme mérsékelte a gazdasági teljesítményt. Az éves harmonizált fogyasztói árindex 2023 januárjában 26,2 százalékon tetőzött, de valójában ezt követően is magas maradt, és júliusban is 17,5 százalékot ért el, amely az EU-s országok között a legmagasabb mutató volt.

Dolgozók és különböző Audik az Audi Hungária győri gyárában

Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Mindennek eredményeként, még akkor is, ha a nominális bérek növekedésében kétszámjegyű növekedés volt megfigyelhető, a reálbérek 2022 közepétől kezdődően csökkenek. 2021 nyara óta rendkívül kedvező, 4 százalék alatti a munkanélküliség rátája, és a kormányzat 2023 januárjában azzal a célzattal indította újra a munkahelyteremtő programját, hogy a gazdaság lassulásának közepette is megtartsa a foglalkoztatás szintjét.

A következő cikk a Goldman Sachs 2022 végén kiadott előrejelzésének eredményeit mutatja be. Az amerikai székhelyű befektetési bank elemzése alapján 2050-re, majd 2075-re jelentősen átrendeződik a világgazdaság térképe: korábban kisebb jelentőségű államok tűnnek fel a legnagyobb gazdaságok sorában, míg régi nagyhatalmak kerülnek ki a 15 legerősebb gazdaság rangsorából. A kelet-közép-európai régió, melynek része hazánk is, növekedést és stabilitást mutat, miközben a hagyományosan erős európai országok pozíciója jelentősen romolhat.

A Goldman Sachs, a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának előrejelzése alapján a globális gazdaság erőegyensúlya az előrejelzések szerint drámaian megváltozik az elkövetkező évtizedekben. Az első ábra történelmi áttekintést nyújt a világ 15 legnagyobb gazdaságáról több mérföldkőnél: 1980-ban, 2000-ben, 2022-ben, valamint a Goldman Sachs előrejelzése alapján 2050-ben és 2075-ben.

Előrejelzések 2050-re

Az elmúlt évtizedek egyik fő témája Kína és India kiugró léptékű növekedése volt. Így például 2000 és 2022 között India nyolc helyet ugrott, és az ötödik legnagyobb gazdasággá vált, megelőzve az Egyesült Királyságot és Franciaországot. A Goldman Sachs előrejelzése alapján

Fotó: Akio Kon / Bloomberg / Getty Images Hungary

Bár ez részben annak köszönhető, hogy Ázsia felülmúlta a korábbi előrejelzéseket, de annak is, hogy a BRICS-országok alulteljesítenek. (A BRICS-csoport 2024-ig a következő tagokból áll: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.) Utóbbi megállapítás arra utal, hogy a feltörekvő piacok közül Indonézia 2050-re a negyedik legnagyobb gazdasággá válhat, megelőzve két BRICS-országot, Brazíliát és Oroszországot. Indonézia a világ legnagyobb szigetcsoportállama, és már jelenleg is a negyedik legnagyobb népességű ország, 277 millió fős lakossággal.

Annak érdekében, hogy a hazai hadiipar-fejlesztéshez szükséges szakértelem és tapasztalat rendelkezésre álljon, a kormány 2020-ban vegyesvállalatot hozott létre az egyik vezető európai hadi vállalattal, a német Rheinmetall-lal. A Rheinmetall Hungary Zrt.-ben a német cég tulajdonrésze 51 százalék, a magyar államé 49 százalék. A magyar védelmi ipar fejlesztése kettős célt szolgál: a Magyar Honvédség igényeinek kielégítését a következő évtized elejére, továbbá a külföldi piacokra való belépést versenyképes termékekkel.

Szerzők: Vajas Ákos és Csenger Ádám

Magyarországon a 3 év alatti gyermekek 62 százalékát kizárólag a szüleik nevelték 2021-ben, míg az Európai Unióban ez az arány közel 50 százalék volt. 2021-ben az EU-ban a hároméves és az iskolaköteles kor közötti gyermekek 87 százaléka részesült hivatalos gyermekgondozásban, miközben Magyarországon az óvodai nevelés 3 éves kortól államilag kötelező. Ha az iskoláskor alatti gyermekek ellátásának családi költségeit nézzük, világszinten az UNICEF jelentése szerint Írországban, Új-Zélandon és Svájcban volt a legkevésbé megfizethető a gyermekgondozás a középosztály számára: két átlagkeresőnek számító házaspár esetében az egyik fizetésének harmadát-felét kellene elköltenie ahhoz, hogy két gyermeket gyermekgondozásban tudjanak elhelyezni. Magyarországon a fizetések 6-9 százalékáig terjednek a gyermekellátási költségek.

