Alfréd
-7 °C
2 °C

Panama a Paksi Atomerőműben

2009.10.07. 14:23
170 millió forintért vásárolta meg az önkormányzattól, és 3,5 milliárd forintért újíttatja fel a város történelmi műemlékét, az Erzsébet Szállót a Paksi Atomerőmű Zrt., még az előző menedzsment idején kiválasztott alvállalkozókkal. A versenyeztetés nélkül bevont alvállalkozók között két olyan magyar vállalkozás is van, amelyek panamai kézbe került tulajdonosa közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott az MVM-től Kocsis István idején. A volt MVM-vezér előtt állítólag ismeretlen, a „balkáni üzletszerzést” szolgáló offshore cég az atomerőműnek is dolgozik, és borospincét is vásárolt az MVM korábbi menedzsmentjétől, köztük Kocsistól és egy minisztertől Pakson.
Előzmények
  • Több mint tízmilliárd forint került a tavaly leváltott előző vezetőség, Kocsis István vezérigazgatósága idején a Magyar Villamos Művek Zrt.-től ismeretlen tulajdonosú, offshore hátterű cégekhez.
  • Az MVM új vezetősége belső vizsgálatot folytatott a kétes ügyletekről. A vizsgálat lezárulta után idén áprilisban büntetőfeljelentést tettek a Nemzeti Nyomozóirodánál.
  • Kiderítettük, hogy az MVM-ügyben érintett offshore cégek egytől egyig a kalandos múltú Szász András üzletemberhez köthetők.Szász az MVM-nél Kocsis István tanácsadója volt.
  • Kocsis István és Szász András arra hivatkoznak, hogy az offshore hátterű cégekre az MVM regionális terjeszkedéséről szóló stratégia megvalósításához, balkáni üzletszerzés céljából volt szükség.
  • Az MVM álláspontja szerint viszont semmi sem indokolta a kétes ügyleteket, azok szabálytalanul zajlottak, és mintegy tizenötmilliárd forintos vagyonvesztést okoztak az állami vállalatnak.
 

A Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatósága még 2005-ben úgy döntött, hogy eladja a Paksi Ipari Park Kft.-ben lévő üzletrészét az önkormányzatnak, és a befolyó összegből megveszi a patinás Erzsébet Szállót, a város egyetlen országos hírű műemlékét. A hotel 1844-ben épült, a 19. században kaszinó is működött benne, falai között vendégeskedett többek között Liszt Ferenc és Deák Ferenc, sőt a szóbeszéd szerint egyszer maga Erzsébet királyné is.

A műemlékért százhetvenmillió forint plusz áfát fizetett az atomerőmű a paksi önkormányzatnak, majd több szerződést is kötött a felújítására. A legnagyobb értékű, többszöri módosítás után három és fél milliárd forintról szóló szerződést a – szintén MVM-leányvállalat – Villkesz Kft.-vel kötötték 2008 elején – versenyeztetés nélkül – a szálló felújításának levezénylésére.

A felújítás – amelynél a szálló alá egy mélygarázst, mellé egy wellnessközpontot is felhúztak – 2008 májusában kezdődött, és az eredeti tervek szerint az idei év első felében fejeződött volna be. A munka azonban még nincs készen, az MVM tájékoztatása szerint a beruházás jelenleg 97 százalékos készültségben van, az épületegyüttessel már végeztek, már csak az energiaellátás és a környezetépítés van hátra.

A Villkesz alvállalkozókat bízott meg – szintén versenyeztetés nélkül – a munkával. Az épület átalakítását a „Paksi Erzsébet Szálló” konzorcium végezte, amelynek tagjai a Fejérduna Kft., a Pannónia Bau Kft. és a Csőszer Paks Kft. voltak. A villamos munkákra a J. és Társai Kft.-vel szerződött a fővállalkozó. A Villkesz ezentúl kisebb volumenű szerződéseket is kötött a szálló felújításával kapcsolatban.

