Simor eltávolításán mesterkednek a szocialisták

A szocialisták el akarják távolítani a jegybankelnöki posztról Simor Andrást – értesült az Index több forrásból. Az elmúlt napokban megindult a terep előkészítése az akcióhoz, és a „tereprendezésben” a Fidesz is részt vesz.

Több forrásunk úgy érzékelteti a helyzetet, hogy a szocialisták megadták az engedélyt Simor kilövésére, de az még nem dőlt el, hogy meghúzzák-e a ravaszt, és ha meghúzzák, mikor. A lépés időzítése függhet egy másik ügytől, illetve Sólyom Lászlótól: nagy esély van arra ugyanis, hogy az államfő politikai vétót emel a gyed-gyes szabályok szigorításáról rendelkező, pár napja elfogadott törvény ellen, és visszaküldi a parlamentnek. Két, a kormánytól függetlenül működő, nagy hatalmú demokratikus intézmény vezetőjével egyszerre nem lehet háborút vívni, szól a szocialista taktika, ezért ha Sólyommal kell csatázni, Simor leváltása a második helyre szorulhat a fontossági sorrendben.

Mindenesetre már a szereposztás is megvan ahhoz, hogy a frakcióban és a pártban ki menedzselje Simor eltávolítását, ki fogadtassa el a lépést azokkal a képviselőkkel és párttagokkal, akik inkább megtartanák a jegybankelnököt, illetve kockázatosnak tartják a váltást. A határozott szándékot jelzi, hogy értesülésünk szerint a pártvezetés több tagja is támogatja a tervet.

Készítik elő a terepet

A HVG múlt hét csütörtökön arról számolt be, hogy Simornak három éve még kilencszázmillió feletti megtakarítása volt akkor is külföldön tartott befektetési jegyekben, ám az lecsökkent 2007-re 67 millióra, 2008-ban pedig nyolcvanmilliónyi vagyona volt befektetési jegyekben. A durván 800 milliós hiányzó részt pedig vélhetően Simor ciprusi cégében találhatjuk meg, de erről a jegybankelnök vagyonbevallásában hallgatott.

Simor még január végén készítette el vagyonbevallását, február eleje óta a parlament honlapján olvasható, nyilvános. Az, hogy a jegybankelnöknek van Cipruson egy cége, már márciusban sajtónyilvánosságot kapott, amikor a Népszavában támadták ezért.

Pedig a sajtóban offshore-ügyként pörgött történet jogilag biztosan nem támadható: mint arról lapunk beszámolt, a magyar adóhatóság elől nem lehet eltűnni egy ilyen tranzakcióval, offshore cégről beszélni ráadásul alaptalan. Simornak etikailag róható fel, hogy vagyonbevallásában nem tüntette fel, hogy megtakarítását, amelyet addig is külföldön kezelt, ciprusi cégébe tette át.

Mindenesetre a Fidesz aznap, tehát múlt hét csütörtökön bejelentette, hogy a parlament mentelmi bizottságának összehívását kezdeményezi. Több sajtóorgánum pénteken és szombaton terjedelmes írásokat szentelt a Simor-ügynek. Hétfőn a parlamentben Szíjjártó Péter, a Fidesz képviselője kérdést intézett a jegybankelnökhöz, és célzott arra, hogy Simornak le kellene mondania.

Kedden Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője az Inforádiónak nyilatkozva csak részmegoldásnak nevezte azt, hogy – amint azt Simor egy nappal korábban bejelentette – a jegybankelnök eladja Cipruson bejegyzett cégét, és ellenértékét hazahozza Magyarországra. Mesterházy szerint az MNB elnökének már régen meg kellett volna hoznia ezt a döntést, és nehezményezte, hogy Simor csak az után döntött cége eladásáról, hogy megtámadták. Mesterházy ezzel együtt az interjúban megemlítette, nem tartja szerencsésnek, hogy a Fidesz támadást indított a Magyar Nemzeti Bank elnöke ellen.

Szerdán a jegybank vezérkarát citálták a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága elé. A meghallgatás már régen szerepelt a bizottság napirendjén, a téma a monetáris politika volt, az ülésen azonban Simor jobbról is és balról is éles támadásokat kapott. A fideszes képviselők az „offshore-ügyet” hozták fel többször, és érzékeltették, hogy a jegybankelnök lemondását tartanák megfelelő megoldásnak.

Az MSZP-s képviselők kérdőre vonták a jegybank vezetését több szakmai ügyben is: sérelmezték, hogy miért ilyen magas a jegybanki alapkamat; nehezményezték, hogy az MNB miért nem bátrabb a kamatcsökkentéssel, miért nem segíti a kormány gazdaságpolitikáját, ha az inflációt nem érzi veszélyesnek; és újra elővették az ellenzék által korábban már többször firtatott kérdést: miért kellett olyan nagyot emelni az alapkamaton tavaly októberben, a forint elleni támadáskor. Simor és a két alelnök válaszolt, de a kérdésekbe ágyazott bírálatot újra és újra elsütötték a szocialista és fideszes politikusok, ugyanazokat a kérdéseket szegezték a jegybanki vezetésnek, amelyekre pár perccel azelőtt Simor András, Karvalits Ferenc és Király Júlia válaszolt.