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Az Európai Unió céljai a kisgyermekkori gondozásban

Már az Európai Unió 2002-es barcelonai célkitűzései között szerepelt, hogy 2010-re a 3 év alatti gyermekek 33 százaléka részesüljön kora gyermekkori gondozásban (hazai kifejezéssel élve bölcsődei ellátásban), illetve a 3 éves kor és a kötelező beiskolázási életkor közti gyermekek 90 százaléka vegyen részt kisgyermekkori ellátásban (óvodai ellátás). Ennek elsődleges célja a szülők, különösen az édesanyák munkaerőpiaci visszatérésének elősegítése volt. Ahogy a későbbiekben bemutatjuk, mindkét célszám teljesült EU-szinten, így a célokat az utóbbi években felülvizsgálták. Egy éve adta ki az Európai Bizottság az Európai Gondozási Stratégiát (angolul: European Care Strategy). Ebben azt a javaslatot tették a tagállamoknak, miszerint 2030-ra a 3 év alatti gyermekek 50 százaléka kora gyermekkori, a 3 éves és iskolaköteles kor közti gyermekek 96 százaléka pedig kisgyermekkori nevelésben és gondozásban részesüljön (utóbbi része az Európai Oktatási Térség céljainak is). Az idősödő társadalom problémája, illetve az ebből is fakadó, utóbbi években Európa-szinten erősödő munkaerőhiány is arra készteti a kormányzatokat, illetve munkaadókat, hogy segítsék a kisgyermeket nevelő édesanyák munkaerőpiaci visszatérést. Ennek egyik fontos eleme a bölcsődei és óvodai ellátás biztosítása.

A szakirodalomban stratégiai ágazatoknak nevezik azokat a szektorokat, amelyek létfontosságúak az adott ország gazdasági, illetve társadalmi fejlődése, kilátásai szempontjából. Azonban, hogy melyik szektor számít stratégiai fontosságúnak, államonként eltérhet, alkalmazkodva az adott entitás adottságaihoz, sajátosságaihoz, akárcsak a kormányok által meghatározott stratégiai fejlesztési irányokhoz.

Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images

Léteznek országok, ahol stratégiainak minősülnek olyan ágazatok, mint az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, az idegenforgalom, a pénzügyi szektor vagy a kutatás-fejlesztés (k+f), de van kettő, amely tulajdonképpen mindenhol annak minősül. Ezek az energia- és a közlekedési ágazat. Figyelembe véve a stratégiai ágazatok nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepét, az ezekben végbemenő folyamatokat a kormányok törekszenek szigorúan szabályozni, annak érdekében, hogy a változások összhangban legyenek a hosszú távú érdekekkel, célkitűzésekkel, és ne veszélyeztethessék azok megvalósulását. Ugyanakkor a közgazdasági gondolkodás is régen felismerte már, hogy az egyoldalúság: csak piaci, vagy csak állami tulajdon, és az irányítás nem hatékony, jelentős anomáliákhoz vezet. Ezért viszonylag széles konszenzus alakult ki abban a kérdésben, hogy az állam által kézben tartott/menedzselt piaci folyamatok a leghatékonyabbak és legfenntarthatóbbak. Így van ez a stratégiai ágazatokkal is. A repülőtér pedig a közlekedési infrastruktúra talán legkomplexebb eleme, ami a tulajdonviszonnyal kapcsolatos megoldásokban is tükröződik.

A közlekedés mindig is a fejlődési kilátásokat meghatározó történelemformáló szerepet játszott. Elég, ha csupán a kerék feltalálására, mint innovációs vívmányra, a hatalmas kiterjedésű Római Birodalmat behálózó kiépített úthálózat szerepére, a hajózás földrajzi felfedezésekben betöltött jelentőségére, vagy a vasút ipari fejlődést lehetővé tévő funkciójára gondolni. Napjaink globalizált világában a többi közlekedési megoldás mellé felzárkózott a légi közlekedés is és tölt be egyre inkább meghatározó szerepet. Elsősorban a távolsági utasforgalomban, de a légi áruforgalom, az „air cargo” terén is rohamosan felértékelődik. Elég, ha a kínai vagy tengeren túli webáruházakból rövid szállítási határidővel megrendelt termékekre gondolunk. Ma már kizárt dolog egy ország vagy nagyváros bekapcsolódása a világgazdaság „vérkeringésébe” anélkül, hogy ne rendelkezne versenyképes, az utasokat, turistákat és áruforgalmat megfelelő színvonalon kiszolgálni képes légikikötővel.

A Visegrádi Négyek országai közül korábbi anyagainkban már foglalkoztunk Szlovákiával és Lengyelországgal, Csehországról pedig ebben a tanulmányban kívánunk rövid áttekintést nyújtani. Elemzésünkben a cseh gazdaság mellett áttekinthetjük a magyar–cseh kapcsolatok mérföldköveit, mélypontjait, valamint azokat a kérdéseket, amelyek a következő években jellemezhetik a felek közötti párbeszédet.

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images

A cseh gazdaság helyzete

Csehország az 1993-as függetlenné válását követően magabiztosan indult el a gazdaság és politika újraszervezésének útján. Az átgondolt gazdaságpolitikai döntéseknek, valamint a jól kihasznált adottságoknak köszönhetően sikerült olyan pályára állítani a cseh gazdaságot, amely a régióban is kedvező helyet foglalhat el. A 2008-as gazdasági válság rávilágított ugyanakkor olyan problémákra, amelyek orvoslása hosszú távon is fontos lehet, így a 2010-ben kezdődő évtized feladatai között a vidéki munkanélküliség csökkentése, az ipari beruházások és korszerűsítések növelése, valamint az euró bevezetése mint középtávlati cél kitűzése szerepelhetett.