Svájc
–
Olaszország
–
További Magyar cikkek
Záporoztak a magyar vonatkozású adatok, hírek a múlt heti csonka hétből és a most záruló hétből álló időszakban. Többségük inkább a nehézségeket, a küzdelmet tükrözte, ez azonban hidegen hagyta a tőzsdét, sokhónapi rekordokat döntöttek a hazai blue chip-részvények, a tőzsdeindex pedig éves csúcsára tört. A forint árfolyama azonban újra bőven 270 felett fejezte be a hetet az euróval szemben. Egyre nagyobb gondot okoz világszerte a növekvő munkanélküliség, és a költségvetési folyamatok kontrollálása is.
Ezen a héten a nemzetközi piacokon már kifogyóban volt a kraft a börzéken, azonban a múlt héten az augusztus 20-i hosszú hétvégén a magyar tőzsde zárva tartott, és akkor külföldön még nagyot emelkedtek a részvények, ez pedig elegendő volt ahhoz, hogy e hét elején száguldjanak a magyar részvények. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX szerda délelőtt 20 000 pont fölé emelkedett, majd a 20 100 pontos szintet is átlépte. Legutóbb tavaly szeptember 10-én járt napközben 20 000 pont fölött a BUX, így a tőzsdeindex csaknem egyéves csúcsra emelkedett. Az OTP-papírok előző nap megcsípték az 5200 forintot is, a tízhónapos csúcsról azonban lefordultak.
Szerdán és csütörtökön aztán nagy esés következett, pénteken azonban a megelőző két nap csökkenését valamelyest korrigálták a hazai részvények. Mindezek azonban ahhoz bőven elegendőek voltak ahhoz, hogy heti szinten szép teljesítményt mutassanak fel a nagyobb papírok. Legnagyobb emelkedést az MTelekom-részvények produkálták, múlt pénteki záróárukat 9,2 százalékkal haladta meg a most pénteki záróár, de még a legkisebb pluszt összehozó Mol-papírok is közel 5 százalékkal drágultak. A BUX 6,3 százalékkal került feljebb.
A forintra nem ragadt át a feltétlen optimizmus
A forint árfolyamában nem volt ilyen diadalmenet. A múlt heti csonka hetet 270 forint fölött fejezte be az euróárfolyam, e hét keddre ugyan megközelítette a kurzus a 266-os szintet, de egy szerencsétlen jegybanki nyilatkozat (Bánfi Tamás, a monetáris tanács tagja csütörtökön kijelentette: további kamatvágásra és gyengébb forintra van szüksége a magyar gazdaságnak) és egy nagy hitelminősítő magyar bankrendszer sérülékenységét hangsúlyozó értékelése újra bőven 270 fölé lökték a kurzust, sőt, péntek délután 272-es szintet is megcsípte a forint euróban mért ára.
A hétfői kamatvágás nem mozgatta meg a forintot. Az MNB ezúttal nem okozott meglepetést, a monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően fél százalékponttal mérsékelte a jegybanki alapkamatot. A ráta így 8 százalék. A piac év végéig további, fél százalék körüli vágást áraz.
A döntésnél a jegybank figyelembe vette a szakértői gárda által készített, negyedévente frissített elemzést a makrogazdasági kilátásokról. A stáb prognózisa szerint elhúzódó recesszióra kell készülnünk, az idei 6,7 százalékos gazdasági zsugorodást jövőre 0,9 százalékos GDP-esés fejeli meg, és csak 2010 második felében lép a gazdaság a növekedés útjára. Az infláció idén év végén 6 százalék fölött tetőzik, jövőre az év második felében már alacsony szintre esik, de csak 2011-ben lehet egész évben 2 százalék körüli a drágulási ütem.
Kincstárnokok felügyelik a minisztereket
Nemcsak a monetáris, hanem a fiskális politika terén is akadt bőven esemény. Múlt hét elején bemutatkozott a nemrég felállt Költségvetési Tanács. A független szervezet szakértői több költségvetési kockázatra is felhívták a figyelmet, a MÁV-val és a BKV-vel kezdve az önkormányzatokon át a 2011-es, törvénybe iktatott szja-csökkentéssel bezárólag.
A héten aztán döntött a kormány arról, hogy minden miniszter mellé kincstárnokot állít, akinek jelentenie kell a pénzügyminiszternek, ha valahol indokolatlan költésre utaló jeleket észlel. Ilyen kiterjedt rendszer még nem volt idehaza, a mostani bevezetését vélhetően az motiválta, hogy egyre több vélemény hangzik el arról, hogy az idei, már kétszer módosított, a GDP arányában 3,9 százalékot kitevő költségvetésihiány-cél veszélyben lehet, azt teljesíteni nem sétagalopp.