A paksi Erzsébet Szálló (forrás: Wikipédia)

Cikksorozatunkban korábban már volt szó a Pannónia Bau Kft.-ről: a 2007 szeptemberében alapított építőipari cég az évtizedes erőművi múltú, magyar magánszemélyek tulajdonában lévő paksi Neutron Kft.-t váltotva lett a Paksi Atomerőmű Zrt. épület-karbantartással, felújítással foglalkozó alvállalkozója. Erről az atomerőmű érdeklődésünkre csak annyit árult el, hogy a Pannónia Bau nem technológiai jellegű épületek karbantartását végzi egy 2007–2008 fordulóján kötött, 2009 végén lejáró szerződés alapján, azt nem mondják meg, hogy mennyit fizetnek a cégnek mindezért.

A frissen alapított, a Neutron Kft. romjain építkező Pannónia Bau tehát Kocsis István MVM-vezérsége idején az atomerőműtől és az atomerőmű megbízásából és pénzéből az Erzsébet Szálló felújítását koordináló másik MVM-leányvállalattól, a Villkesztől is komoly megrendelésekhez jutott, ezeknek összegét ma is titkolják. Úgy tudjuk, hogy a cég idén a BKV-tól is kapott megbízást.

Minden út Panamába vezet

A Pannónia Bau Kft. előző tulajdonosa a Clydena Limited nevű ciprusi cég volt, amely már korábban is szerepelt az MVM offshore-milliárdjairól szóló cikksorozatunkban. A Clydena annak a horvátországi szállodának az egyik tulajdonosaként lépett fel, amit egymilliárd forintért vett bérbe az MVM Kocsis István vezérigazgatósága idején. A horvátországi szállodát azonban nem a Clydena, hanem egy Brit Virgin-szigeteki hátterű angol cég, a Jadran Investments Limited adta bérbe, amelynek cégbírósági irataiban valódi tulajdonosként „Mrs Istvan Kocsis” neve is szerepelt. A Jadran sohasem rendelkezett a szálloda tulajdonjogával.

A Pannónia Bau Kft.-t 2008. augusztusában megvette a Power Investments International II. s.á.r.l. nevű, luxemburgi bejegyzésű cég, amely 2008 márciusában közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott a Kapolyi László-féle Kárpát Energo Zrt. közbeiktatásával az MVM-től. Az MVM-et ekkor még Kocsis István irányította, de már tudta hogy mennie kell, Gyurcsány Ferenc néhány nappal a tranzakció előtt jelentette be, hogy leváltja az állami óriásvállalat éléről.

A Power Investments II-t az MVM-nél Kocsis István tanácsadójaként foglalkoztatott Szász András alapította 2007 decemberében Luxemburgban, egy Kajmán-szigeteki offshore cég nevében. Szász korábban azt mondta, hogy olyan befektetési alapról van szó, amelyet az osztrák Meinl Bank és a ciprusi Aquifex Limited alapított, később a Kárpát Energo is tulajdonrészt vásárolt benne, majd 2008 júniusában a részvényeseket teljes egészében kivásárolta a System Investment Corporation nevű panamai cég, amelynek egy anonimitásukat őrző befektetőkből álló csoport a tulajdonosa.

A balkán helyett Pakson terjeszkedtek

A Meinl Bankról és az offshore cégekről Kocsis István azt állítja, hogy azért volt szükség a nekik az MVM-től különféle jogcímeken átutalt eurómilliókra, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedéséről szóló stratégiáját. Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre, és ott bizonyos üzletszerzésnek „alkotmányos költségei vannak”. Kocsis azt is mondta, hogy nem tudott arról, hogy az offshore cégek nevében tanácsadója, Szász András jár el meghatalmazottként.

A Szász által képviselt rejtélyes offshore cégek azonban forrásaink és a cégnyilvántartás tanúsága szerint az országhatáron belül is különféle, az MVM-csoporthoz, elsősorban a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó akvizíciókba kezdtek – a gyanú szerint az MVM pénzéből.

