Mégsem a Vegyépszeré az M0-s?

"Természetesen nem fogadjuk el a döntést, és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulunk, hogy mondja ki: szabálytalanul és alaptalanul zártak ki minket" – így reagált az Index megkeresésére Baranyi Sándor, a Szeviép vezérigazgatója. A szegedi székhelyű építőipari cég a spanyol Sedesával társulva, M0 SSZ konzorcium néven pályázott az M0 déli szektora új, az 51-es főutat az M5-össel összekötő szakaszának a megépítésére. Ráadásul a legkedvezőbb árat ajánlották: 9 690 395 805 forintért építették volna meg a 6 kilométeres, két csomópontos, kétszer háromsávos és leállósávos utat.

Azonban mégsem ők, hanem a második legolcsóbb, 9 747 985 907 forintos – tehát a Sedesa-Szeviép párosnál csak 57,6 millióval drágább – ajánlatot benyújtó EMWL konzorcium nyert (a konzorciumot a Betonútból lett PannonAszfalt tulajdonában álló Euroaszfalt vezeti, tagja két Vegyépszer-érdekeltségű cég is). A tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. ugyanis a hat pályázóból kettőt kizárt: a legalacsonyabb árat kínáló M0 SSZ konzorciumot, valamint a csaknem tízmilliárdos ajánlattal jelentkező szlovák Doprastavot.

Hibák sora

A NIF kérdésünkre azt közölte: a konzorcium a műszaki szakmai alkalmassági követelményeknek 12 úgynevezett „erőforrásszervezet” bevonásával igyekezett megfelelni. Az ilyen szervezetek bevonására az ajánlatkérési dokumentációban kiadott nyilatkozatminta megfelelő kitöltésével és benyújtásával kerülhetett volna sor, azonban ezt az ajánlattevő elhibázta. A törvény szerint az ajánlattevő a hiánypótlás során erőforrásszervezetet már nem vonhat be, és bár "a hiánypótlás körében még mindig igazolhatta volna az alkalmasságát az ajánlattevő saját kapacitásokkal, azonban ezt sem tette meg" – áll a NIF írásos válaszában.

A nyolc érvénytelenségi indok közül négy ezzel a hibával függ össze (a beton előállításhoz és az aszfaltburkolat építéséhez szükséges géppark igazolása, és három szakember rendelkezésre állásának igazolása). A további négy érvénytelenségi indokból volt egy formai jellegű hiba, a pályázó nem tudott az ajánlattevő vízgazdálkodási építmények területre vonatkozóan megfelelő felelős műszak vezetőt megajánlani, és nem mutatta be a megajánlott eszközök elhelyezkedését sem. Az utolsó érvénytelenségi ok a beárazott költségvetéssel függ össze, amelyet az ajánlattevő nem megfelelően töltött ki – közölte a NIF, hozzátéve: minden esetben biztosította a hiba kijavításának lehetőségét.

Nem értik

Baranyi Sándor lapunknak azt mondta: nem érti a NIF-nek azt az indoklását, miszerint a konzorciumi tagoknak nincs kellő referenciájuk. Példaként említette, hogy ugyancsak a Sedesával – valamint a Hídépítővel – konzorciumban nyerték el korábban az M43-as autópálya egy majdnem 9 kilométeres, a Tisza-hidat is magába foglaló szakaszának 27 milliárdos beruházását. Szerinte a közbeszerzési döntőbizottság megalapozottnak ítéli majd a beadványukat, és megsemmisíti a kizárásukat.

Addig is, amíg ez nem történik meg, a NIF nem köthet szerződést a győztesnek nyilvánított konzorciummal. Mivel a KDB hasonló ügyekben meglehetősen gyorsan szokott eljárni, a döntés várhatóan egy-másfél hónapon belül megszületik. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb július végéig megszülethet a döntőbizottság határozata, ami – ha helyben hagyja a NIF döntését – azt jelentheti, hogy legkorábban szeptemberben kezdődhet meg a munka (amit jövő novemberre kellene befejezni). Legalábbis ezt valószínűsíti, hogy az M0-snak az M1 és M6 közötti szélesítésére áprilisban hirdettek eredményt, és a NIF tájékoztatása szerint „jelenleg folyik a munkaterület elfoglalása".

Volt már kizárásos ügy

Idén ez már a második olyan közbeszerzési eljárása a NIF-nek, amelyben pályázót zártak ki, és az a KDB-hez fordult. Idén januárban adott hírt az Index arról, hogy a Tárnok és Székesfehérvár közötti vasútfelújítási tender négy résztvevőjéből hármat kizártak (bár a kizárások körülményei és okai nem pontosan egyeztek meg lapunk első információival). Az egyik kizárt pályázó akkor a Vegyépszer volt, amely a KDB-hez fordult, ám hiába: a döntőbizottság február végén megerősítette a NIF döntését.

Az elmúlt években ugyanakkor volt olyan – igaz, nem a NIF nevéhez köthető – kizárásos tender is, amelyen utólag a kizártaknak adtak igazat. A mostanihoz hasonlóan uniós pénzből, még a 2004 és 2006 közötti Kiopból támogatott gönyüi kikötő építésére az első tendert 2006 februárjában írták ki. Aztán 2007 nyaráig még hármat, az összesen négyből az első hármat ugyanis érvénytelenítették, mindháromszor ugyanazon séma szerint. A jelentkezések többségét érvénytelennek nyilvánították, majd a versenyben maradt egy pályázót győztesnek mondták ki, de a tenderből főként formai okok miatt kizárt pályázók mindig meg tudták semmisíttetni az eljárást a döntőbizottságnál.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!