A héten történt még
Az első fél évben 2,2 százalékkal csökkentek a reálkeresetek Magyarországon.
Az amerikai kormány leállítja a roncsprémium-programot. Kiderült az is, hogy a szlovákok jól befürödtek a saját roncsprémium-programjukkal.
Megtört a svájci banktitok, az UBS kiadja 4450 ügyfelének adatait az Egyesült Államoknak. Nyomban el is ítéltek, ráadásul 40 hónapnyi börtönre egy bankárt, aki segített adót csalni amerikaiaknak pénzük Svájcba menekítésével.
Ben Bernanke maradhat az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke. Obama javaslatát a Szenátusnak is jóvá kell hagynia.
A jegybank szakértői gárdája úgy látja, az idei hiányterv eléréséhez a 80 milliárdos stabilitási tartalék egy részének befagyasztása kell. Az MSZP frakcióvezetője szintén azt mondta, hogy intézkedések nélkül nem lenne tartható az idei hiánycél. Ugyancsak a héten az IMF itteni képviselője is óva intett attól, hogy felemeljük az idei hiánytervet.
Közben pedig célegyenesben a jövő évi büdzsé, a kormány az utolsó egyeztetéseket folytatja le a miniszterekkel és a szocialistákkal, jövő héten első olvasatban tárgyalják a tervezetet, szeptember 11-én pedig a törvényjavaslat a parlament elé kerülhet.
Nem csak nekünk okoz fejtörést az államháztartási folyamatok kontrollálása. A cseh kormány például nem tudta elfogadni a hiánylefaragó programot, így a hiány a GDP 7 százalékára rúghat idén. A szerbeknek megengedte az IMF, hogy 4,5 százalékra növeljék a hiánycélt, a románoknál is nő a deficit. A lettek pedig takarékossági intézkedéseket határoztak el, sőt, a vagyonadó bevezetését tervezik, cserébe az IMF jóváhagyta az újabb hitelrészletet.
És ha már vagyonadó: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté megtámadta a magyar vagyonadótörvényt az Alkotmánybíróságon. Az ombudsman rövid idő alatt két fajsúlyos adótörvényt is alkotmányellenesnek tartott és az AB elé citált, nemrég a szuperbruttósított szja-számításba kötött bele az országgyűlési biztos. A pénzügyi tárca szerint minden rendben van a két szóban forgó jogszabállyal.
Egyre több az állástalan, szerte a világban
Rég volt ilyen, és soká lesz megint: júniusban meglepetésre többet fogyasztottunk, nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Idén addig minden hónapban zsugorodott a kiskerforgalom, a júniusi pozitív adat pedig csak annak köszönhető, hogy a júliusi áfaemelés miatt előrehoztuk vásárlásainkat. Így az év hátralevő részében is arra számíthatunk, folytatódik a forgalom esése.
A beruházási adatokból sem látszik fény az alagút végén. Emberemlékezet óta nem csökkentek ennyire a feldolgozóipari beruházások, mint a második negyedévben, az építőipar is szenved, az oktatás és az egészségügy is rossz bőrben van.
A munkaerőpiacról is csak első látásra semleges statisztika látott napvilágot. A május-júliusi időszakban 9,7 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. Az adat nem mutat sok változást: az április-júniusi átlaghoz képest 0,1 százalékpontos az emelkedés, de a február-áprilisi három hónaphoz képest 0,2 százalékpontos a csökkenés.
Az adat azért csalóka, mert idén 50 ezerrel nőtt a közmunkában foglalkoztatottak száma, vagyis enélkül jóval csúnyább képet festene a munkanélküliségi ráta. Még így is, a közfoglalkoztatás felfutásával együtt is a válság hatására mintegy 113 ezer emberrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, jelenleg 3 811 millió fő dolgozik, a 15-74 éves népesség 49,5 százaléka.
Az állástalanok számának növekedésével minden országnak szembe kell néznie. Tovább nőtt a munkanélküliség a szlovénoknál, négy éve nem volt ennyi állástalan Szlovákiában, a lengyeleknél a 11 százalékot közelíti a munkanélküliségi ráta. Japánban pedig soha annyi ember nem volt munka nélkül, mint idén júliusban, ráadásul ismét a deflációs spirál fenyeget a szigetországban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
