Felügyelőt kaptak minisztereink, egyéves csúcsra ment a tőzsde

Ezen a héten a nemzetközi piacokon már kifogyóban volt a kraft a börzéken, azonban a múlt héten az augusztus 20-i hosszú hétvégén a magyar tőzsde zárva tartott, és akkor külföldön még nagyot emelkedtek a részvények, ez pedig elegendő volt ahhoz, hogy e hét elején száguldjanak a magyar részvények. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX szerda délelőtt 20 000 pont fölé emelkedett, majd a 20 100 pontos szintet is átlépte. Legutóbb tavaly szeptember 10-én járt napközben 20 000 pont fölött a BUX, így a tőzsdeindex csaknem egyéves csúcsra emelkedett. Az OTP-papírok előző nap megcsípték az 5200 forintot is, a tízhónapos csúcsról azonban lefordultak.

Szerdán és csütörtökön aztán nagy esés következett, pénteken azonban a megelőző két nap csökkenését valamelyest korrigálták a hazai részvények. Mindezek azonban ahhoz bőven elegendőek voltak ahhoz, hogy heti szinten szép teljesítményt mutassanak fel a nagyobb papírok. Legnagyobb emelkedést az MTelekom-részvények produkálták, múlt pénteki záróárukat 9,2 százalékkal haladta meg a most pénteki záróár, de még a legkisebb pluszt összehozó Mol-papírok is közel 5 százalékkal drágultak. A BUX 6,3 százalékkal került feljebb.

A forintra nem ragadt át a feltétlen optimizmus

A forint árfolyamában nem volt ilyen diadalmenet. A múlt heti csonka hetet 270 forint fölött fejezte be az euróárfolyam, e hét keddre ugyan megközelítette a kurzus a 266-os szintet, de egy szerencsétlen jegybanki nyilatkozat (Bánfi Tamás, a monetáris tanács tagja csütörtökön kijelentette: további kamatvágásra és gyengébb forintra van szüksége a magyar gazdaságnak) és egy nagy hitelminősítő magyar bankrendszer sérülékenységét hangsúlyozó értékelése újra bőven 270 fölé lökték a kurzust, sőt, péntek délután 272-es szintet is megcsípte a forint euróban mért ára.

A hétfői kamatvágás nem mozgatta meg a forintot. Az MNB ezúttal nem okozott meglepetést, a monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően fél százalékponttal mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A ráta így 8 százalék. A piac év végéig további, fél százalék körüli vágást áraz.

A döntésnél a jegybank figyelembe vette a szakértői gárda által készített, negyedévente frissített elemzést a makrogazdasági kilátásokról. A stáb prognózisa szerint elhúzódó recesszióra kell készülnünk, az idei 6,7 százalékos gazdasági zsugorodást jövőre 0,9 százalékos GDP-esés fejeli meg, és csak 2010 második felében lép a gazdaság a növekedés útjára. Az infláció idén év végén 6 százalék fölött tetőzik, jövőre az év második felében már alacsony szintre esik, de csak 2011-ben lehet egész évben 2 százalék körüli a drágulási ütem.

Kincstárnokok felügyelik a minisztereket

Nemcsak a monetáris, hanem a fiskális politika terén is akadt bőven esemény. Múlt hét elején bemutatkozott a nemrég felállt Költségvetési Tanács. A független szervezet szakértői több költségvetési kockázatra is felhívták a figyelmet, a MÁV-val és a BKV-vel kezdve az önkormányzatokon át a 2011-es, törvénybe iktatott szja-csökkentéssel bezárólag.

A héten aztán döntött a kormány arról, hogy minden miniszter mellé kincstárnokot állít, akinek jelentenie kell a pénzügyminiszternek, ha valahol indokolatlan költésre utaló jeleket észlel. Ilyen kiterjedt rendszer még nem volt idehaza, a mostani bevezetését vélhetően az motiválta, hogy egyre több vélemény hangzik el arról, hogy az idei, már kétszer módosított, a GDP arányában 3,9 százalékot kitevő költségvetésihiány-cél veszélyben lehet, azt teljesíteni nem sétagalopp.

A jegybank szakértői gárdája úgy látja, az idei hiányterv eléréséhez a 80 milliárdos stabilitási tartalék egy részének befagyasztása kell. Az MSZP frakcióvezetője szintén azt mondta, hogy intézkedések nélkül nem lenne tartható az idei hiánycél. Ugyancsak a héten az IMF itteni képviselője is óva intett attól, hogy felemeljük az idei hiánytervet.

Közben pedig célegyenesben a jövő évi büdzsé, a kormány az utolsó egyeztetéseket folytatja le a miniszterekkel és a szocialistákkal, jövő héten első olvasatban tárgyalják a tervezetet, szeptember 11-én pedig a törvényjavaslat a parlament elé kerülhet.

Nem csak nekünk okoz fejtörést az államháztartási folyamatok kontrollálása. A cseh kormány például nem tudta elfogadni a hiánylefaragó programot, így a hiány a GDP 7 százalékára rúghat idén. A szerbeknek megengedte az IMF, hogy 4,5 százalékra növeljék a hiánycélt, a románoknál is nő a deficit. A lettek pedig takarékossági intézkedéseket határoztak el, sőt, a vagyonadó bevezetését tervezik, cserébe az IMF jóváhagyta az újabb hitelrészletet.

És ha már vagyonadó: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté megtámadta a magyar vagyonadótörvényt az Alkotmánybíróságon. Az ombudsman rövid idő alatt két fajsúlyos adótörvényt is alkotmányellenesnek tartott és az AB elé citált, nemrég a szuperbruttósított szja-számításba kötött bele az országgyűlési biztos. A pénzügyi tárca szerint minden rendben van a két szóban forgó jogszabállyal.

Egyre több az állástalan, szerte a világban

Rég volt ilyen, és soká lesz megint: júniusban meglepetésre többet fogyasztottunk, nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Idén addig minden hónapban zsugorodott a kiskerforgalom, a júniusi pozitív adat pedig csak annak köszönhető, hogy a júliusi áfaemelés miatt előrehoztuk vásárlásainkat. Így az év hátralevő részében is arra számíthatunk, folytatódik a forgalom esése.

A beruházási adatokból sem látszik fény az alagút végén. Emberemlékezet óta nem csökkentek ennyire a feldolgozóipari beruházások, mint a második negyedévben, az építőipar is szenved, az oktatás és az egészségügy is rossz bőrben van.

A munkaerőpiacról is csak első látásra semleges statisztika látott napvilágot. A május-júliusi időszakban 9,7 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Az adat nem mutat sok változást: az április-júniusi átlaghoz képest 0,1 százalékpontos az emelkedés, de a február-áprilisi három hónaphoz képest 0,2 százalékpontos a csökkenés.

Az adat azért csalóka, mert idén 50 ezerrel nőtt a közmunkában foglalkoztatottak száma, vagyis enélkül jóval csúnyább képet festene a munkanélküliségi ráta. Még így is, a közfoglalkoztatás felfutásával együtt is a válság hatására mintegy 113 ezer emberrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, jelenleg 3 811 millió fő dolgozik, a 15-74 éves népesség 49,5 százaléka.

Az állástalanok számának növekedésével minden országnak szembe kell néznie. Tovább nőtt a munkanélküliség a szlovénoknál, négy éve nem volt ennyi állástalan Szlovákiában, a lengyeleknél a 11 százalékot közelíti a munkanélküliségi ráta. Japánban pedig soha annyi ember nem volt munka nélkül, mint idén júliusban, ráadásul ismét a deflációs spirál fenyeget a szigetországban.