Koronavírus adatok

2022. jan. 18.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-4 °C
5 °C

Tovább dübörgött az úthenger

Ez történt az év 49. hetében a gazdaságban

2010.12.19. 10:14 Módosítva: 2010.12.19. 10:34
Megszüntették a Költségvetési Tanácsot, megszavazták a nyugdíjtörvényt, jelentősen módosították az MFB funkcióit. Matolcsy György előzetest adott a februári reformokból, megindult és lezárult a Nemzeti Cselekvési Terv társadalmi konzultációja.

Fontos törvényjavaslatokat fogadott el hétfőn a parlament. A költségvetést megalapozó salátatörvény kétharmados részét 255 igen, és 90 nem, a feles részt 254 igen és 91 nem arányban szavazták meg. A kormány ezzel kiiktatta az utóbbi időben túl sok kritikát megfogalmazó Költségvetési Tanácsot (KT).

Mindent finanszíroz az MFB

Rábólintottak a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítására is. A bank eszerint nemcsak fejlesztési célú hitelt, hanem működést is finanszírozhat, nem elvárás a nyereséges működés, és változik a banktitok szabályozása is. Ezentúl egyetlen kormányhatározat alapján bármelyik cég kaphat hitelt bármire, az sem gond, ha történetesen MFB alkalmazott vezeti.

Hétfőn döntöttek a nyugdíjtörvényről is. A törvény hatályba lépésével létrejön a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő Alap, ami kezelheti a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő várhatóan több ezer milliárdos megtakarítást.

Orbán sem szavazott a nyugdíjról

A zárószavazást több prominens fideszes politikus is kihagyta. A két hónapja tartó vita utolsó parlamenti felvonásán nem jelent meg a kormányfő és szóvivője sem, de a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sem szavazott. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter ott volt, mégsem szavazott igennel.

Közben úgy fest, a lengyeleknek diplomáciai úton sikerül azt elérnie a nyugdíjelszámolások ügyében, amit nekünk nem. Korábban velünk együtt összesen kilenc ország fogott össze, hogy az uniós hiánystatisztikából a nyugdíjreform miatti költségek kikerüljenek. Erre az unió nemet mondott, Orbánék ezután kezdtek bele a hiányszépítő nyugdíjeinstandba.

Zöld célok az energetikában

A héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta a minisztérium azt a dokumentumot, amelyből kiderül, hogyan növelné az unió elvárásainak megfelelően Magyarország a jelenlegi 6,5 százalékról 2020-ra 13 százalékra a megújulók részarányát az energiafelhasználásban. Pontosabban 14,65 százalékra, a kormányt ugyanis kötelezettségeinél ambíciózusabb célok hajtják: a tagállamok sorában az utolsó helyek egyikéről a középmezőnybe lépne elő.

Nem kell nagyobb infláció

Egyre forróbb a levegő a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között. Simor András a Wall Street Journalnak adott interjújában értelmetlennek nevezte az inflációs cél emelésének kormányzati tervét. A jegybank elnök szerint egyre több érv szól amellett, hogy amikor a 2013-tól érvényes inflációs célról kell döntenünk a mai 3 százalékos célnál alacsonyabb szintet határozzunk meg.

Februári reformok

Kopits György szerint a Költségvetési Tanács megszüntetésével sérül az országba vetett befektetői bizalom. Szerinte nagy szükség van a februárra ígért szerkezeti átalakítások megkezdésére, mert ezzel az állam visszanyerheti hitelét a pénzpiacokon.

Matolcsy György a héten egy interjúban pedig már részleteket is közölt a reformokról. Szerinte a munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot, a gyógyszerkasszánál 100 milliárdot lehetne megtakarítani. Az OECD országok átlagára (6 százalék) kellene csökkenteni a magyarországi rokkantnyugdíjasok arányát a jelenlegi 12 százalékról, a MÁV-on pedig 50 milliárdot lehetne spórolni. Ezzel pedig nemcsak a bizalmat, de növekedési kilátásokat is javítani lehetne. A Századvég kutatóintézet csütörtöki prognózisa szerint az idén 1,1, jövőre 3,3 százalékkal bővülhet a GDP. A kutatók 2011-ben 4,2 százalékos inflációra számítanak.

Mélyülő adósságválság

Szerkezeti reformokra nem csak hazánk szorul. Jövőre a lengyel államadósság is meghaladhatja azt a küszöbértéket, amely már megszorító intézkedéseket tehet szükségessé. De komoly gondok vannak az ibériai félsziget országaiban is. A Moody's a hitelminősítő szerda reggel közölte: leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte a spanyol adósbesorolást.

A befektetők bizalmatlanságát jelzi, hogy a spanyol államadósság kezelő központ a kötvénypiacon, a papírokat 0,8-1,4 százalékponttal nagyobb hozammaltudta csak értékesíteni, mint a legutóbbi aukción és duplájára emelkedett a szerdán értékesített 3 hónapos portugál kincstárjegyek hozama is a novemberi szinthez képest.

Csúcson a frank és a benzin

A hírekre a svájci frank újabb történelmi csúcsra erősödött az euróval szemben. Az SNB közleménye szerint a nemzeti deviza erősödését az euróövezet válsága miatt a pénzügyi piacokon kialakult feszültség okozza. A testület hangsúlyozta, hogy minden szükséges lépést megtesz az árstabilitás védelmében, ha a zóna válsága a defláció veszélyével fenyegetné a svájci gazdaságot. Az euró pénteken 272,4 és 273,8 forint között mozgott, 273 forint alatti szinteket utoljára november 22-én láttunk. Az euró gyengült a dollárral szemben is. Az euró/dollár keresztárfolyam pénteken kéthetes mélypontra, 1,314 alá esett.

  48. heti záró 49. heti záró
BUX 21 465 21 218 
OTP 5252 5 250 
Mol 19 650 19 500 
Richter 43 360 42 005
Magyar Telekom 537 520

Szerdán az üzemanyag ára is új történelmi csúcsra ugrott. A benzin átlagára 357-358 forintra, a gázolajé pedig 345 forintra emelkedett. A Mol a múlt héten bruttó 8, illetve 6 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelemi árát. Az idén januárban a 95-ös átlagára még csak 317 forint volt, a gázolajé pedig 297 forint.



  • Vennék
  • Hírek