A 2007 februárjában 6,35 millió eurót kapott Aquifex Limited nevű ciprusi cég kisvártatva magyar energianád-projekttársaságokban, a Nád MPS-H Kft.-ben és az Energianád Termelő, Termeltető Kft.-ben szerzett tulajdonrészt. Ennek előzménye az volt, hogy a Paksi Atomerőműnél felmerült egy úgynevezett black-start erőmű létesítésének elképzelése, amely az atomerőmű teljes leállása esetén az újraindításhoz szükséges energiát biztosíthatja, és megújuló energiaforrással is működhet. Kovács József, az atomerőmű akkori vezérigazgatója a nádprojekt alvállalkozóival titokban is tárgyalt.

A 2008 márciusában 32,5 millió euróval meghajított Power Investments II. 1,7 millió eurót fizetett az MVM-nek a Kapolyi László-féle System Consulting Zrt. helyett a szintén MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű vételára fejében 2008. májusában. Kapolyi László szerint azonban nem az MVM pénzéből fizettek.

2008 augusztusában a Power Investments II. megvette a Pannónia Bau Kft.-t és egy másik paksi céget, a Ropánt Kft.-t, amely szintén megbízáshoz jutott az Erzsébet Szálló felújításában: a Fejérduna Kft. alvállalkozójaként a belső asztalosmunkák elvégzésére szerződött, a megbízási díját szintén titkolják.

A Power Investments II. legfurcsább befektetése mégis a szekszárdi székhelyű Szekvin Kft., amelyet a Pannónia Bau Kft.-hez és a Ropánt Kft.-hez hasonlóan a Clydena Limited-től vett meg. A Szekvin Kft. ezután háromszáz négyzetméteres paksi borospincére tett szert a Dél-Dunántúli Borkultúráért Kft. megvásárlásával 2008 augusztusában.

A Dél-Dunántúli Borkultúráért Kft. paksi pincéje (amatőrfelvétel)

A 2006 novemberében alapított cég 2007-ben építtette a pincét, tulajdonosai Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora, a Gyurcsány-kormány kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere, az atomerőmű igazgatóságának elnöke; Kocsis István, az MVM vezérigazgatója; Kovács József, az atomerőmű vezérigazgatója; valamint Varga-Sabján László és Molnár László, vagyis az MVM korábbi menedzsmentje voltak.

A befektetők csoportja

Kocsis István tehát úgy adta el a borospincében megszerzett tulajdonrészét az offshore hátterű cégnek, hogy nem tűnt fel neki, hogy a vevő az MVM nemzetközi terjeszkedéséről szóló stratégiáját szolgálja. Kocsistól szerettük volna megtudni, hogy a vezérigazgató és a menedzsment paksi borospincéje miként minősülhet balkáni üzletszerzésnek az MVM részére, de az Index és az őközte zajló perre való hivatkozással régóta nem válaszol az MVM-üggyel kapcsolatos kérdéseinkre a BKV vezére.

Molnár Károly 2008. májusától a Bajnai-kormány megalakulásááig volt kutatás-fejlesztésért felelős miniszter, a boros cég mégsem szerepel a 2008 júniusában adott vagyonnyilatkozatában. Érdeklődésünkre azt mondta hogy azért nem, mert a tulajdonrészét már májusban eladta. A cégnyilvántartás tanúsága szerint azonban augusztus 21-ig tulajdonos volt a cégben, tehát szerepeltetnie kellett volna első miniszteri vagyonnyilatkozatában. Molnár Károly jelenleg az MVM-leányvállalat Mavir Zrt. igazgatóságának elnöki posztját is betölti.

Kocsis István és Molnár Károly sajtót tájékoztatnak

Varga-Sabján László ma is a Paksi Atomerőmű törzskari és humánigazgatója, és ő vezeti azt az MVM-leányvállalatot, a Nikert is, amely mintegy egymilliárd forintért vette bérbe a horvátországi szállodát a „Mrs Istvan Kocsis” nevével fémjelzett offshore cégtől az Aquifex bevonásával, a Meinl Banknál vezetett számlán keresztül. Varga-Sabján Lászlótól szerettük volna megtudni, hogy mennyiért vált meg a pincerészétől az MVM balkáni üzletszerzését szolgáló Power Investments II. javára, de megkeresésünkre tőle sem érkezett válasz.