Simulékony embert akarnak, és bűnbakot csinálnának Simorból

A szocialisták három okból akarhatják eltávolítani a jegybankelnöki posztról Simort. Egyrészt a jegybankelnök meglehetősen független személyiség, nem nagyon tudják befolyásolni. Simor februárban nyilvánosan is többször élesen kritizálta a Gyurcsány-kormányt. Jelezte, hogy az akkori kabinet terveivel nem mászunk ki a kátyúból, a kormány megint megrettent a határozott lépésektől, pedig megvolt a lehetősége, hogy végre értékelhető gazdaságpolitikai alakítást mutasson fel. Sőt mint korábban beszámoltunk róla, Simor februárban magánlevelet írt Gyurcsány Ferencnek, amiben arra szólította fel az akkori kormányfőt, hogy haladéktalanul mondjon le.

Most, a súlyos EP-választási vereség után az MSZP-ben újra egyre erősebbé válik az a nézet, hogy „baloldali fordulatra” van szükség, a lakosságnak fájdalmas kiigazító lépéseket föl kell puhítani, vagy meg sem kell lépni, ezzel a politikával pedig Simor nyilván szembefordulna.

Másrészt a jegybankelnököt ugyan a köztársasági elnök nevezi ki, de a miniszterelnök javaslatára, tehát tulajdonképpen a kormányfő választja ki. Addig jó tehát megejteni a személycserét a jegybankelnöki poszton, amíg a szocialisták kormányoznak. Simor megbízatása 2013 elején járna le, és ha most váltanának, akkor az új jegybankelnök 2015-ig hivatalában maradhatna, így a következő teljes, minden jel szerint Fidesz-féle kormányzati ciklusban a szocialisták saját embere állhatna az MNB élén.

Harmadrészt a szocialisták abban is reménykedhetnek, hogy Simort bűnbakká tehetik a megszorításokért. Ne feledjük: Simor a Bajnai-kormány által követett gazdaságpolitikát aktívan támogatta és támogatja. A szocialista képviselők a szerdai parlamenti bizottsági meghallgatáson többször is felrótták a jegybankelnöknek, hogy a kormány szigorú költségvetési politikát folytat, és ilyenkor nem szerencsés uszigorú monetáris politikát is vinni (magasan tartani a kamatokat), így hát nosza rajta, vágjon bátran kamatot az MNB.

Az MSZP-s érvelés veleje az, hogy míg a szocialisták egy-egy megszorító intézkedést alig tudnak lenyomni a lakosság torkán, és alig spórolnak meg egy lépéssel néhány tízmilliárd forintot, ha az MNB akár csak egy százalékponttal lejjebb vinné a kamatot, máris legalább százmilliárd forintot lehetne megtakarítani az állami kiadásokból, következésképpen nem kellene újabb és újabb megszorító csomagokkal küszködni.

(A jegybanki vezetés erre azt válaszolta, hogy nem a jegybanki alapkamat mértéke határozza meg az államadósság-törlesztést, hanem a piac által befolyásolt állampapírhozamok, ráadásul egy megalapozatlan alapkamatcsökkentés többet ártana a gazdaságnak, mint amennyit a forintgyengülés hozna. Ez az álláspont konszenzusnak tekinthető a piaci elemzői karban is.)

A kamat Simor nélkül is maradhatna

Elég merész próbálkozás a szocialistáktól Simor nyakába varrni a szerintük indokolatlanul szigorú kamatpolitikát. Megnéztük, hogy az októberi rendkívüli ülés óta hozott kamatdöntéseknél más lett volna-e a kimenetel, ha Simor nincs ott. A kamatmeghatározó ülésekről a jegybank rövidített jegyzőkönyvet tesz közre, azok az MNB honlapján megtalálhatók. (Az októberi rendkívüli kamatemelésről nincs fent közlemény.)

Október óta összesen hét kamatmeghatározó ülés tartott a jegybank monetáris tanácsa (kettő volt decemberben), és mindegyik ugyanazt az eredményt hozta volna, ha Simor nem vett volna részt az üléseken. (Erről táblázat itt, excel)

Simor eltávolítása elméletileg gyengíthetné a forintot, újra 300 forintos euróárfolyam felé lökve a kurzust, ami a szocialistáknak sem lenne előnyös. Ám a piacon már vannak befektetők, elemzők, akik az elmúlt napok, hetek történéseiből a jegybankelnök elmozdítására utaló jeleket vélnek felfedezni, terjed a pletyka a piacon, így ha mégis bizonyságot nyerne a terv, bár belengetheti a forintot, de a gyengülés kisebb lehet annál, mintha az akciót teljesen váratlanul vezényelnék le a szocialisták. A kisebb gyengülés verzióját erősítheti az is, hogy a világ pénzpiacain most is optimista hangulat uralkodik, ilyenkor egy önmagában ugyan erősen negatív belpolitikai hír hatása kisebb lehet annál, mintha ideges befektetői hangulat kellős közepén történne meg.