Molnár László, az MVM akkori gazdasági vezérigazgató-helyettese engedélyezte a Power Investments II. 32,5 millió eurós kölcsönét a Kárpát Energo részéről. Molnárt később Kocsis évi 42 millió forintért főtanácsadóként alkalmazta a BKV-nál is. Kovács Józsefet idén májusban váltották le a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói posztjáról, de ma is termelési vezérigazgató-helyettesként foglalkoztatja az MVM.

Az LMP perel a Kocsis-dossziékért

A Lehet Más a Politika (LMP) bejelentette, hogy pert indít az MVM ellen, mert a vállalat megtagadta az offshore- és szállodaügyekre vonatkozó belső vizsgálati jelentések, valamint a belső vizsgálatok költségeinek nyilvánosságra hozatalát. Az LMP augusztusban fordult az MVM-hez, hogy közérdekű adatként adja ki a 2008–2009-ben készült, az áprilisi büntetőfeljelentést megalapozó vizsgálatokban készült jelentéseket és ezek költségét, valamint a Niker–Jadran-szállodaügy dokumentációját.

Az MVM vezérigazgatója, Mártha Imre üzleti titokra hivatkozva megtagadta az LMP kérését, ugyanakkor az elutasító nyilatkozat is utal arra, hogy az MVM felügyelőbizottsága a vizsgálatsorozatot azzal zárta le, hogy egyes ügyleteknél felmerülhet büntető törvénykönyvi tényállások megsértésének gyanúja, ezért feljelentést tettek.

Mártha Imre nemrégiben azt nyilatkozta, hogy tizenötmilliárd forint úszott el az MVM-nél tavaly az offshore-ügyek miatt, ezért büntetőjogi továbbképzésre küldte a cégjegyzésre jogosultakat, és akik ezen megbuknak, nem képviselhetik tovább az MVM-csoport tagvállalatait. Mártha szerint az offshore ügyek sajtónyilvánossága „segített a követeléskezelésben”, de az előző vezetőség öröksége miatt az állami vállalatcsoport még mindig a pénze után fut.

A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozás érdekeire való hivatkozással hónapok óta semmit sem nyilatkozik az ügyről.

A balkáni üzletszerzés menetrendje

2006. november – Kocsis István, Varga-Sabján László, Molnár László, Molnár Károly és Kovács József megalapítják a Dél-Dunántúli Borkultúráért Kft.-t

2007. augusztus – A PA Zrt. a Villkesz Kft.-vel szerződik a paksi szállodafelújításra

2007. december – A Clydena Ltd. megveszi a Pannónia Bau Kft.-t

2007. december – A PA Zrt. a Pannónia Bau Kft.-vel szerződik karbantartásra

2007. december – Szász András megalapítja a PI2-t Luxemburgban

2008. január - A Pannónia Bau Kft.-t és a Ropánt Kft.-t bevonják a paksi szállodafelújításba

2008. március – Gyurcsány bejelenti: meneszti Kocsist az MVM éléről

2008. március – Az MVM 55,3 millió eurót utal a Kárpát Energo Zrt.-nek

2008. március – A Kárpát Energo Zrt. 32,5 millió eurót utal a PI2-nek

2008. április – A Clydena Ltd. megalapítja a Szekvin Kft.-t

2008. április – A Clydena Ltd. megvásárolja a Ropánt Kft.-t

2008. június – A PI2 a panamai System Investment Corp. tulajdonába kerül

2008. június – A Dél-Dunántúli Borkultúráért Kft. nem szerepel Molnár Károly miniszteri vagyonnyilatkozatában

2008. július – Kocsis Istvánt Mártha Imre váltja az MVM élén

2008. július – A PI2 megveszi a Szekvin Kft.-t

2008. augusztus – A PI2 megveszi a Pannónia Bau Kft-t

2008. augusztus – A PI2 megveszi a Ropánt Kft.-t

2008. augusztus – A Szekvin Kft. megveszi a Dél-Dunántúli Borkultúráért Kft.-t Kocsis Istvántól, Varga-Sabján Lászlótól, Molnár Lászlótól, Molnár Károlytól és Kovács Józseftől

A cikket itt lehet kommentálni

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!