Van veszély, de a szocik kikerülnék

A szocialisták tehát a jegybankelnököt szakmai oldalról támadják, nem pedig a mára a közvélemény szemében már szitokszóvá vált állítólagos offshore ügylete miatt. Azt meghagyják a Fidesznek. „Offshore-oldalról” azért lenne veszélyes sarokba szorítania az MSZP-nek Simort, mert a kormányfő, Bajnai Gordon és a pénzügyminiszter, Oszkó Péter neve is felbukkant az elmúlt hetekben gyakorivá vált, jobbról jött offshore-támadásoknál, így ha Simort a szocialisták emiatt távolítanák el, akkor a kormányfő is nehezebben védhetővé válna.

Bár ha Simor esetleg magával rántaná Bajnait, az még nem jelentené automatikusan, hogy előrehozott választások jönnek, de az MSZP legalábbis ezt a kimenetelt kockáztatná. (Arról sem szabad megfeledkezni, hogy már az MSZP-ben sem mindenki tartaná katasztrofálisnak, ha kiírnák a választásokat.) Az is közismert, hogy a bankelnök, a kormányfő és a pénzügyminiszter kitűnő szakmai és személyes kapcsolatban vannak, volt kollégák, így egyikük elmozdítása a kormány bukását is jelentheti.

A Fidesznek kapóra jön

A Fidesz rendesen üti a ciprusi vonalat, és naponta szólítja fel lemondásra Simort. Úgy tudjuk, ha a két nagy párt nem is egyeztette le az akciókat, de annál többről van szó, minthogy csak érzékelik a másik szándékát. A Fidesznél ugyan nem örülnének egy új, a szocialisták irányában jobban elkötelezett és a teljes 2010-2014-es ciklus alatt hivatalban maradó jegybankelnöknek, de ennél nagyobb előnyt tudnak kovácsolni Simor támadásából és lemondásából. Ha Simor távozik, arra mondhatja a Fidesz, hogy az állítólagos offshore üzlete miatt mondott le a jegybankelnök, innen már csak egy lépés a kormányfő és a pénzügyminiszter lemondását újult erővel követelni és kikényszeríteni, esetleg előrehozott választások irányába terelni a folyamatokat.

A Fidesznek a múlt csütörtöki akció különösen kapóra jött. Ne feledjük: az európai parlamenti választások előtt három, a kampánycsend előtt másfél-két nappal mentek neki Simornak a sajtótájékoztatójukon. Az akció vélhetően befolyással volt a választások eredményére is. Információink szerint a választások előtt több belső felmérés is készült mindkét oldalon, amelyek azt mutatták, hogy még a fideszes táboronban is nagy arányt tesznek ki azok, akik szerint a Bajnai-féle kormány által véghezvitt, Simor által is helyeselt válságkezelő csomag helyes, a kormány jól kezeli a válságot. A bizonytalan pártpreferenciájúak között még nagyobb arányban voltak ezen a véleményen levők. Simor befeketítése a választások előtt pár nappal egy részüket eltántoríthatta attól, hogy a szocialista párt rubrikájába tegyék ikszüket, akár úgy is, hogy a Simor-ügy felnagyításával otthon tartották ezeket a szavazókat.

Azt kell elérniük, hogy Simor összeroppanjon és lemondjon

Annak is megvan az oka, hogy Simorra ilyen nagy nyomás nehezedik. A jegybankelnök felmentése ugyanis jogilag kifejezetten nehéz. A felmentésnél, csak úgy, mint a kinevezésnél a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Így azontúl, hogy a feladat a Simorral jó kapcsolatot ápoló, ráadásul a fentiek szerint azzal saját helyzetét is nehezítő Bajnai Gordonra várna, az elnöki jóváhagyás sem olyan triviális, mint a kinevezésnél. Az ilyen típusú személyi döntéseknél az államfő szerepe alapvetően protokoláris, éppen a Sólyom vezette Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a miniszterelnök személyi javaslataival kapcsolatban alapesetben csak akkor emelhet vétót az államfő, ha a döntés a demokratikus berendezkedést fenyegetné.

Az MNB-elnök esetében azonban van további, az államfőre vonatkozó, a jegybanki függetlenségét védő törvényi korlátozás:a jegybankelnököt (és a monetáris tanács több tagját is) a köztársasági elnök csak abban az esetben mentheti fel, ha a jegybankelnök (illetve a monetáris tanács tagja) nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.

Simorra sem az állítólagos offshore-ügye, sem a jegybank monetáris politikája miatt nem lehet rásütni azt a bélyeget, hogy nem felel meg a feladatainak ellátásához szükséges feltételeknek, vagy súlyos kötelezettségszegést követ el, így pedig a köztársasági elnök nem menthetné fel jogszerűen. Nem marad más lehetőség, mint folyamatosan támadni, nyomás alatt tartani a jegybankelnököt, és így elérni, hogy végül összeroppanjon, és maga mondjon le.